Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-25 / 276. szám

T Képernyő előtt Lusta írók filmdramaturgiája A filmdramaturgia egyik legfőbb követelménye, hogy a. történet, melyet látunk, ké­pi megfogalmazást kapjon. A képi beszéd teszi valójában filmmé a filmet, s ennek na­gyon sok példájára hivatkoz­hatnánk századunk e viszőny- lag fiatal műfajának történe­téből. Ha viszont olyan pro­dukció kerül elénk. mint a szombat éjszakai adásban lá­tott Bezárt ablak című NSZK tévéfilm, némi rosszmájú- taggal arra kell gondolnunk, tiogy a fentebb említett film- dramaturgiai szabályt aligha­nem valami lusta író eszelte ki, hogy kevés dialógussal jusson busás honoráriumhoz, s minden munkát az opera­tőr nyakába sózzon. De félre a tréfával. Mond­juk ki kereken: a Bezárt ab­lak egyszerűen csak rossz film. Nem azért, mert képi nyelven próbál gondolatokat, érzelmeket megfogalmazni, hanem mert egyszerűen nem fogalmaz meg semmit. A ze­nei hangulatteremtésen túl Georges Rodenbach regényé­ből alig hallunk egyetlen ér­telmes mondatot az egész történet során, s az operatőr sem strapálja agyonra ma­gát fontosabb közlendők ké­pi megelevenítésével. Hosz- szadalmas séták, bricskakocsi­kázások, csónakázások ismét­lődő képsorát láthatjuk, egé­szen az utolsó kockákig. Min­denesetre: azoknak, akik a vetítés előtt még nem érez­tek álmosságot, jó altatónak bizonyult az NSZK film. Egyébként a műsorhét né­hány ennél különb esemény­nyel is szolgált. Figyelemre méltó volt pél­dául kedden este az Agathe asszony nagy utazása című NDK film Anna Seghers: Igaz történet című novellája alap­ján. A megkapó történet po­litikai alapállása jól tükrö­zi a nagy írónő emberi és al­kotói egyéniségét —, akinek egyébként épp a napokban ünnepelte 75. születésnapját a haladó nemzetközi élet. Rendkívül elgondolkodtató dokumentumfilmet követhet­tünk két részben kedden és szerdán Rejtett hiba cím­mel. A forgatók egy régebbi, halálos kimenetelű üzemi bal­eset eredőit keresik az embe­ri felelősség és felelőtlenség, könnyelmű felületesség ösz- szetevől között. A hivatalos vizsgálat eredménye ugyan az, hogy az esetben konkré­tan senki nem terhelhető, mégis valamennyien éreztük a látottak és a vita alapján: itt olyan szemléleti problé­mákról van szó, melyek sok­Köslekedési vitaest a televízióban Várják a nézők kérdéseit Minél fejlettebb technikai eszközökkel rendelkezünk, minél gyorsabbá válik éle­tünk, annál inkább minden­napi életünk előterébe kerül a közlekedés. Ezért is válasz­totta a televízió közlekedési műsora címéül: MINDENKI KÖZLEKEDIK. Szemtanúi, sőt aktív része­sei is vagyunk a közúti- és a tömegközlekedés nagyará­nyú fejlődésének. Éppen ezért, talán sohasem volt olyan időszerű és fontos köz­lekedésünkről, közlekedési kultúránkról beszélni, vitat­kozni, mint napjainkban. 1975. december 4*én a te­levízió „KÖZLEKEDÉSI KULTÜRÄNK ’76" címen vi­taestet rendez, amelyen köz­lekedésünk irányítói, legava­tottabb szakértői válaszolnak e nézők kérdéseire. A vita alapjául azok a kér­dések szolgálnak, amelyeket a nézők telefonon és levélben beküldenek. A műsor szer­kesztői nemcsak nz új KRESZ-szel kapcsolatos kér­déseket várják, hiszen közle­kedési kultúránk, közúti köz­lekedésünk és nem utolsó­sorban tömegközlekedésünk sok kérdése vár válaszra, megvitatásra! Megyénk, vá­rosaink, fő- és mellékútvona­laink forgalmának irányítá­sa. szervezése — a közleke­désben részt vevők nevelésé­ről nem is beszélve — ugyancsak sok kérdezni- és megválaszolnivalót kíván. Levélben a következő cí­men lehet kérdezni a vitaest résztvevőitől: MINDENKI KÖZLEKEDIK, 1810 Buda­pest. Szabadság tér 17. Aki telefonon szeretné fel­tenni kérdését a 329-571-es budapesti te'efonszámot hív­hatja, az adás kezdetéig. A kérdezők mésfél nercnél nem hosszabb időt igénvlő kérdé­seit BRG üzenetrögzítő be­rendezés veszi fel magneto­fonszalagra. Nemzetközi Szemle '75\11 A folyóirat legújabb száma a szocialista országok rovatában a Német Demokratikus KöztársaSág­nak a világgazdaságban betöltőit igen fontos szerepéről és népgaz­daságának, szocialista kultúrájá­nak: magas és egvré fejlődő szín­vonaláról olvashatunk. \ KÖ/.el-Kelet bonyolult prob­lémáit több szemszögből — a többi közt a Novo.íe Vrcmiából ég a Newswcekből vett interjúk és cikkek sorozatából — tárja elénk. Az Ibériai-félsziget címszó alatt közli égvébek között a folyóirat Portugália VI. ideiglenes kormá­nyáról szóló Avente !-vézércik- kct. és egy Cunha.l-beszéd részle­tét. A Horizont című lap nyo­mán pedig rövid áttekintést ol­vashatunk a spanyol Baszkföld­ről. Latin’-Amerika térségéből kivo­natot közöl a folyóirat a karib- tengeri kommunista pártok ez évben lezajlott konferenciájának nyilatkozatából. Érdekes cikkösz- szeállítást tartalmaz a chilei ka­tonai junta, gazdaságpolitikájáról, röviden jellemzi Pinochet ellen­feleinek még igencsak halvány, de kezdődő ébredezését. Az ideolőgóiai kérdések rovat­ban három rövidített cikket ol­vashatunk a Politikai pluralizmus vagy elit demokrácia címmel — az SZSA-ból; a Baloldali radi­kalizmus és történelmi hagyomá­nyok címmel — Voproszi Filo­zófiából; és Az ideológia kezde­te? címmel — a Foreign Policv- ből. Mai tévéajánlatunk 20.05: öt nap háború nél­kül.-...»nsztantyin Szimonov kis­regényéből az író 60. szüle­tésnapja alkalmából készített tévéjátékot a Magyar Tele­vízió — Iglódy István rende­ző. Szalay László operatőr. A mű főhőse Lopatyin, a hadi- tudósító, (Somogyvári Rudolf alakítja) akit Taskentbe. a hátországba szólít munkája. Lopatyin ugyanis filmet írt a háborúról, s ennek forga­tására vezénylik a nyugodal­masnak ígérkező városba. De itt. a fronttól húszezer kilo­méternyire döbben rá a hadi- tudósító, hogy a hátország élete sem független a hábo­rútól, arra, hogy a háború nélkülinek ígérkezett öt nap valójában se nem nyugodal­mas, se nem háború nélküli. Szereplők: Jobba Gabi, Tí­már Éva, Gera Zoltán. Gobbi Hilda, Fülöp Zsigmond. A tévéjáték sugárzása előtt Boldizsár Iván köszönti szüle­tésnapján Konsztantyin Szi- monovot. NÓGRAD - 1975. november 25., kedd sok hasonló tragédia forrá­sává válhatnak. Színházi eseményt —, s nem is mindennapit — kö­szönthettünk szerdán este. Németh László: Gandhi cí­mű kétrészes drámáját lát­hattuk a Thália Színház elő­adásában. Az India független­ségéért vívott mozgalom ve­zéralakja, Gandhi portréja formálódik ki számunkra a drámában, s az író központi hőse mellett felvázolja a re­álpolitikus Nehru arcélét is; egybevetve közös, de mas- más úton haladó törekvései­ket a nemzeti egység megte­remtéséért. A drámában Gandhi alakját Kozák And­rás mintázta meg. Került minden olcsó külsőséget, be­lülről bontakoztatta igen mar­kánsan a figurát. Kitűnő partnere volt Nehru megsze- mélyesítőjeként Harsányi Gá­bor, a dráma többi vezető szerepében pedig Nagy Atti- laj Tándor Lajos, Rátonyi Róbert, Drahota Andrea, Buss Gyula, Kautzky József, Ve­rebes Károly, Horváth Teri. Jani Ildikó és Kovács Edit. Élvezetes tévéjátéknak bi­zonyult pénteken este Rich- hard Sheridan: A tragédia próbája című komédiája. A pompás írói bravúr tulajdon­képpen színház a színházban, ahol Sheridan minden egyes mondata telitalálat a tirádas, deklamáló. felhőfaló klasz- szikus drámai pátosz, a szer­ző, a rendező, a színészek ki­figurázására. A tévéjáték sze­replői látható élvezettel ját­szották szerepeiket. Remek karikírozással tették élveze­tessé a szellemes mondandót: Sztankay István, Zenthe Fe­renc, Haumann Péter, Deák 3. Ferenc, Békés Itala, Basi- lides Zoltán. Schütz 11a, Dó­zsa László, Lőte Attila. Kör­mendi János. Szombathy La­jos, Pádua Ildikó. Izgalmas história volt szombaton a Rémület a leve­gőben című amerikai film. Ügyes mesteremberek hatásos munkája, ha nem is legelső, hasonló témakörben. A mű­vészetbarátoknak kedvezett a Koreográfiái miniatűrök cí­mű balettf el vétel, mely nem­régiben hazánkban vendég­szerepeit leningrádi balett­együttes fővárosi operettszín- házbeli előadásáról készült. Vasárnap véget ért a Véres út című kitűnő olasz—NSZK tévéfilmsorozat, és harmadik epizódját láthattuk a Vivát, Benyovszky! című. magyar— csehszlovák kalandfilmsoro- zatnak. (b. t.) Kiváló könyvterjesztő Három év gyümölcse A falra erősített, üvegezett szekrényke, most üresen ásít: a könyvek, melyekkel máskor roskadásig telve a polcok, a tanácskozóhelyiségben. van­nak. Könyvkiállítást rendez­tek itt a politikai könyvna- pok alkalmából, hadd lássák az emberek, mi minden kö­zött lehet válogatni. Dósa Istvánná, a nagybálo- nyi járási községgazdálkodási vállalat anyagkönyvelője öt éve terjeszti munkahelyén a Kossuth Könyvkiadó sokszí­nű, érdekes kiadványait Pártmegbízatásból, de öröm­mel, szívesen vállalt kedvvel, gondossággal. Némi szoron­gással kezdett a munkához, hiszen soha életében nem csi­nált még csak ehhez hasonlót sem, nem tudta, hogyan fog majd megbirkózni a feladat­tal, meg tud-e felelni megbí­zói várakozásának. — Először csak a szűikebb környezetemben dolgozók vá­sároltak — emlékezik vissza —. aztán mások is. Ahogvan kezdtem megismerni az embe­reket, az ízlésüket, a szokása­ikat, amint kitűnő segítőtár­sakra találtam, úgy ment egy­re jobban a .könyvterjesztés. Ma már átlagosan megvan a havi 1200 forint körüli forgal­mam. Munkájának néhány jellem­ző adata: 1973-ban négyszere­sét, egy évvel később a hat­szorosát, az idén — még nincs vége az évnek — ötszörösét forgalmazta a,z egy keresőre jutó megyei terjesztési átlag­nak. Ahhoz, hogv valaki a Kossuth Könyvkiadó által alapított Kiváló Körtvvter- jesztó emlék plakettet meg­kapja. annak három éven ke­resztül a viszonyítás mércé­jéül használt megyei át'ag dupláját kell teljes'tenie. Dó- sáná többszörösen eleget tett ennek a követelménynek, s az idén, a Nagy Októberi Szó­éi a1 ista Forradalom évfor­dulójának helyi ünnepén ígv vehette át az említett ki­tüntetést, p.me'lvel most már n ég ven rendelkeznek me­gyénkben. — Miiven terjesztői mód- smerekkel d n1 g-rák — kérdez­zük érdeklődve —. amelvek ilven ná rat1 altul szép ered­ményekhez vezettek? — Két nagyszerű segít óm,' van, — osztja meg imponáló szerénységgel a dicséretet. — Jakab Mihályné, a házkeze- lőségtnél és Gyurcsik Lászlóné pénztáros. Általuk a könyvelő még a vidéki munkahelyeink­re is eljutnak. Viszik a fize­tést, viszik a könyveket. Van, aki már magától keresi... Az­tán itt helyben, az irodában mindenki megnézheti a köny­veket, válogathat köztük. Amikor kapok egv csomagot, mindig körbeviszem az új szerzeményeket. Gyakran ott­hagyom kézben, hadd néze­gessék, barátkozzanak vele. ha mégsem ilven-e gondoltak, m=snap visszaadhatják. Nem erőszakolok senkire semmit, az nem célravezető. — Milyen könyveket ke-í resnek előszeretettel a vásár­lói ? — Néhány könyveimet mondanék, mert ebből kide­rül. Elfogyott A világ fővá­rosai, a Köztársaság tér —, 1956.. a Hőhullám Berlinben című kiadvány, pontosabban egv-egy példány maradt mu­tatóba belőlük. Nálunk na­gyon keresettek az Unive-sum és a miniatűr könyvek. Pedig nem éopen olcsó kiadványok. Az. embere^ megszerették na- avnn a könyveiket, mé? n'Vli­nók is vásárolnak, akikről nem js gondolná az embe-. Szerintem, fontos, dolo". hoe • a ter jesztő ne legyen el fogú’t senkivel szemben sem. és ne sainálía a szabad ideiét, ne szégyell je kínálni a könvv?'' Kérdezgesse a7 embereket, mit szeretnének olvasni, s ennek alapián igyekezzen beszerezni a műveket... — Igv. elbeszélve, nagyon egyszerűnek tűnik... — Ahol jó a kollektíva, óit igen. Nálunk ilyen közösség alakult ki, k túl sokan sem van’u-k: a nyugdíjasokkal együtt k’F’Z'izih'iszan. Régebb­től itt dolgozom, jól ismerem az embereket, ez is megkönv- nvíti a munkát... Nemréir- ben iártam bent a megyei ki­rendeltségen. a’ie hoztam ha­za a csomagot, máris jöttek innen is. onan is: nézzük már meg. mi jót hoztál! — Búcsúzóul egy bizalmas kérd°s: a kiváló terjesztő ol­vas-e’ — Régóta és rendszereden. Anvkor elvállaltam ezt a meeibízatájt. tula’ -ton kennen ezért is mertem, mert szere­tem a könyveket sz.ere’ek ol­vasni. éooúgy. mint a férjem és a lányom. (ok) NDK színházművészeti napok November 20-án este a Nemzeti Színházban Kurt Löffler, a Német Demokra­tikus Köztársaság Kulturá­lis Minisztériumának állam­titkára és dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyet­tes nyitották meg a Német Demokratikus Köztársaság színházművészeti napjai Magyarországon |lnevezésű eseménysorozatot. Ezeknek a napoknak a keretében viszonozzák a német szín­házművészek a tavaly no­vember elején az NDK-ban fnegrendezett magyar szín­házi napokat. Vendégszereplésre érke­zik hazánkba a Volksbühne társulata, amely Budapesten és Pécsett lép fel. Pécsett 22-én a Macskajátékot. 23- án Brecht Szecsuáni fölélek című darabját adták elő, majd '24-én a Bólyi Állami Gazdaság dolgozóinak mu­tatták be a Katonavonat cí­mű darabot. A budaoesti közönséget 29-én és 30-án ismertetik meg művészetük­kel. Más vendégsz.ereplők is érkeznek az NDK-b^j. A Vígszínház Popfesztivál-elő- adásain három alkalommal lép fel Detlef Heinze József szerepében. Sylvia Kuzi- emsky Eszter. Barbara Lotz- tnann pedig Beverly szerepét alakítja. A magyar színházak is bemutatókkal, felújítások­kal, repertoárdarabjaik mű­sorra tűzésével ünnepük az NDK színházművészeti na­pokat. Néhány premierre már korábban sor került. A budapesti Nemzeti Színház játssza Heiner Müller: El­érkezett az idő című két­részes színművét, amely Gladkov regénye, a Cement alapján készült. A darabot vendégrendező, Peter Kon- witschny állította színpad­ra, díszleteit és ielmezeit is NDK-beli vengédművész, Lothar Scharsich tervezte. A Pesti Színház novem­ber 14-én mutatta be Ulrich Plenzdorf színművét. Az ifiú W. úiabb szenvedései címmel. A darab, amelyet Marton László rendezett, egy fiatalemberről szól, s bemutatásával a színház tu­datosan folvtatia azoknak a daraboknak sorát — Poo- fesztivál, Harmincéves va­gyok —, amellyel az. ifjú­ság problémáira keres mű­vészi választ. Az ünnepélyes megnyitó napján tartott premiert a Huszonötödik Színház. Kurt Bartsch és Henry Kreschyl zenés színművével, amelv- nek címe: A has, csatlako­zik a színház a program­hoz. Másnap színpadi össze­állítást mutatott be a Ma­dách Színház Én, Bertolt Brecht címmel. A premier estjén vendégként fellép Gisela May, a világhírű né­met énekesnő. Az Irodalmi Színpad is összeállítást mu­tat be, mégpedig november 28-án, Volt egy férfi cím­mel. Többek között Johan­nes R. Biicher. Heiner Mül­ler és Rudi Strahl művei­ből hangzanak el részletek. Ennek a produkciónak is lesz német vendégszereplő- ie, Sonja Kohler előadó- művésznő személyében. A Déryné Színház ismét műsorra tűzi egyik sikeres darabját. Rudi Sfrahl: Foly­tassa Éva és Ádám című színművét. Méltó programmal ünnep­ük az eseményt vidéki színházaink is. A győri Kis­faludy Színház bemutatja Joachim Brehmen: Az a lány című darabiát, Ulf Reihernek, a hallei Béke Színház intendánsának ren­dezésében. A játék egy fi­atal lányról szól, akit sze­rencsétlenség ér. és a mun- kahelvi közösség ereje se­gíti át tragédiáién. A veszorémi Petőfi Szín­ház darabig, Rainer Krendl műve: Mikor jön F.rücher? A mű az alkotó érteim'séa ni orális problémáit tárgyal­ja. A szegedi Nemzeti Szín­házban játsszák Peter Hacks Loboschitzki csata című művét, Kaposvárott pedig Brecht drámaiát, A kauká-r zusi krétakört. A debreceni műsor Klaus Eidam—Rudi V/er'nn: Tót­ágas című vígiáté,-a Kecs­keméten a gyermekek mu­tatnak be meseiátékot Feint Kahlan: A k’rály'ánv és a ha'ászlány címmel. A Bé­kés megvei Jókai Színház látssza a Kohiha"’?—Zim­mer szerzőpáros: Hal ré- gvesben című darabját, amelyet korábban a József Attila Színház is bemuta­tott. Sor kerül természetőrén szak­mai tanácskozásokra, nrogra- mokra is az NDT'r-be’1 és a ma­gvar művészek között a megnyitó napiénak dé'u+án­ján pé1 Páni a Fővárosi "Ta­nács kiállítótermében (V. Tanács körút 6.1, novem­ber 20-áp nyílott a Szín- nadművészet a Német De­mokratikus Köztársaságban címmel rendezett kiállítás. November 27-én a Fészek Klubban rendezik me" azt a színházművészeti szímno- z'ont, amelyen a német: és a magyar színházi szakem­berek megvitatták a látott darabok tap9'zto’it£d t Ós a k"t orrzáo sz''nh-"-7.rni3v£SZe- tének kapcsolatait. Morvay István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom