Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

és Szocializmus Brcyten Breytcnbach apart- heidcllencs dél-afrikai költőt „bűnösnek” találta á pretoriai bíróság. A döntés azt jelen­ti, hogy a költő élete is ve­szélyben forog. Mit olvasnak az olaszok? Az országos statisztikai hivatal kimutatása szerint az olaszok mindenekelőtt regé­nyeket olvasnak. 1974 folya­mán Olaszországban 17 925 művet adtak ki, összesen 141 millió példányban! E művek között legnagyobb százalékaránnyal (17,6) a re­gények és a mai elbeszélők szerepelnek. A Béke és Szocializmus no­vemberi számában Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke „A Nagy Októ­ber és korunk” című cikké­ben méltatja a történelemben új korszakot nyitó esemény évfordulóját. Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügymi­nisztere „A szocialista diplo­mácia” címmel írt cikket. A szocialista diplomácia levonja a múltból a szükséges tanul­ságokat, írja cikkében, ponto­san tájékozódik a jelenben, s előreláthatóan dolgozik a jö­vőért, következetesen érvé­nyesíti az államok közötti kapcsolatok demokratikus és haladó elveit. Vizsgálja, mi­ként segíti a Bolgár Népköz- társaság diplomáciája a szo­cialista rendszer megerősíté­sét a kapitalizmussal vívott történelmi versenyben, s ho­gyan működik közre azoknak a feltételeknek megteremtésé­ben, amelyek lehetővé teszik, hogy a szocialista erők győz­zenek igazságos harcunkban. A parlamenti harc és a tö­megmozgalom összefüggései­ről írt tanulságos cikket Erk- ki Tuominen, Finnország Kommunista Pártja Politikai Bizottságának nemrég el­hunyt tagja. Megállapítja, hogy a jelenlegi körülmények között a kommunista pártok­nak nemcsak arra nyílik le­hetőségük, hogy a parlamen­tet felhasználják a dolgozók érdekvédelmére, hanem ese­tenként arra is, hogy bizo­nyos feltételekkel részt vegye­nek polgári demokratikus kormányokban. Milyen úton fog haladni az Amerikai Egyesült Államok a hetvenes évek második fe­lében? Az Egyesült Államok kommunistái az idén június­ban megtartott XXI. kong­resszusukon válaszoltak a kérdésre. A kongresszusról és az ott szóba került problé­mákról számol be igen rész­letesen John Pittman, az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja. Alekszej Nyikolajev, az SZKP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Aka­démiájának rektorhelyettese ismerteti azt a kétkötetes gyűjteményt, amely „Az SZKP gazdaságpolitikájának alap­vető kérdései a jelenlegi sza­kaszban” címmel nemrég je­lent meg Moszkvában és Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­rának a beszédeit és előadá­sait tartalmazza. * ** • r • ------—n-----ttWiTit—cr K ijárok nyomában fii.) Mikor éljük az életet? Szendehely—Katalinpusz- ta — olvashatjuk a táblán Vác felé haladva az utolsó Nógrád megyej település ne­vét. Hamarosan elérkezünk a megyehatárhoz, és nincs messze már Vác sem. Legtöbben ide járnak a Nő- tincsi községi közös Tanács körzetéből (Felsőpetényböl Nőtincsről, Szendehelyről és Ösagárdról). Tavaly 1149-en kerestek lakóhelyüktől távol munkát, közülük 1042-en me­gyén kívül: Vácott 576 férfi és 320 nő, Budapesten összesen 142-en. Ebben a körzetben él hát a rétsági járás kijáró dol­gozóinak (4500'an vannak!) je­lentős hányada — Mindennap 20—24 busz­járat vön oda-vissza Vácra, hétköznap fél tizenkettő tájban jön az utolsó. Esténként bár­mikor ,>be lehet ugrani” a vá­rosba, akár egy mozielőadá­sért, akár a művelődési köz­pontba. Sokan — különösen a fiatalok — mennek is. hiszen nem okoz gondot, hogyan ér-' nek haza. Vajon a közösségek éleiére hogyan hat ez? Itt milyen a kapcsolat a kijárok és a fa­lujuk között? Vidovszky Ant'_ rás tanácstitkár optimistának tűnik. — Minden társközségben külön-külön tartottak megbe­szélést az eljáróknak, azt ku­tatva, hogyan lehetne szoro­sabbra fűzni a szálakar, mit várnak ők a községtől, és fordítva. Általában haszno­sok voltak ezek az ö«sTejöve- fo’o'r <íokan e’mondrík. o,A-’ c a munkahelyükké1. Törzsgárdatagok, megbe­csültek. Ha igazán jó progra­mot szervez az ottani közös­ség, az üzem, nem húzzák ki magukat. Tudom, hogy ez a járás egészére nem jellemző, mifelénk a jó közlekedési lehetőségeknek köszönhető. Hogy itthon mikor vannak, hol szórakozhatnak művelőd­hetnek? Azt tartottuk szem előtt, hogy az ifjúsági klu­bok, a könyvtárak biztosítot­tak legvenek. 1974-ben közei •kilenc és fél ezer kötet közül választhattak a körzetben la­kók, Nőtincsen függetlenített könyvtárosunk van. aki he­tente háromszor egész nap kölcsönöz. ..Általános megállapítás, hogy. a közéleti aktivitás, a művelődési igény és annak kielégítése nincs összefüggés­ben a munkahely távolságá­val. A lakosok községünkben vannak igazán otthon. .. A máshonnan hozott tmasztala- tokat itthon értékesítik.” A tanácsi beszámoló még a tanácstitkárnál is optimis­tább. Vajon isaz mindez, nem csuoán „általános megálla­pítás”? A tények az optimizmust igazolják. A kijáró dolgozók közül 17-en tanácstagok. Ez is biztositia. hogy legtöbben tisztában vannak azzal, mi történik a községben, milyen lehetőségek vannak a fejlesz­tésre. A kijárók j,falugyűlé­sein” elhangzottak javaslatok is. Ezeket a fórumokat érde­mes komolyan venni, mind tartalmasabbá, esetleg gya­koribbá tenni!... Xi A nőtincsi Majnik István az Egyesült Izzó váci gyárá­ban lakatos csoportvezető, fe­lesége ugyanott, az üvegező­ben egy női csoport irányí­tója. — Sok mindent elértünk a gyerekek nevelése mellett: a ház, a berendezés, a kocsi — kellett a hajtás... Nehezen indultunk, és ugye. akinek nem volt könnyű a fiatalsá­ga, a gyerekeinek akar mi­nél többet nyújtani. Néha úgy tűnik, hogy már túlzás­ba is visszük mi, szülők ezt a dolgot, nem ártana nekik is lobban megismerni, mi a lemondás... — A munkám? Eredeti szakmám — amiből van ipar- engedélyem is — az asztalos- sáe. Gyárunk folyamatos üze­mű; hét nap munka. 72 óra szabad idő. A magafajta családos, két szakmás ember­nek ez jó — sok fiatal vi­szont s^mmi pénzért nem vállalná, hiszen a sok szabad idő mellett sok kötöttséggel is jár: nincs vasár- és ünnep­4 NóCRÁO - 1975. november 28., péntek A világnézeti-erkölcsi-politik nevelés helyzete és feladatai Megjegvzé.-ek egy ezéceéuvi iievele-i éiteke/leihez Élénk pezsgés uralkodik ezekben a napokban Nógrád oktatási intézményeiben is, zajlanak a nevelőtestületi értekezletek, amelyek témája: a világanézeti-erkölcsi-politi- kai nevelés helyzete és fel­adatai. Tájékozódásunk sze­rint, megyénk pedagógustár­sadalma a XI. kongresszus dokumentumainak '«méreté­ben, az oktató-nevelő munka helyi sajátosságait is snera előtt tartva készült fel a ne­velőtestületi értekezletekre. Milyen sikerrel? Erre a ke­désre az értekezletek lezajlá­sa után külön visszatérünk, szólunk e fontos tanácskozá­sok megyei tapasztalatairól. Többféle viszony Ezúttal csupán egy nevelő- testületi értekezlet kapcsán teszünk néhány megjegyzést. A napokban a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola nevelőtestületi értekez­letén vettünk rész. Az isko­lának, amely két épületben működik, 22 tagú nevelőtes­tülete. 380 tanulója, 12 ta­nulócsoportja és hat napközis csoportja van. Igazgatója Leukó József. Az igazgatói vitaindító elő­adásban Leukó József szólott a világnézet fogalmáról, szer­kezetéről, marxista—leninis­ta értelmezéséről, osztályfo­galmáról, vázolta az ideoló­gia és világnézet helyét, sze­repét jelentőségét, társadalmi fejlődésünk jelenlegi szaka­szában. A továbbiakban ki­tért a világnézeti nevelés he­lyes értelmezésére, helyére a nevelés folyamatában és rész­letesen szólo't a feladatokról. A vitaindító e'őadás és az ezt követő vita alánján a tel­jesség igénye nélkül tesszük megjegyzéseinket. ★ A XI. kongresszus doku­mentumainak hasznosítá­sa a gyakorlati pedagógiában az idei tanév legfontosabb feladatai közé tartozik. Fel­merül a kérdés: mi indokol­ja, hogy külön is fogla’koz- zunk a világnézeti-erkölcsi- politikai neveléssel? Minde­nekelőtt az, hogy amint az a XI. kongresszus anyagának elemzéséből is kiderül, társa­dalomépítő munkánk jelen­legi szakaszában, a fejlett szocializmus építése időszaká­ban szükség van a tudatfor­máló tevékenység továbbfej­lesztésére, hatékonyságának emelésére is. Ezért van . az, hogy a kongresszus az okta­tási kérdések közül a világ­nézeti nevelés fejlesztésének szükségét emelte ki. Szécsénv- ben is hivatkozás történt az úi programnyilatkozatra, amely a nevelés legfontosabb tartalmi jegyeit is körvona­lazva szól a szocialista em­berről: „A íejiett szociaiisla társadalom épitése oiyan emberek munkáját és aktivi­tását igényli, akik társadal­mi céljaink megvalósításában fegyelmezett, jó munkájuk mellett a közügyekből is ki­veszik részüket, ismerik es megtartják a szocialista er­kölcs normáit, akik számára szocialista hazánk szeretete elválaszthatatlanul összefo­nódik a nemzetköziséggel.” A munkának, az aktivitásnak tehát döntő szerepe van. a személyiség fejlesztésében, a világnézeti tudatosság kiala­kításában. Hiszen a világnér zetben kifejezésre jut az egyén viszonya a társadalom­hoz. a társadalmi gyakorlat­hoz. A világnézeti, erkölcsi, po­litikai nevelés szorosan ösz- szefügg egymással. A nevelési gyakorlatban a világnézeti neveléssel kapcsolatos hibák közül Szécsénvben említés történt arról, hogy például a világnézeti nevelés esetenként leszűkül a politikai nevelés­re, kizárólag oktatás útján kívánják a nevelők ezt meg­valósítani, vagy csupán az ateista nevelést értik alatta, összevéve elszakítják a neve­lés egészétől. Holott a világ­nézeti nevelés komplex fo­lyamat. Természetesen, nagy szerepe van ebbep a tanulók társadalmi-közösségi tapasz­talatainak is. A világnézeti nevelést befolyásoló negatív tényezők között például Szé- csén.yben joggal történt emlí­tés a vallásos és idealista vi­lágnézetről. a templomi és iskoláig hitoktatásról, a kettős neveiéi káros jelenségeiről, hovv csak néhányat említ­sünk. +• Mit mondhatunk a TI. Rá­kóczi Ferenc általános isko­la! neveltségi szintről? A vi­iágnézeti-erkölcsi-politikal nevelésnek csupán néhány te­rületét említjük. Ügy tűnik, a világnézeti nevelés legerő­sebb oldala itt az oktató­munkában található. Azaz: a tanulók' megfelelő, a tudo­mányos világnézet kialakítá­sához nélkülözhetetlen isme­reteket kapnak a természet­ről és a társadalomról. Helvi vizsgálódás szerint például a világ elmúlásának legendá­ját az anyagmegmaradás tu­dományos' elvével utasítja el a tanulók döntő többsége. Ez annál inkább meglepő, mert a tanulók jelentős része va­lamilyen formában vallásos befolyás alaU áll. A gondok közt sze-enel. hogv a tantér­P”ak oktatása mereven elkü­lönül egymástól a tanítási gyakorlatban, jobb tantárgyi koncentrációra, lenne szükség, a szintézisre több gondot k^1- lene fordítani. A tanítási órák megszervezésében hiba, hogv hiányoznak az óran a ta­nulók megnv’J'vtkozásai. kér­dései. A tanulók nem tesznek fel kérdést sem a nevelőnek, sein egymásnak, vélem °nv- nvilvánítás nincsen. Ezen mielőbb változtatni ke’l.) A tanulók kevés népszerű ifiú- s4»i folyóiratot olvasnak. Ugvanakkor az iskolában hi­vatalosan 35 százalék a hit­oktatásra járók aránya, s a tanulók 35 százaiéig áll még VaUásos befolyás almi an-z mintegy hetven százaléka. Ez roppant magas aránv. Gond az is, hogy az iskolában ke­veset tudnak a hitoktatásra járók családi indító okairól. F.zt szintén vizsgálni kellene. Hiszen az okok ismerete utat nyithat a világnézeti nevelés előbbreviteléhez is. Kölcsö­nös bizalomra van szükség az iskola és a családok kö­zött ebben a kérdésben is. a gyermekeinkért érzett fele­lősség jegyében. Ugyanakkor a pozitívumok között említhetjük, hogy a. tanulók érdeklődnek a bel- és külpolitikai kérdések iránt, szolidárisak az elnyomott és küzdő népekkel, szeretik a Szovjetuniót. Mindez jórészt az úttörőmozgalomnak kö­szönhető. amely e kérdésekre például szintén nagv gondot fordít a meghitt iskolai ün- nenségeken és más alkalmak­kor. Erkölcsi tudatossággal nap, nem lehet akkor szóra­kozni, moziba, klubba járni, amikor éppen szeretnének és érdemes is. Bent összetartó, jó gárdánk van. Annak ellenére, hogy 80 százalékunk bejáró, és legtöb­bünket kétlakinak mondhat­nak az otthoni háztáji vagy maszekolás miatt, együtt va­gyunk a kirándulásokon, a közös rendezvényeken. Ha -valami program akad, az asz- szonnyal együtt megyünk, sőt, már volt úgy is. hogy a gyerekeket is ■ bevittem. Egyébként ha kinéznek vala­mi jó filmet, beviszem őket. Nálam a művelődést legin­kább a tévézés, rádióhallga­tás és az olvasás jelenti. Nem széeyenlem, az ifjúsági jel­legű irodalom a kedvencem: Jókai, Verné, Mikszáth. Mó­ra — persze, ha komolyabb kerül a kezembe, azt se min­dig rakom félre. Valamikor, hogy szerettünk színházba járni a feleségem­mel! Akkor kocsink sem volt, mégis bejártunk. Most azt mondjuk: addig akarunk hajtani, a gyerekeknek a jö- vőiét megalapozni, amíg nem szármúmk még az öregek kö­zé. Majd, ha nagyobbak lesz­nek a gyerekeink — ezzel bMatiuk magunkat. Vagv ez mégsem jó ísv?í Fordítva kellene, úgv érzem: amíg lendület, energia van az emberben, addig törődíön macával. Vaion. ba útra l.-o-rr! V) r»f~n Am móc­Vónn pcí,,n1’'' ** AT/-\»*f vo 1 oi* másképn '-alloa­Kiss G. Magdolna Következik: Kötődések. A tanulók erkölcsi magatar­tása jó, szívesen járnak is­kolába, a tanulással kapcso­latban ez a pozitívum már nem egyértelmű. Tisztelik neve­lőiket, kiveszik részüket a társadalmi munkából. Álta­lában azonban — és az itt nem említet-t pozitívumokon túl — mégis az erkölcsi ne­velés a nevelőmunka leg­gyengébb pontja. Az erkölcsi tudatosság hiányával, héza­gosságával lehet sokszor ta­lálkozni. A tanulók erkölcsi tudatossága esetleges. Példá­ul a nyolcadikban felkérték a tanulókat: sorolják fel a szo­cialista ember fő tulajdonsá­gait. Kiderült, bár nagyon sokat tudnak erről, valójában az erkölcsi fogalmakat nem ismerik, nem tudták nevén nevezni az általuk ismert erkölcsi tulajdonságokat sem. Gyakran hiányoznak az erkölcsi meggyőződéshez szükséges élmények is. Jól­lehet csak az élménnyel át­itatott erkölcsi fogalmak is­merete ad erkölcsi tudatossá­got. s ebből alakulhat ki ké­sőbb az erkölcsi meggyőződés. A jövőben a nevelőmiinkában jóval több gondot kívánnak tehát fordítani az erkölcsi nevelés rendszerességére. Nagy szerene van ebben az iskolai úttörőmozgalomnak is. Az anyagias szemlélet szín* tén erőteljesen él a tanulók­ban. Az is igaz persze, hogy e szemlélet nem az iskolából indul ki. Nem szaporítjuk a példá­kat, hiszen nem a teljességre törekszünk. A tantestületi vita szellemét megfelelőnek tartjuk, többi között, igen el­mélyült elemzést hallottunk az iskolai úttörőcsapatról, ál­talában az iskola mozgalmi életéről is. Reméljük, mind­ez azt eredményezi, hogy a világnézeti-erkölcsi-politikai nevelésben növekvő haté­konysággal számolhatunk eb­ben az iskolában is. Nagy szerepet szánnak ebben a ta­nítási órán. az i'^olai oV+mó- nevelő munkán túl az iskolán kívüli lehetőségek eredmé­nyesebb felhasználásának. a szülői háznak, az Egy üzem — egv iskola mozgalom lehe­tőségeinek. és í°v tovább. Itt is megfogalmazódott: az is­kolában és azon kívül is nagv tarta'éknkkal pen/taiv kéznek a vi’iártnézeti-erköt-' c'í-nolitikoi nevelésben. Á jövő cselekvés! gyakorlata műtétig rn"id m»q. rmlyen eredménnyel aknázzák ki. T. F„ Mózeskosár Győrből Műbőrből készült mózesko­saraknak adják át a helyet a vesszőből fonott, hagyomá­nyos kosarak, A győri Cinész Szövetkezet kis szériában megkezdte a, műbőr mózes­kosarak gyártását, amelyek alapanyagát a Graboplast Győri Pamulsstovő- és Műbőr­gyár állítja elő. Előnyük,' hogy könnyen tisztán tartha­tók, külső-belső részük mos­ható, s a műbőr nagyobb le­hetőséget ad a díszítésére, a termék esztétiknsabb előállí­tására. Méretét úgy határoz­ták meg. hogy elférjen a személygépkocsik hátsó ülé­sén. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom