Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

NEM SZIDNÉK,

HANEM BIZTATNAK...

A pályakezdő fiatalok néhány év után a munJtásoez* tálv szerves részét alkotják. Különös felelősséggel kall foglalkozni a fiatal munkások nevelésével, a munkahelyi beilleszkedés megkönnyítésével, és a munkássá válás folyamatával. Ebben az évben a salgótarjáni öblösüveggyárban 6 üvegfúvó fiatal szerzett szakmunkás-oklevelet. A tanuló pódiumról átkerültek a n = ev* kemence mellé, ahol bekapcsolódhattak az igazi te-me" lőmunkába. Hogyan sikerült a beilleszkedés? — erről érdeklődtem.

— Most éppen bankázom. Ez üveggolyó-fúvást ie'ent. Ebből készülnek a kelvhek. Egyegy műszakban 800—000 darabot kell elkészíteni. Szocialista brigádban dolgozunk, és a munkát folyamatonként osztottuk eh Egymás ke?e alá dolgozunk. ' Nagvon . nehéz volt átvenni a brigád ‘munkatempóját. A tapasztaltabb ..szakik” sokszor bíráló szavakkal illettek. Természetesen ez=rt nem lehet megharagudni. Ha valamit nem jól csináltam, mindig szívesen segítettek és segítenek most is — mondta Berta Tibor.

— Melyik az a feladat, amely eav fiatal szakmunkásnak a legnehezebb? — kérdeztem.

— A kehelvszárhúzás. Ehhez naavon sok gyakorlás és rutin kell. Ha van egv kis időim, mindig a mesterem mellett állok és figyelem a munkáját — válaszolta.

A derékig mezítelen munkások úgv mozognak a forró- ságot sugárzó, nyitott kemenceajtó előtti pódiumon, mintha meghatározott koreográfiája lenne. A fúvóosőre üveget merítenek, fölemelik, forgatják. elöre'hatra lépnek, hűlik és formáznák az anyagot.

Nagyobb üveggömb „kifúvá- sát” végzi Nagyszőllősi István, aki Párádról került a

salgótarjáni gyárba. Ösztöndíjas. szerződése a mátrai ü' zemhez kötötte, ő mégis itt maradt.

— Három évig tanultam a szakmunkásképzőben. A gyakorlati oktatások az öblös- üveggyárban voltak, és nagyon megszerettem itt az embereket — magyarázta.

— Büszke vagyok arra, hogy üvegfúvó lettem. Ez a szakma más mint a többi. Érzés, finomság kell hozzá, és minden egyes darabnak örülni tud az ember. Jó érzés és egvben nagy felelősség is egy világhírű gyárban dolgozni — folytatta.

Gyorsan szétnéz, hogy hallotta-e valaki amit mondott, mert naavon szerénv fiú és nem szeretné, ha valaki is dicsekvésnek venné.

— A mesterek nagyon sokat segítenek. Szívesen mutatják meg a különböző fogásokat. és adják- át tudásukat. Ha nem sikerül egy anvag. a szidás helvett inkább biztatnak: ,.mi is így kezdtük”, vagy ..a következő már biztosan sikerülni fog” —mondta Nagyszőllősi István.

Az ismerős szavak hallatára lép hozzánk id. Varga Sándor a fiatalok mestere és folytatja a beszélgetést.

— Mi már lassan kiöregszünk. Szükség van az utánpótlásra. Tanítjuk, neveltük őket a jó munkára. Tehetségesek és szorgalmasak ezek a fiatalok. Ha vége van a műszaknak. nem csomagolnak és rohannak haza, hanem itt maradnak és gyakorolnak. Azokat a fogásokat próbálgatják, melyek a legtöbb nehézséget jelentik munkájukban. Ha ísv haladnak tovább, méltó utódai lesznek a gvárnak — hallottuk a maltertól, aki mosolygó arccal, szeretettel nézett a fiúkra.

(b. zs.)

Fő a biztonság

Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár építésével, berendezésével egyidőben kezdte működését az Állami .Biztosító vásári fiókja, ahol már elénk a forgalom- A vállalatok sorban kötik a szerződést a biztosítóval kiállítási területük- berendezéseik és fel- szerelési tárgyaik, valamint a bemutatásra kerülő áruik anyagi védelmére.

Á belföldi kiálliiók eddig százmillió forint értékben biztosították kiállított és kiállítandó áruikat.

Működik már a kárbiztosok nemzetközi testület is. A külföldi cégek áruira eddig több mint 70 millió forint értékben vállalta a feltételekben meghatározott kockázatokat a biztosítóÉrdekes megbízás

Elismerést szerzett a metróépítőknél a mohácsi farostlemez. A kelet—nyugati metró valamennyi mozgólépcsőjéhez a Duna-parti üzemben készült a méretre szabott diófa utánzatú farostlemez, aminél az esztétikai követelményeken túl a lángállóság, a nedvességgel szembeni ellenállás is szigorú feltétel volt. A beruházók bizalmának jele. hogy az észak—déli metróvonalhoz is felhasználják ezt a hazai anyagot és kétmillió forint értékű- különböző színű lemezt rendeltek hasonló célra.

A fővárosból még egy érdekes megbízást kapott a gyár. Térelemeket készítenek a Felszabadulás téri aluljáróba. A tizennégy térelemen ugyanis megelevenedik a századelő Budapestje.

Tűz- és robbanásveszélyes spray-készíí m ények

Egy tragikus gyermekbaleset folytán került ismét előtérbe a spray-készítmények tűzveszély ességének problémája'. Napjainkban valameny- nylünk lakásában számos spray-kés-zítmény található, de nem mindnyájan vagyunk tisztában azzal, milyen veszélyt is rejtenek magukban ezek a flakonok. Működési elvük rendkívül egyszerű: a

meglehetősen erős tokot háromnegyed részig megtol* ík rovarirtóval, dezodoraié szerrel, folt tisztítóval stb. Ezekbe az anyagokba hajtóanyagot kevernek, amely a flakon belsejében folyékony állapotban van. amint azonban a kiíúvó csövön a szabadba jut, gáz- neművé válik. Ez az anyag apró részecskéket hoz megával a flakon töltőlőlyadéká- t*il. A kifúvás pillanatában a

gáz elkeveredik a környező levegővel.

Miért nem szabad a flakonokat a tűz közelében tartanunk? Mert a meleg hatására a flakon belsejében levő anyagok kitágulnak, a növekvő . nyomás következtében a flakon valóságos bombaként szétrobbanhat.

A spray-készítményeknél hajtóanyagként kétféle gázt használnak: a butánt és a Trennt. A bután, amely kevésbé költséges, gyúlékony is, a másik nem.

Le kell szögeznünk, hogy a spray-készítmények semmivel sem veszélyesebbek, mint a háztartásunkból hovatovább nélkülözhetetlen alkohol, benzin stb. Csupán arra kell ügyelnünk hogy ez utóbbiokhoz hasonlóan távol tartsuk a tűztől és gyermekektől.

Boanyák

múzeum

Pécstől délre — egymás szomszédságában — hét bos- nyák település húzódik meg a dombok között A íaluala- pító ősök a XVIII. század elején települtek ide Boszniából és kezdtek új életet a török hódoltság idején elnéptelenedett baranyai tájon. Az elmúlt két és fél évszázad alatt — talán éppen elszigeteltségük miatt — megőrizték nyelvüket, szokásaikat, szellemi és tárgyi népművészetüket. Leggafzdagabban

Átán maradt fenn a bosnyák folklór, és itt jött létre az ország egyetlen bosnyák nemzetiségű néprajzi múzeuma. Alapítója: Ma’usek László

pedagógus, aki kereken 35 évig tanított a faluban, most ment nyugdíjba.

Kollégisták

Balassagyarmaton-kj —

Nttgyhátony í fnpan*1nlatoh

Társadalompolitikai feladatok a nagyközségi tanács előtt

Nagybátony a ^megyében az iparilag a fejlett települések közé tartozik. Kiemelt alsófokú központ. Lakóinak száma több mint 8500. A község életét, fejlődését hosszú időn

keresztül a szénbányászat

határozta meg. de az 1970-es évek elejétől új helyzet alakult ki ipari szerkezetében.

A szénbányászat mellett jelentős szerepet kapott a vasipari és könnyűipari üzemek telepítése, a szövetkezeti, szolgáltatóipar. valamint a szocialista mezőgazdasági szövetkezet létrehozása, eredményes működése. Az üzemekben több mint hétezer ember dolgozik. Mindezek alapján a nagyközség társadalmi, politikai életében érezhetően tovább nőtt a munkások súlya, fejlődött tudata, melynek társadalmi hatása meghatározza a nagyközség életét.

INTÉZKEDÉSEK A MUNKÁSOK HELYZETÉNEK JAVlTÄSÄRA

Nagybátany fejlődésében jelentős szerepe van a munkásságnak, s ez tükröződik a nagyközségi tanács és szervei összetételében is. Tagjainak például több mint 50 százaléka munkás, de jelentős arányban képviselik magukat a különböző tanácsi bizottságokban , is.

A társadalompolitikai feladatok között . a nagyközségi tanács jelentős szerepet biztosított a .munkásságnak. Többek között fejlesztési tervükben kiemelt feladatként kezelik lakásgondjaik megoldását. a lakáskörülmények javítását. Az eredeti tervben 42 lakás építése szerepelt, de a párt- és állami szervek támogatásával a negyedik ötéves terv végére 227 lakás felépítésével számolnak. Ebből 142 célcsoportos lakást már átadtak, és 85 újabb épül a Nehézipari Minisztérium, és a megyei tanács segítségével. Ez lehetővé teszi a szorospa- ta.ki bányatelep szanálását, hiszen eddig már 85 család került egészséges, lakásba. De felépült 72 többszintes OTP- lakás, magánerőből pedig 107 családi ház. Jelenleg 82 családi ház építése tart, ezzel együtt a tervciklus végére mintegy 400 család kerül új lakásba.

A társadalompolitikai intézkedések során a lakások kiutalásánál megkülönböztetett

figyelmet fordítanak a fizikai munkások, a termelést közvetlen irányítók, valamint a fiatalok és nagycsaládosok helyzetének javítására. A negyedik ötéves terv során eddig 233 állami lakást utaltak ki, ebből 168 fizikai dolgozó 'és 147 fiatal jutott új otthonhoz. Csupán az elmúlt két évben 20. három vagy ennél több gyermekkel rendelkező család részére biztosítottak soron kívül nagyobb méretű lakást. Valamennyiük fizikai munkás.

Nagy figyelmet fordítanak a közoktatás, a közművelődés fejlesztésére, a munkásművelődésre. Segíti a tanács a szakmunkásképzés fejlődését. Ennek eredménye, hogy míg az 1973/74-es tanévben csak 37. addig az elmúlt tanévben már 186 fizikai dolgozó végezte el az általános iskola nyolc osztályát.

Erőfeszítéseket tett a tanács a munkások közéleti aktivitásának növelésére. A nagyközségi tanács 55 tagja közül 25 munkás, a nők aránya 26, a 30 éven aluli tanácstagok aránya 16 százalék. A közéleti aktivitást bizonyítja az is. hogy ebben az évben, mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munka elvégzésével számolnak.

végrehajtják a nőpolitikái határozatot

A tanács külön intézkedési tervet készített a nőpolitikái határozat megvalósításáért. Tervszerűbbé tették a nők szakmai, politikai beiskolázását, s ennek eredményeként nőtt a vezetésben, közéleti tevékenységben az aktivitásuk. A tanácstagi jelölő ©'üléseken például a megjelentek 65—70 százaléka volt nő. A szakszervezetek vezető testületéiben, a n ép fron t b i zot tságokb an, a

KlSZ-saervezetekben a nők aránya eléri a 40 százalékot. Az elmúlt oktatási évben 54 munkásnő fejezte be általános iskolai tanulmányait. Többen politikai iskolán, szemináriumon vesznek részt. Mindezek mellett azonban, még mindig kevés a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező nők száma.

Ahhoz, hogy a nők részt vegyenek a társadalompolitikai feladatok végrehajtásában, a tanács több intézkedést tett.

Ilyen többek között: korszerűsítették a 2-es számú óvodát, közös összefogással felújították az ófalusi óvodát, de külön figyelmet fordítanak a gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a nagycsaládosok szociális körülményeinek javítására. Az üzemekkel együtt a tanács kellő figyelemmel kíséri a terhesanyák védelmét. Sokat tettek az üzemek, is a nők egészségügyi helyzetének javítására: legtöbb helyen sor került tiszta, egészséges munkahelyek kialakítására, tisztálkodási feltételek biztosítására, a kultúrált közétkeztetés megszervezésére, örvendetes, hogy nőtt az újszülöttek száma, viszont új óvoda kellene.

SZORGALMAS FIATALOK

Avnagyközség gazdasági életében bekövetkezett változások kedvezően hatottak az ifjúságra. Többségük szorgalmasan tanul’, dolgozik, becsületesen készül élethivatására, A megtartott ifjúsági fórumok- és parlamentek vitái tovább erősítették a fiatalok eszme; - pol i ti ka i-e rkö les i arculatát. de a felnőtt nemzedék is segíti beilleszkedésüket, a nagyközség társadalmi, po- Jitifcai életébe. A tanács gondot fordít a fiatalok továbbtanulására. tervszerűbbé tették a pályaválasztást. és megkülönböztetett figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetben levő diákok segítésére.

A tanács évente mintegy 200 ezer forinttal támogatja a fiatalok sportolását és kulturális életét. Ifjúsági klubokat, könyvtárakat hoztak létre. És egv másik intézkedés: atz eddig kiutalt állami lakások 63 százalékát, az OTP- lakások 80 százalékát fiatalok kapták.

Ügy fogalmazhatunk, hogy a n.agybátonyi nagyközségi tanácsnál már eddig is sokat tettek a társadalompolitikai feladatok megvalósításáért. De látják a feladatokat is. Továbbra is a lakásgond, a gyermekek óvodai elhelyezése, a kereskedelem és vendéglátás korszerűsítése, a nagycsaládosok segítése, a munkásművelődés korszerűsítése a legfontosabb cél. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy Nagybátonyban ezeknek a feladatoknak a megoldására képes a tanács.

Somogyvári László

vXXXXXXXX'XXX\NX^XXXXXXXXXXX\X\XXXXXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXX",<XtfvXXXXXNXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXVXXXXXXXXX':..^<X'3

Részlet a tanács 1959. március 21-én megtartott üléséről:

„Karancsság 1959. március 8-án szocialista község lett.”

Mi történt ezen a napon?

A falu gazdái, akik addig vagy termelőszövetkezeti

csoportokban, yvagy egyénileg művelték aprócska földjüket, összegyűltek a község közepén levő tejcsarnokban. A különös illatú, patikatisztaságú helyiségben bejelentették a legeltetési bizottság megszűnését, amelynek tagjai éveken. keresztül a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak.

Kezdve a parlagon hagyott földek sorsától a legkülönbözőbb igények felméréséig teljesítéséig. A legeltetési bizottság csaknem minden tanácsülésen számot adott a munkáról, azokról a nehézségekről, amelyekkel a földművelőknek kellett megbir- kózniok nap mint nap.

Az országban 1958. végére megértek; at termelőszövetkezeti mozgalom úiabb fellendítésének feltételei. Az

MSZMP agrárpolitikája a ter- ményfelvásárlási rendszer, a lenini elveken nyugvó szövetkezeti politika kedvező hatást váltott ki. Elkezdődött a falu, s mezőgazdasági termelés szocialista átszervezése szerte az országban,. így Ka- rancsságon is.

Az új termelőszövetkezet megalakítását körültekintő szervező, felvilágosító munka előzte meg, amelyben a tanácstagok, az ipari és pártmunkások jártak az élen. Közülük többen példát mutatva elsők között. írták alá a belépési nyilatkozatot.

„Ott ültünk benn a tejcsai— nőkben. hogy döntsünk a termelőszövetkezet megalakításáról. Az arcokra fcszültMozaikok egy tanács történetéből (9)

Tábla9

amely nem készült el

nak ellenére, hogy az utóbbi években (1971—1973 között) a kedvezőtlen hatások háromszori szanáláshoz vezettek. De az állam ismételt segítsége módot adott, hogy a karancs- sági tsz kiláboljon a nehézségekből. Az elkészült hosszú ' ség ült. A szemekben ott búj- 1959. június 21-i tanácsúié- -távú fejlesztési terv biztató kait a kérdés: igen vagy nem. sen például a tanács a tér- jövőt vetít előre..

A többség a megalakulás melöszövetkezeti legfonto- ^ termelőszövetkezet;

mellett foglalt állást, engem sabb feladatokat határozta amelyben Szalmatercs, Ságpedig elnöknek választót- meg: „el kell érni, hogy a újfalu és Karancsság mezőtak..Báli Sándor, a ma- szántóföldnek csupán 15 szá- gazdasági dolgozói keresik kegasabb típusú szövetkezet el- zaléka legyen parlagon;^ a nyerüket, a három község

bő elnöke.

területet öt éven át trágyázni gazdasági, társadalmi életé- kell szerves trágyával, s ha ben jelenős helyet tölt be.

T 3 lehet jutányos áx'on beszer- Fejlesztési feladataink összetett foszforral; jó minőségű állítása, kivitelezése során Mintegy húszán volt gaz- tenyészanyagot kell biztosíta- rendszerint számítunk támo- dasági cselédek, ’nincstelenek ni az állattenyésztés száma- gatásukra.. .*• Ball András a alkották a tagságot Elsőnek ra: novflm e kel1 a series, községi közös tanács elnöke. Tóth Pété- írta nevét a belé- luh- 68 baromfi számát; fo- Milyenek a tanacs és a termők listájára őt követte Báli kozottabban kell igénybe melőszövetkezet együttmuko- Sándor venni a gépállomások segít- désének lehetőségei? Szerte— Most már a tsz mesala- sé§ét • ■” ágazóalc és hasznosak, kimeknlt Visszacsinálni n“m le- Az els° év gabona átlagter- rfthetetlenek és tartalmasam

hp. ’<= em íKakarinl- — biz- 1:11636 16 mázsa volt. Ma már Hosszú lenne felsorolni, csak

, ’ • t v nem szívesen emlékeznek er- ízelítőül néhány példa: teteVaevonuk”5 “ gyarapodott re’ hiszen tavaly több mint a mes a gazdaság által fizetett

Április 20 án a tanácsülésen duplát takarították be. községfejlesztési hozzájárulás.

már jelenthették: 112 ló, 6

csikó,

11 tehén, 35 vegyes

Ahogy teltek az évek, úgy a falu kereskedelmi ellátásá- gyarapodtunk. Közben úi el- ban oroszlánrészt vállal a tsz, un nökök kerültek a gazdaság anyagilag támogatja az ifjúszarvasmarha, 10- los e sa , é!ére tanultabbak, felkészül- sági szervezetet, a sportkörökké, takarmány all, rendelke- tebbek A döntések. amelyek kel..

z6sl,e- Egyr -másra 1 nt' jegtöbb esetben a párt- és a A 22-es számú főközlekedé- k ezt elv az egyem gazaak tanácsi vezetéssel egyetértés- si út mellett korszerű létesíttagnak. ^ ben születtek, a fejlődést ménvek árulkodnak a megvál,.A tanacs rendszeresen fi- szolgálták. Korszerű, szakosí- tozott körülményekről. A nö- gvelemmel kiseite a termelő- szarvasmarha-telepet vekvő terméseredmények, a

szövetkezetekben folyo mun- építettünk, földjeinken a leg- tagok jövedelme mutatia: Kát. Május li-én a íöldrende- újabb gépek dolgoznak...” 1959. március 8-án helves út- zoseg megkezdte a község Baü Sándor, a termelőszövet- ra léptek Báli Sándorék. An- teruletének felmérését, a la- kezet mai elnökhelyettese. nak idején zománcozott táb- gosítás előkészítését. Közben a szövetkezet kihasználta lát akarlak csináltatni ezzel a mint a HNF községi bizottsá- az állami támogatás adta le-- felirattal: Karancsság szocia- gának elnöke állandó kapcso- hetőségeket. Korszerűsítették lista falu. A táblából nem lett latot tartottam a járási és a a termelés műszaki-tech ni- semmi.

helyi tanács vezetőivel. Az kai feltételeit, egyszerűsíted Dehát nem is azon múlik!

elképzelhető minden támoga 1 ist megadlak..Báli Sándor.

A tanács igazi gazdaságszervező munkája tulajdonképpen ekkor kezdődött. Az

ték a növénytermesztés szerkezetét. Jelen Vs szerepet tölt be a falu életében an(Folytatjuk) Uozgonyi István — Szabó Gyula

l NÓGRÁD - 1975. október 11., szombat 5