Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

Sosem járt utakon „Megcsináljuk ezt az utat — Még egy aranvkoezorú használják ki a napi tízórás is. s lehet, sohasem járunk — mondom, s rábólintanak: munkaidőt, hogy csak néha rajta. De nekünk természetes igen, az. állnak meg egy-egy percre. fvpnmüm^^fnrdn'hitnánwf ~ üSy meglesz — — Ez a tempónk, mi így vesben, Nógrádban, ahol dől- Haltól Verek" ~ SZ°ktUk mCg: nÍ"CS laZÍtás' ™ ;— ;“__*Haítos gyerekek vagyunk. _ És a kereset? Szóhasználat csak, amolyan — Az sem rossz. Négy, hétköznapi, a korra utalás, négy- és fél, ötezer körül hiszen meglett férfiak vala- van általában, mennyien. Bodonyban, Recs- ken, meg Pétervásárán lak­goztunk, de bizony igen-igen ■kevés szurok tapadt még a cipőnkre a mi útjainkból. Igen, a miénkből, mert ami­kor elkészül, van bennünk egv ilyesfajta érzés: egy ki“ csit az enyém is, az övé is, minden építőé.” Harminchárom éves. aki a fenti szavakat mondja. de tizenhetedik éve alakítója Toriig a homlokukat sza­, . , . . porán, gyöngyözik a védősi­nak ok heten, s hozza, viszi sa^ aiatt nap őket minden nap a busz. Mert eljárt már az az idő is. amikor bérházakban lak­tak. lakókocsikban, hétszám­ra, hónapokon át, amíg a — Jól kisütött megint — tekintenek fel — de ez a jó. Haladhatunk szaporán. — És télen? Nem idény­formálója hídja- munka tartott, s ünnep volt, munka a hídépítés? lit iáinknak, inknak. amikor viszontlátták az asz­..Emlékszem, Jászapátiban szonyt, a gyerekeket, építettem először utat, és — Jobb ez így — mondo* olyan fiatal voltam. hogy gatják — Nagyobb kedvvel degebb van, akkor sem gyakran nem én vittem a van az ember, gyorsabban lünk le a munkákkal. csákányt, hanem az engem. De rég is volt.’’ Bizony, elszaladt az idő, s Molnár Györgyből is ke­mény, erős. szakmáját jól ér­tő ember lett. — És a csákány? — Nagynéha vesszük már csak elő, hiszen amit lehet, megcsinálnak helyettünk a gépek. A baglyasaljai felüljárónál beszélgettünk a 21-es út épí­tőivel, a Béke nevű hidász­dolgoztunk már? — Meg lehet szokni? brigád tagjaival, akiket nagy — Meg. Bár volt, aki el- megbecsüiésben tartanak vál- búcsúzott tőlünk. S még mi, lalatuknál, az Egri Közúti öregebb rókák is úgy va- ÉpítónéJ. Hiszen nemcsak gyünk, hogy egy-két hét kell, egyszerűen hidászok, hanem amíg hozzászokunk valame- egyenként kőművesek, ácsok, lyik munkahelyhez, de aztán állványozók, vasszerelők is, már úgy dolgozunk, mintha értenek az alapozáshoz és otthon lennénk, még .. Felsorolni is hosszú ^ baglyasaljai felüljáró lenne. Kérték, feltétlen te- hídfői és pillérsorai állnak gyük hozzá: háromszor tűn- már; magasan emelkednek az — Dehogyis! Bár igaz, öt­hat éve kegyes már hozzánk az idő, de ha egy kicsit hi­ál- Ta* megy a munka Is. valy is betonoztunk még de­De a vándorlás, az ma- cemberben, januárban is. Szusszanásnyi ideig beszél- — Ez velejár a szakmával gettünk csak, de már láttam, — ismeri el Bocsi József. — mennének vissza, fel az áll- Egyik hónapban itt, a másik- ványokra. Búcsúzkodtunk is. ban másutt dolgozunk. Ván- de a brigádvezető hozzám dóriunk egyik helyről a má- lépett még. s tekintetével a sikra: . Aldebrő, Kompolt, pilléreket fürkészte. Zagyvaróna, Hatvan, Macon- — Tudja — kezdet — nem ka, Dorogháza, Nemti. .. tudunk mi szépen beszélni. Gondolja, fel tudnám sorolni, Nem tudjuk formás monda­hány községben, városban tokba önteni azt a jó érzést, tették ki őket a tari gádmozgalom koszorújával. szocialista ember fölé a karcsú vasbe- arany- tonoszlopok. — Mutatósak. — Kell-e még több? — — Szépek — helyesbíte- elkészül, szép lesz. kérdezi tréfásan vezetőjük, nek — de ez még semmi. Ha __ Mert __ mint mondták V arga István, aki 1946-tól — kész lesz, akkor nézze meg... __ minden munka szép. a mikor egy-egy munkával elkészülünk, s szemünket vé* gigjártatjuk rajta. Mert igen, gyönyörködünk benne: min­den útban, minden hídban, bárhol is legyen. Mert ne­künk mindegy, hol építünk, Nógrádban-e, vagy Heves­ben, másutt. Mindenhol ugyanolyan felelősséggel dol­gozunk. Hogy mindenkinek jó legyen... Kezet fogtunk aztán. s társai után indult. Fentjár* tunk a dombon, amikor visz- szanéztem: dolgozott már a felüljáró pillérein. Ami, ha A jubileum jegyében Beérett a gyümö cs Szolnokon mondhatni: a hőskortól van a szakmában. Nem sok idő van már ad­dig, s iparkodnak ők is.. Ügy Karácsony György Szendehelyen Jóváhagyták az összevont rendezési tervet Szendehely—Katalin-puszta ezek birtokában készüljön a lakóhelyül szolgáljon, és összevont rendezési, és ehhez terv. részleges alapfokú ellátást kapcsolódó üdülőterületi ren- Kiss Lászlónak, a községi biztosítson jelenleg és távla- dezési tervét tűzte napirend- közös tanács elnökének tokban is az itt lakó népes- jére a községi közös tanács megnyitó szavai után Sugár ségnek. Másodlagos követel- végrehajtó bizottsága. A né- Gizella tervező ismertette, many — a Duna-kanyar üdü- met nemzetiségű községben, indokolta és magyarázta a lőkörzetéhez való tartozáson Szendehelyen tartotta mun- sokszorosítás alapján előze- kívül, hogy bizonyos üdülői katerv szerinti tanácsülését a késén valamennyi meghívott- funkciókat is ellásson. A Nőtincsi községi közös Ta- nak kiadott műleírást és tá- községrendezési terv úgy ké­nács. Gondos, alapos, minden jékoztatót. szült, hogy mindezeknek a részletre kiterjedő felmérő, A tervező utalt arra: a tér- követelményeknek megfelel- egyeztető munka előzte meg vezésnél figyelembe vette. jen. Nem feledkezik meg az a tervezést, melyet a Nógrád hogy Szendehely és az ahhoz oktatási, egészségügyi, kul- megyei Tanácsi Tervező Vál- tartozó Katalin-puszta a Du- turális, közellátási intézmé- lalat végzett. Sugár Gizella, na-kanyar üdülőkörzetébe nyék elhelyezéséről sem. De a tervezővállalat munkatár- tartozik. Termelés vonatkozá- messzemenően gondoskodik sa számos alkalommal ke- sában mezőgazdasági jellegű, zöldterületről és parkokról De a keresők mintegy 70 is. Hasznos volt a tanácsko- százaléka ipari munkahelyen zás, melynek során egymás­dolgozik, településen kívül, nak adták a szót a heiyi ta- (Vác, Budapest, Rétsági. Eb- nácstagok: Racskó Tibor, bői a tényezőből kiindulva Virsinger György és mások, dést megvitassanak, s mind* elsődleges követelmény, hogy fgy került sor a vonatkozó _________________________________tervek végrehajtását szabá­lyozó 1/1975., valamint 2/1975. reste fel a közös tanács ve­zetőit, s hasonlóan a tanácsi vezetők a tervezőt azért, hogy egy-egy, a lakosság, a tanácstag által felvetett kér­Módosult a távíró szabályzat A közlekedés- és postaügyi ugyancsak külön kell kérni miniszter rendeletben módo- a szavak vagy a mondatok el- sitotta a távirószabályzat választását, összekötését, egyes rendelkezéseit. A Nem- vagy a mondatok befejezését zetközi Távközlési Egyesület jelző írásjelek, — pont, vesz" ugyanis — amelynek a Ma- sző, kettőspont — feltünteté- gyar Posta is tagja — újból sét. A közönséget érintő mó- kiadta a valamennyi tagor- dosítás az is, hogy a távira- szágra érvényes nemzetközi tok megkülönböztetésére szol- távirószabélyzatot. Üj elő- gáló jelzések — például, dísz­írásait, módosításait az egy- táviratnál a DT 33 jelzés — séges eljárás érdekében a ha* egy szónak számítanak. Az új zai szabályzatban is érvénye- rendelet alapján az európai síteni kellett. díjrendszerű levéltávirat ed­A módosítás lényege, hogy digi jelzése — ÉLT — meg- a díjmegállapítás alapjául szűnik, helyette a nemzetközi szolgáló szószámítást és ke- forgalomban egységesen az zelést egyszerűsítették. fgy LT jelzést használják. például a táviratokban a szó­hoz ragot, képzőt kapcsoló kötőjelet elhagyják, a ragot a szóval egybeírják, s egy szó­ként számítják fel. A záróje­let és az idézőjelet ezentúl ugyancsak a szó részének te­A közönséget nem érinti, de a forgalomban alkalmazott titkosnyelvű táviratokban is van változás. Eddig a titkos­nyelv szavai vagy csak be­tűkből. vagy csak számokból kintik. nem kell külön díiát állhatták, most betűkből, szá- fizetni érte. Újdonság, az is,' "lókból és jelekből vegyesen hogy a táviratokban kérdője- *s képezhetők a szavak, let csak a feladó kifejezett A miniszteri rendelet no- kérisére továbbít a posta, s vemben- l-én lép hatályba. számú tanácsrendelet elfoga­dására, az összevont rendezé­si terv jóváhagyására. Köszönet ezúton is a terve­zőknek, s mindazoknak, akik e munkát segítették! A me­gyei és járási hivatal műsza­ki osztályai ebben különösen élen jártak. V. A. Szinte megcserzi az ember arcbőrét az alföldi szél. Hi­deg és kemény. Szolnokon, il­letve Besenyszögön a polgári védelem gyakorlópályáján ünnepélyesen sorakoznak az országos döntőbe jutott sza­kaszok. Vegyi védelmiek, műszaki mentők, és egész­ségügyiek. Lesták István ez­redes, a polgári védelem or­szágos törzsparancsnoka ün­nepi megnyitójában arról szól, hogy becsületes, meg­feszített és kemény munka után jutottak el idáig a sza­kaszok, anyák és feleségek, akik a felkészülés jegyében vállalták e nehéz munkát, férfiak, akik a munkapad mellől mentek a gyakorlás­ra, bizonyítva; lehet véde­kezni. Rövid az ünnepség, munka következik. Az ünnepi, jubileumi ver­senyen megyénket három egység képviseli. A Salgótar­jáni városi Tanács város­gazdálkodási üzemének vegy­védelmi, a baglyasaljai egész­ségügyi és az ötvözetgyár műszaki alakulata. A csípős hideg nem za­varja versenyzőinket. Min­denki fegyelmezett, a paran­csot várják... Atomtámadás érte a hely­séget. Megyénk mindhárom egységét riasztják. A hár­mas pályán megkezdődik a „küzdelem” a romok alatt maradt emberek életének mentéséért, az atomszennye­ződés elhárításáért. Megin­dulnak a vegyvédelmiek. Mé­rik a sugárszennyeződést. Mentesítés következik, majd a műszaki mentőalakulatok törnek át a romokon. Nehéz az akadály. Hatalmas vasbe­ton* fallak nehezítik a gázálarc­ba, mentesítőruhába beöl­tözött polgári védelmisek munkáját. Zúg a kompresz- szor. szinte velőtrázón ko­pog a légkalapács, s az egy­ség tagjai centiméterről cen­timéterre haladnak előre. Teljes embert igényel a meg­feszített munka... Az egészségügyiek már több mint három órája gáz­álarcban várják, hogy az át­tört falon behatoljanak: mentsék a romok alatt lévő életet. Órák telnek el, míg végrehajtják a feladatot. Szinte emberfeletti erővel dolgoznak valamennyien, hogy most, békés időben egy adott esetre felkészülve töké­letesítsék tudásukat. Az alföldi szél keveri a homokot. A vegyi védelmiek, a műszaki mentőalakulatok befejezik tevékenységüket. Az egészségügyiek tizenhét sé­rültet mentenek és szállíta­nak a mentesitő állomásra, ök még dolgoznak, hiszen a betegek ellátásánál számos akadályt kell leküzdeni, fgy felismerni a kimentett em­ber sérülését, a mentesítő ál­lomásra való szállítás mód­ját és fontossságát. Gyakorlat ez a javából! A polgári védelem megalaku­lásának 25. évfordulója tisz­teletére rendezett országos versenyt városi, járási aían- szintű versenyek, megyei dön­tő előzte meg. Megyénkben, több ezer ember vett részt ezeken a vetélkedőkön, s a legiobbak értek el a célhoz. Beérett a gyümölcs Szolno­kon! Várakozáson felül sze­repeltek legjobbjaink. A me­gyei összesítőben Nógrád a ,,Kérjük bevált receptjeit hozza el” A balassagyarmati Palóc bevált kertbarátok programjában — hozzák el az évszaknak megfelelően — egyre többet szerepelnek a termi foglalkozások is: isme­retterjesztő előadások, szak­filmek vetítése, klubesték. Október 10-én este hat óra- kekre vonatkozó kor a Mikszáth Kálmán Mű- pasztalataikat. velődési Közioontban Rado- A kör tagjainak nemcsak csaj Imre mérnök-tanár tar- kellemes, pihentető volt ez tott érdekes, előadást „Terme- össze’övetel, hanem hasznos keink tartósítása, tárolása” cí- és ezért minden bizonnyal men. A vezetőség előzőleg (a emlékezetes is. meghívón) írásban kérte, hogy E. tartósítóreceptjeiket a kertbarátok. A nagy figyelemmel meg­hallgatott előadás után sokan kértek szót és mondták el, vagy olvasták fel befőzési re­ceptjeiket, vagy más termé- tárolási ta­A vegyvédelmi szakasz felderítői megkezdik a radiológiai szennyezettség mértékének megállapítását A műszaki mentőalegység beosztottjai sérült társukat men- • tik ki a kárterületről (Kulcsár József felvételei) 19 megyei és a főváros csa­patai közül a 6. helyen vég­zett. A szakaszok közül a műszakiak az országos 4., az egészségügyiek 8., míg a ve­gyi védelmi szakszolgálat a 18. helyen végzett. Lassan elül a verseny zaja. Kifújják magukat az embe­rek. A szakaszok közül egy- egy ember véleményét kér­jük. Géczi Sándor, a műsza­kiak közül: — Szorgalmas előkészület előzte meg e napot. Az a vé­leményem, hogy a szakasz minden tagja becsülettel vé­gezte munkáját, nagyszerűen dolgozott. Rendkívül nehéz terepen hajtottuk végre a gyakorlatot. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az, hogy az országos zsűri külön időt szabott meg erre a mun­kára. Az országos 4. hely mindenképpen megtisztelő he­lyezés számunkra. Az egészségügyiek közül Demeter Istvánnét kértük szóra: — Több mint három órát voltunk egyfolytában gázál­arcban. Szíwel-lélekkel csi­náltuk a ránk szabott fel­adatot. Amit lehetett, min. dent megtettünk. Mi a 10. helyre pályáztunk, de jól jött a 8. helyezés. Kotormán András, a város­gazdálkodási üzem vegyi vé­delmi szakszolgálatától mond­ja: — Korábban az anyag- mentesítő ^szakasz ban. vol­tam, most először vettem részt a személymentesítésben- Két óra alatt elvégeztük a ránk szabott munkát. Úgy gondol­tuk. hogy az első tíz, között ott leszünk. Sajnos, nem si­került. Azért mi is becsület­tel dolgoztunk. Lezajlott az országos ver­seny. A polgári védelmi fel­készülés azonban továbbra is fontos feladat. Azoknak is, akik nem jutottak el az or­szágos döntőre, de azok szá­mára is, akik ott voltak a legjobbak között, és becsület­tel helytálltak. A felkészülést a békés időben kell végre­hajtani, hiszen a polgári vé­delem . egyik jelszava: lehet védekezni! Ehhez pedig jól felkészült szakaszokra van szükség ... Somogy vári I-ászió NÖGRAD - 1975. október 14., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom