Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-22 / 274. szám
Ű: zeniős ni u n Laszerrezős Termelő*! lanncnhoxá* a Zagyva llí-ban II hatékonyabb, tervszerűbb karbantartásért Nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb légkörben A szénbányászat technikai E 'ínvonalának növelése, a 1 'kozott gépesít megköveteli a karbantartó, javító munka korszerűsítését. A Nógrádi Szénbányáknál ennek érdekében legutóbb nagyon részletes felmérés készült. Ennek alapján tanulmány született a karbantartás jelenlegi helyzetéről és a szükséges intézkedésekről. Paróczai Péter gépészmérnöktől, a szervezési osztály felelősétől, a tanulmány készítőjétől érdeklődtünk, milyen haszonnal jár a munkájuk. (Egyébként a tanulmányt széles körben ismertették az illetékesekkel, akiktől írásos véleményt kértek és ennek hasznosításával legutóbb megtörtént a vállalati zsűrizés is.) — Célunk az volt, hogy a fokozódó gépesítésnek megfelelően fokozzuk a karbantartó munka szervezettségét, hatékonyságát. A részletes felméréseket egyébként úgy végeztük el, hogy azok alkalmasak legyenek a számítástechnikai módszerekhez szükséges információs rendszer kialakítására is — mondta Paróczai Péter. — Milyen tapasztalatokat tzereztek? — A vállalatnál általában 650—700-an foglalkoznak karbantartó munkával. Nagy erő ez, és nem mindegyt hogy milyen hatékonysággal végzik munkájukat. A központosított javítás megvalósítása a nagybátonyi gépüzem feladata, ahol nem egészen 200 dolgozó foglalkozik karbantartó munkával. A többiek az ak- naüzemeknéí tevékenykednek. A visszafejlesztés időszakában, a széntermelés alakulásának megfelelően, csökkent a karbantartó tevékenység is. Ma már viszont a fokozódó gépesítés egyx-e inNem azért, de... Tényleg nem »zért, mintha irigyelnénk, vagy kétségbe vonnánk a TÜZÉP-nél dolgozók szabad szombatjának jogosságát, mert őket is megilleti az eggyel több pihenőnap kéthetenként, de azért mégis. Mégis szót kell ejteni ezzel kapcsolatban, mert úgy véljük, valami nincs rendjén. Tíz—tizenkét ember is áll* dogált a múlt szombaton a kisterenyei TÜZÉP lelakatolt kapuja előtt, amin kézzel rajzolt írás értesítette a vásárlókat a zárvatartásrói. Tudomásul vették — kénytelenek voltak —, hogy semmi ügyben senki be nem léphet, de elhangzott néhány olyar. megjegyzés, is, amit érdemes papírra vetni. Szabadságom már nincs, fűtőolajunk is csak alig néhány liternyi otthon — mondta egyikőjük. Arra gondoltam, ma szabad szombatom lévén, hazahúzok ezen a kiskocsin vagy két hektóval. Építkezünk, én is kivettem már minden szabadságomat — szólt közbe egy másik liirclmelleniil ácsorgó, mintha abban bízna, csak-csak kinyitják a kaput. Deszka kellene a házra, mielőtt beállna az esős idő... Csak szabad szombaton tudok idejönni. Fűtőolajat vinnék.. .én is. én is... — bólogattak sorban, s azért érkezett két másik idősebb férfi is. Dehát, fűtőolaj nines! Illetve van, csak ott a kapun belül. Nem akarjuk szaporítani a szót, s hangsúlyozzuk, nem is a páros hetenkénti szabad szombat miatt háborgunk, csupán két kérdést szeretnénk 1'oUenni: az egyik: Nem lehetett volna már régebben tudatni a TÜ- ZÉP-ct felkeresőkkel, a nyit- vatartás megváltozását? A másik: nem lehetne megoldani — szerintünk két dolgozó elegendő hozzá — a tüzeli szabad szombatonként történő árusítását? Mert ha a deszka nem is, de a fűtőolaj akkor is kell! Elvégre elmúltak már a bosszúság nélküli meleg na- pok. kább megkívánja a gépüzem és az aknaüzemek közötti karbantartó munka helyes arányban való kialakítását. Felmérések szerint nem megfelelő az aknák és a gépüzem között a feladatelhatárolás. Emiatt sok a párhuzamos tevékenység. Ebből következik, hogy kisebb a munka hatékonysága. Sokkal nagyobb a tartalékalkatrész-igény. Nagyobb készletekkel dolgozunk, ugyanakkor mégis sok az alkatrészhiány. A feladatkörök tisztázatlansága mellett legnagyobb probléma a korszerű gépeknek megfelelő tervezési rendszerhiánya. Ha nincs terv, az ellenőrzés sem lehet hatékony. A gépüzemnél a tervek hiánya miatt sokszor lökésszerűen jelentkeznek a gyors javítási igények, amire kellően nem tudnak felkészülni. Mindez a szükséges anyag biztosítását akadályozza, a javítást hátráltatja. Növekszik az átfutási idő és ezzel együtt természetesen a javítási költség is. — Korábban jól bevált a cseregépes javítási rendszer a gépüzemnél. Ezzel kapcsolatban most milyenek a tapasztalataik? — E módszer nógrádi kezdeményezés volt. Nem véletlen, hogy ma már az egész magyar szénbányászat alkalmazza. Nálunk viszont elsorvadt. A jövőben bővíteni, szélesíteni kell. A vállalat vezetősége egyébként a feladat fontosságát már korábban felismerte és a megoldásra is felkészült. , Átszervezte a gépészeti osztályt, amelynek feladata lesz többek között a termelőeszköz-gazdálkodás. A komplex intézkedési tervekben is szerepelt az ezzel kapcsolatos felmérés szükségesséA Szakma ifjú mestere cím elnyeréséért vetélkednek a jövő hét szombatján, november 29-én a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat ifjú szakmunkásai. A vetélkedő egy következő foka lesz, az elmúlt évben a Kiváló ifjú szakmunkás cím elnyeréséért meghirdetett versenynek. A mintegy harminc résztvevő az elméleti ikérdések sorában számot ad majd a szakmai, politikai, ge. Ez megtörtént. Ennek tanulsága szerint a már említett hibákon kívül az is kiderült, hogy a mai viszonyok nem teszik lehetővé a megfelelő költségelemzést sem. — Mi tehát a teendő? — Legutóbb zsűrizték a tervet. Igazgatói utasítás is született, mely szerint jövőre meg kell teremteni a tmk- tervezési rendszert. Ennek megfelelően a feladatokat szét kell osztani az aknaüzemek és a gépüzem között. Ezzel megszüntethető a par's uzamosság. Az igazgatói utasítás kötelezi a gépészeti, a szervezési osztályt és a számítástechnikai csoportot a jövő évre szóló karbantartási tervek idei kidolgozására. Természetes mindez új módszerek szerint történik. Az üzemeknek a felmérések alapján az igényeket kell ismertetni és azt is, hogy mi az amit saját üzemi javítással végeznek el, mi a gépüzemmel szemben támasztott igényük. Rövidesen igazgatói döntés várható arról, hogy a munkaszervezés mellett milyen üzemszervezési feladatokat kell megvalósítani. — Milyen eredményeket várnak az intézkedésektől? — A szénbányászattal kapcsolatos, sokat emlegetett tartalékok közül az egyik jelentős a karbantartási rendszer tökéletesítése. korszerűsítése. Ettől elsősorban a hatékonyság növekedését, a javító munka gyorsulását, az átfutási idő csökkenését várjuk, és nem utolsósorban jelentős költségmegtakarítást. Ehhez azonban még komoly, munka- és üzemszervezési feladatokat kell megoldani — fejezte be a beszélgetést Paróczai Péter. B. J. kulturális tájékozottságban. A gyakorlati versenyen valamennyi szakmunkásnak egy-egy sütőipari terméket kell előállítani mesterfokon. A győztesek a cím elnyerésén kívül 1500 forint pénzjutal* mat, vásárlási utalványt és egyéb díjakat kapnak. A későbbiek folyamán az órabér- emelésnél, a beosztásnál is figyelembe veszik a vetélkedőn való kiváló szereplést. Az első ami szembetűnik: nincs olyan feszült, túlfűtött hangulat a Zagyva III -ban, mint az előző termelési tanácskozáson, illetve az utána következő munkásmegbeszélésen. Nem sürögnek-forognak a dolgozók a húzógépek körül, sőt többen egy asztal mellett üldögélnek. Sok műszaki tett — A korábbihoz képest na- gfot változott a helyzet — fogad Szakács József, a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. főüzem vezetője. A hét géppel már annyit termelünk, mint annak idején a Zagyva I- ben, amikor minden jól ment. A húzógépekből naponta átlag 15—16 ezer négyzet- méter kerül ki. November végére szeretnénk elérni a 20 ezer négyzetméter napi termelést. Ezt szolgálja a Villás, IX-es húzógépek üzembe állítása. Az előbbit keddre virradóra indítottuk be, az utóbbi pedig szombat, vasárnap kezdi a termelést. Szavai valóban jól érzékeltetik a termelésben bekövetkezett előnyös változásokat. Mindez megnyugtatólag hatott a sokszor jogosan, máskor indokolatlanul felborzolt kedélyekre. Az előnyös változások eredőit Szarvas Sándor, ■ a II- es csoport mflszakvezetője így. összegezi: — Sok olyan műszaki megoldást hajtottunk végre októberben, amelyek arra irányultak, hogy a hat-, illetve hétgépes termelésünk zavartalan legyen. Átalakítottuk a keresztvágó gépeket, a kardántengelyeket, felfalaztuk a gépeket, megoldottuk az alsó, belső csúzdák kivételét, elkészítettük az emeleti védőlemezeket, üzemképessé tettük a konveyorpályát, csökkentettük, illetve megszüntettük az üzemben levő kereszthuzatot, a kemencében elhelyeztünk egy pár úszóbetétet, a hőgörbe kialakítását is megoldottuk. összehangoltuk a csoportok közötti bérezést és sok egyéb dolgot valósítottunk meg. Egyetértés, intézkedés gyeimét teljes egészében a jobb munkára tudták összpontosítani. Joggal állapította meg a beszámoló, de erre utaltak a termelési tanácskozás hozzászólói is, hogy sokat javűlt a dolgozók munkamorálja, különösen a törzsgárda- tagoké. Az újonnan felvett 70 dolgozó közül csupán 15—20 váltotta be a hozzáfűzött reményeket. De a törzsgárda tagjai között is voltak olyanok, akik nehezen tudták megszokni az új körülményeket, lassan tudtak megbarátkozni az új követelményekkel, ugyanakkor többen elfeledkeztek önképzésükről is. Míg a korábbi termelési ta- jiácskozáson, valamint a munkásokkal való beszélgetésnél a központi téma az akadályok mielőbbi elhárítása volt, addig ma már így fogalmaznak: az eredmények még szebbek lennének, ha mindenki tudása legjavát adná a technológiai fegyelem betartásához. Szinte minden csoportban előfordul, hogy rosszul bánnak a gépekkel, nem tisztítják le azokat, nem tartják be a technológiai előírásokat. A kezelők — tisztelet a kivételnek — nem nagyon törődnek gépeik termelésével, a törési idő csökkentésével. Bár sokat javult az emeleti munka, ennek ellenére még mind a mai napig többen elnézik, hogy sok jó üveg kerüljön a bunkerba, ahelyett, hogy megmutatnák, vagy megmagyaráznák az új dolgozóknak, miként lehet és kell megmenteni a jó üveget. Mindezekről szóltak a termelési tanácskozás résztvevői. Bakos István nem értett egyet a letörőkkel, akik munkájuk gyengeségeit, a gyenge bortnikra fogják. Hangsúlyozta, hogy szélezni mindig úgy kell, ahogy az üveg megkívánja. Szóvá tette az üveg gör- beségét is. Észrevételeit jogosnak találta Szakács József főüzemvezető. Az üveg görbe- sége összefügg a keverőüzem tevékenységével. Mivel ez utóbbi összetett probléma, megoldása nem megy máról holnapra. Lászlók József, a szélvágó gépek beállítását szorgalmazta, mondván: munkaerőt lehet vele megtakarítani. Igazat adott neki a fő- üzemvezető. Beállítását azért nem szorgalmazzák, mert a termelés folyamatossága még nem elég biztonságos. A védőlemezzel kapcsolatos észrevételével (nehéz, könnyebbre kell kicserélni) ugyancsak egyetértett és gyors intézkedést ígért. Elfogadta Seres László nyugdíjas és Bakos István azon észrevételét, hogy a vizet szállító tömlők baleset- veszélyt okoznak. Ez a probléma negyedévvel előbb is felvetődött. Nem oldották meg az üzem vezetői, mert a beruházók a legutóbbi, november 9-i határidőt ismét nem tartották be. A főüzemvezető válasza megnyugtatta Sándor Gézánét, aki a női fürdőbe lábrácsot kért az asz- szonvok egészségének megóvása érdekében. Nem lábrácsot kannak, mert tiltja a közegészségügyi szabályzat, hanem gumi szőnyeget. Többen kifogásolták a vágószerszámok minőségét. Ezerv pillanatnvilag nem tudnak változtatni, mj.vel importáru. Cél: a kéimillió négyzetméter Ennek minden reális feltétele megvan — állítják az üzerh vezetői. Elérése a jelenlegi létszám okos felhasználását követeli meg. Azok a kollektívák, amelyek e témában a legjobb javaslatot teszik, és meg is valósítják, év végén díjazásban részesülnek. Szükség van arra, hogy megszűnjön az a szemlélet es, amely a csak leteljen a nyolc órára korlátozódik. Jó lenne, ha az üzemet mindenki magáénak tekintené, mivel folyamatos termelésről van szó. A jó kollektív szellem megkívánja, hogy vonatkésés esetén 10— 15 perces továbbmaradással segítsék egymást az üzem dolgozói. A beszámolóból és a vitából kiderült, hogy mindkét félnek, az üzem műszaki vezetőinek és a dolgozók egy részének is van még mit tenni, hogy a kitűzött célt, a kétmillió négyzetméter üveg termelését az év végéig, korábbi ígéretükhöz híven elérjék. A műszaki intézkedésekkel a gyár vezetői elérték, hogy a sokát hangoztatott konstrukciós hibák zöme megszűnt. Ily módon a kollektíva fiV. K. MAI KOMMENTÁRUNK Sütőipari szakmunkások vetélkedője Leltár a termelőszövetkezetekben Néhány hét és véget ér az esztendő. A mezőgazdasági üzemekben az év hátralevő napjait már a zárszámadásra való készülődés jegyében töltik el. Megyénk termelőszövetkezeteiben a közelmúltban megkezdődött a leltározás. Hagyományos, esztendőnként visszatérő munka ez, niégis minden évben nagy figyelmet, pontosságot, józanságot kíván. A leltározást a tsz-ek legképzettebb tagjai végzik, nagy körültekintéssel. Emlékezetes, néhány esztendővel ezelőtt — még az önálló nagylóci tsz esetében — a leltározáskor derült ki, hogy abban az esztendőben veszteségesen gazdálkodtak. A leltározásnak a tsz-ek életében minden tekintetben nagy jelentősége van. Számvetéskészítés ez a vagyoni helyzetről, az értékek meny- nyiségéről, minőségéről, az ingatlan, ingó vagyon helyzetének felméréséről, egyáltalán mindenről, ami a tsz-ben van. Éppen ezért nem közömbös. hogy kik bonyolítják le a leltározást. Említettük már, hogy a tsz_tagok legrátermettebbjeit, köztük az ellenőrző bizottság vezetőjét bízzák meg a munkák irányításával. Nem kétséges, akiket megbíznak, azok felelősségük tudatában végzik el kötelességüket. Nem közömbös viszont, az sem. hogy akiknek feladatuk, hogyan bocsátják 'ltjukra ezeket az embereket. Nagyon sok adminisztrációval járó munka a leltározás. Ehhez több irányú segítségre várnak a leltározók és jogosan. Megfelelő nyomtatványokra, az adminisztrációt végző irodai személyzetre is szükségük van. Lehet, részletkérdésnek tűnik, de ezek biztosítása nélkül nem megy zavartalanul a munka. A leltározásokat megelőzőleg, a tsz-ek könyvelői mar tanulmányozták a leltár készítésének legújabb rendjét. Akiket a leltár készítésével megbíztak, többségében, mint a tenyerüket, úgy ismerik a tsz-t. Tudnak úgyszólván a legkisebb értékről is. de arról is, hol találhatók meg azok. Mi sem természetesebb, hogy semmi se kerülje el a leltározók figyelmét. Vegyék fel a leltárba a jelentéktelennek látszó utolsó méter fát is, ha az a közös vagyonba tartozik. Csak így teljes a leltározók munkája. Arról van szó tulajdonképpen, fiogy a zárszámadás idején a vagyoni helyzetről pontos számvetést kell a tagok előtt végezni. A vezetők mellett a tagoknak is kötelességük, a leltározók figyelmét felhívni olyan vagyontárgyakra, amelyek esetleg a leltározók éberségét elkerülik. Közös munkára van szükség, mert akkor lesz igazán eredményes. —B— NÖGRAD - W75. november 22., szombat U — karácsony —
