Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-26 / 277. szám

^rlehniségféikről Adalékok egy változó fogalomhoz . Hidd el, a mi községünk.- v^lhatjuk — nem egy peciagó- ben nincs egyetlen érteknisé* gusyak. gi sem. És \ égigmehetsz olyan Tanács tiökar ismerősöm, vonalakon, ahol már nem mű- több mint. két évtizede' csak- kodik iskola, tanács, termeld- nem a metgalakulástól tanácsi s/iöve kezet — körzetesitették, dogozó. Aa.t mondja, köiü.be­egyesítették — szinte min- lül százan 'tartoznak a körzet* denütt ugyanezt mondják. . bői az ért elmiségiek közé. ...... T . . , . Nem sok ez kissé? A fiatalasszony- akt b.zony- _ beleszámol­gatja ezt. technikus az egyi« azokat- is, akik távolabb­k >zeli. nagyobb község terme- . . , , ,, , i • ,, . -1 nuKAn r«i iárnak o., másutt talaitak losaovetke zeteben. Uttnon, a kis faluban, afféle -.kulturá­lis mindsro?»*’: tisateletdij&s- . . .. . . , , . ként ki ibkönyvtárvezető, lt hon 19 vaLial feladat0' kő’csör.ző könyváros. Ő az ifjúsági Jtafc enri*.vezetőségi d is amelv elinditot tagi a. az. aki sosincs tervei * . . ... ö letek. tennivalók nélkül. ta- Es a magajníaj^ itanyt- Vajon, igaza van-e, ha ma- ^.n dolgozo embereket » kára es a hozzá hasonlókra ni járnak a!, végzettségüknek megfelelő munkát. De 'van köztük, sok­kal , nem akar teljesen elsza­kad ni a lakóhelyétől, amely nem gondol a ..besorolásnál'’? Kíváncsivá tett a beszéigé les: va on mások hogyan vé­tanács akadémia- a sok-sok szaknvti, politikai képzás mi­att. Síkkal inkább a felelős­ség mit tt, ami a munkánkkal lékednek, kit tartanak érte-- — n^ert sok múlhat egy ta­nácsi vettető szemléletén, hoz­záállásán', a művelődést segí­tő tevékenységén! A termelőszövetkezeti el­nök szavaiban nem érzek el­miséginek — a végzettség — magyarán szólva: a diplo­ma — a munka- amelyért a fizetésüket kaoják. vagy eset­leg az értelmiségiekre jellem­ző feladatok vállalása, egy fai- {ogulteág0t _ reálisan érté- ta^ erteirmsegi szerepkor dönt kgli az agrárértelmiségiek *' „ helyzetét. Jó szervezőkészségű, agilis _ Néha éptelenek arra- Iskolaigazgató mondta: — A mi körzetünkben 20 hogy részt vet yenek társadal­mi megmozdulásokban, poli- peda-gógus, egy orvos, egy ve- tikai oktatásokat, szakmai dőnő- a tanácsról két fő, a tanfolyamot, TIT-előadást teeszbol szintén ketten — tartsanak. Nem a hiányzó tu őket sorolnám az értelmise- dág miatt _ talávi inkább az giek köze. Az agrárszakembe- a baj, hogy hiányaik a kellő rek ugyan többen vannak, de lelkesedés. Nálunk legtöbbet úgy látom csak ott érződik talán az üzemi állatorvosvál- a „hatásuk , ahol dolgoznak’ egészségügyi, pol^rvédel­a lakóhelyükön szinte kivétel előadásokat tart. ÍX$y lá­nélkül nem kapcsolódnak be tom a legtöbb értelmiségit ma az ismeretterjesztésbe, a koz- bezárkózás, a be f előfordulás életbe, a művelődésbe. Egy- jellemzi _ kár pedig, mert részt indokolható a mtwvkakö- ma .g fenne feladatuk- nem- rük sajátosságaival- de ez csak az ötvenes években volt. nem magyaráz mLndent. Azt, jyfost, hogy egyre jobban hogy a pedagógusok, az o-rvo- ölünk, ezekkel a lehetőségek- sok előadásokat vállalnak, kej vajd gazdálkodásra, a mindenki természetesnek ve- tarta]mas életre kellene pél- szi. Érdemes azonban - külön dat; mutatni. De ha a^t látják, szólni két dologrol. Nálunk hogy az értelmiségiek gondol- nagy szerepe van a védőnő­nek — családlátogatásaival.' az iskolákban a nagylányok­nak tartott tájékoztatóival, a névadók népszerűsítésével, a lakáskultúra propagálásával a korszerű, szocialista élet­mód kialakítását segíti. A tiszteletdíjas népművelőnk pedig csak nyolc osztályt vég­zett, dé a művelődés aktív szervezőjeként sokkalta na­gyobb hatása van a község lakóira, mint — őszintén be­kodásának a középpontjá­ban is az anyagi javak meg­szerzésének útjai-módjai áll­nak. és lenézik a helyi kultu­rális lehetőségeket- de még nem is nagyon olvasnak... A statisztikai hivatal egyik megyei vezetője karját szét­tárva hümmög a kérdés hal­latán. — Hogv mondjam meg, hány értelmiségi van Nóg- rád megyében? Nehéz ponto­san meghatározni, nem is tudjuk a népszámlálásnál sem teljesen elkülöníteni, ön sze­rint hová tartozik az a fő­könyvelő, akinek az általános iskolán felül csak a mérleg­képes könyvelői végzettsége van meg, a munkakörén kí­vül semmit sem tesz? De még nehezebb a .-feladvány”. a munkásigazgató esetében, és még sorolhatnánk tovább... A lexikon ezt írja: „Értel­miség: a társadalomnak az a rétégé, amely a hivatásszerű­en szellemi munkával foglal­kozókból áll. Soraiba tartoz­nak a tudósok- írók, művé­szek, pedagógusok, mérnökök, agronómusok. orvosok, ügyvé­dek- műszaki dolgozók, vala­mint az alkalmazottaknak szellemi munkával foglalkozó része”. Ha ezt vesszük ala­pul, megyénkben 2500—3000- re tehető az értelmiségiek tá­bora. „Bízom abban, hogy va­lójában ennek kétszerese. 5—6000 ember él értelmiségi­ként Nógnádban” — véleke­dett egyik megyei vezetőnk. Hogy honnan adódik ez a kü­lönbség? Azokat jelzi- akik — főként vidéken, a legkisebb faliakban is — hivatásukon, kereső foglalkozásukon túl aktqv szervezői, a kulturált életmódnak, a művelődési le­hetőségek bővítésének. Re­méljek, nem túlzott az opti­mizmus- ha úgy véljük szá­muk ■ egyre növekszik. Küss G. Magdolna Mongol mozaik VIRAGZÖ nemzeti MŰVÉSZET A szocialista fejlődés évei alatt Mongóliában kiterjedt színházi hálózat jött létre, sok tehetséges művésszel. Ulánbá­torban opera- és balettszínhá­zat, drámai, gyermek- és báb­színházát, valamint cirkuszt ta­lálunk. Igen népszerű a mon­gol népi ének- és táncegyüt­tes, a hadsereg ének- és tánc- kara. a szimfonikus zenekar. A mongol fővárosban ezenkí­vül filmstúdió és művészeti főiskola is működik. Számos ajmagban (közigaz­gatási egység mongol elneve­zése) zenei és drámai színházá­nak repertoárjában egyaránt megtaláljuk mongol szerzők darabjait, és olyan orosz és szovjet írók műveit, mint Gogol, Csehov, vagy Pogo- gyin. ÜTTÖRÖK HÁZA Ulánbátorban fölépült az Ifjú Technikusok Háza. Szak­köreiben és szekcióiban 2500 gyerek dolgozhat. Az új léte­sítmény műszakilag minden igényt kielégít, A legkorsze­rűbb berendezésekkel szerel­ték fel az obszervatóriumot, a számítóközpontot, az űrku­tatási, az automatizálási és a telemechanikai termeket. A házban mozi terem, és fotóla­boratórium is van. A mongol úttörők május 8- án, szervezetük megalakulásá­nak 50. évfordulóján vehették birtokukba új, szép otthonu­kat ÉVSZÁZADOK ÜZENETE Az Ulánbátort képzőművé­szeti múzeum termeiben bronz- és csonttáfgyakat, agyagedényeket, dísztárgya­ltat láthatnak az érdeklődők. Az időszámításunk előtti VII—II. évszázadból számazó kiállítási tárgyak nagy részét a Nyugat-Mongóliában, vala­mint Kara-Korum ősi fővá­rosában végzett ásatásoknál találták. A múzeum egyre újabb leletekkel gazdagodik, amelyek a mongol nép őstör­ténetét tárják elénk. Mai tévéajánlatunk 20.00: Nyitott könyv. Jókai Anna: A reimsi an­gyal című novellás kötetét mu­tatja be ezúttal a Nyitott könyv sorozat, A szerző új gyűjteményes elbeszéléskö­tete bizonyítja, amit a kriti­ka többszörösen megállapí* tott: különösen érzékenyen ábrázolja mai életünk morá­lis kérdésest. A bemutatandó novellák közül az egyik a tár­sadalmi „rangsor” fordított­ját rajzolja meg, a másik egy professzor és egy diák vitájában groteszk módon ér­zékelteti a két generáció .gondolkodásbeli különbségét, a harmadig elbeszélés pe­dig egy irodalomórára viszi el a nézőt, ahol a helyettes­tanár kétségbeesetten vias­kodik anyagával és hallgatói­val. A „szovremennyik” szó magyarul kortársat jelent. De van a szónak „korszerű” ér­telmű mellékjc-ientése is. És valóban, régen és ritkán lát­tunk színházat, amely mon­danivalóját ilyen magától ér­tetődő korszerűséggel fogal­mazta meg. mint ez a társu­lat, Az együttes a Szovjetunió legfiatalabb színháza. Tulaj­donképpen „fiatal színészek stúdiója” volt, amely, mint a moszkvai Művész Színház „iskolaszínpada” működött, önálló léte 1956 tavaszán kezdődött, amikor Oleg Jef- remov — a Művész Színház mai igazgatója — vezetésé­vel hozzáfogtak Viktor Ro- zov: „Örökké élnek” című darabjának betanulásához. Ez a darab új színházat szült, és ez a Szovremennyik Színház. A művet mi is jól ismert jük. Ezen a címen most lát­tuk ugyan először, de a „Szálnak a darvak” minden felnőtt magyar embernek, ha máshonnan nem, hát a tele­vízióból ismerősen cseng. Ez a mű, a „Szálnak a darvak” — „Örökké élnék”, a háború áldozatairól és hőseiről szóló lírai szépségű dráma, azóta is a Szovremennyik reper­toárdarabja, és minden év május 9-én, a győzelem nap­ján ez a mű szerepel a szín­ház műsorán. Ma is, — ti* zen nyolc év után is — ott lobog a színpad két oldalán a láng az elesettek emlékére, hogy a közte pergő játék „halkan, de határozottan szó­lítson értelmes életre. azok­nak a mércéje szerint, akik halhatatlanná váltak, a ha­záért vállalt hőstetteikért.” A színház első előadásá­nak 1956-ban, az akkor! kri­A szovjet kultúra napjai után A ,,kortárs”-sznház Magyarországon tikák tanúsága szerint mind­járt színházteremtő — „ars poetica” — szerű állásfogla­lása volt, „Szemkápráztató tűzijáték, formai újítást je­lentő hókusz-pókusz” nélkül, „fegyelmezetten, más háborús témájú művek hangzatos pá­tosza nélkül” szólt a közön­séghez. Azóta a színház az eredeti szellemben felújította az előadást, összehozva az előadást létrehozó idősebbe­ket a színházhoz azóta került fiatalabbakkal. Természetes, egyszerű, szándékosan tompított hang­vételének újszerűsége mel­lett a Szovremennyik első­sorban etikai és társadalmi felelősségtudatával hatott, azzal, hogy komolyan vette mondanivalójának hiteles e1 juttatását a nézőhöz. Ez a felelősségtudat hatja át a színház munkáját azóta is. Ma huszonnégy repertorár- darabja van — ennyi művet tart állandóan műsorán, — a színház bemutatói között orosz klasszikusoktól a szov­jet irodalom élő alkotóiig, Eduardo de Fillinótól Ör­kény Istvánig. Shakespeare- től a legújabb drámaírói nerpzedék képviselőiig min­denki megtalálható. Rende­zett már a színházban Andr­zej Wajda, az angol Peter James. Tovsztonogov, és so­kan mások. A színház mai művészeti 4 NóGRAD - »975. november 26., szerda vezetőjének — Galina Vol- cseknek — az egyik legtöbb vitát kiváltó, de szuggesztív erejű rendezése, az „Éjjeli menedékhely”, amely nem­csak megformálásában új, de bizonyos vonatkozásban ér­telmezésében is. „Szabadsá­got mindenáron!” — írja Sztanyilavßzkij a század elején az „Éjjeli menedék­hely” rendezői példányára. „Embert mindenáron 1” — mondja a Szovremennyik elő­adása, és ennek megfelelően más hangsúlyt kap a mű két kulcsfigurája, Szatyin és Lu­ka, mint a korábbiakban. Lu­ka a gorkiji értelmezéssel szemben itt egyértelműen pozitív jelenség, Szatyin pe­dig szophoklészi mélységgel fogalmazza meg, hogy az em­beri lélek szenvedéseinek ér­telme a humanizmus felisme­rése és az emberség, az em­berségesség a társadalmi lény cselekedetrendszerének leg­fontosabb vonása! A társulat elhozta hozzánk legújabb munkáját, utolsó hazai bemutatóját, Roscsin „Szerelvény a hátországba” című darabját is. Ez a sok sze­replőt megmozgató, nagy lét­számú darab a Nagy Honvé­dő Háború asszonyairól szól, megpróbáltatásaikról, erköl­csi erejükről. „A fasizmus leg­nagyobb bűntette — mondja a szerző a daraban — a hu­manizmus elleni bűntett. Olyan körülmények közé kényszerítette az embereket, amikor az állati győzedel­meskedhet az emberi felett, amixor a félelem, a kétségbe­esés legyőzheti a jót, a tisz­tességest, a könyörületet..., de a mi anyáink kiállták ezt a próbát...” Asszonyok egy cso­portját látjuk a színpadon, akik vagonokon utazva moszkvai gyáruk munkagé­peit viszik a hátországba, hogy ott dolgozhassanak. A vonatot bombázzák, el van­nak vágva szeretteiktől, nincs ennivaló, víz... háború van, és ők egymásra vannak utal­va.. A színpadi látvány az elő­adás síkját egy nagyszerű rendezői ötlettel a térbe eme­li. Erre —, hogy a színpad síkjától el lehessen emelni a színpadi látványt és a játék ne csak a „deszkákon” íoly jón, de kitöltse az egész te rét — kísérletező törekvés van az egész világon. (Gon­doljunk Peter Brook „Szent- ivánéji álom'’-jának emele­tes színpadképére, színpadi hálókra, műötletekre!). De kevés olyan van, amelyik a mű tartalmával egységben, funkcióba tudja állítani színpadi tér teljes egészének kitöltését. Ennek az előadás­nak sikerült, méghozzá anél­kül, hogy bármiféle mester­kélt moderneskedés a szín­padra lopózna. Ennél na­gyobb dicséretet pedig nem lehet leírni mai előadásáról, mint, hogy funkciójában mo­dern, vagyis eszközeiben és mondanivalójában egysége­sen korszerű. A szovjet kultúra napjai jólsikerült rendezvénysoro zatának kiemelkedő esemé­nye volt a Szovremennyik Színház magyarországi ven­dégjátéka, értékes ajándék a jó színházat szerető magyar közönségnek. Szalontay Mihály Megyei fiIm bem utalók- Műsoron a Helga folytatása Jelenet a Helgfl és Michael című NSZK szexuális jelvilá­gosító filmből Erich F. Bender Helga cí- igen jellemző és fontos prob- mű filmje — a Rendező tol- lémájáról. A rendező, az ope- lából ezzel a címmel könyv rátör, s nem utolsósorban a is megjelent — 1970-ben szép kitűnően játsszó főszereplő, sikert aratott a magyar kő- Milada Vnuková érdeme, hogy zönség körében. Bender a az adaptáció jól sikerült, sorozatot folytatva újabb Az angol Joseph Losev szexuális, felvilágosító fii- Henrik Ibsen színművéből ké­met készített Helga és Mi- szjtette a Babaház című film- chael címmel, amely most ke- -jét, melyet az Art Kino ke­rül megyénk filmszínházai- retében mutatnak be me- ban bemutatásra. A Film gyénk két városában. Ma, Francais kritikusa az aláb- csaknem egy évszázaddal a ólakban összegezi véleményét: darab születése után, a nő „Ez a film teljesebb a Hel- joga egyéniségének kibonta- gánál. egyszerűen és világo- koztatására aktuálisabb té- san tárgyal szexuális _ proble- ma mint valaha. Losey vá­rnákat, áttekinthető ábrák, jágszerte elismert rendező, vagy a mindennapi valóság akinek igazi műfaja a dráma, példáinak felhasználásával. j}e kedveli a bűnügyi témá- Tökéletes pontossággal ele- kát, s bizonyos mértékig von- mez többé-kevésbé súlyos fi- 2Ódik a különleges, egyes zikai vagy erkölcsi zavarokat esetekben beteges alkatok áb- olcozó fiziológiai vagy pszi- -ápolásához. Erőssége a lélek- chológiai problémákat. Az új- rajz. az érzékletes légkörte- szülött komplexusaitól a fel- remtés. Nálunk is ismert nőttek nemi játékáig, aiapve- £;;mjej: a királyért és a ha­tó higiéniai elveken át, az záért, Modest}' Blaise, A kö^ abortusz súlyos problémáit vetítő. A Babaház főszere- (naponta 85 ezer világviszony- peit jane p0nda (Nóra), Da­laiban!) és a nő egyenjogúsá- vid Warner (a férj) és Trevor gának kérdéseit tárgyalja. A Howard (Rank doktor) játsz- Helga és a Michael valóságos sza szexuális oktató tanfolyam- Az új műso-rhéten kerül be­mal ér fel, legnagyoob érdé- mutatásra Viszilíj Suksin Vö­mé, hogy számol minden rds kányafa című filmje, újabb tudományos felfedezés- amelyről különösen sokat sei (elsősorban a fogainzásgát- hallhattunk az utóbbi hetek- lás módjaiban) amelyről a ben, hiszen a szovjet filmek nagyközönség igen keveset fesztiváljának egyik kieme’- tud.” kedö bemutatója volt. Suksin, A csehszlovák Jiri Hanibal (aki maga írta, rendezte és a A szép fruskák völgye című főszerepet alakította), neve filmje a csehszlovák úttörő- szélesebb körben a Rakéta szervezet fennállásának 25. újságban megjelent kisreg - évfordulójára készült - egv n.ve óta —, amelyből a film ifjúsági regényből, amelynek készült — ismert. Műve eav írója, Stanislav Rudolf éve- börtönviselt férfiról szól, aki­kig maga is úttörővezető volt. nek a becsületes életbe való Tapasztalatai hozzásegítették, beilleszkedését egykori bűn- hogy hitelesen tudjon írni a társainak megjele' *se zavar- serdülőkorúak életének egy ja meg. Liszt- Ferenc-pályázat A Fővárosi Tanács és a Liszt Ferenc Társaság 1976- ban pályázatot hirdet Liszt Ferenc életére és műveire vo­natkozó tudományos-népsze­rűsítő jellegű tanulmányok megírására. A magyar zene­kultúra Liszt reneszánsza sugallta pályázat tárgykörei és témái széles vizsgálódást tesznek lehetővé. A „Liszt Ferenc és Európa” tárgykör­ben a nagy zeneszerzőnek az orosz „ötök”-höz fűződő kapcsolatát kell tanulmá­nyozni. Magyarországgal ösz- szefüggő munkásságát is két területen lehet megragadni: az egyik az 1839—40-ben tar­tott pesti hangversenyei, má­sik — átfogóbb jellegű — té­ma Liszt és a magyar iro­dalom, Két lehetőség között választhatnak azok, a pályá­zók is, akik műveit kíván­ják elemezni. A Les preludes­Tasso, illetve a Magyar tör­ténelmi arcképek jelentik e tárgykör témáit. A pályázatoknak tartal­mazniuk kell a művek elem­zését. keletkezéstörténetét, a kéziratok és kiadások problematikáját, valamint a mű életét is. A 70—90 o'da- las pályaműveket — esetleg kép- és kottái llusztrációkkal — három gépelt példányban, 1976. május 31-ig lehet a Liszt Ferenc Társaság címé­re (1061 Budapest, Liszt Fe­renc' tér 8.) elküdeni. A pá­lyázatokat neves zenetudósok­ból álló zsűri bírálja mai el, az eredményt a társasa jövő évi őszi közgyűlésén te­szik közzé. A jeligés pályá­zaton bárki részt vehet, az első díiv20 000 forint. a má­sodik díj nyertese 16 000 fo­rintot. a harmadik díj nyer­tese 12 000 forintot kap. Tí -fcfl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom