Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

Kora délután volt, amikor a városi úttörőházban tártam Balassagyarmaton. Mndenhol; udvaron, folyosón, klubhelyi­ségekben iskolás gyerekekbe ütközik itt a látogató. — Tizenhét szakkört, mű­vészeti csoportot hirdettünk meg ebben a tanévben. Töb­bek közeit' színjátszó, ügyes kezek, hímző-, modellező-, krónikaíró-, kötő-horgoló, kis­dobos- és úttörőnéptánc-, kép­zőművész, idegenvezető-, zene­karköröket. Ezért van most is ilyen nyüzsgés, mert az új pajtások keresik a - helyüket. Egy napon több szakkör is működik egyazon időben. Több csoportunkat „idegen­ben” működtetjük — hely­hiány miatt — mondta Po­zsonyi Anna tanítónő, az igaz­gató helyettese. — Ma milyen szakköröket találok? — Kötő-horgoló. szakkör, raizszakikö'r tartja foglalkozá­sát. és a kisdobos-néptánc­csoport próbál a nagyterem­ben — és ezzel tovább is sie­tett. várták már a kis alsó­sok, balettcipőben, dresszben, tanóra készen. Az egyik klubot éppen „mű­teremmé” rendezték át a raj­zosok, Vojtkó Pisti nyolcadikos diák irányításával. Ö már ré­gi szak körös. Gerat Etelka és Sípos Yvett is lelkesen nézték a legelső foglalkozás elé. Őket a batikolás technikája érdekli, és rajzolni is szeret­nek. az úttöröház pedig biz­tosítja a rajzeszközöket. A tanárnővel egyszerre érkezett Ildi is — a „modell”. Ugyanis fejet rajzolunk — magyarázta Halmai Lászlóné. Először plasztikusan, majd síkba re­dukálva. végül linóba metsz­ve. Nem idegen ez a gyere­keknek, az iskolában is így történik, persze itt szabadab­ban bontakoztathatják ki fan­táziájukat, alkotókedvüket, választhatnak a különböző technikák közül. Kiállításra is benevezünk majd, és eljá­runk együtt tárlatokra, mű­elemzést gyakorolni. Képző­művészeti könyveket is ol­vasunk és megbeszélünk. A kővetkező klubszobában valósággal családias hangulat fogadott. Az ügyes kezek el­nevezésű szakkör helyiségé­nek falait népművészeti tár­gyak díszítik, festett fatányé­rok. hímes tojások, palóc hímzések. Dr. Gieszemét kö- rülülték a kislányok. Ö pedig türelmesen magyarázott, meg­ismertette a még ügyetlen ke­zekkel a körkötőtűt. — Karácsonyra ki-ki saját készítésű kötöttholmival lep­heti meg szüleit, év végére pedig már a bonyolultabb ru­hákat is meg tudják kötni maguknak — ígérte dr. Gie- szem-é. A kislányoknak na­gyon tetszett a dolog, jó kedv­vel, ügyesen forgatták a tű­ket, amelyeket ugyancsak az úttörőház vásárolt meg ré­szükre a sok szép színes pa­muttal együtt. A politechni­kai nevelés gazdagítása rzc-.n- pontjá-ból ez jó befektetés! Elekes Éva Sakkábécé A prágai Állami Pedagó­giai Kiadó egyik legújabb kiadványa az „Ábécé” címet kapta, éppúgy, mint a hat­évesek legelső könyve — csak éppen a sakkjátékkal ismertet meg. A könyvet két csehszlovák sakkozó: Inna Vesela és Jiri Vesely állította össze. A szöveget időnként versek szakítják meg, amelyek segítenek a gyerekeknek a sakk legfon­tosabb szabályainak jobb megértésében. S bár a sakk­ábécét a legkisebbek számá­ra adták k/i, mindenkinek érdekes lehet, aki meg akar ismerkedni ezzel a közked­velt játékkal. Pályaválasztási vándorkiállítás Salgótarján és Balassagyar­mat kivételével a megye min­den nagyobb településére el­jut — a járási székhelyeken,, nagyközségekben. 4—3. a ki­sebb helyeken 3—4 napig lát­ható november 3-a és decem­ber 15-e iközöt a megyei pá­lyaválasztási tanácsadó inté­zet által összeállított kiállítási anyag. A tablók és a bemuta­tót tárgyak a megyén belüli szakmaszerzési, továbbtanu­lási lehetőségekről, valamint az elhelyezkedésről, a mun­kaerőigényről tájékoztatják a látogatókat. Az anyagot Nóg- rád megye mintegy húsz vál­lalata és a középfokú iskolák nyújtották. A kiállítások meg­nyitásának napján mindenütt szülői értekezleteket hívnak össze, s amelyeken a pálya- választás élőt álló fiatalok szüleivel a tanácsadó intézet munkatársai és a vonzáskör­zethez tartozó üzemek, isko­lák képviselői ismertetik a lehetőségeket. November 3-án. hétfőn Karancslapujtőn indul a pályaválasztási kiállítás. Mai 21.40: AZ IDŐS VERDI. Falstaff — részletek az operából. Verdi öregkori mun­káit bemutató sorozat ez al­kalommal a Falstaff című opera kérész'metszetét adja. Verdi majd 80 esztendős, amikor hattyúdalát, Falstaff című vígoperáját komponál­ja. A mester sokévi szünet után veszi kézbe újra a tol­la', azzal az elhatározással, hogy a maga örömére, szóra­kozására dolgozik csupán. Boito, a szövegíró a témát Jelenet a Strauss család című magyarul beszélő angol tv- filmsorozal Vili. részéből (Október 30., csütörtök, 20.10 óra) 4 NŰGRÁD - 1975, október 30., csütörtök Ütni it Into A jövő gyűjtőinek figyelmébe Amint arról lapunk koráb* bi számában részletesen be­számoltunk, az országos nép­rajzi és nyelvjárási gyűjtő­pályázat megyénkben is ho­zok eredményt; a dijakat a múzeumi és műemléki hónap szécsényi megyei megnyitó­ján osztották ki. Földrajzi- név-gyűjtéssel foglalkozó pá­lyamunka is született a pá­lyázat kapcsán. Többi között ezért is szólunk a Honisme­ret ez évi negyedik számáról, amelyben — egyében túl — hozzászólás olvasható az or­szágos néprajzi és nyelvjárá­si gyűjtőpályázat, kiírásához, illetve Morvay Péter össze- áűításában gyűjtési útmuta­tót találnak az érdeklődők Nomádban is a földrajzinév- gyűjtéssel foglalkozó pálya­munkák összeálításához. Ügy véljük, mindkét emlí­tett közlemény figyelmet ér­demel Nógtádban. Elsősor­ban azért, mert hiszen ta- pasz'alat szerint, nálunk eb­ben az évben a pályázatok kétségtelen eredményei elle­nére. hiányosságokkal is ta­lálkoztunk. A pályamunkák változatosak, gondosan ös­szeállítottak voltak, de pél­dául több díjat nem adtak ki, szakmai meggondolás alapján. Továbbá azért is fontos le­het számunkra is e közlemé­nyek tanulsága, mert — s ez mindenképpen örvendetes — Nógrádban szintén számos fiatal érdeklődik a helytör­ténet, honismeret iránt. s knoc"=olódik be pálvaművek- kei is a pályázatokba. E lel­kes fiatalok számára feltét­lenül haszon lehet a szóban forgó észrevételek tanulmá­nyozása. s a tanárok számá­ra szintén nem haszontalan. Zsíros Ka* alín szentesi szakközépiskolai tanár a XXIII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat kiírásához fűz megjegyzést a Hazafias Népfront honis­mereti bizottsága lapjában. Közleményében a gyűjtés lét- jogosultságáról szól a szakkö­zépiskolában. A gyűjtés lét­jogosultságát, s természete­sen a pályázatokon való rész­vételt is. mindenekelőtt em- berformáló erejében látja, mint ahogyan a szakköri munkában is a nevelést tart­ja legfontosabbnak. Ebből a szempontból ítéli meg a gyűj­tőpályázatot is. A továbbiak­ban megjegyzi: „Természe­tesen tudatosítom a gyűjtés tudományos jelentőségét is, és ezzel lelkiismeretes mun­kára késztetem a szakköri tagokat. Ha azonban kötele­zően előírják nekik, hogy az érdeklődési körükön kívül még egy másik témát is ki kell dolgozniuk, akkor ez egy­részt teljesíthetetlen többlet- munkát jelent számukra, másrészt azokat is elkedvet­leníti és eltávolítja a nép­rajzi gyűjtéstől, akik a hoz­zájuk közel álló témakörben egyébkén' szívesen tevékeny­kednének”. Csak egyetérthe­tünk Zsíros Katalin szakkö­zépiskolai tanárral abban is, hogv rendkívül fontos szá­munkra. felkelteni az igényt a munkás-paraszt szülők gyer­mekeiben környezetük iránt,, felfedezte*ni saját világukat, ezáltal fejlettebb életformá­ra készíteni fel őket. A gyűj­tőpályázat lehetőségeit e szempontból is rendkívül fon­tos figyelemmel kísérni a jö­vőben. Mindenekelőtt gyakorlati haszonnal járhat Morvay Pé­ter gyűjtési útmutatójának tanulmányozása a íöldrajzi- név-gyűjtéssel foglalkozó pá­lyamunkák összeállításához. Mint ismeretes, az országos néprajzi, és nyelvjárási gyűj­tőpályázatok egyik visszatérő ajánlott témája az „Egy fa­lu határánank és belterületé­nek földrajzi nevei a hozzá­juk fűződő hagyományokkal és térképpel” című pályaté­tel. Mint a szerző is hivat­kozik rá, ezen túl az ország több megyéjében és járásá­ban szervezett földrajzinév- gyűjtés folyik, ezek közül már publikációkká is érett néhány. Zala megye földrajzi nevei 1969-ben, Somogy me­gye földrajzi nevei 1974-ben láttak napvilágot, továbbá megjelent a baktalóránthá- zl, az egri és a polgári járás névanyaga. Morvay Péter részletezi a pályamunkák ösz- szeállításának szempontjait. Végül megjegyzi, hogy a ma élő névanyag teljes össze­gyűjtését megkönnyíti, ha a gyűjtő ismeri a múlt század hatvanas éveiben, Pesty Fri­gyes történész által szerve­zett országos helynévgyűjtés­nek a kutatott területre vo­natkozó névanyagát. T. E. „Pendliző” népművelő « hét Hartyúnban Van ugyan példa arra is, hogy élénk, gazdag kulturális élet jellemez egy olyan közsé­get, ahol tiszteletdíjasok szer­vezik a művelődési otthon, a könyvtár munkáját, de a fej­lődés, a továbblépés útja a függetlenített szakemberek bekapcsolás^. Igen ám: de a kis lélekszá­mú falvakban milyen megol­dást lehet találni? Alkalmaz­zon a közös községi tanács a körzetbe egy függetlenített népművelőt, a községekben meghagyva a kölcsönző könyvtárost. Ez több szem­pontból is hasznos: így meg­oldható az anyagi eszközök koncentráltabb, tudatosabb felhasználása, ésszerűbbé tehető a műsorszolgáltatás, a rendezvények szervezése. Átmeneti megoldást válasz­tattak a két Hartyánban; ösz- szevonva a tiszteletdíjakat, függetlenítettként egy embert bíztak meg a négy poszt el­látásával, Dénes Nándor nemrég töl­tötte le a katonaidejét, érett­ségizett fiatalember. Ságújfa- luban lakik, ípnen jár át Kis- hanyáriba és Sóshartyénba a hétfő kivételével mindennap. — Hogyan jött ez az állás? — A hartyáni vb-titkár szólt — tudta, hogy valószí­nűleg érdekel, hiszen mint ságúiíalui KISZ-titkár is szí­vesen csináltam kulturális dolgokat, szervezést. A szé- csenyi Nógrádi Sándor Gim­náziumban érettségiztem — a fizikát, matekot, és a törté­nelmet szinte egyformán sze­reltem, nehezen tudtam dön­teni a továbhanulásban. Nem teljesen egy évet dolgoztam a ZIM-ben — onnan csak szak­mai vonalon mehettem vol­na tovább. Most így lehetőség nyílik arra. hogy népműve­lés—könyvtár vagy történe­lem szakra jelentkezzem. — Tudtad, mit vállalsz ez­zel a munkával ? — Egy hét gondolkodási időt kértem, amikor megke­restek. .. Természetesen ér­deklődtem a körülmények iránt, megkérdeztem azt is, mennyi lesz a fizetésem. Ke­vesebbet kapok jóval, mint a gyárban, de válamit valami­ért — most olyan, a munka­köröm. ahol alkalmam van a mozgásra, szervezésre. — Milyen előzményeket, milyen tárgyi feltételeket ta­láltál? — Június eleje óta töltöm be ezt a státuszt. Előtte négy­öt hónapig nem volt senki, ez nagy kiesést jelentett, külö­nösen a könyvtárakban. Ér­dekes a két község adottsá­gaiban rejlő ellentét: Kishar- tyánban a mostoha tárgyi el­látottság ellenére volt egy-két vetélkedő, foglalkozások a KISZ-klubban, Sóshartyánban a magnóhallgatásra, tévéné­zésre korlátozódott szinte a kulturális élet, kevesebb az oivasó is, pedig a klubkönyv- tár sokkal ide.Uisabb környe­zetet nyújt. Alkalmas művé­szeti együttesek fogadására, szép klubja van, a könyvtári rész új, az egész épület mint­egy 15 éves. Kishartyánban a modern követelményeknek nem felel meg a klubkönyv­tár: nyirkos a könyvtárszoba, szűk, korszerűtlen, mindössze 120 embert befogadó a nagy­terem, a háború idején épült, istálló volt... Mindez korlá­tozza a műsorokat. Nem volt tévéajáníatunk shakespeare-i ötletből írta. Falstaff a IV. Henrik és a Windsori víg nők című szín­mű pompásan megrajzolt fi­gurája, nagyhangú, nagy tes­tű, hetvenkedő nemes, aki előbb a királyi udvart, majd a kisvárosi polgárok nyugal­mas, „tisztes” életét kavar­ja fel. Falstaff szoknyava­dász és borissza. hazudozó, nem ismer , semmi gátlást, úgy véli, hogy a világ min­den öröme csak arra való. hogy őt, Falstaff lovagot szolgálja ... A Falstaff típusok föle emelkedő individualizmusa jellemrajzával és tragiko­mikus mélységével teljesen új, előzmények nélkül álló operastílust teremtett. Az opera buffa helyébe a lírai komédia műfaját, amely máig példakép a vígopera fejlődé­sében. Az operarészletekhez — amelyet a szegedi Nemzeti Színház művészei adnak elő — Kertész Iván írt keret játé­kot. könnyű egyik helyen sem a kulturális élet fellendítését elkezdeni. Jelenlegi programokról, tervekről beszélgetünk —köz­ben minduntalan a fiatalok kerülnek szóba. Amikor meg­említem ezt, Dénes Nándor mosolyogva rábólint. — Több dolog is magyaráz­za!. Az egyik: most készültem az első vébébeszámolómra, melynek a témája az ifjúság művelődése, az ifjúsági klu­bok helyzete, tervei. Ezen a területen indultam el — a kiszesek kultűrális életének erősítésével szerintem sok eredményt lehet elérni. Von­zó TIT-előac!óssorozatokat szeretnénk beindítani. De az idősebb korosztály igényeit, művelődését sem tartom ke­vésbé fontosnak. Karancsla- Ipujtőn, a palócnapon széles korosztály képviselte a két községet. Képesek voltak ar­ra is. hogy saját nénzükből varratták meg a népviseleti darabokat, abba öltöztek, tervbe vettem. az őszi-téli hónapokban meg is valósul­hat, hogy a kishartyáni asz- svonyolc'vól pávakor! szerve­zek. Tsz-briSádtagok mond­ják: munka közben is szól az én-k. Ha megtörténik a tervezett megbeszélés a termelőszövet­kezet vezetőivel, szorosabbá válnak az eddig laza 6zálak a két község gazdasági egy­ségével, nem hiszem, hogy ne kannának ehhez anyagi segít­sége'. Hiszen ezt nemcsak pz egvüttesek szervezésével tud­ják ..viszonozni”; a téesr szo­cialista brigádjainak művelő­dését. olvasását. vetélkedők szervezését segítenek. Nem bánta meg döntését — mondja Dénes Nándor Igaz. nem könnyű néev poszton 's helytállni — jó lenne a köl­csönzőket mégis biztosítani a k=t könyvtárban _ de tervek, e lképzelések kis sikerek len- d't!k előre. Hogyan lehetne a sósbertváoi lakosokat jobban rászoktatni az olvasásra, a cicánvfiatalokat jobban be­vonni a programokba, hogy levetkőznék k's-bb^egi p-nósü­ket. e'fogödottságijknf ég ak- tjvi'ésukkai. munkáinkkal be. épüljenek a közö^sé^be. Eset­leg a m«traverzbe1 víhez ha­sonló művészeti csoportot is alakíthatnának... Minél több segítőtársat kí­vánunk mindehhez! KISS G. MAGDOLNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom