Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)
1975-10-07 / 235. szám
AW tefietf; ne mulasszon el végigsétálni a verőfényes Októberi délelőttök egyikén a salgótarjáni piacon. 11—12 óra tájban csökken a forgalom. Kevesebb a vevő, nincs tolongás. A padokon. pultokon halmokban áll az áru. A meleg. napfényes ősz éreztet hatását. Csodával határos. d(' friss szedésű zöldborsó, pim- hónaposretek is akad. El st hinnénk, hogy októberre fordult a . naptár. A sztár a paprika. Fehérnek, zöldnek, pirosnak számtalan árnyalata és keveréke. Szinte világítanak a napfényben. Papp Sánidomé piacfelügyelő szerint bőséges a felhozatal. Ügy zöldségféléből, mint gyümölcsből sok van a tarjául piacon. Az árak persze változóak. A legnagyobb , eltérések az almánál találhatók. ahol 4.40-től 14 forintig terjed az árskála. Az utóbbi egy kicsit soknak tűnik, még akkor is. ha ennyiért öklöm- nyi, negyedkilós gyümölcsöket kínálnak. Kevés a körte. — Kérek egy kiló szőlőt — mondja egy idősebb asszony, a MÉK elárusítónőjének. — 15.80 kilónként. Nem tartja drágának egy kicsit? — Drága, nem drága, ahol gyerek van meg kell venni — zsörtölődik az asszony. — Ki hallott már októberben 15- ért szőlőt. Hát persze, hogy drága. A nevét nem mondja meg. Az elárusítónő igen. — Rácz Jánosné vagyok. Napi 120—150 . kiló szőlőt vesznek. Már újabb vevőt Meleg október P HCB©? szolgál ki. miközben a ládához fordul, egy pillanatra visszanéz. — Pirosat tetszik bele kérni ? — Lehet — válaszolja a vásárló ezúttal egy fiatalasz- szony. A pilinyi Búzakalász Tsz standjánál csinos szőke anyuka két csemetével. A kisebb még a kocsiban — 4 év körüli nővérkéje már a saját lábán kísérte el a mamit bevásárolni. — Mit vásárol? — Kelkáposztát főzeléknek a holnapi ebédhez — válaszolja Krobot Pálné. Lehajolok a nagyobb kislányhoz. — Szereted a kelkáposztafőzeléket ? A kislány egy pillanatra megilletődik, aztán büszkén kihúzza magát, önérzettel válaszolja: — Én mindent szeretek! — Mi a véleménye a salgótarjáni piacról? — kérdezem újra az anyukát. — Hát van választék, lehet vásárolni. Csak az árak magasak. — No, ?ri ezt nem mondanám! — szól ki a pult mögül Lás Imre. aki a tsz portéká- át árulja. 5 forintért adtuk i befőznivaló uborkát. Hol anmett máskor októberben? Jézze meg ezt az uborkát — nondja — és kikap egy ková- zolnivaló darabot a halom- ól. Hirtelen mozdulattal ,etté töri. Tömör a belseje. — Nézze milyen friss! És ezt néni tudjuk eladni 3 forintért! Járok én a miskolci piacra is, a hatvanira is, pestre is. Állítom, ilyen olcsó. ilyen jól ellátott piac ritka. Karácsony Istvánná Hatvanból vakító fehér g.yermek- fejnyi karfiolokat hozott. Tízért adja kilóját, és közben panaszkodik. — Nagyon rossz a piac mostanában. Emlékszem, volt, hogy két mázsát délig eladtam. most itt bajlódok 60—70 kilóval. Nem főznek az asz- szonyok. vagy mi a csoda? Pár méterrel arrébb táblán a MÉK árai: alma 4,40. szőlő 15,80, fejes káposzta 3,20, karfiol 5.80. így nem csoda, ha nehezen megy tízért, még ha szebb is. A nagy választékban ki-ki válogathat. míg kedvérevalót talál. Egy-két ár valóban magasabbnak tűnik a korábbi évekhez képest, mások viszont csökkentek. Vqlt már októberben 20 forint a sárgarépa kilója, most pedig 6. Mindent összevetve. úgy véljük, a hosszú, meleg őszön termelők is, fogyasztók is nyernek. — gáspár — Huszonöt év a tanácsban Hallatom szavamat. Líra, humor, kaland Hegjelent a Kincskereső r 'A Kincskereső októberi számának lírai válogatásából Szergej Jeszenyin Bokraink közt című verse idézi elénk az ősz varázslatos hangulatát, képeit. Nemes Nagy Ágnes az Üt című versével, érdekes, képzeletbeli utazásra hív. S melyik gyerek tudna ellenállni, ha ezen az úton egy csodás, „szódás paripa” rönrti. Két verssel szerepel még a költőnő ebben a számban: A kovács és a Dél cíművel. A „Pegazus őrs naplójába” rovatban Jiri Wolker költeményével: Ballada a fűtő szemeiről — József Attila fordításában ismerkedhetnek meg az .ifjú olvasók. Szepesi Attila kilencágú világfa és Galambosi László Emel a fény és Vásár című versei teszik teljessé a szám lírai anyagát. Fekete István karcolata, a Betyár mulatságos kutyatörténet. Janus Domagalik, lengyel író A hercegnő című elbeszélésében azt meséli el, hogy miért hagyta ott Irka az osztályát, s mennyiben hibásak osztálytársai, hogy nem tudott feloldódni köztük. Karinthy Frigyes az Ének- órá-ban egy sajátságos tanítási módszerrel nevetteti meg olvasóit, ahol azonban — sajnos — a tanítvány túl „érzékenynek” bizonyul... Ja- nikovszky Éva—Réber László Az ügy volt... című sorozatának új részében azt mutatja be, miből lesz a „magyardoli”. Mikrobi, a mesterdetektív — 2. folytatásban jelentkezik a lap hasábjain októberben, hogy fantasztikus kalandjaival ismét megragadja az olvasók képzeletét. Kiállító szövetkezetek Kétszáz ipari szövetkezet mutatja be termékeit az őszi BNV-n, a legnagyobb kiállító csoportot a népművészet és a háziipar művelői alkotják; 75 kollektíva termékei szerepelnek a vásárváros 10-es számú pavilonjában. A legtöbb újdonság itt a szőnyegszövők és kosárfonók termékei között látható majd. A gépipar 12 szövetkezet önálló kiállításával képviselteti magát. Húsz vegyi- és műanyag- ipari szövetkezet vonultatja fel a 16-os pavilonban háztartási termékeit, míg a HÁ- FÉM szövetkezet és kempingcikkeket gyártó más kollektívák szabad téren mutatnak be sátorberendezéseket, fekvőgamitúrákat és a táborozáshoz szükséges sokféle újdonságot. Ugyancsak szabad területen láthatja majd a közönség több szövetkezet műanyag csónakjait, vitorlásait és hétvégi házait. Huszonkét bútoripari szövetkezet vesz részt a kiállításon, zömében stílbútorokat mutatnak be, de nem hiányoznak majd a modern lakószobák. szekrénysorok, garnitúrák és különböző kisbútorok sem. 48 ruházati szövetkezet legújabb ruha-, felöltő-, fürdőruha és cipő-mo- delljét, továbbá divattáskákat, szőrmekabátokat vonultat fel Ezek a kollektívák egyébként a vásár ideje alatt több divatbemutatót is rendeznek. Érik a füge A Mecsek napsütötte déli lejtőjén hetven nap óta folyamatosan érik a füge, ami ritka jelenségnek számít még ezen a mediterrán jellegű tájon is. Először július végén szüretelték a ritka gyümölcsöt, amely hazánkban egyedül a Mecsek alján terem tömegesen a szabad ég alatt Más években a hűvös, esős őszi időjárás következtében elpusztultak a cserjén maiad! zöld gyümölcsök. Most fordítva történt: a nyárra emlékeztető száraz és meleg szeptember tökéletesen megérlelte a fügét. Kilóját 15 forintért árusítják. Nyersen nemigen fogyasztják mert húsa émelyítően édes, inkább gyümölcstálak készítéséhez használják fel, befőttet, vagy dzsemet főznek, esetleg bort erjesztenek belőle. Csend öleli a mátravere- bélyi iskolát. Kihaltak a folyosók. A tantermekből halk zsongás hallatszik. Az igazgatói szobában könyvek között találjuk Verebélvi Andrást. Nem látszik rajta élete 59 éve. Sokkal fiatalosabb. Ma is dinamikus ember. Ha magyaráz, kézmozdulatával külön hangsúlyt ad mondandójának. Sokszor találkoztunk már vele testületi üléseken. Nemcsak a községben, hanem a megyei tanácsban is véleményt mond. — Kevés olyan tanácsülés van, ahol ne hallatnám szavamat. Szót emelek az oktatásügy, egészségügy, községfejlesztési, de más témában is — mondja a beszélgetés elején. Megtudjuk, hogy 1941 szeptembere óta tanít ebben az iskolában. Huszonkét éve igazgatója az intézménynek. Később a közösségi munkájáról váltunk szót. — Ebben a községben édesapám volt az első munkásbíró. Én a felszabadulás után követtem. Mint tanítót az első választáskor beválasztottak a testületbe. Emlékszem, a 12-es körzetben választottak meg. És azóta megszakítás nélkül tagja vagyok a tanácsnak, 1971-től a megyei tanácsnak. A községben most is tagja vagyok a végrehajtó bizottságnak. Meggyőződésem, hogy a testületben a legszélesebb nép- képviselet érvényesül. Egy kis vargabetűvel a múltba tértünk még vissza, s megtudtuk, hogy Verebélvi András valóban korán kezdte a közösségi életet. Volt MADISZ-titkár, kultúrott- hon-igazgató, népművelési előadó, a földművesszövetkezet igazgatósági elnöke. — A Bók tisztség közül azonban legjobban a tanácstagságot szeretem. Negyedszázad elteltével nyugodtan lehet megállapítani, hogy eredményekben gazdag volt ez az idő. Ha csak Verebélyt nézem, azt kell mondanom, hogy területileg megduplázódott a község. Csupán a Zagyván innen több mint háromszáz új lakás épült a faluban. Üi az iskolánk és az óvodánk... Megváltoztak az emberek gondolkodásban is. Mátra- verebély mindig kőműveseiről, .ácsairól volt híres. Most az úgynevezett kvalifikáltabb szakmákat kedvelik a fiatalok. A saját szakmánál maradunk a beszélgetés során. Verebélyi András lelkesen szól arról, hogy egyre több a továbbtanuló gyermekek száma. Míg 1950-ben a negyven végzett nyolcadikos általános iskolás közül alig két-három gyerek tanult tovább, most csaknem a fele középiskolában, a többi pedig szakmunkásképzőben gyarapítja tudását. — Öröm számomra, hogy az iskolánkból már orvos, mérnök, pedagógus, közgazdász, katonatiszt és más értelmiségi dolgozó került ki. De annak is örülünk, hogy' például a kányási bányaüzemnél több olyan vezetőt lehet találni, akik az esti tagozaton nálunk végezték el az általános iskola nyolcosztályát. A negyedszázad alatt csaknem száz diplomás ember mondhatja. hogy Mátraverebély szülötte. itt a községi iskolában tanulta a betűvetést, az olvasást.' számolást... Tudom, feltenné a kérdést, így inkább magam mondom el: sok a cigány a faluban! De megváltozott qz ő életük is. Az pedig külön eredmény, hogv száztíz cigánygyerek jár az iskolába, s több mint hetven százalékuk el is végzi a nyolc osztályt. Verebélyi András érti a munkáját. Ismeri a tanács- törvényt, s annak szellemében tevékenykedik. De nemcsak ismeri a törvényt, hanem tanítja is. Az általános iskolásoknak csakúgy, mint a felnőtteknek. Magyarázza az 1971. évi I. törvényt a tanácsokról, a tanácsok jellegét, tömegkapcsolatait. Mindezt lelkesen végzi. — Terveim? — teszi fel szinte önmagának a kérdést. Épüljön, fejlődjék a község, de a megye is. Szeretném nagy ügyszeretettel végigdolgozni ezt a ciklust is, sokat tenni az emberekért, a közösségért. És ha továbbra is élvezném a választópolgárok bizalmát, akkor nyugdíjaztatásom után is vállalnám a tanácstagságot. Talán még többet tudnék tenni az emberekért... Somogyvári László ■ 1111 ni mi 1111111111 n 11M1111111 m 11111 in i mi 111111111111M1111111111 i 11 min 111111111111111111111 ii 11131111 i;rii ii 11111111111 ii 111111111 ii ii i in.; iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitii* Palócföld felfedezése A kellemes időjárás meg. élénkítette az idegenforgalmat, az utazási irodák gazdag programot állítottak össze az őszi szezonra a turistáknak. A Volán Tourist országjáró autóbuszai szeptemberben csúcsforgalmat bonyolítottak le, két hét alatt 3000-nél több vendéget kalauzoltak különböző idegenforgalmi nevezetességekhez. s az októberi-novemberi programokra is hasonló vendégsereget várnak. Különösen kedveltek a szőlővidékek látogatásával egybekötött programok. A tokaji borvidékre irányított autó. buszokra például valamennyi hely elkelt. A Volán Tourist új programjai között a Palócföld felfedezése szerepel, a nógrádi várhoz és a balassagyarmati múzeumba is elkalauzolják kétnapos út során a jelentkezőket. Októberre a Toki Csárdába és a pilisvörösvá- ri Kopár Csárdába disznótoros ebéddel egybekötött programokat szerveznek. Élénk a kereslet a zalakarosi és a büki egyhetes gyógyüdülés iránt. Megkezdték a külföldi szilveszteri utak szervezését is; ezek körött újdonság a 12 napos Kijev—Harkov—Moszkva utazás különvonattal. A községpolitikai terv megvitatásával kezdődött az 1955- ös esztendő Karancsságon. A végrehajtó bizottság ülésén Horváth János már járási MDP instruktorként vett részt. A begyűjtés és adó továbbra is napirenden volt. Februárban állapították meg, hogy tizenöten jól teljesítették a beadást, de sok gazda lemaradt. Áprilisban Dombóvári József kultúrotthon-igazgató arról számolt be, hogy a nelyi csoport betanulta a Lili bárónő című háromfelvonásos operettet. Döntöttek az egyik üzlet áthelyezéséről. Bozó Gyula vb-titkár megbetegedett, ezért Altmann Lászlót helyezték át Ipolytarnócról. Havonta rendszeresen megtartották a tanácsülést. Áprilisban a 25 tanácstagból 13 volt jelen. Júniusban a termelőszövetkezet megerősítését tárgyalták. Decemberben értékelték a nemzetközi helyzetet, valamint a tanács és a végrehajtó bizottság munkáját. Kovács Lajos elnökhelyettes elmondotta, hogy — véleménye szerint — a tanács sikeresen dolgozott. A szeptemberi tagosítással erősödött a termelőszövetkezet. (A megyetörténeti monográfiában áll: fájdalmasan érintette a tagosítás a karancssági egyéni gazdákat, és 205 gazda nem volt hajlandó a községi tanáccsal a vetéstervet megtárgyalni.) További adalékok 1955-ből: a községfoitesztésre 5 ezer forintot költöttek, növekedett a faluban az áruforgalom, az állandó bizottságok seaüették a tanács munká ját, nőtt a tanácstagok felelőssége választóik iránt. Mozaik egy tanács történetéből (6.) Hőzöngők tündöklése és bukása cember 28-án ismét ülésezett. Az 1956. évi költségvetési hii tel átcsoportosításáról, pótköltségvetésről döntöttek, es sor került a nagy érdeklődéssel várt tanácselnök-választásra. Altmann László vb. titkár mondotta: „A legutóbb lezajlott idő- , ben a községben leváltották Az aratas, cseplés és egyeb a vb clnökél és egy másiic soktól terhes napok követ- őszi munkák rendben lezaj- tanácstagot állítottak be he- keztek 1956-ban. A község- lottak. Készültek az először jyette, ^éspedig Gyű re Mik- fejlesztési terv tárgyalásakor megrendezett járási mezőgaz- ’A leváltás a tanácstör(rnárcius 14-én) Tóth San- dasági kiállításra. Foglalkoz- vöny szerint szabálytalan, dór kötötte az ebet a karó- tak a következő évi költség- mer(; a végrehajtó bizottság hoz: a kultúrház felépítése az vetés előkészítésével. Szép- Bene Jánost nem hívta viszi elsődleges! Április végén Kar- tember végén az iskola pót- sza ” nis Sándor, a munkások kép- hitelt igényelt. A szövetke- A konfliktust az okozta, viselője is jelen volt a vég- zetben is zajlott az élet. ho,,v egyidejűn« két tanácsi rehajtó bizottság ülésén. Ki- Baur Jenő községi agronómus ejnök "volt jelen a vbnyilvánította, hogy nagyon lemondott, helyette Kiss Gá- ulessn és a tjtkar kerek-pe- örül az árleszállításoknak, és bor nemti aranykalászos gaz- rec leszögezte "hogy két elnök a munkások május 1-én egy- da lett az agronómus. Szó- semmiképoen nem részesülhet cűn'flOQtl Tolimnn nolr Un 1, 1L n l-gn/'áa! fö-JÍ Un!,. Vészterhes, ellentmondáségesen felvonulnak. A második ötéves terv reállításának és üzomelteté- irányelveivel foglalkoztak gének kérdése is. de ebből ba került a községi fürdő hely- illetményben. Többek kezdeményezésére 1956 májusában. Őszintén ál- nem lett semmi, lapították meg. hogy a nemzeti jövedelem 1954-ben 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1953-ban. A továbbiakban elhatározták, hogy a tört ellenforradalom a végrehajtó bizottság lemondott. Titkosan újat választottak. Ezután Bene Jánosra 4, Gyüre Miklósra 1 . mse „ ■ , . szavazat esett, 1 vb-tag pedig Az 1956. október 23-án ki- mindkét nevet áthúzta. így A»^r A oyq , A IttTr r\ I A m kn (rí 7. helyi Bene János továbbra is bizalS+ÍíjÚSf£^7álZetet^-!!0 ÄÄ, mat kapott! Az ellen forraforinttal támogatják. Min- nácselnök így. emlékezett: dalmi jelszavakat kiabálók, a den előkészületet megtettek „Néhány napon át nem hőzön«ők a földet ré„i ’tu_ az aratás és cséples előkészí- volt gazda a faluban politi- „vsaiknak visszakövetelők tesere._ Jun.us végen a ka- kai vákuum keletkezett Tér- dl<j elnyerték méltó bünterancssagi szerun három gép jetitek a rémhírek, hozongok ^ésü£et. A börtönből később csépelt. Éjjel nem dolgoztak, es szélhámosok, egykori reezért szemveszteség keletke- akciósok úgy vélték, hogy kiszabadulva többen más vi.. —... c-- j -- íi- ...... „ . . .... , dékro költöztek, mert a falu zett. Tóth Sándor tuzoltapa- eljött az o idejük. Néhányan közvéleménve előtt erkölcsi hav «-»A-ua lotto felvonulnak Szaimatercs felé. mit rancsnok szóvá is tette. A kiskereskedelmi ellátás- Azt sem tudták, hogy ról ekkor állapították meg, akarnak. Egy hogy két népbolt és több megvertek, mert italmérő működik a faluban, puskával szembeszállt velük.” hullákká váüak. Folyamatosan megkezdődött a kibonta- ,öregembert koz£s a munkásfiatalom megszilárdítása. levente faA moVgóbüfé viszont nem kifizetődő. Bene János tanácselnök arra hívta fel a figyel- hajtó bizottsága 1956. met, hogy a jó • áruéi1 átás politikai kérdés és nem kampányfeladat. A konszolidáció lassan kibontakozott. A tanács végre. de(Folytatjuk.). Roz'-’onv" István — Szabó Gyula NÚCRAD - 1975. október 7., kedd
