Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-21 / 273. szám

Együtt fejlődött A Magyar Szakszervezetek kongresszusainak krönikäja (II.) A Tanácsköztársaság meg­döntése a szakszervezetek szamára is nagy megrázkód­tatásokkal járt. Több szak­szervezetet feloszlattak, a megmaradónak működését pedig erősen korlátozták a rendőri és közigazgatási szer­reállításáért. Iktassák tör­vénybe az életviszonyoknak megfelelő létminimumot, s a megfelelő bérek szavatolására hozzanak létre béregyeztető bizottságokat. A VIII. kongresszus (1926. március 28—29.) ismételten a vek. A munkásosztály azon- szociálpolitikai követelések ban nem hagyta eltiporni ma­gát, Ezt mutatja az 1920. ok- tóben 24-i országos értekez­let és az 1921. december 4-i- rendkívüli kongresszus is. Ha nagy eredményeket nem is ért el, de életjelt adott ma­gáról az ájulásból magára éb­redő mozgalom. Az 1920-as értekezlet megállapította: Ma­gyarország munkássága soha olyan nyomorban nem volt, mint akkor. Követelték, hog> a kormány gondoskodjék megfelelő munkaalkalmakról, akadályozza meg, hogy a gyá­rak, nyersanyaghiányra hi­vatkozva szüneteltessék munká­jukat. Követelték a politikai okokból bebörtönzöttek sza­mára az amnesztiát, továbbá a cenzúra eltörlését. Az 1921. évi rendkívüli kongresszuson mondtak a világ munkásságának, a Szakmák Nemzetközi Titkárságának, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségnek a proletérszoli­egész sorát fogadta el és küzdött az egyesülési szabad­ság biztosításáért. A IX. kongresszuson (1930 március 23—25.) az ipari és mezőgazdasági válság követ­keztében növekvő munkanél­küliséggel és nyomorral fog­lalkoztak. Bírálták a szak- szervezetek vezetőit, mert keveset tettek a dolgozók szo­ciális helyzetének javításáért s az intézkedéseket a kor­mánytól várta a vezetőség. A kongresszuson elhangzott, hogy a „bolsevista propagan­da” elleni védekezésre a szaktanács egyes vezetői na­gyobb energiát fordítottak, mint a dolgozók jogos köve­teléseinek érvényesítésére. Az egyesülési és gyülekezési jog­gal kapcsolatos korábbi ha- köszönetet tározatok eredménytelenségére szervezett utal, hogy e tárgyban is­mét az 1926. évi kongresszus határozatát fogadták el. 1931. február 8-ára rendkí­vüli kongresszust hívtak ösz­daritásért, amellyel a magyar sze az óriási nyomor miatt. munkások és alkalmazottak küzdelmét támogatják a sú­lyos megpróbáltatások ideién. A VII. kongresszus (1923. március 25—27.) utasította a vezetőséget, hogy lépjen sür­gősen érintkezésbe a kor­mánnyal a szervezkedési sza­badság haladéktalan hely­Az iparban 150 000, a mező­gazdaságban 300 000 volt .a munkanélküli. Erélyes rend­a kormányt. Ezenkívül tör­vényes intézkedéseket kértek a kilakoltatások ellen. Köve­telték a földreformot, továb­bá az ország átfogó gazdasá­gi tervének kidolgozását. A német fasizmus hatalom­ra jutása után. a magyaror­szági jobboldali erők aktivi­zálódása idején ült össze az 1935. szeptember 8—9-i rend­kívüli kongresszus. Az 1935. áprilisi választásokon győzött a gömbösi, totális fasiszta jel­legű irányzat, amely az úgy­nevezett munkáskamarák és a nemzeti munkaközpont lét­rehozásával fel akarta szá­molni a szocialista szakszer­vezeti mozgalmat. A kong­resszus tiltakozott a kény­szerszervezettség ellen és kö­vetelte, hogy törvényhozás út­ján biztosítsák a szabad egye­sülési és gyülekezési jogot. Az 1937. szeptember 26-i rendkívüli kongresszuson megállapították, hogy sikerült megvédeni a szakszervezete­ket a gömbösi korporációs tö­rekvésekkel szemben. To­vábbra is követelték a teljes egyesülési és szervezkedési szabadságot. A feszült, háborús légkör­ben, 1939. augusztus 16-án or­szágos értekezletet tartottak a szakszervezetek a fasizmus elleni tiltakozás jegyében. A belügyminiszter a szakszer­vezetek ellen megalapozatlan szabályokat követeltek a kor- vádakkal vizsgálatot rendelt mánytól a banktőkével szem­ben, amely magas kamattal akadályozta a termelés meg­indítását. A közmunkák sür­gős megkezdésére is felhívták Dokumentumfilm ' • a Tanácsköztársaság utolsó napjáról 'A kővetkező napokban szé- vitatkozva rendkívüli tóm or­mos új tv-film forgatását seggel sorskérdések vetődnek kezdik el a stúdiókban, 133 fel, amelyekből kiérződik Pe- nap címmel a Tanácsköztár- tőfi sorsának tragikus végzet* saság utolsó napjáról, a pro- szerűsége a közkatona halálra letardiktatúra megdöntésé- sízántsága éppúgy, mint a tra- ről, s okairól, következőié- gikus közöny, amely körülve- nyeiről készítenek összeáll!- szi. A Krúdy-műben a gé- tást. A film, amelyet Grósz niuaz apa. Petőfi Sándor nyo- András szerkeszt, korabeli masztó árnyékában felnövő dokumentumokra. fúrni elve- fiú, Zoltánka sorsát kovethet­telekre, fotókra épül, s meg- ifik nyomon., szólaltatja 1919. veteránjait A tudomanyos-fam taszti ­it. kus irodalom egyik népszerű A 30 év irodalmát bemutató művét, „Az orchideák boly* sorozatban Sarkadi Imre gójá”-t. Rajnai András landokat élnek át, ren­novelláit jelenteti meg a űezó irányításával veszik Szépirodalmi Könyvkiadó, filmsaalagra. A mu az elke- Ehhez kapcsolódva a tv fel- nyelmcsedes, korunk egyik dolgozza a szerző, „Horto- legfelelmetesebb betegsége 'hagy” című drámai történe- e^en emel *.zot. A történet tét, valamint a könnyedebb e&y távoli horgon játszódik, hangvételű, „Házasságközve- a szereplők különös ka ti tő” című Karcolatot is. Két színpadi mű, Szabó Lő­rinc: ,A szökevény” című egy- felvonásosa, és Krúdy Gyula: „Zoltánka” című színműve, „A sas meg a sasfiók” cím­mel kerül a nézők elé. A közös cím onnan ered, hogy a Szabó Lőrinc-mű főhőse Petőfi Sándor, Krúdy alkotá­sa a költő fiáról, Petőfi Zol­tánról szól. Szabó Lőrinc egv- felvonásosához az utolsó, vég­zetes naey csata előtti éjsza­kán Petőfi egy parasztházba vetődik. A háziakkal beszélve, el. Ismét erősödtek az úgy­nevezett munkáskamarák lét­rehozását sürgető kísérletek, amelyeket azonban — mint fasiszta szervezeteket — a szervezett munkásság tovább­ra is elutasított, s azokat más munkásrétegek sem támogat­ták. A második világháború ide­jén gz 1942. március 19-i rendkívüli kongresszus meg­állapította, hogy nyersanyag­hiány és termelési korlátozá­sok miatt egész sor iparág­ban munkanélküliség tapasz­talható. A béreket rögzítették, ugyanakkor az árak állandó­an emelkedtek. 1941—42-ben a kommunisták a baloldali munkásokkal együtt bérmoz­galmakat szerveztek, ezt szer­vezett és nem szervezett dol­gozók egyaránt nagy rokon- szenvvel támogatták. Mintegy két héttel a kong­resszus után — egy jóval a háború előtt kidolgozott terv alapján — zömmel szakszer­vezeti funkcionáriusokból ösz- szeállították a hírhedt 401-es és 402-es különleges munkás­századot és ezeket kivitték a frontra, azzal a nem is tit­kolt szándékkal, hogy meg­semmisítsék őket. Konyhaitól a gyári méretekig Barna arcán mosoly bujkál. Nem érti, miért reá esett a választás. Hiszen sok női dolgozó van a Nagybátonyi Harisnyagyárban, aki jól dol­gozik. Lesziák Károlyné gyártás­közi ellenőrzési csoportvezető. Fiatalon ment férjhez. Lassan ifjúvá érő szakmunkástanuló fia és általános iskolás leá­nya van. Férje a szorospata­ki bányában vájár. Testvérei, a lehetőségeknek megfelelően jártak iskolába, de Lesziákné Papp Erzsiké nem tanulhatott tovább. Jó­szívű volt. Nővéreit, fivérét és öccsét úgy segítette, hogy főzött, mosott és takarított, azok tanultak. Édesanyját mentesítette az otthoni mun­kától. Mert a bányánál három műszakban dolgozni egy asz­szonynak nem volt gyerekjá- kenységet végez a ték. Lesziákné korábban gépet sem látott. Közel tíz évig a őrzési csoport vezetőjévé ne­vezték ki. Széles körű közéleti tevé- szakmai munkája mellett. A vállalati szakszervezeti bizottság elnö­ke. Ott van minden fontos fakanál volt a legfontosabb döntés meghozatalánál, amely nők érdekeivel, „szerszám”, amit kezelt. Mo­solyogva mondja, a harisnya­gyárnak „nevezett” helyiség­ben úgy megijedt, amikor a dolgozó munka- és vei kapcsolatos Beszélgetésünk során nak állandó emelését. Sok száz olyan asszopy dolgozik a gyárban, akiknek nincs szak- képzettsége. Betanított mun­kásként vesznek részt a ter­melés folyamatában. Egy új rendelet szerint szak­másítják a harisnyagyári fog­lalkozási ágakat. így lehetőse:? nyílik a széles körű szakmai képzésre, szakmunkás-képesí­tést szerezhetnek a betaní­tott munkások. A nőpolitikái határozat megjelenése óta kedvezően változott Nagybátonyban a bányász-férjek szemlélete. Mind több azoknak a száma — mondják a gyárban dolgo­zó asszonyok —, akik részt vesznek a háztartási munká­ban. Ennek ellenére a „leg­jobb” féri is csak segít. A gyermekek nevelésében a nőkre vár a több munka, bár ehhez ragaszkodnak is! Az üzemen belül a közös­ségi élet kialakulása egvra szembetűnőbb. Jelszavuk: se­gíteni egymásnak. büszkék lenni egymás sikereire, mert sok meglátta a „sok” gépet, hogy szó esett a nők munkássá azonnal haza akart menni, válásának folyamatáról, a Sokat köszönhet Kaszásné- vállalati nőmozgalomról, a nak, aki tanította. Büszkén mondja, hogy mások hóna­pokig tanulták a szakmát, ő két hét után teljesítménybér­ben dolgozott. Életének egyik legboldogabb pillanata volt, szakszervezeti és amikor megkapta első fizeté- szervezésében, sét. tennivalókról, a munka mi­nőségének javításáról. A vál­lalati szakszervezeti bizottság — mondja Lesziákné — részt- vesz az ismeretterjesztés, a Együtt fejlődött a gyárral. Több szakmai tanfolyamot végzett. Dolgozott szocialista brigádban. Ismeri a szakma lógásait. Vizsgázott a marxis­ta—leninista esti középiskolá­ban. Esti egyetemen tanul. Közben letette a gyártásközi ellenőri vizsgát. Munkája, magatartása, képzettsége és embersége alapján az ellen­életkörülményei- vannak olyanok — a nők kö­zött is —. ak’k nem szeretik, ha nő a munkatársuk, vagy a vezetőjük. Lesziák Károlyné életében az elmúlt hat év elöntő válto­zást hozott. Nemrég még az ebéd készítése, a takarítás, mosás volt a fő gondja. Most napi 37—38 ezer harisnya- nadrág gyártásközi minőségét pártoktatás vizsgálja csoportvezetőként, 13 tagú ellenőri gárdával. Na­ponként milliós értékek men­nek át á kezén. Mostanában vannak kik mondják, hogy kicsi a társa­dalmi mobilitás, nincs lehető­ség az. érvényesülésre. Leszi­ák Károlyné, és más (száz és száz.) asszony harisnyagyá­ri „pályafutása” igazolja, hogy ezek a vélemények nem meg­alapozottak, légből kapottak. A harisnyagyárban a tanu­lás alapvető kérdés, mert az új gyárban főleg olyan asz- szonyok dolgoznak, akik teg­nap még csak „konyhai” mé­retekben gondolkodtak, s ma azon kell munkálkodni, hogy vállalati szinten értsék a gon­dokat. Ezért fontosnak tart­ják a Nagybátonyi Harisnya­gyárban a vezetők a képzés és továbbképzés’ színvonalá­Gy. L. Menrie-motula és a valóság Tulajdonosok egy-két óráig Akinek van kocsija, de aki- A szervizben alig találunk ,nek nincs, az is sokat hall az harminc éven felüli dolgozókat. AFIT salgótarjáni szervizének Fiatal szakmunkások — autó­munkájáról. Ezek a vélemé- szerelők, karosszéria-lakato- nyek általában elmarasztal- sok — dolgoznak a műhe- ják az autószerelők munka- lyekben. őket kérdeztük meg: JaL hogyan látják munkájukat és , , . . , , milyen alapja van a fenti szó­„Mielott behoztam, jobb beszédnek vo!t a kocsim, mint most”. _ ősztől tavaszig általában l. erdemes az kevés szerelnivaló van. mert-NIT-hoz vinni a kocsit, mert ilyenkor már ritkábban kerül az új alkatrészeket kicserélik régivel és úgy adják vissza”. — ilyeneket és ehhez hason­lókat hallhatunk. Több élelmiszergép A magyar éleLmiszer-gepB.var- termelése a negyedik ötéves terv időszakában minden koráb­binál dinamikusabban fejlődött. Az elmúlt 10 évben hozzávetőleg megháromszorozta termelését s ennek a nagymértékű felfutásnak döntő része az utóbbi 5 évben realizálódott. Tejüzemekből, sajtgyárakból és ftajtérlelőkböl a tervidőszakban oo-at szállítottak részben hazai megrendelésre, részben exportra. Az elmúlt öt évben 60 komplett malmot, illetve takarmánykeverő üzemet létesítettek Európa, Ázsia és Afrika különböző országaiban. Az üzemek cgvharmadát hazánk­ban építették fel. A dinamikus fejlődés az ötödik ötéves tervben is folytatódik. A/, élelmiszer-gépgyártás 1976-ban a tervidőszak első évében ismét ug­rásszerűen,. kereken 45 százalék­kal növeli termelési kapacitását. Az ÉLGÉP -h ez tartozó üzemek sora további kettővel bővül mindkettő Szombathelyen létesü’. Az egyikben konzervipari és sző­lészeti berendezéseket készítenek exportra és a hazai igények ki­elégítésére, a másikban vasszer- kezeteket gyártanak és konzerv-, valamint húsipari gépek gyártá­sára i* berendezkednek. T CSÁRDA A MUCSI-BQMIBOM Autóspihenő, s csárda épül Pásztó határában, a 21-es út mentén, melynek kivitelezés munkái jó ütemben haladnak. A pásztói Béke Termelőszövetkezet vállalta a házigazda! teendőket, s ígérte, hogy hideg-meleg ételekkel, italokkal, hűsítőkkel várják a vendége­ket a Mucsi-dombon. Az étté emben és hangulatos borozóban — tervek szerint — már szilveszterkor fogadni szeretnék a vendégeket. A kivitelező, a szövetkezet építőbrigádja vajon tartja-c ígéretét? — kulcsár — elő a kocsi a garázsból. Nyá. ron. a szezonban annál több. A műhely elég kicsi és ilyen­kor előfordul kapkodás. De ez nem jelent^ hogy a fela­datokat nem végezzük el ren­még pontosabban és tökéle­tesebben lássuk el feladatun­kat. A szerelőaknában beszél­gettünk Feleri Kálmánnal, aki már öt éve dolgozik a szervizben. — Nagyon sok kocsim volt már. szám szerint meg sem tudnám mondani, mennyi, Csodálkozó pillantásomat észre véve mindjárt magyará­zatot is adott, — Igen „tulajdonos” vol­tam egy-két óráig. Ha dol­gozunk a kocsin, akkor az a .■sajátunk”: Így mondjuk egy­más között És öt év után desen. Minőségi munkát köve- átfutott mér pár gép a kezem telnek tőlünk, és nem azt. hogy a „kapuig” szereljünk. Nekünk is öröm. ha a kocsi javítása jól sikerül és tulaj­donosa a későbbiekben biza­lommal fordul .hozzánk — hallottuk Makai Ferenc autószerelőtől. Rozgonyi Aladár, az AFIT salgótarjáni szervizének üzemvezetője elmondta: — Országosan is nagyon előkelő helyen állunk. Minden évben készül egy komplex felmérés és értékelés az ösz- szes kirendeltség munkájá­ról. Ennek egyik legfontosabb része a reklamációk száma és milyensége. /Örömmel mond­hatom, hogy ebben az évben eddig egyetlen egy esetben — akkor is anyaghiány miatt — volt panasz a munkánkra. A műhelyek felszereléseit, mé­rőműszereit rendszeresen el­lenőrzik és hitelesítik, hogy alatt — mondta. — Sajátjuknak mondják, de így is érzik? — Nem lehet „összecsap­ni” a munkát — kapcsolódott a beszélgetésbe Sánta István. — Ha nem is miénk a kocsi, azért a hibákat gondosan ki kell javítani. Sőt. még jobban, mint a sajátunkat. Munkánk­kal baleseteket előzhetünk meg. vagy ha figyelmetlenül dolgozunk, akkor... És ezt nem lehet elfelejteni. Közben a kocsi elkészült. Tulajdonosa már a műhely előtt várta. A kapunál meg­szólítottam. — Elégedett a fiatalok munkájával ? — Nem az első autóm és nem is először járok itt. Min­dig egy jól felkészített ko­csit veszek át... (b. zs.) Öt év — négyszáz áruház öt év a1 at csaknem 400 •orszerű szövetkezeti áruház -'s szaküzlet terveit készítet­ek el a Szövetkezeti Tervező. tervei^ alapján épült fel a tervidőszakban. A közelmúlt­ban féltucatnyi olyan zöld* Xivitelező és Üzemtervezési ség- és gyümölcslárolót épí- Vállalat (a SZÖVTERV) mér- tettek, amelyek befogadóké- •xikei, technikusai. További pessége 500 és 1000 ’50 ................. 5 0, szolgáló létesítmény is az ő it is. vagon technikusai. vendéglátó és csaknem között van. Elkészítették 14 a felvásárlás munkáját ezer szövetkezeti lakás terve­r NOGRAD - 1975. november 21., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom