Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

Gerencsér Míírfés; A TÁVIRAT A munkásművelődés új formáit kutatják Mindenféle egzotikus giz- gaz napozott áz erkélyen, mégis locsolta agyondédel­getett füvészkertjét a felső szomszéd. ez a műkedvelő botanikus, aki úgy vigyorgott le az erkélyről, hogy szin­te csöpögött, akárcsak a lo­csolóvíz. Kövecses bordó Re- naultjára. Pedig Kövecses épp az imént glancolta ru- bintfényű ékszerré a Renault — Tiszteletem, kedves Kö­vecses úr! — hajlongott elő páfrányai, aszparátuszai. szudáni füvei és mindenféle kaktuszai közül a felső szomszéd- — Hogy szolgál a drága édesanyja kedves egészsége?... Remélem, hama­rosan itthon lesz!-.. Ez a távol-keleti modor kis híjján felforralta Köve­cses epéjét. Különben is, egy felső szomszédot, akár füves. akár bogaras; csak utálni lehet, szakadatlanul, egy éle­ten át. amíg csak tart az al­só-felső szomszédság. Cse­peg a locsolóvíz a 110 000 fo­rintos Renault-jára és ez a hongkongi klozetos ez a felső szomszéd képes meg­kérdezni, hogy szolgál a drá­ga édesanyja kedves egészsé­ge!..­Kövecses becsapta a Re­nault ajtaját, de ez csak amolyan jelképes mozdulat volt: valójában egy kézigrá­nátot hajított fel az erkélyre és keserű szívvel vette tudo­másul. hogy nem robbant. — Köszönöm, jól van! Akárcsak a csalánjai! Berobogott a lakásba. Fe­lesége. a hajlékony derekú szépség még mindig a blúza fodraival babrált, holott Kö­vecses már háromszor sür­gette, hogy élénkebben, élén­kebben, mert a látogatás há­romtól ötig tart. most pedig háromnegyed négy van. mire kiérnek a Hársligeti Kórház­ba, akár fordulhatnak visz- sza. — Szándékosan bősz ítész? 1— álilt meg Kövecses fárad­tan a dühtől az asszony mö­gött. Homlokán, kétoldalt a sápadt beszögellésekben hi­deg verejték csillogott. A menyecske káprázattá szépülve, fölényes nyugalom­mal fürkészett bele mégegy- szer a tükörbe, hogy ellenő­rizze arcának, kozmetikai tö­kélyét­— Egyáltalán nem bőszfte* lek. De mi a frásznak kell nekünk a kórházba menni? Tönkre van téve a vasárna­pom! Holott, én ma Mátra­házán akartam ebédelni! A férfi mélyet szippantott a füdőszoba parföm illatú levegőjéből­— Indulhatunk?... — Indulhatunk — lódítot­ta meg remek sörényét a fia­talasszony. Jól festettek egymás mel­let. ahogy a Renault-hoz siettek a tavaszias időben, di­vatozó- puha eleganciával- eretten, komolyan, de azért derűs-f'atalon. És nagyon fess volt az is, ahogy kocsiba szálltak- elhelyezkedtek az ülésen, aztán megindultak amolyan diszkrét lendülettel, óvakodva mindenféle tola­kodó feltűnéstől. Ennek elle­nére mindenki rájuk figyelt, jelenségük ■ súlyt, színt, a szokványostól elütő jelleget kapott. A kocsiban is pedáns és választékos volt minden. Egy mákszemnyi Skandinávia. Kivéve a hőpaláckba duga­szolt indulatot- De mert tudták, hogy rendkívül töré­keny a hőpalack foncsorozott üvegfala, mindketten igye­keztek vigyázni rá. A karcsú, sugárzóra kozmetikáit me­nyecske kerülő úton aján­lott békét. Panaszkodott, hogy tisztázza magát. — Olyan kimerítő volt ez a hét.-, a húgod meg semmit sem csinál. Teljesen rám hagyták a mamát. Van rá egy százasom, hogy ma sem fogják meglátogatni- Átlátok én rajtuk. Kész helyzetet akarnak teremteni­Kövecses álmatag hanyag­sággal előzött meg egy Tra­bantot. De a hanyagság csak a Trabantnak szólt. Felesége miatt még mindig gyöngyö­zött a homloka ott fenn a ko­paszodás beszogelléseinél. — Miféle kész helyzetet? A menyecske fitvmálóan feszítette le gömbölyded ál­lát és valamelyest rontott szépségén, hogy egy kis toka torlódott a hamvas bőre alá. — Mintha nem yíudnád. Kész helyzet elé vagyunk ál­lítva. Ha a hugodék ma nem jönnek be, akkor kedden mi- hozzánk vihetjük a mamát. Tiszta evidens. — Eddig is evidens volt. A mama nálunk lakik, evidens, hogy kedden mi vigyük haza­— Nem is olyan evidens. Mert mi van akkor, ha a mama a hugodékhoz akar menni? Előfordulhat­— Ez csak a te vágyál­mod. Hogy a mama a hugo- méknál szeretne lakni. Ez csak a te vágyálmod. — Egyáltalán nem vágy­álom. Igenis előfordulhat. Növekedett a nyomás a hő­palackban. Kövecses nem akart botrányt. így hát in­kább hallgatott. De, mert nem ordíthatta ki magából a dühét, hűlni kezdett benne, s ahogy veszített hevéből, úgy alakult át szomorúsággá, szomorúságból pedig bánattá. Élete legnagyobb keserűsége volt, hogy felesége sehogy nem akart beletörődni anyja jelenlétébe, pedig éppen ő ra­gaszkodott hozzá a végletek­ig. amikor özvegyen ma­radt. Így kedves mama. úgy drága mama, költözzön hoz­zánk. egyetlen édes. páratlan aranyos mama- És a mama eladta a házát, eladta a gyümölcsösét, eladta min­denét. ebből vettek szövet­kezeti lakást, autót. ebből utazták be kettesben tavaly nyáron Nyugat-Európát. És a mama most kijön a kór­házból- Holnapután, kedden délelőtt. 74 évesen, egészsé­gesen. — Meg kellene lepni a hu* godékat. Jöjjenek csak be ők is a kórházba — aján­lotta ideges örömmel a fia­talasszony. Vas István: Moforbicikli Kik fogják és fogják-e majd kinyitni A nyugtatások titkos ajtaját? Kék villanással egy motorbicikli Vibrál, robog fekete parkon át. Ne hagyj el azon a holdtalan estén, Te is surranj be, tolvaj értelem. A dombok közt kék lámpa, ideges fény. Honnan? hová? minek is kérdezetni? Mai tévéajánlatunk 20.05: SÁTÁNI ÖTLET E francia—olasz filmnek min­denekelőtt két főszereplője érdemel említést. Romy Schneider egy romlott lányt játszik. Lilyt. aki egy ócska­vas-kereskedő banda egyik tagjával él együtt és kenye­rét az utcán keresi- A férfi főszerepet Michel Piccoli játssza, aki ugyancsak régi ismerőse a maavar kö­zönségnek. Ö Max. a nyomo­zó, aki egy bankrabló bandát szeretne leleplezni, de ez se­hogyan sem sikerül neki. Max egy napon találkozik Ábellal, régi osztálytársával, akivel tizenhét éve nem lát­ták egymást. Ábel története­sen ócskavas beszerzésével és eladásával foglalkozik, s nem igen válogat a beszer­zési módokban. Áb°l esyütt- él Lilyvel Ez a kapcsolat Maxnak sátáni ötletet su­gall ... Köv«gc$es viszont ideges haraggá? mordult rá: — Inkább veszel a mamá­nak néhány tortaszeletet. Úgy is kevés az időnk. És megkérlek, hogy hagyd ab­ba a gonoszkodást! Evidens?! Volt egy légypöttyös szo­morú cukrázda a Hársliget sarkán, Kövecsesné itt vásá­rolt három szelet hervadt puncstortát és két cserepes rigójancsit. A rózsaszín se- lémpapír viszont kifogástalan volt. A kórházig egy szót sem szóltak- Mint akik nagyon elfoglaltak és nagyon komo­lyak, egyszerre lépve, figye- lemkeltően sietve masíroztak el a civil látögatók és a flanellköpenyes betegek la­za csoportjai között. D épület, középső lépcső- bei osztály, második emelet: 17-es kórterem- Jobbról az utolsó előtti^ágy. Gépiesen siettek egészen az ágyig és szinte megsér­tődtek- hogy mást találnak az ágyon. Először fölerősö­dött, a kórterem zsongása. majd olyan nagy lett a csend, mint a néptelen templom­ban. Jött az ügyeletes nővér- ultramarin kötényruhában, hófehér keményített főkötő­ben, üdén és szelíden. — Nem kapták meg a távi­ratot?... — Nem — szólt a férfi élettelen deszkahangon. — Tegnap délután kettő­kor adtuk fel-.- Kövecses néni fél kettőkor halt meg. Ha nem olyan szelíd és üde a nővér. Kövecses po­rolni kezd. hogy micsoda disznóság, ilyen lelketlenül még sem lehet elintézni egy halálesetet, hogy föladnak egy táviratot a vakvilágba és kész, hogy... De nem tudott se sírni, se porolni, se dadogni. Csak némán elsietett. Felesége fut­va követte a Renault-ig. Né­mán száguldottak haza. Kö­vecses a lépcsőházba ro­hant. a bádog levélszekrény­nek esett és valósággal fel­tépte ajtaját. Ott volt a távirat. —- Most aztán mi lesz?-.. — csipogott félénken a szép fiatalasszony. — Semmi — válaszolt élet­telen deszkahangon a férfi. — Fölmegyünk Mátraházára vacsorázni. A szocialista brigádok művelődési rendszerének kialakítására folytat kísér­letet a Kulturális Miniszté­rium. a SZOT és a Népmű­velési Intézet. Huszonkét üzem — köztük a Csepel Vas- és Fémművek, az Ózdi Kohászati Művek, a Jászberényi Hűtőgépgyár — félezer brigádjában próbál­ják ki azokat a módszere­ket, amelyek az eddigieknél hatékonyabban szolgálják mintegy másfél millió bri­gádtag művelődését. Előző­leg fővárosi és Szolnok, Borsod, Győr-Sopron me­gyei üzemek 3000 brigádjá­ban két évig vizsgálták a brigádtagok életmódját, a közösségek kialakulásának körülményeit, érdeklődési körét, azt, hogy miként mű­velődnek, mivel töltik sza­bad idejüket a brigádta­gok. A felmérés során megál­lapították, hogy némelyik brigádban élénk, színvona­las a művelődési tevékeny­ség. A közösség szervezi, serkenti, megköveteli és se­gíti az egyéni művelődést, ugyanakkor kialakította a közös művelődés általánosan igényelt formáit. A szerve­zettebb kollektívákban sok munkás tanult tovább, szer­zett magasabb képzettséget. A kezdeti igyekezet azon­ban lanyhult, a brigádok többségében a művelődés háttérbe szorult. Ezért olyan művelődési rendszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi mind a szakmai, politikai, mind az általános műveltség fej­lesztését, a tudatos és rend­szeres ismerkedést a művé­szettel, az igényes szórako­zást, az olvasás-szokás, a kulturált életmód, a szocia­lista magatartás kialakítá­sát. A kísérletbe bekapcsoló­dott üzemekben új gyakor­lat szerint a vállalati veze­tés tp ‘-’-'áztatja a szocialis­ta ! *- - -at a gazdasági feladatúi kivül a szak­mai és politikai képzési, művelődési tervekről, s a brigádok ezeket figyelembe véve készítik el évi válla­lásaikat. Elsősorban az egyé­ni tevékenységet, az aktív közösségi művelődést hang­súlyozzák. A gazdasági ve­zetés, a mozgalmi szervek, művelődési intézmények pedig terveik elkészítésekor figyelembe veszik a brigád« vállalásokat, s megjelölik: miként segítik a vállalások teljesítését. Az irányító szervek nyomon kísérik a vállalások teljesítését, s a művelődés hatását az élet­módra, a termelésre. Ä brigádok pedig maguk is elemzik kulturális tevékeny­ségüket. A kísérletek eredményéről a jövő év első felében szá­molnak be és országszerte alkalmazzák a beváló for­mákat, módszereket. Somoskői Ödön rajza. ^\\\\A\VKX^\\V\V^\\\\\\\Vv\\\\\\!Cv\Ví\\\\\\\\\\\\\\^^^ A 2/1958. június 26-i tanács­ülés határozata: „A tanács­ülés határozatilag kimondja, hogy az iskolai mulasztások megszüntetése érdekében, a mulasztók szüleit minden esetben meg kell bírságolni, amennyiben az előző felszólí­tásra sem hajlandó gyerme­két iskolába járatni.” Karancsságon sokáig gondot jelentett az igazolatlan isko­lai mulasztások magas szá­ma- A tanácsüléseken sokat foglalkoztak okaival, s in­tézkedtek megszüntetésére. Az oktatás-nevejés más kér­dései is gyakran kerültek napirendre. Elsősorban a tanítás-nevelés tárgyi felté­teleinek javítása szerepelt a legfontosabb feladatok kö­zött. 1959-ben politechnikai műhelyt építettek, s elké­szült pz óvónői lakás. Az óvoda* a tanács pénzmarad­ványából szőnyeget, rádiót kapott, míg az iskola könyv­tárát bővíthette- Az évben rendkívül szép sikert mond­hatott magáénak a 181 álta­lános iskolás és 8 pedagógus: a társadalmi munka végzésé­ben indított országos ver­senyben harmadik helyet ér­tek élt s a díszes vándorzász­lót egy évig őrizhették. Az 1961. június 23-i ta­nácsülésen a ..Tiszta Iskola” cím elnyerését jelentették be. Az elmúlt huszonöt év alatt a községi tanács meg­oldotta, hogy az általános is­kolai oktatás személyi és tárgyi feltételei biztosítot­tak legyenek. Pedagógus la­kásépítési akciókat támoga­tott, szolgálati lakásokat épí­tett- Ma az iskolában dia- és keskenyfilmvetítő. korszerű tanműhely, szemléltetőesz­közök sokasága segíti az ok­tatást. Ennek eredményeként a tanulók közül évről évre egyre többen felvéte''-'n»k sikeresen középiskoládba, a Mozaik egy tanács történetéből (10 ) Feledésbe merül a telep hogy ne csak a telep merül* jön feledésbe, hanem az em­léke is­járási, megyei tanulmányi versenyeken is jelentős sike­reket érnek el. Jelenleg a tornaterem hiánya okoz gondot, ám a megoldás már szerepel a tanács közeli ter­veiben. A legkisebbek, az óvodá­sok som panaszkodhatnak. Az első óvodai csoport 1958-ban jött létre. Azóta az épületet többször korszerűsí­tették. s 1974-ben megszüle­tett a terv: a régi tanácsház épületét óvodának alakítják át, míg a tanács más épület­be költözik. Ezzel egyidőben Ságújfaluban is hozzáláttak a gyermekintézmény kivite­lezéséhez. Ezek a törekvések a községekben lakók helyze­tét könnyítik, az addig gyer­mekük mellett otthon levő asszonyok ipari üzemekben, vagy a termelőszövetkezetben tudnak elhelyezkedni. A gye­rekekkel egyébként az isko­lában és óvodában egyaránt szakképzett nevelők foglal­koznak. A közoktatás szintén rend­szeresen visszatérő téma a tanács testületi ülésein. S külön előny, hogy Nagy Gé­za. az általános iskola igaz­gatója. több mint másfél évtized óta tanácstagként ott ..bábáskodott” a közoktatás fejlesztése érdekében szüle­tett helyi döntéseknél­14. Karancsságon jelentős a cigánylakosság száma. A rendőr körzeti megbí­zottnak korábban rendkívül sok gondot okozott a telepen élők közösségellenes visel­kedése, magatartása. A telep a főút mellett két oldalon terül el. Milyen volt ezelőtt tíz évvel a kép? Viskó, viskó hátán! Egy­másba értek a rendezetlenül épült vertfalból készült put­rik, mintha leszórták volna valahonnan azokat. Rende­zetlen össze-visszaság. egész­ségtelen környezet és élet­mód- Ez jellemezte a falu dé­li részét. A csöppnyi házikók­ban. amelyek építési enge­dély nélkül keletkeztek, nyolcan-tízen is éltek. A tanács térvet dolgozott ki a telep felszámolására. „Térítésmentesen telket biz­tosítottunk az építkezni szán­dékozóknak, a végrehajtó bi­zottság kamatmentes kölcsönt javasolt. Másfél, kétszobás családi házak készültek szá­mukra, mindössze .tizenötezer forintot kellett befizetniük.. .” Báli András tanácselnök. A költözéssel egyidőben a régi vályogépületeket a föld­del tették egyenlővé. A több mint száz háznak már a fele sem áll a telepen, s azok is egyre fogynak. A cigányok korszerűbb otthonba költözé­se egyúttal a falu életében is hozott változásokat. A kör­nyezet hatott gondolkodásuk­ra, szemléletükre. a tanács szabálysértési bizottságának mind kevesebbet kell foglal­kozni az általuk elkövetett vétségekkel. A cigónylakos- ság arányának megfelelően képviselve van a tanácsban is. A közéletbe való bekap­csolódás újabb lehetőség, 15. Volt egy orvos Karancssá­gon. Ügy hívták: dr. Tom­pos István. Jóval a felszaba* dulás előtt került a faluba* s mivel nem volt nyughatat­lan természetű, maradt. Csaknem félévszázadon ke­resztül látta el a körzeti or­vosi tisztséget- Igazi falusi doktor volt. talán a legtős- gyökeresebb karancssági, annak ellenére, hogy csak ■ ■odacseppent”. Fáradhatat­lan munkabírással végezte a nemes hivatásából adódó fel­adatokat. Gyógyított. felvi­lágosított, egészségügyi elő­adásai vonzották az érdek­lődőket. Tanácstag volt, iga­zi közéleti, ember, aki csak hetvenedik" eve után vetette le magáról a fehér köpenyt, s 1972-ben búcsúzott a falu­tól. Mindez azért érdekes, mert a falu egészségügyi ellá­tása összefonódott az ő ne­vével. A tanács vezetői felada­taik között elsőként tartot­ták számon, hogy a beteg falubeliek orvosi ellátása biztosítva legyen- Korszerű orvosi rendelőt alakítottak ki. Felszerelték mindennel, ami ilyen helyre illő. Köz­vetlenül kapcsolódik hozzá a szolgálati lakás. Csak az okoz gondot, hogy nehéz betölteni az állást. S enélkül hiába a felszerelésre biztosított pénz, a tanács vezetőinek igyekezete fabat­kát sem ér­(Folytatjuk) Rozgonyi István — Szabó Gyula NÖGRÄD - 1975. október 12., vasárnap i

Next

/
Oldalképek
Tartalom