Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-10 / 238. szám

Orvosok egymás között íRémá b&szé§t@k! Nemzetközi Löm yezetveclelnii anal ni kai tanácskozás Szombathelyen Háromnapos nemzetközi környezetvédelmi analitikai tanácskozás kezdődött csü­törtökön reggel Szombathe­lyen a Technika Házában a Magyar Tudományos Akadé­mia rendezésében. A magyar, osztrák és jugoszláv analitikai iskolák kénviselői beszámol­nak környezetvédelmi vizs­gálati módszereikről. Az oszt­rákok mindenekelőtt a leve­gő-, a jugoszlávok a víz-, a magyarok pedig a talajszenv- nveződések vizsgálatáról ad­nak tájékoztatást. Javaslato­kat terjesztenek elő közös módszerek bevezetésére, a környezetvédelem hatékony­ságának fokozására. és középfokon A Nógrád megyei Sütőipari Vállalatnál felső- és középfo­kú politikai és szakmai okta­tásban vesznek részt mind­azok, akiknek napi munká­jához szükséges a magasabb iskolai végzettség megszerzé­se a tanultak hasznosítása. Ennek megfelelően az idén 27-en kapcsolódtak be szer­vezett oktatásba. A marxista —leninista esti egyetemre he­ten járnak, a szakmunkások középiskolájában hatan vesz­nek részt, a sütőipari- techni­kus minősítő vizsgára ketten készülnek. A különböző kö­zépiskolákba nyolcán járnak. Négyen a mérlegképes köny­velői tanfolyam sikeres el­végzésén fáradoznak. Tavasszal utoljára öltöztek fehérbe. Menyasszonytáncot ringó ágaik között méhrajok szorgoskodtak, hogy jól vég. zett munkájuk nyomán pi­ros gyümölcsöt kínáljanak az egyhangú országúton. Tör. ténetek is szárnyra kaptak a fasorban. Abból az időből, amikor motoros őr vigyázta a termést, és amíg a két vége között nyergeit, egyformán megdézsmálták a cseresznyét. A cseresznyefasor utolsó lombverését már csak az em­lékezés őrzi. Rétság alatt, az országút két oldalán ilyen helyzetben találtuk a hatal­mas koronájú fákat. Sárga bélű törzsük, mint a hatalmas tányérok kiaggatva, sorakoz­tak az árokparton. Kivágták a kecses fasort. Mostanában sokszor hal­lom, hogy lassan már a fér­fiak egyenjogúságával kell törődni, mert hovatovább ők szorulnak védelemre a dolgo­zó nőt támogató.megannyi törvény, rendelet. irányelv megszú'eíóse követkéz < 'ben. Igaz. sosem a nők panaszkod­nak. hanem a férfiak, ők is többnyire évődve' de msltat" iankodásukban gyakran buj­kál neheztelés, tanácstalan­ság. a humoron áttetsző ko- moiyság Kivált egészen fia- ‘•"'-•knál van így, akik — otthonról is támogatott elő­ítéleteikkel a tudatuk mé­lyén — olyan magatartást kí­vánnak el feleségüktől, ami­lyet édesanyjuknál tapasztal­tak az apjukkal szemben. Újságírói, közéleti siker­élményeim közé tartoznak azok az esetek, amikor a tár­sadalmi élet különböző te­rületein dolgozó férfiak egyetértésükről biztosíta­nak egy-egy ilyen témájú ri­portommal kapcsolatban. Ezeknek csupán az a szép­séghibájuk, hogy sohasem az érdekelteket győzik meg az előítéletek elleni küzdelem fontosságáról, hanem azokat, akik kívül állnak az ügyön, sem a szóban forgó személyt, : sem környezetét nem isme­rik. nem nekik kell a dolog­ban dönteniük­Konkrét esetben általában mindig jóindulatukat han­goztatják, amit nem is lehet kétségbe vonni. Az előítéletek természete azonban különös. Elrejtőznek a tudatban, ál­ruhában nyilatkoznak meg, és csak azok ismerik fel. aki­ket közvetlenül érint, szen­vednek tőlük, vagy azok, akik hivatásszerűen küzdenek a beidegződött, fossz nézetek ellen. A minap történt, hogy egy nagyon jó szándékú tanács- titkárral beszélgettem erről. A nagyközség fiatal kul­túrotthon vezetőnőjéről volt szó, akitől nemrég vált külön a férje, s egy távoli faluba, Az útügyi igazgatóság fő­mérnökének elmondása sze­rint több okból. Káros rova­rok, lepkék telephelyéül szol­gált dús lombozatuk, fertőzte a hasznos növényzetet. De a csemegére éhes országútjárók úttesten bonyolított cseresz. nyeszedö kedvükkel ugyan­csak hozzájárultak. Baleset, veszélyt is érleltek a fák. Most árverésen elkelt — az igy már értékes — fa­mennyiség. Ki, hová szállítja, nem érdekes. Milyen fűrész alatt sirt fel utoljára az éle­tért kapaszkodó hang — lé­nyegtelen. A fasornak ez az utolsó lombhullása. Ősszel, őszi szin- pompás temetés... szüleihez magával vitte négy­éves kisfiúkat. A férj a bí­róság előtt azzal érvelt, hogy a felesége este mindig el volt foglalva, s neki kellett a kicsivel törődnie. Ezen az alapon kérte, hogy nála he­lyezzék el a gyereket. Az asszony körömszakadtáig ra­gaszkodik gyermekéhez, és miután a művelődési házban van a szolgálati lakása, el tudja látni a felügyeletét is. hiszen akár félóránként át­mehet. hozzá. Ugyanúgy, ahogy akkor tette, amikor még együtt éltek­Az egyéb vonatkozásban kulturált és modern tanács- titkár is a férj pártjára állt, véleménye szerint az esti el­foglaltság miatt az anya nem alkalmas a gyermek nevelé­sére- Jóindulattal igyekezett meggyőzni erről az asszonyt- sőt, még azt is érvül hozta fel- hogy ha nincs itt a gyer­mek, könnyebben- jobban el tudja látni a munkáját. Az asszony, aki rajongott a hivatásáért- késégbeesé­sében inkább ezer forinttal kevesebb javadalmazással já­ró állás után nézett egy kis faluban, ahol csak nappali elfoglaltsága lesz. így látja biztosítva a kellő érvet a bí­rói döntéshez. És így lett az előítélet áldozata. A különélő féri szava — hogy az anya helyett neki kellett a gyerek felügyeletét ellátni —, hitelesnek hatott a tudatuk mélyén rejtett előíté­leteket viselő illetékesek előtt. Az természetesen egyi­kük fejében sem fordult meg, hogy ilyen alapon a többmű­szakos szövőnők gyermekei is őrizetlenül maradnak, amíg az anyák dolgoznak. Amikor a tanácstitkárt megkérdez­tem. miért fogadja el a férj vádját, hiszen a népnevelői munka közismerten esti te­vékenység. őszintén csodálko­zott. Mert számára ez egyér­telműen negatív tulajdonság volt attól a pillanattól kezd­ve, hogy a bíróság álláspontja kialakításához az- ő döntésé­re is szükség volt­Csak hosszas és türelmes baráti és elvi érvelés után kezdte sejteni, hogy az egyen­jogúság elfogadásának, érvé­nyesítésének igazi próbaköve az, ha saját beidegződésünkön tudunk győzedelmeskedni­Micsoda megkönnyebbülés­sel tértek haza a küldöttség tagjai! A tanács vezetői be­fejezték az előkészítés utolsó szakaszát. Kedvezméflyes á- ron beszerezték a kiviteli ter­veket. A régi, volt csendőr­laktanya bontását is elhatá­rozták, hogy a még megfele­lő anyagot felhasználják. A „rombolásban” különösen a fiatalok jártak élen. „A tetőanyaghoz fenyőfa kel­lett, a mi erdei nkben viszont csak akác, bükk és tölgy ter­mett. Találtunk mégis olegó megoldást. A szövetkezettől engedély alapján kitermelt rönkökből bányafát készítet­tünk, s ezt értékben a bá­nyánál némi összeköttetéssel fenyőre cseréltük. A sóder beszerzését házilag oldottuk meg. Két bányát nyitottunk, a fogatosok innen szállítot­tak.” Barta István szavai. 11. Az építkezés megmozgatta a falu apraja-nagyját. Hétköznap munka után, de főként vasárnap száz meg száz dolgos kéz adogatta a tég’át, forgatta a lapátot. Sa­jogtak a derekak a tűző na­pon, patakzott a verejték, le­barnult arcok, villogó tekin­tetek biztatták egymást. — Maltert! — Vizet! — A mesterek han’Ja harsogott hónapokon át. Több mint egy év telt el, míg végül a tanács vezetői jelenthették: — Kész a kultúrház, kez­dődhet a műszaki átadás! Az 1959. július 19-i tanács­ülésen már a számla is kész volt. A kivitelezés 615 792 fo­rintba került. S hogy az új- telepen emelt épület — amely a 22-es főúton utazók figyel­mét ma is magára vonja — ne álljon üresen, a Művelő­désügyi Minisztériumba inté­Rólad, Te, születendő! Aki még nem tudhatod, ki tart először kezében. Rólad, aki le­hetsz akárki, akármi. Rólad, akiért tudományok küzdenek, hogv egészséges. énkézláb emberke legyél: mert nem te­hetsz arról, hová, hogyan szü­lettél. . . ...és Rólad is, aki már élsz! Túl a kórházi megrázkódtatá­son. az életrehívásoddal járó küzdelmen, aminek szenvedő­je voltál. Néhány percre orvostanhall­gató lettem. Professzorom, dr. Frank Kálmán, aki a buda­pesti Orvostovábbképző In­tézet II. számú Gyermekgyó­gyászati Intézetét vezeti, be­fogadott hallgatónak. Színe­sebb, érdekesebb előadást ne­hezen lehet elképzelni. Lenyűgözött. Nemcsak gya­korlott előadásmódja, hanem az ember is! Ember — az emberért... vajon hányunknak fordul meg fejében: a vetés csak termőta­lajban foganhat meg. Eszmét csak alkalmas „földben” le­het gyümölcsöztetni, egész­séges elme képes a befogadás­ra. Erre világított rá. Ennek volt bizopvitáka az ankét, amelyre a budapesti Orvostu­A nagyközönség visszatérő problémája, hogy a fogyasz­tási cikkek kiállításán be­mutatott termékeket, hol le­het megvásárolni. Miután az őszi BNV elsősort^m az ipar és a kereskedelem szakembe­reinek egymás közötti tájé­koztatására, üzletkötésekre és a vásárlóközönségnek a vá­laszték várható alakulásáról nyújtott útmutatásul szolgál, a bemutatott termékek ter­mészetesen a vásáron nem kaphatók, de jó részük mára legközelebbi jövő megalapo­zott ígérete. Az ellátással fog­lalkozó szakemberek maguk is kíváncsiak: mi az, ami leginkább tetszik, mi lesz kelendőbb a vásárlók körében. Ezt jó néhány vállalat nem csupán a kiállítások pavilon­jainak látogatottságán kí­vánja lemérni, hanem már a vásár ideje alatt, a kereske­delmi hálózatba bevezetett újdonságok népszerűségén is. zett kérvény nyomán megér­kezett a berendezés: asztalok, székek, szekrények, könyvek, játékok Az avatásra, a kultúrház ünnepélyes megnyitására, át­adására 1959. augusztus 20-án, az Alkotmány ünnepének hu­szadik évfordulóján került sor. Az iskolások. KISZ-fia- tglok, s a felnőttek már he­tekkel azelőtt készültek a nagy ünnepre. Magas rangú vendégek érkeztek, akik el­ismeréssel szóltak a község lakóinak példamutató össze­fogásáról, a tanács és a ta­nácstagok szervező, koordiná­ló, irányító munkájáról. Az új i'éoületbe hamarosan zsib-ngó élet költözött. „Rengeteg színdarabot ta­nultunk, köms kiránduláso­kat szerveztünk, a Déryné Sz-'nh óz állandóan telt ház előtt játszott. Gyakoriak voltak a klubestek, vetélkedők. Első­sorban a szórakozási igények kielégítésére kellett töreked­nünk, s/em e’őtt tartva a gazdaságosságot, hiszen abból éltünk, ami a rendezvények során a kasszába bepolvt. A tanács költségvetéséből a fenntartásra is aljc jutott va­lami • Dévény Jő-'séf a kul­túrotthon első igazgatója. 12. Ma egészen más a helyzet. A helyi tanács, az állam és a község lakóinak támogatá­sával felépített művelődési otthont Hosszú távón a köz­mű ”el"dás szolgálatába .állí­totta. A nyereséges szemlélet dományi Egyetem Orvosto- vabbképző Intézete és a Nóg­rád megyei Tanács kórháza, egészségügyi létesítményei kö­zös rendezésében találtak al- ka'mat. Emberek — emberpalántá­kért emeltek szót. Az újszü­löttekért, akikből válhat akár­mi. . •Jólesett az ember ilyen megközelítése. Az, ahogvan remegnek egv újszülöttért. Ahogyan keresik az őket tá­madó kór okát. Egyáltalán: törekvés az Emberért! Jólesett hallani a sok latin szót. amelyeknek megvolt a maga oka és a szünet közti beszélgetésben hallani egy renrikátorról. amelv me" gvénkben nincs, és amely ma már nélkülözhetetlen az or­vostudományban! Úgv vettem a beszé’setésből: ezzel a ké­szülékkel a magzat n egyhó­napos koráig mindenféle rendellenesség kimutatható. Olyat is hallottam, négy ilyen renrikátor hiánvzik az or­szágból ahhoz, hogv csírájá­ban gyógyítsuk az embert tá- modó kórokat. * A professzor színes előadá­sából megjegyeztem: Pazar- lünk, iszonyúan pazarlunk!” Ily módon tájékozódik új cik­keinek sikeréről például a Graboplast, a Győri Pamut­szövő- és Műbőrgyár — amelynek gyártmányfejlesztő tevékenysége sok új fajta ru­ha-, cipő-, bőrdíszmű- és bú­toripari célokat szolgáló ter­méket eredményezett. Ezek közül többet már a BNV ide­jén is árusítanak a Grabop­last mintaboltjaiban. Ugyancsak a vásáron be­mutatkozó újdonságok a Má­jus 1. Ruhagyárnak azok az új modelljei, amelyek a Ma­gyar Divat Intézet előrejel­zései alapján a legújabb di­vatirányzatot követik. Ezek között vannak a sátor vonalú ballonkabátok. amelyeket 940 forintért árusítanak, to­vábbá az X-stílust követő ha- rar.go.5-. gioknis, derékban karcsúsított szövetkabátok, amelyek 1 500 forintért kap­hatók már a vásár ideje alaH is a Május 1. Ruhagyár há­már a múlté. Hiszen az évek során mind nagyobb ösz- szeg jutott az intézménynek. Részben a működési feltéte­lek javítására, részben a prog­ramok színvonalának emelé­sére. „Tevékenységünk közép­pontjában a munkásművelő­dés újabb és újabb lehető­ségeinek előteremtése áll. A fejlődéssel lépést tartva, új­szerű dolgokat kezdeményez­tünk. Ma már, be kell valla­nunk, a községben, a Déryné Színház előadásai, nem von­zóak. Ennek oka a televízió, amely neves színművészek tolmácsolta darabokat szállít házhoz. Akadt példa az utób­bi időben, amikor a kétszáz­harminc ülő-helyből csupán 30—40 volt foglalt. A helyi előadások helvett kirándulá- S'ik t szervezünk a fővárosba, ahol minden alkalommal színházba is ellátogatunk. Klasszikus és modern dara­bokat láthatnak a falu dolgo­zói, s természetesen pihen­hetnek. Népszerű intézmé­nyünk ifjúsági lclubia és szé­les vásznú filmszínháza. Közeli tervünk, hogv előkészítő tan­folyamokat szervezünk a le­endő, levelező tagozaton ta­nuló középiskolások és egye­temisták számára, s ha meg­felelő létszám lesz, helyet adunk a dolgozók álfa'ánös iskolájának is. Természetesen a köz.műve'ődés hagyományos Pumái ugyancsak rfieg'a’á'ha- tók; ismeretterjesztő előadá­sok, szellemi vetélkedők, Az Aurora gyerektápszert em* litette, amely drága valutáért érkézig az országba — és veszik, mert külföldi. Egyet­len előnye, hogy egv perc alatt oldódik — véleményezte. És arról — a ma már hat­gyerekes — szülőnőről be­szélt; aki „beleszólt az orvos- tudományba”: felhívta az or­vosok figyelmét, „sárga lehet a gyerek.” Ilyen „apróságokon” ke­resztül mutatott rá a pro­fesszor: nem lehet az orvos- tudomány elfogult! Köteles befogadni az úiat. még ha or­vosi gyakorlatával et’enke- zik is! Egészen friss, alig két­hónapos ' rendeletre hivatko­zott, amely kimondja: RH- 'negatív anyánál minden eset­ben vércserét kell alkalmaz­ni. És bár ebben a rendelle­nességben még nem alapos a tudomány, valamit mégis ten­ni kell. .. Valamit tenni, az emberért, az emberekért. Akiből vál­hat akárki, akármi... Ehhez kapcsolódott minden előadó, ezért ült együtt ennyi orvos — mert tenni akar. Az Emberért! — uray — rom fővárosi minta üzletében, továbbá Szolnokon, Martfűn és Karádon levő Elegant-boL- tokban. A Hazai Fésűsfonónak * BNV-n jelentkező újdonságai közül a Dolina elnevezésű, őszi, téli öltözködéshez, kosz­tümök, férfiruhák, zakók, ta­vaszi kabátok céljára alkal­mas gyapjú-poliészter keve- rékű szövetet — ugyancsak a vásár idején — a Szivárvány Áruházak kezdik árusítani, kétféle, egyszínű, illetve nagy­kockás kivitelben. Ugyanitt kapható az iparvállalat má­sik újdonsága, az Anina nevű, ugyancsak gyapjú-poliészter alapú, de könnyebb szövet is, amit elsősorban női ruiiázaf- ra, illetve tavaszi, nyári férfi öltönyök céljára készítettek, divatos, csíkos, illetve kockás mintázattal. Ez utóbbi termék árusítására a Centrum Áru­házak is leszerződtek. klubestek, amelyek főként a fiatalok körében kedveltek. Jelenleg szakkóri életünk az, ami sürgős fejlesztésre szo­rul...” Virág József, a műve­lődési otthon mai igazgatója. EVente több mint 60 ezer formt forog a művelődési in­tézmény bevételi-kiadási ro­vatain. A közművelődés fej­lesztését a tanács egyik leg­fontosabb feladatának tartja. Jelenleg a közös tanács köz- igazgatási területén 3 műve­lődési ház működik. A ka- rancssági mellett a ságújfalui, s a szalmatercsi. A tanács kö­zeli terveiben szerepel a köz- művelődés céljára szánt erő­források, s a meglevő felté­telek valamilyen formában történő koncentrálása, a na­gyobb hatékonyság érdeké­ben. A karancssági művelődé­si háznak már ezelőtt négy évvel is elsődleges, meghatá­rozó szerepet szántak a közös tanács vezetői. Körzeti felle- gű intézménnyé kívánják fej­leszteni. Enn»k lehetőségeit vtzstgá'ják a tanács testületi ülésein, ahol egyébként rend­szeresen — évente átlagosan két alkalommal — szereoel r’ar'ir'mden a három művelő­dési lriz munkája A tervké­szítés idején és év végén, amikor o beszámo'ás idősza­ka köv"tk°z:k. Esténként kigyulladnak a főn vek. Az éoítkezés egvkori csat*’iának szemtanú’, részt­vevői. s akik az időben még gyermekek voUak, gondtala­nul tö'the'ik ide’üket a ter­mekben. Pihennek, tanulnak, szórakoznék. A nrisfál évtizeddel ezelőtt lejátszódott, események köve­tendő példává "nemesedtek. (Folvt^tjuk.) ItnzTonyi István ■—Szabó Gyula NÓGRÁD - 1975. október 10., péntek Utolsó lombhullás... Szemes Piroska Mozaik egy tanács történetéből (8.) Nyolcvanezer forint forog A BAY Kicsit ul sei ja — ' az tizlcíek árusítják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom