Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-08 / 236. szám

Megyei filmbetnufatók A keszthelyi Majormúzeumban számos nógrádi üdülő is megfordult új forrna — bevált módszerekkel Szocialista brigádvezetők képzése A fejlett szocialista társa­dalom építése nemcsak. a gazdasági és a társadalmi élet megszervezése terén ál­lít magasabb követelménye­ket a kollektívák. valamint az egyének munkája elé. ha­nem a kulturális tevékenység területén is. A társadalom felemelkedése ettől elválaszt­hatatlan, szorosan összefügg a munkásosztály —• mint a hatalmat a parasztsággal, az értelmiséggel és egyéb társa­dalmi rétegekkel szövetség­ben gyakorló osztály — mű­veltségi helyzetével. A munkásművelődésnek, főként az ipari nagyüzemek­ben. a szocialista brigádok­ban élnek jelentős. értékes hagyományai, amelyekre biz­tonsággal és szükségszerűen alapozható a további tartal­mi, színvonalbeli emelkedés. A szocialista brigádok egy- egy üzem. gyár legütőképe­sebb termelési, emberi és kulturális közösségei. Tevé­kenységük színvonala alap­vetően határozza meg az adott munkahely valamennyi jellemzőjének színvonalát. erősségét. A párthatározatok — a társadalom életének bár­melyik területére is vonat­kozzanak — tulajdonképpen az említettek figyelembevéte­lével fogalmazódtak meg. Példaként hadd említsük ezúttal az 1974-es közműve­lődési határozatot, amely széles körűen és behatóan ele­mezte társadalmunk kultu­rális helyzetét, foglalta írás­ba a közművelődés különbö­ző szféráiban végzendő tenni- valókat% A szocialista brigádmozga­lom tartalrpi színvonalának fejlesztése e'gyre sürgetőbben és határozottabban vetődött fel az elmúlt években- Sür­getőbben vetődött 1jel azért, mert a mozgalom számszerű- ségében, volumenében olyan fokra érkezett, amely a ha­ladás szempontjából a minő­ségi (ideológiai, tudati, köz­életi, erkölcsi) fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, éppen a társadalom politikai szük­ségszerűségéből következő­en ; másrészt sürgetőbben azért, mert ez a brigádtagok körében is — egy-egy félsi­ker, vagy kudarc után — igénnyé formálódott; mert megvalósítához a szocialista brigádmozgalom anyagi és szervezeti feltételei mostanra beértek. A SZOT titkársága ezen objektív tényezők és a rá épülő párthatározatok figye­lembevételével hozott hatá­rozatot a szocialista brigád­vezetők tanfolyamszerű moz­galmi képzésére. Megszer­vezését a szakszervezetek megyei takácsaira bízta- Ket­tős célkitűzéssel: emelje a mozgalom tartalmi színvona­lát. adjon konkrét és haté­kony segítséget a brigádve­zetőknek mindennapi munká­jukhoz. A szocialista brigádvezetők tanfolyamszerű mozgalmi képzése országosan az új szakszervezeti oktatási év­ben kezdődik. ..Tananyagát” — néhány budapesti nagy­üzem előző évi tapasztalatai alapján — központilag állí­tották össze. A brigádvezetők nyolc témakörben tekintik át a szocialista brigádmozga­lommal kapcsolatos kérdé-. seket. így többek között is­mereteket szereznek a mun­kahely gazdasági szervezeté­ről és feladatairól, a párt- szervezet. a szakszervezet és a KISZ munkahelyi szerepé­ről. a szocialista brigádok kö­zösségi- belső életéről, a kör­nyezetre gyakorolt hatásuk­ról. jogaikról és kötelessége­ikről. a brigádvezetők szemé­lyi jellemzőiről. vezetési módszereiről. A nyolc alka­lommal. általában havonta tartandó foglalkozásokat mindenütt fórum zárja, ahol a helyi vezetőkkel — az is­mereteket mintegy a gyakor­lattal szembesítve :— közösen beszélik meg. A szocialista brigádvezetők tanfolyama — e rövid is­mertetőből is kitűnik — spe­ciális ismereteket nyújt. Más képzési formával nem helyet­tesíthető- ugyanakkor tartal­mában és módszerében is szervesen illeszkedik az egyéb mozgalmi oktatáshoz- Mert a résztvevők ugyan hal­lottak már a megvitatásra kerülő témákról, de koránt­sem ilyen szervezetten, egy­másra épülő. .,sűrített” for­mában. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa felhívására már eddig is több jelentős ipari üzem adta be jelentke­zését. Október 15 után. az új tömegpolitikai oktatási év kezdetével egyidőben a salgótarjáni bányagépgyár­ban, az öblös- és síküveggyár­ban, a ZIM-ben, a balassa­gyarmati Húsipari Vállalatnál, a porcelángyárban és a fi- • nomkötöttárugyárban. a nagybátonyi FŰTÖBER-nél. a romhányi híradástechnikai gyárban és még jó pár he­lyen kezdik meg a szocialis­ta brigád vezetők képzését. Meggyőződésünk, hogy a je­lentkezett gyárak. üzemek jól választottak, s a szocialis­ta brigádmozgalom maga­sabb színvonalra emelkedik- A brigádok tevékenysége tervszerűbb. tudatosabb, eredményesebb lesz. S végső soron ez mindannyi­unk közös érdeke. — ok — t3'óséqe$ kínálni Bő vá'as/ék-ot kínál ez a műsorhét a filmek kedvelői­nek. Az alkot.’sjk sorában éppúgy’ találkozhatunk ne­héz fajsúlyú fi’mdámikkal mint könnyed hangvételű vígjátékkal. Kezdjük heti ismertetőnket az elő:b említettekkel. A Magánbeszélgetés című amerikai film és az angol Va­lerie a Filmbaráti Körök hálózatában történt bemuta­tása után eljutott a soros filmszínházakba is. Francis Ford Coppola Magánbeszélge­tése egy furcsa foglalkozású ember sorsán keresztül az ember felelősségéről és ma­gányáról szól. „Amikor a for­gatókönyvet írtam, még' fo­galmam sem lehetett a ké­sőbbi Watergate-ügyről és az azóta ismeretessé vált más hasonló dokumentumok­ról.” A beszélgetéseket le­hallgató férfifőszerepet Ge­ne Hackman játssza, akit leg­utóbb a Madárijesztő című filmben láthattuk. A Valerie a fiatal John Mackenzie munkája. Közép­pontjában egy telefonos kis­asszony és egy felkapott pop­sztár tragédiába fulladó sze­relme áll. A film nélkülözi a szantimentalizmust, őszintén és tárgyilagosan szól a mai nyugati -fiatalság életéről, ér­zéseiről, problémái,ról. Pascal Thomas rendezte a Ne sírj tele szájjal! című francia filmet, amelynek női főszerepében egy bájos, fiatal amatőr színésznőt ismerhe­tünk mag. Annie Cole játé­kán. nem érezzük, hogy első filmszarepét alakítja. A film, a Valerie-hez hasonlóan, a fiatalok szerelméről, párvá­lasztásáról rajzol képet. A rejtély nem oldódik meg című jugoszláv alkotás az akciófilmek (kémfilmek) so­rába tartozik, mely világszer­te terjedőben van. Ez az első jugoszláv kémfilm, s a Biz­tonsági Szolgálat létrejötté­nek harmincadik évfordulójá­ra készítette Miomir Stamen- kovic rendező. Filmjéről így nyilatkozott: ,,AZ úgynevezett pszichológiai háború korában élünk, Az A rejtély nem ol­Jelenet a Ne sírj tele szájjal! című francia filmből. dódik meg című filmmel sze­rettem volna hangsúlyozni a jugoszláv életnek a specifiku­mát .— mert a mi biztonsá­gunk soha nem volt csak a Biztonsági Szolgálat ügye.” A Jöttem, láttam, lőttem olasz—spanyol western-paró- dia, reprízben kerül a salgó­tarjáni közönség elé. Nagy­szerű helyzetkomikumok, szellemes fordulatok váltják benne egvmást. a színészek — Antonio Sabato, John Saxon és a többiek — kitűnő játékkal szórakoztatják • közönséget. S egy magyar szempontból filmtörténeti értékű alkotást is bemutatnak ezen a héten. Keleti Márton 1948-ban ké­szítette a korában annyira népszerű és sikeres filmet, a Mágnás Miskát, a frrkkba búitatott inas' sikereiről. A főszerepeket Gábor Miklós, Ruttkai Éva, Sárdy János és Németh Marika játsszák. A fümoperett felújításban ke­rül a mozikba. Megjelent a Fáklya A Fáklya legújabb száma több érdekes összeállítást, in­formációt tartalmaz. Elkalau­zolja az olvasót Kij-evbe, képpel és szöveggel mutatja be az „orosz városok anyjá­nak” múltját, jelenét és jö- vőjért. Képriportban ismerteti a ]a.p a fogyasztási cikkek őszi BNV-jén bemutatásra kerülő szovjet termékeket. Ehhez kapcsolódóan átfogó cikk szá­mol be a szovjet népjólét nö­vekedéséről. Az SZKP XXV. kongresszu­sára való felkészülés jegyé­ben foglalkozik a lap egyik írása a szovjet ipar előtt ál­ló feladatokkal. Georgij Ar­batov akadémikus, a világhí­rű tudós, az SZTA Amerika- kutató Intézetének igazgató­ja pedig az szovjet—ameri­kai kapcsolatok távlatait vá­zolja fel elemző cikkében. Jeszenyinre emlékezik Ju- rij Prokuscsev irodalomtörté­nész „Orosz föld énekese” cí­mű írásába®, a kiváló orosz lírikus halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. Tapasztalatcsere Budapesten és Veszprémben A Salgótarjáni Kohászati Üzemek bányász—kohász egyesületének helyi csoportja tapasztalatcsere látogatáson vett részt a budapesti Fegy­ver- és Gázkészülék Gyár­ban, valamint a veszprémi Bakony Művekben. A kohászati üzemek mind­két vállalat alapanyagszál­lítója. és így a látogatáson résztvevők megbeszélhették az anvagellátással kapcsolatos gondokat és feladatokat. NÖGRÁD = 1975. október 8., szerda Mai tévéajánlatunk 20.30: Antikvárium. Ismét jelentkezik az Antikvárium című műsor, amelynek „an­tikváriusa” — saját bevallása szerint is sókat látott, olva­sott könyvmoly — Várkoinyi Zoltán. Ebben az összeál­lításban a régi könyvek vá­sárára. könyvárverésre is el­látogathatnak, ahol nemcsak a régi könyvekkel, hanem vá­sárlóikkal is megismerkedhet­nek. Bepillanthatnak egy­ben az árverés legrégebbi, legérdekesebb könyveibe is. Az árverésre kerülő köny­vek olykor meg is elevened­nek. Szellemes pontomkn je­lenet kíséri például a Magyar Párbajkönyv bemutatását: felhangzik Arany János ze­néje az 1834-es kiadácú könyv alapján. Megelevened­nek Az igazi humoristák — Mikszáth hasonló című köny­ve alapján; valamint Darnay Kálmán: Anekdotái. Egyébként az árverés leg­drágább könyve a Vörös­marty Mihálv által szerkesz­tett Tudományos Gyűjtemény 23 kötete volt. amely 18 900 forintért talált gazdára — jelen esetben az Országos Pedagógiai Könyvtárban. :■ • x­: % ■ ' ■■ i1 ■ J mm Jelenet a FALU A HORTOBÁGY SZÉLÉN IV. részből: Balmazújváros dokumentumulm-sorozatból (Október 8., — szerda — 21.40)

Next

/
Oldalképek
Tartalom