Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-18 / 270. szám
Képernyő előtt Önök mit kérnének ? A yzovjet kultúra napjai- nau még az elmúlt műsorhét- béh is észlelhetők voltak jelentős utóhullámai a televízióban. Csütörtökön kerüit ugyanis sor a Szovjet Televízió estjére, amely változatosságával és színvonalasságával egyaránt figyelemre méltót aciott. Legkiemelkedőbb eseményének a Kispolgárok című kétrészes szovjet film bemutatását tartom, mely Gorkij színművének remekbe sikerült feldolgozása. A nagy szovjet író alkotása az új műveszeti közegben is híven megőrizte azt a tartaimi mondandót. amit a színmű hordoz. s ebben a remek színészgárdának is jelentős része van. A szinkronban Kállai Ferenc, Tolnay Klári, Ruttkai Éva Bujtor István szintén képessege legjavát nyújtotta. A műsorhét egyéb tekintetben is bővelkedett értékes és figyelemre méltó produktumokban. Kedden este például szívesen néztük a Stein,beck- elbeszélés nyomán készült, Igában című amerikai filmet, egy idősödő, magára maradó farmer kilátástalanságba vezető életéről. Szerdán érdeklődéssel vártuk az Önök kérték.. . különkiadását a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárból. A látot- tak-hallottak egésze azonban külön töprengésre késztetett. Az gondolkodtatott el: vajon csakugyan ilyen örvendetesen nagyszámú volna már nálunk a komoly zene híveinek tábora, ahogyan ezt a műior egésze tükrözte? A kívánságműsor zömét ugyanis opc a- balettzene, balettrészletek és koncertmüvek adták. Vagy talán némi sznobság költözött belénk, s az országos figyelem középpontjában igényesebbnek kívánunk látszani, mint amilyenek valójában vagyunk?... Esetleg valamiféle műsormanipulációnak esünk áldozatul, s azt kérjük, amit a műsorszerkesztés sugall számunkra? A győri Önök kérték ugyanis nem első ilyen jelzés az ilyen gyanúra. E napon, ugyancsak a szovjet kultúra eseményének könyvelhetjük el azt az operarészletet. amely Verdi Aidáját szólaltatta meg az Állami Operaházból, a címszerepben Jelena Obrazcova vendégfelléptével. Az új KRESZ életbe lépését közvetlenül megelőzően jó szolgálatot tett a közúti közlekedés veszélyeire szomorú példákkal utaló Veszély az utakon című dokumentumfilm negyedik része, s a látottakat követő stúdióbeszélgetés szerdán, illetve szombaton. A csütörtöki adásnap kapcsán a legtöbbet nyújtó program az Advent öröme című tévéfilm volt. Fiatal író. Ördög Szilveszter első jelentkezésének , örülhettünk a televízióban, mert a szuggesztív hatású tévéjáték láttán valóban örülnünk kell. A szűkszavúságában is'kifejező történés szerepeiben Molnár Tibor, Nagy Anna. Kútvölgyi Erzsébet és Balogh Katalin elsőrangút produkált. Hasonlóan oda kellett figyelni arra a beszélgetésre is, melyet Árvái Jolán, a tévéjáték után a fiatal szerzővel folytatott. Szombaton délután a kitűnő költővel, műfordítóval, Hidas Antallal, sok, immár klasszikusnak számító munkásmozgalmi induló szövegírójával hallhattunk bensőséges hangulatú beszélgetést. A Szombat este műsora ezúttal alatta maradt várakozásunknak, ezt a Viráganya című. kétségkívül elgondolkodtató tendenciájú tévéjelenet sem tudta ellensúlyozni. A músorhét záró napján, vasárnap tovább követhettük a Yéres út című olasz—NSZK film egyre szövevényesebbé váló történéseit, az esti l'ő műsorban pedig elkezdődött a Vivát Benyovszky! című. magyar—csehszlovák koprodukcióban készült tévéfilmsorozat a XVTII. század kalandos életű magyar grófjáról. Véleményezni korai lenne még, csak annyit: a sorozat első epizódja meglehetősen vontatott tempójú vou. (b. t.) Az Országos Filharmónia Hiúsági hangversenyei ezekben a napokban kezdődnek me- gyeszerte. A salgótarjáni általános iskolás tanulóknak négy hangversenyből álló sorozalat november 22-én, a salgótarjáni városi szimfonikus zenekar nyitja, melyen az együttes Róna Frigyes karnagy vezényletével Rossini: Szevillai borbély című operájának nyitányát és Haydn: Üstdobpergés szimfóniáját adja elő. A hangverseny közreműködője Perényi Miklós, a fiatal gordonkaművész lesz, akit a salgótarjáni közönség már korábban megismerhetett- Januárban „Muzsikáló városok'' címen az Országos Filharmónia szólistái és a salgótarjáni Állami Zeneiskola tanárai muzsikálnak. • Februárban ismét a salgótarjáni szimfonikusok játszanak Mozart-mű- veket. Ezúttal Gyarmati Vera hegedűművésznő működik közre az Á-dúr hegedűverseny előadásával, a koncertet Virág László vezényli. Márciusban a filharmónia fiatalokból álló fúvósötöse vendégszerepel nálunk. A középiskolás tanulóknak, Zenei krónika szintén négy koncertből álló bérletsorozatot biztosítanak, műsorában és témájában az általános iskolásokéhoz hasonlóan, de a középiskolás tananyaghoz módosítva. E sorozatnak jelentős eseménye lesz az amerikai turnéjáról nemrég hazatért Sándor Frigyes vezetésével működő Liszt Ferenc Kamarazenekar, amely ezúttal a mai modern hangvételű művekből is ízelítőt ad. X Húsz éve, 1955. novemberében született meg az a minisztertanácsi határozat, mely elrendelte, hogy Salgótarjánban zeneiskolát létesítsenek. A salgótarjáni Állami Zeneiskola fennállásé fik 20. évét szép rendezvénysorozattal szeretné emlékezetessé tenni azok számára. ■ akik az elmúlt években tanárai, tanulói, segítői voltak az intézmény működésének- Ennek keretében november 27-én ünnepélyes tantestületi értekezletre kerül sor a zeneiskolában. Decemberben az iskola hivatalos megnyitójának évfordulóján a zeneiskola tanárainak és tanulóinak kSzös hangversenyére kerül sor. Januárban — az első tanítási nap jubileumán — az iskola két volt zeneszerző tanárának. Szánthó Lajosnak és Szűts Pálnak szerzői estjét rendezik meg. Márciusban a megye három zeneiskolájának kamarazene-találkozójával az első növendék-hangversenyre emlékeznek, majd májusban a zeneiskola tanárai és a városi szimfonikus zenekar ünnepi hangversenyére kerül sor. X Egyre élénkebb kapcsolat alakul a salgótarjáni Állami Zeneiskola és a szovjetunió- beli novoarhangelszki zeneiskola között. Többszöri levélváltás után, ma már a két iskola tanulói között Is jó a kapcsolat, a kis diákok jelvénycserékkel. kottakiadvá- nyokkaí, zeneszerzői arcképekkel kedveskednek egymásnak. A két iskola tantestülete egymás munkájának módszereit- eredményeit igvekszik megismerni a levélváltás során. 12. A háború alatt csupán egyetlen egyszer találkoztam az én jóbarátommal. Akkor már háromszor megsebesült, de még mindig ugyanolyan mozgékony, olyan vidám volt... Nyíljanak örökké virágok az olyanok sírján, mint Iván Da- nyilovics Prokopenko”. „Íme, ez a háború!’’ „Bocsássa meg hosszú hallgatásomat. Összegyűjtögettem, újra meg újra átolvastam a leveleket. Hiszen nemcsak mi kaptunk leveleket. Apa most kórházban fekszik s ezért helyette én írok, a fia, Iván Nyesztyerovics Liszij unokaöcs se. A levelek segítségére lesznek önnek abban, hogy képet kapjon nagybátyámról, azok egyikéről, akik bátorságukkal, amelyet ők maguk figyelemre se méltattak, meghozták az emberiségnek a fasizmus fo- lötti győzelmet, a szabadságot és mindazt a jót, amineK ma részesei vagyunk. Iván nagybátyám világéletében dolgozott. Gyermekkora óta. Szívesen segített mindenben a szüleinek és a hozzátartozóinak. Az élet nem dédelgette nagybátyámat, akárcsak egész nemzedékét. Jól tanult. Apánk mindig példaképül állította elénk. Még alig pitymallott, ő már vágta a gallyakat, hogy a rő- zsével aztán a mocsarat teríthessék le (vidékünk ilyen mocsaras volt). Reggel pedig már az iskolapadban ült. Mint szorgalmas, jó tanuló petróleumot és papírt kapott az iskolától és ezért esténként őnála jöttek össze az osztálytársai. Volt ennek más oka is. Olyan jó memóriája volt, hogy emlékezetében teljesen megragadtak a tanító magyarázatai és este elismételte társainak a leckét. A hétosztályos iskola elvégzése után hajón dolgozott édesapámmal, Tyihon Nyesz- tyeroviccsal együtt. A Dnyeperen hajóztak. Később nagybátyám elvégzett valamiféle tanfolyamot és Mogiljovban, a folyamhajózási vállalat diszpécseri központjában dolgozott. 1938-ban behívták katonának. Mongóliában szolgált, később pedig harcolt. Leszerelése után rövid ideig a gomeli hajózási igazgatóságon dolgozott, mint a diszpécseri központ technikus- operátora. Ványa nagybátyám különben egészen jól rajzolt. A frontról hazaküldözgette a természetről, harcmezőkről készített vázlatait, önarcképeit, hogy hozzátartozói láthassák, mennyire megváltozott. Most azonban sajnos, nem tudtam megtalálni azokat a rajzokat, pedig gyakran láttam őket. Nagybátyám jólelkű, figyelmes ember, hű barát és elvtárs volt. Ilyennek maradt meg valamennyi hozzátartozója emlékezetében. Nagy kár, hogy elveszett az utolsó levél, amelyet bajtársai írtak. Azt írták; hogy sebesülése után még egy óra 35 percig élt. Tudatánál volt és azt kérte. írják meg haza: „Bocsássutok meg nekem, 4 NOGRAD - 1975. november 18., kedd Megjegyzés az idei múzeumi és műemléki hónapról Közelebb a munkásokhoz és az ifjúsághoz Amint azt a közművelődéspolitikai határozat is hangoztatja — s pártunk XI. kongresszusán szintén hangsúlyosan esett szó róla — napjainkban a szocializmus építésének legfontosabb kérdéséi közé tartozik, egyebeken túl, a lakosság általános és szakmai műveltségének emelése, a permanens műveltség iránti igény mind szelesebb körű kibontakoztatása mindenekelőtt az életmód szocialistává tétele érdekében. Elsősorban a munkásosztály műveltségének és művelődésének fokozására irányuló közművelődés-politikai tevékenység mind változatosabb fonnái- vaT kívánunk találkozni a megyei gyakorlatban is. Közművelődési intézményeink ennek jegyében szervezik tevékenységüket, erősítik kapcsolataikat a gyárakkal, üzemekkel, termelő egységekkel, és egymással is, éppen a hatékonyság fokozása érdekében. A megyei múzeumi szervezet tevékenységén belül évről évre kiemelt szerepet kap a múzeumi és műemléki hónap rendezvénysorozat. Ez — többi között —■ alkalmas arra, hogy ismételten felhívja a figyelmet a közművelődés számára is fontos múzeumi hálózatban folyó tudományos munkára, s ezzel együtt erősítse a múzeumok közművelődési tevékenységét, mind szélesebbre tárja a kapukat a munkásság, az ifjúság, az egész lakosság előtt. Értékelés és tanulságok A Nógrád megyei Múzeumok , Igazgatóságán megtörtént az idei múzeumi és műemléki hónap értékelése, a tanulságok összegezése. Erről szólunk a teljesség igénye nélkül. Domonkos Alajossal, a megyei múzeumok helyettes igazgatójával történt beszélgetésünk alapján. Mindenekelőtt néhány adat. A múzeumi és műemléki hónapban Nógrád megyében kilenc időszaki és vándorkiállítás nyílt, a néprajzi, régészeti, irodalomtörténeti, A megyei múzeumi szervezet idén különösen nagy gondot fordított arra, hogy a tanácsok megalakulása negyedszázados évfordulójáról méltóképpen emlékezzen meg, felszabadulásunk harmincadik jubileuma évében. A megyei tanács drága szüleim. Becsaptalak benneteket. Azt ígértem, hogy hamarosan hazamegyek, írtam, hogy készüljenek fel a győztesek, köztük az én fogadásomra is, kenyérrel, sóval, de én most meghalok.. Nagybátyám levelének ezeket a sorait, míg élek, nem felejtem el.. Vaszilij Liszij”. A szülőkhöz. íme néhány idézet Iván Liszij néhány leveléből, amelyek valóban sokat árulnak el róla magáról. 1943. szeptember 28-án kelt levelezőlap. Tábori postaszám: P. P. 92999. „Drága szüleim!!! Ma vettem hírét Dobrjan- ka és más falvak felszabadulásának. Remélem, Titeket is felszabadítottak már. Nagy örömmel fogok tollat. Remélem, hamarosan választ kapok, Én a fronton vagyok, élek, egészséges vagyok, amit Nektek is kívánok. Jómagam nagyon megváltoztam. Nem is ismernétek rám rögtön. Nem írom le mi mindenen mentem keresztül. Túlságosan is sokat éltem át... Minden nap várni fogom a választ. Első leveletektől, drága szüleim, bevallom félek. Írjátok meg az igazat. Remélem, minden rendben van Veletek..." 1943. október 16-án kelt levél. „Drága, kedves szüleim!!! Fiatok forró üdvözletét küldi. .. Végre elmúltak a sötét évek, amelyek elszakítottak bennünket egymástól, vége a ünnepi ülésé alkalmából nyitották meg Salgótarjánban, a megyei tanácson a jubileumi tanácsi kiállítást. A Lampart ZIM salgótarjáni gyárában a munkások körében sikert aratott a Feledv Gyula, Munká- csy-díjas érdemes művész által megyénknek ajándékozott Karancslejtős 1944, című grafikai sorozata. A kilenc kiállítást 15 helyen, mintegy tizenkétezren tekintették meg. S ami örvendetes még, a múzeumok és kiállítások kiugró látogatottságnak örvendtek. csaknem húszezren fordultak meg ebben az időszakban a megye múzeumaiban, kiállításain. Ezzel az intenzív látogatottsággal első ízben haladták meg Nógrádban éves viszonylatban a százezres látogatottsági szintet a múzeumok. A tárlatok közül még kiemelkedik látogatottságával is a balassagyarmati Palóc Múzeumba rendezett Keresztelő, lakodalom, temetés az Ipoly menti néphagyományban című kiállítás. Kiadványok — publikációk Megyei kiadványaink között előkelő heiyet foglalnak el a múzeumi szervezet publikációi. A múzeumi és műemléki hónapban látott napvilágot a „Válogatott dokumentumok és adatok Nógrád megye munkásmozgalmának történetéből, 1918—1919” című doku- menlumkötet és a Múzeumi évkönyv. Utóbbiról lapunkban már korábban szóíoUuixk. Az előbbi dokumentumköie- tet Vonsik Ilona állította ösz- sze. Amint az előszóban is olvashatjuk, a forráskiadvány kettős céllal jelent meg. Egyrészt kiegészíti a Nógrád megye története második kötetének ezzel a korszakkal foglalkozó részét, másrészt a dokumentumok közlesével e so: »formáló időszak hatását kívánták erősíteni a szocialista hazafiságra nevelés szolgálatában. Iskoláknak, pártoi- zottságoknak, könyvtáraknak stb. küldték el a kötetet. A Múzeumi évkönyv pedig nemcsak szakmai érdeklődésre tart igényt, élvezetes publikációkat 'talál benne a laikus érdeklődő is. Közismert, hogy a szülőföld múltja, jelene és jövője megismertetésének a szocialista hazafiságra nevelésben milyen nagv szerepe van. A proletár internacionalizmus szellemének kialakítása, illetve erősítése sem nélkülözheti a szocialista haza mind mélyebb megismerését, hiszen kapcsolataink a baráti országok népeivel csak ezen az alapon lehetséges. Ezért is érdemelnek figyelmet az évenként meghirdetett néprajzi és helytörténeti pályázatok. Ebben az évben ezek részleges sikerrel zárultak megyénkben, a pályázatokra összesen 17 pályamű érkezett. A néprajzi pályázatok országos elbírálása egyébként most van folyamatban. Elismeréssel szólunk a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola diákjainak eredményes tevékenységéről. Ebben az iskolában hagyománya van e pályázatokra való felkészülésnek.' Hagyományterem lő szándék Ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy a megye többi középiskolájában még nem kapja meg a megérdemelt figyelmet a pályázatokban rejlő hatalmas nevelési lehetőség. Első év volt, hogy a múzeumi rendezvényeken elsősorban a múzeumi tevékenység iránt érdeklődőkkel kívántak találkozni a múzeumok munkatársai. Így például a szé- csényi ünnepi megnyitón, Salgótarjánban, a TIT előadói konferencián. ahol Nógrád megye harminc évéről, a megyei műemléki feladatokról, illetve a megye régészetéről volt szó. A múzeumi szervezet hagyománnyá kívánja tenni ebben az időszakban a cse6ztvei Madách-kúriánól a koszorúzási ünnepség mind szélesebb körű megrendezését, örvendetes, hogv a múzeumi tevékenység iránt érdeklődők között mind nagyobb számban szerepel*ek üzemek szocialista brigádjainak tagjai, illetve a taou'óifiús'-ís. Az üzemekben, iskolákban szervezett múzeumi rendezvények, beszélgetések sikeresek voltak. T. E. Mai tévéajánlatunk 21.35: REJTETT HIBA. Dokumentumfilm. A gondolatébresztő rilm azt a ténvt .tárta köríti, hoirv a fil'1 készítésének evében 501 halá'o1 kimenetelű iizcml beleset történt A megtörtént esetek eev rész- elemzi. vizsRálja a film. Beszél német megszállás lidércnyo- másos éveinek... Egyszerűen azt sem tudom, tivel kezdjem első leveleiét.. . 1941. július, 7-én utaztam el Goméiból. .. '4L VII. lü-én megszakadt a kapcsolat Veletek. Sztálingrádba érkeztem, táviratot küldtem, írtam Nektek... Augusztus 22- én a rádióból hallottam Gomel kiürítéséről... Olyan magányos lettem, mint a tölgy a sztyeppe közepén, amelynek elvágták a gyökereit... Jelentkeztem katonának, de nem vettek fel, munkára küldtek a Volgára. De végül elértem, amit akartam. Szeptember 27-én mégiscsak bevonulhattam. .. Minden holmimat barátomnál, Kotyik Venyiamin Jefimovicsnál hagytam, akivel Gomelben dolgoztam együtt. Szavát adta, hogy az első adandó alkalommal elviszi Nektek. Vele állandó levelezésben állok. Most készül Go- melbe utazni... Hát szövi’ azután, hogy bevettek katonának, már 1941. novemberében kikerültem a frontra és 1942. július 29-ig harcoltam. Csapatainkkal együt vonultam csaknem egészen Vityebszkig. 29- én a fejemen megsebesültem. Hátravittek a hadtápterületre egy hadikórházba... Két hónapig feküdtem ott... Aztán kiengedtek... Katonai iskolára vezényeltek, amelyet kitűnő eredménnyel végeztem el. Ismét kimentem a frontra... (Folytatjuk) erdőst hallunk dolgozókkal vr/.e- tökkrl, a balesetek szemtanúival. A nim alkotói — Szegvári Katalin szerkeszt« riporter. Vité/v László rendező ooeratör — elsősorban nem a balesetet közvetlenül kiváltó okokat keresik, hanem az enné) mélyebb okokat. Olyan hibákat tárnak fel. amelyek a munkaszervezésben. a munkahelyi légkörben, az an vas- ellátásban vagv a helytelen vezetői szemléletben vannak. S talán az okok feltárása megelőzhet néhány balesetet is. A filmet szerdán 18.10 ncreos kezdettel — stúdióbeszélgetés követi. Tártatok Vasárnap országszerte számos képzőművészén tárlat nyílt. Szegeden a Móra Ferenc Múzeum képtárában Kürvélyessy Magda budapesti festőművész és Bodrogi Lajos hódmezővásárhelyi iparművész kiállításán tájképeket és csendéleteket, illetve modern vonalú vázákat és más. rézből domborított dísztárgyakat láthatnak a nézők. A szekszárdi Babits M*- há!y Megyei Művelődési Központ új tárlata Szily Géza — jelenleg Budapesten élő Tolna megyei — fiatal festőművész temperatechnikával alkotott festményeit kínálja. Az orosházi művelődési központban Rajki László szobrászművész új alkotásait mutatják be.
