Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-04 / 259. szám

Képernyő előtt Folytatásos eseménnyel kezdődött az elmúlt műsor- hét; kedden és szerdán este A párduc cunű kétrészes olasz fiimet láthattuk. A tör­ténet a Garibaliöi-szabadság- liarc idején. Szicíliában ját­szódik. A nemzeti felszabadí­tó és forradalmi demokrati­kus mozgalom vezére, az egy­séges Olaszország egyik lét- rehívója önkénteseivel meg­szállja Szicíliát, és megszün­teti a kettős királyságot. Ezeknek a történelmi esemé­nyeknek passzív szemlélője Salina herceg, a „Párduc’, — ró'a és családjáról, környe­zetéről szó', a cannesi feszti­válon 1963-ban nagydijat nyert film. Az alkotó^ kétségkívül ér­dekes történelmi históriát vá­lasztottak témául és dolgoz­tak fel, érzésünk szerint azonban a ..családi keretbe” ágyazott történelem, maga a Garibaldi-szabadságharc, meglehetősen jelentéktelenné zsugorodott. Valahogy elba- gatellizálódott a szahadsághös alakja, jelentősége, s az a nagy ügy, melynek érdeké­ben önkénteseivel fegyvert fogott. A bővérű, öregedő herceg sem nő történelmi személyiséggé, csupán egy világosan gondolkodó ember arcéle villan üteg előttünk a film néhány pillanatában, nevezetesen. amikor arról beszél: „valaminek változnia kell, hogy minden állandó maradjon” . . . azaz a „törté­nelmi” osztály átmenthesse uralkodó szerepét a szabad­ságharcot követő időkre. De „Párducról” szó sincs ebben a figurában. így aztán csaló­dottságot éreztünk a kétré­szes film után. Nem jártunk jobban a Nyi­tott könyv jelentkezésével sem szerdán este. Ez alka­lommal a tudós író. Hegedűs Géza vallott önmagáról, iro­dalmi munkásságáról és Eu­rópa közepén című könyve dramatizált jeleneteiben a harmincas évek magyar va­lóságáról — sajrtos, közhely- szerű helyzetekben és alakok­ban. Mindezeket e korsza­kunkról má&ok is sokszor, és hitelesebb közvetítő erővel elmondták; Hegedűs semmi újat nem nyújtott számunk­ra. A műsorból Mádi Szabó Gábor, Oszter Sándor, Nagy Gábor, Békés Rita. Márkus László becsületes igyekeze­tét említhetjük meg. A csütörtöki adásnap leg­számottevőbb eseménye az idős Verdiről szóló műsor volt. Az operai keresztmet­szet keretében a Falstaff leg. szebb részletei csendültek fel a Szegedi Nemzeti Színház operistáimak közreműködé­sével. Nagyon hasznos isme­retterjesztő szándékot iga­zolt Kertész Iván keretjáté­ka Mádi Szabó Gábor és Ta­hi Tóth László segédkezésé- vel. Különleges érdeklődésre tarthatott számot pénteken a Látókör jelentkezése, gaz­daság, társadalom, egyén témakörben, mert a vitaso­rozat ezúttal Nógrád megyei nagyüzemek vezetőit szólal­tatta meg, népgazdaságunk helyzetéből következő ten­nivalók kapcsán, s a most készülő ötödik ötéves terv fő feladatairól. A vita tanulsá­gosan összegezte a népgazda­sági, csoport- és egyéni ér­dekek összehangolásának szükségességét, mint tovább­lépésünk egyik meghatározó követelményét. A könnyedebb politizálást szolgálta e napon Komlós János népszerű, közismert műsora, a Mondom a maga­mét. A Komlós-műsor hato­dik jelentkezése a szórakoz­tatás mellett elmélyültebb gondolatok tolmácsolására is vállalkozott, & ezáltal tar­talmilag kétségkívül gazda­godott a megelőzőkhöz, mér­ten. A ts nácsok fennállásának 25 évfordulójáról emléke­zett szombaton délután az Egy évszázad a köz szolgála­tában című tévévállalkozás. Az évszázadot négyszer ne­gyedszázad — négy érde­mes tanácsi funkcionárius pályafutásának felidézése adta. Velük beszélgetett Pet- res István, érdekes epizódo­kat megidézve, az immár történelemmé vált küzdelmes évtizedeikből. Az esti fő mű­sorban Scserfoakov: Nem bá­nok seramit sem! című Edith Piairól szóló, kétrészes zenés életrajzért ismerhettük meg a győri Kisfaludy Színház elő­adásában. Nagyszerű él­ményt kaptunk, elsősorban a Piafot megszemélyesítő Gyur- kovics Zsuzsa' révén, aki anélkül keltette életre előt­tünk a nagy sanzonéit alak. ját. hogy az utánzás kísér­tésébe esett, s ezáltal a vál­lalkozás veszélyes ingová­nyácra lépett volna. Nem utánozta az utánozhatatlant, csak ígv válhatott igazán azzá, akit számunkra meg­idézni, kívánt Partnerei: Lo- sonczy A-iel. Jászai László és Sttücs István nagyszerűen szolgálták ebbéli törekvésé­ben a fiatal művésznőt. — Ezúttal is önfeledt szórako­zást jelentett A buszon című angol tévéfi’msorozat, mely­nek Kútyakomédia című. legújabb epizódját élvezhet­tük az éjszakai műsorban. Vasárnap láthattuk a Vé­res út című olasz—NSZK té­véfilmsorozat második részét, és Galgóczi Erzsébet társa­dalmi problémáit, feszegető, érdekes és elgondolkodtató, Férfiak, akiket nem szeret­nek című tévéfilmjét. A fő­szerepekben Szabó Gyula, Szegedi Erika. Szilágyi Tibor, Horesnyi László és In ke László nyújtott igényes ala­kítást. (b. t.) Mai tévéajánlatunk 16.10: Mindenki közlekedik. E. Cardon: Vád (Belgium). A III. nemzet­közi kisplaszti­kái biennálé anyagából (Műcsarnok, Budapest). A hathetinként jelentkező köz­lekede-sú műsorról mondja Koós Tamás szerkesztő: Műsorunk té­mája tulajdon kép pen minden al­kalommal a közlekedési morál. Az, hoj?y hogyan közlekedjünk gépkocsival, hogyan járjunk az utakon. Ezúttal fiUnriport szól az előzésről. Illusztrálva, hogy mi­lyen veszélyek fenyegetik a sza­bálytalanul előzőt. Majd a Közle­kedési Minisztérium útügyi főosz­tályától kapunk tájékoztatást a hazai út- és bekötöút-hálózalról. lanácsot adunk motorosoknak az őszi, esős időben való közlekedés­re. S beszélgetés és film témája a vizes, síkos úton való közleke­dés. A szerkesztő elmondta art is, !?ogy az eddig másfél havonkénti jelentkezés helyett januártól két­hetenként láthatjuk a Mindenki közlekedik című műsort. p. ív. mm vM'ifcoi': NE VEK AZ EMLÉKMŰN (Dőli unienli ni s) 1. ZAMFRCEV: Pável Nyi­kiíorovics Barannyikov vak a ,,Kik ők?” című könyv szerzőjével, még 1945-ben is­merkedtem meg. amikor Bu­dapest szovjet várospa­rancsnoka voltam. Baranr.yi- kov a harcoló csapatokhoz beosztott TASZSZ-haditudó- sítóként érkezett ebbe a vá­rosba, de már mint Magyar- ország Ideiglenes Nemzeti Kormánya mellé akkreditált külföldi tudósító. Hamarosan leszerelt, s én már el is fe­lejtettem, hogyan áll ezen a tősgyökeres civilen a katonai egyenruha. Amikor néhány évvel ez­előtt Birannyikov arról a szán Lkáról beszélt nekem, hogy könyvet ír azokról, akiknek n~vét rávésték a Fel- szabadulási Emlékműre — ünnepélyes leleplezésén 1947- ben egymás mellett álltunk — kétkedve fogadtam sza­vait. Először is, mert csak rangjukat, családi nevüket, utó- és anai nevük kezdőbe­tűit Ismerjük. Ez nagyon ke­vés adat. Továbbá az újsá­gokban és a könvvekben csak azokról írnak, akik valami­lyen rendkívüli hőstettet haj­tottak végre. Ez a 390 |<atoria pedig egvszerű harcos, csu­pán töredék része azoknak, akik hősi halált haltak a ma­gyar dolgozó nép felszabadu­lásáért. Én meg is mondtam neki. hogy írhat közülük két-három hősről, de ha valamennyiről írni akar, mind a 390-ről szóló levéltári anyagot át kell böngésznie, § megkezdeni a leve'ezést rokonaikkal és ba­rátaikkal, akik több ezren lehetnek! Tudtam hogy Barannyikov súlyos beteg és még egy egy­szerű levél megírása is meg terhelő a számára. Csupán annyit válaszolt, hogy az anyaggyűjtést el­kezdte, azok majd megmutat­ják, mit lehet velük kezde­ni. Amikor pedig megmutatta nekem a nagy rakás levelet, és megismertetett az első három év munkájának ered­ményeivel, a hős harcosok portréival, amelyeket roko­naik és barátaik rajzoltak róluk, vagy a hősi halált halt harcosok gondosan kiváloga­tott leveleiből álltak össze, csodálkoztam, és örültem egy­szerre. Nagvon jónak tartom, hogy számos anyagból teljesen, vagv csaknem teljesen hi­ányzik a kommentár. Csuha dokumentum: száraz, hivata­los levéltári kiírások és le* 4 NOGRAD - 1975. november 4., kedd Időszerű oktatáspolitikai kérdésekről Cél a szocialista nevelés hatékonyságának emelése Az oktatáspolitika időszerű kérdéseiről adott tájékozta­tást a napokban a Parlament Gobeli n-termében dr. Polinsz- ky Károly oktatási miniszter. Mindenekelőtt a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa és az Oktatási Minisztérium kö­zös irányelveiről szólott az ,Egy üzem — egy iskola” mozgalom továbbfejlesztésé­vel kapcsolatiban. E mozga­lom — s erre Nógrádban is számos jó példát sorolhat­nánk fel — erkölcsi, politi­kai, anyagi tekintetben edd g is sikeres volt, különösen az óvodák, általános iskolák bő­vítésében, illetve tárgyi fel­tételeinek fejlesztésében. Cél az, hogy az együttmű­ködés a jövőben fokozottan terjedjen ki az ifjúság esz­mei-politikai nevelésére, a di­ákok életkorának megfelelő közhasznú társadalmi munka megszervezésére, a Pályavá­lasztásra. a hátrányos hely­zetben levő tanulók körülmé­nyeinek javítására, a családi é’etre nevelésre, az üzem és iskola mozgalmi, társadalmi szervei közötti még tervsze­rűbb egvüttműködésre, nvn- denekelőtt tehát a tartalmi kapcsolatok fejlesztésére. Cél a tartalmi kapc-olatok Illesztése Az ajánlásokkal kapcsolat­ban kiemelünk néhány gon­dolatot : a SZOT és az Okta­tási Minisztérium — többek között — azzal a kéréssel fői­dül az üzemekhez és az is­kolákhoz, hogy amennyiben lehetséges, hosszú távú szer­ződésben rögzítsék az együtt­működés feladatait. Minden­képpen hasznos lenne, ha eh­hez a szakszervezeti szervek, illetőleg a tanácsok segítsé­get nyújtanának. Amint az irányelvekben a SZOT és a minisztérium hangoztatja, az „Egy üzem — eey iskola” mozgalom továbbfejlesztése szorosan kapcsolódik a párt XI. kongresszusának prog­ramjához, amely a munkás- osztály, s az egész dolgozó nép életmódjának, műveltsé­gi szintjének fejlesztését kö­veteli meg. ..Ezért egyfelől a felnövekvő nemzedék, ifjúsá­gunk nevelésében, szocialista életre való felkészítésében na­gyobb szerepet kell szánnunk a munkásoknak, szocialista brigádoknak, a közhasznú munkának; másfelől az isko­láknak, nevelőtestületeknek még hatékonyabban kell hcz- zájárulniok az általános és szakmai műveltség emelésé­hez” — olvashatjuk az irány­elvekben. Az együttműködési szerződések számos lehetősé­get kínálnak üzemeknek, is­koláknak egyaránt- Például a gyárak, üzemek, termelő egy­ségek — az iskolák működé­si feltételeinek javításán túl — eredményesen segíthetik a munkával-mu-nkára nevelést, a pályaválasztást, a hátrá­nyos helyzetű tanú’ók szoci­ális körülményeinek javítá­sát. a gyermekvédelem fel­adatainak megoldását. a szakmai gyakorlatokat, a fia­taloknak a gyárakban törté­nő foglalkoztatását. Mit ad­hatnak az iskolák cserébe9 Többek között segíthetik az üzemi közművelődési progra­mok színvonalának emelését, segítséget nyújthatnak az Ü7.emi oktatásban, a munka­erőgondok enyhítésében, és így tovább. Üj tantervek vitája Mint ismeretes, az úi tan­tervek előkészítését az okta­táspolitikai párthatározat után kezdték meg. Az úi tan­tervek tervezete a múlt tan­év végére elkészült, s a do­kumentumokat most vitára bocsátják. Megyénk pedagó­gus-közvéleménye előtt ismert, hogv ilyen viták korábban is voitak. Űj vonás viszont az. hogv a tantervek korsze­rűsítésében 1973-tól részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia elnöki közoktatási bizottsága is. A minisztérium elvárja a gyakorló pedagógu­soktól, hogy a tervezetek vi­tájába aktívan kapcsolódja­nak be, közöljék észrevéte­leiket. Az új iskolai doku­mentumok naav horderejűek, ezért a minisztérium megfe­lelő előkészítés és kipróbálás nélkül semmiképpen sem kí­vánja bevezetni őket. Nem sieti el a munkát, de lassíta­ni sem akarja. Néhánv tan­tervét már bevezettek, pél­dául az általános iskolai úi matematikai tantervet. Az új tantervek eltérjek a koráb­biaktól — többi között — abban, hogv nem lesznek bennük utasítások, amelyek megkötnék a pedagógusok kezét, tehát nagyobb teret adnak a nadagógusok alkotó szabadságának. Az úi doku­mentumok az ezredforduló is­koláinak is szólnak, differen­ciáltabb tanítást tesznek le­hetővé, korszerű tudományos világképet adnak, s ehhez a pedagógusok módszerbeli sza­badságot kapnak. A pártkongresszus program­nyilatkozatának megfelelően a minisztérium alapvető fel­adatnak tartja a szocia'ista nevelés hatékonyságának emelését- Minden tantárgynál és minden képzési fokozatban hatékonyabbá kell tenni a vi­lágnézeti és politikai neve­lést. A szocialista nevelésben az Oktatási Minisztérium is támaszkodik a KISZ kb 1974. áprilisi határozatára, amely egyik fő feladatként ielö'.i meg a KISZ kommunista ie’- legének erősítését. A KISZ szerepét az iskolákban is nö­velni kell. S ugyancsak fon­tos alapelv a iövőben is a m u n ká va 1 "munka ra nevelés elve. Továbbra is elsőrendű ok­tatáspolitikai fe’adat. hogv a fizikai dolgozók tehetséges gvermekei. a tehetséges mun­kásgyermekek megfelelő számban kerül ienek egyete­mekre, főisko’ákra. Számos jó akció született már ennek érdekében. A szakmunkás­előkészítő tanfolyamok sike­resek, jó intézménytípus a szakmunkások hároméves kö­zépiskolába. amelvre e tan­évben például az országban több mint tizenegvezren jár­nak. Felvételi vizsgák A felsőoktatási intézmé­nyek felvételi vizsgáival kap­csolatosan közöljük: jövőre a matematikán és fizikán kívül biológiából is alka’mazzák a közős érettségi-felvételi írás­beli módszerét, ha a biológia felvételi tárgy. A jövőben a pontokba azokat a tárgyakat is beszámítják, amelvek fa­kultatívak. ha azok felvételi tárgyak. A közős írásbeli dol­gozatot készítő tanulók. ha elégedettnek az osztályzat­tal. jobb eredmény eléréséért kérhetik szóbe'i vizsgáztatá­sukat is. Néhány szakon egyébként nem hirdetnek je­lentkezést. esetenként és he­tvenkét pedig egv-egv évre szüneteltetik a képzést, vagv megosztva indítják az egve" temek karain. Az átirányítá­si gyakorlatot szintén tovább­fejlesztik. T. E. 9? Félelem“ új lengyel film A lengyel mozikban bemu­tatták Andrzej Krauze rende­ző új filmjét, „Félelem” címmel. A félelem hirtelen hatalmába keríti egy kisváros vélidézete-k. De milyen sok­mindent elárulnak! A levelek nem olyan for. mában születtek meig. ahogy az olvasó elé kerülnek. Hosz- szú levelezés előzte meg azo­kat, a könyv szerzője renge­teg kérdést tett fel az elesett hősök hozzátartozóinak és barátainak, levéltárakban kutatott, ellenőrzött, egészen addig, amíg nem kapott rész­letes válaszokat, olyan le­veleket, amelyeknek tömegé­ből kirajzolódott a hős port­réja. A magyar nép az idén ün­nepelte hazája felszabadulásá­nak 30. évfordulóját. Harminc évvel ezelőtt a magyar föld szabad lett. Ebben nagy ér­demeket szereztek azok a szovjet harcosok is. akiknek neve ott áll a Felszabadulási Emlékművön. Pável Barannyikov nem érhette meg ezt a nagyszerű napot. Kiváló ember, jó elv­társ. a magyar nép nagy ba­rátja volt. Az előttünk fekvő könyv — hatalmas munkájá­nak eredménye. I. T. Zamercev, nvu gá'lomá nyű vezérőrn ug > a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Központi Vezetőségének tagja AZ EMLÉKMŰ ALATT NINCSENEK SÍROK. Nincs olyan budapesti ember, vagy a fővárosba látogató magyar, nincs olyan turista, vagy kül­földi vendég, aki Magyaror­szágra látogatott és járt a Gellért-hegyen, a felszabadító harcosok tiszteletére emelt hatalmas emlékműnél, aki nem olvasta el vagy nem pró­bálta elolvasni ezt a három- százkilencven nevet. Ügy adódott, hogy csak az utóbbi években akadt lehető­ségem és szabad időm az el­esett hősökről szóló anya­goknak szívós, vesződséges felkutatásához. A nehézsé­gekkel már kezdetben tisztá­ban voltam. Csupán a csalá­di nevüket, utó- és apai ne­vük kezdőbetűit és a rang­jukat ismerjük. A mi sok mil­liós hadseregünkben nagyon sok egynevű. egyforma kez­dőbetűs és rangú katona akadt, még a ritka családi nevűek között is. 1966-ban kezdtem meg a kutatást. a pontosításokat a Nagy Honvédő Háború vesz­teségeit nyilvántartó osztá­lyok kartotékain, a kitünteté­sek esztá'yán és a szovjet honvédelmi minisztérium központi levéltárában. (Folytatjuk) több polgárát, akik már rég­óta hozzászoktak, hogy az 6 tudtu^ és hozzájáru’ásuk nél­kül a városban senki sekinek nem tehet fel kellemetlen kérdéseket. Ilyeneket például: hogyan lehet sztrénv tisztvi­selői fizetésből villát építtetni? A város egyik közismert polgárának meggyilkolása fel­borítja az eddig oly’ nagy gonddal ápolt nyugalmat. Fo­lyamatban van a nyomozás és bármely pillanatban fénv de­rülhet valamilyen kényelmet­len tényre, gondokba keve­redhet valaki, s utána, lavi­naszerűen még sokan mások... Agnieszka, a meggyilkolt barátnője, aki ellen eléggé kétes értékű bizonyítékok szólnak, ebben a helyzetben szinte a sors küldötte „jó an­gyalnak” bizonyul: az ő vád­dal terhelése biztonsácos pon­ton vágja el a dolog fonalát, szinte olyan emberen végzi, aki senkiről és semmiről n^m tud semmi lényegeset. így azután megindul a pletykák, rágalmak, névtelen levelek lavinája. A filmben ez a „bűn­bakra” kiadott egyhangú íté­let igen éles megvilághást ka­pott. noha hiányzott a műből a folyamatban levő ügv körü­li fokozódó izgatom és feszült­ség, a bűnügyi cselekmény ál­tal megkívánt szenzáció lég­köre. A kalandos, izgalmas elemek itt a háttérbe szorul­nak, nagyobb helyet adva az erkölcsi-pszichológiai megfi­gyeléseknek. X „Trybuna Ludu” filmkri­tikusa szerint a „Félelem” nélkül a mai lengyel filmmű­vészet színskálája szegényebb lenne.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom