Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

Dél van, és meleg. A Forgách-kas- tély barokksárga épülete jólesőn süt. kérezik az őszi verőfényben. Csak pil­lantást érek rá, mert hosszúkat kell lépnem Szécsényben, az Árpád utcáig. Kint van, a kukoricatáblák szomszéd­ságában. Virágban gazdag porták -kísérnek vé­gig, észrevétlenül oldják fel a távolsá­got. Az utcák csendjét néhány asszony tereferéje, meg a közutak vízcsobbaná- sa bontja meg. Amott néhány gyerek „madárcsicsergése” — iskolába me­net — szól bele a díszletbe. — Most mentek el a kicsik, nem ta­lálkozott velük? — fogad Németh B » láné. az Árpád utcában. Hozzá igye­keztem. — Itt a sarkon . .., ők voltak? — Igen, a szomszéd kislány volt a kis szőke közöttük. Az enyémek mind ilyen barnák. Mind a hat — mutat az otthon lévő legkisebbikre. Lacikára, aki „gyerekkorú” tacskóját éppen szőlő­szemekkel eteti. Lacika délutáni a’vásának eljött az ideje, mégis a vendég érkezése elhes­senti az álmot, ő is kíváncsi. A kertbe kalauzol, a diófa árnyékába. Édesanyja kiskalapacsot ad kezébe. — Törjél nekünk. Lacika — közben odasúgja, apuka ajándéka, a legkisebb­nek. „Moat mentek el a kicsik..." Amíg a diót majszoljuk, b’eszálge- lünk. A gyerekekről, a családról. A férj Salgótarjánban dolgozik, a magasépí­tőknél, 25 éve gépkezelő. A kamasz­lánytermetű fiatalasszony ugyanott volt takarítónő, most meg rövid ideig gyermekgondozáson van. A gyerekek miatt Szécsényben maradna. — A háziipari szövetkezedhez sze­retnék elhelyezkedni. Itthon dolgozhat­nék, mégis a gyerekek szem előtt len- nének. Az új ház verandájára lépünk. Ká­véval kínál, sajáttermésű szőlővel. — Bablevest főztem. A gyerekek na­gyon szeretik. Csak nem merem mon­dani ... Ügy. vannak nálunk, hogy a sok gyerek miatt restellik elfogadni. Pedig jut másnak is, jószívvel adom. Fényképek kerülnek elő a gyerekszo­ba asztalifiókjából. Nézegetjük az „or. gonasípokat”. Tizennyolc éves nagylány esküvői képe. A legidősebb. Utánn négy évre egy fiú. aztán így, egymás után. ketten éves korkülönbséggel. La­cikával zárul a sor. — A nagyobbak mindjárt hazajön, nek, és rendet csinálnak. Felmosnak, mosogatnak. Nálunk mindenkinek meg­van a munkaköre. Ezt a térítőt is együtt csináltuk — mutatja a kisaszta. Ion -lévő szőttest. — Ügyesen kézimun­káznak, főznek, szóval eleire nevelem őket... Az új házzal ismerkedem. Nem tit­kolom a kérdést. Hogyan futotta ennyi gyerek mellett az építkezésre. — Hetvenkettőben kezdtünk építeni, ötvenezer volt, és ugyanennyi kölcsönt kaptunk. Bizony, nem volt könnyű. Még most is nyögjük. Férjem kettő- ezor-ke'tőszázat keres, ezerhat a csa­ládi pótlék, én eddig kaotam ezerötve. neí, és a gyámhatóságtól három hó­napja ezerkettőt. Ebből élünk heten, ügyesen, beosztva. — Ez rossz — mutat Lacika a kis­képernyős tévére. — Sosem látom ben­ne a macit — panaszolja. — Sajnos, kisfiam — fordul felém az anyuka. — Képcsőt kell benne cserél­ni. Erre nem futja. Majd ez is meg­lesz. Elgondolkozom. Milyen öröm lenne ebben a házban egy új, nagyképernyos televízió, amiből Lacikához is szólna a mese ' (urai) A dolgozókra kell bis ti i Ili S2 5$^ CE el ©TCi Z €3 ®I ® 53 A társadalombiztosítás fon­tos dátuma az 1950-es év, ami­kor a SZOT irányításával a szakszervezetek átvették a társadalombiztosítás igazga­tását. irányítását, ellenőrzé­sét.. Huszonöt évvel ezelőtt te­hát nagy lépést tettünk előre. Érvényesült a Lenin által megfogalmazott tézis, amelv szerint a társadalombiztosítás ügyeinek intézését magukra a dolgozókra kell bízni, igaz­gatásáról maguknak a dolgo­zóknak kell gondoskodni. Kezdettől fokozatosan ala­kultak meg a száz személynél többet foglalkoztató üzemek­ben a szakszervezeti bizott­ságok irányításával működő társadalombiztosítási taná­csok. A SZOT XX. kongresz- szusának határozatával 1964. december 3ö-án jött létre a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága, ennek igaz­gatóságai és kirendeltségei. Az új szervezet átve'te az SZTK feladatkörét, magába olvasztotta az addig meglévő biztosítási formákat. Biztosí­tási rendszerünk a párt élet - színvonal-poli'ikájának meg­felelően a szocialista népgaz­daság lehetőségeinek figye­lembevételével következete­sen fejlődött, és mindvégig az emberről gondoskodott. Napjainkban a társada­lombiztosítás általános és kö­telező jellegű. Jelenleg az or­szág lakosságának 99 százalé­kára terjed ki. Megkülönböz­tetett védelemben részesíti a nehéz, az egészségre ártal­mas munkát végző dolgozó­kat. és az üzemi baleseti sé­rülteket. Különös gondot for­dít a nők, az ifjúság és a gyermekes családok anyagi ellátására. Sehol a világon nem találunk olyan nyugdíj- rendszert. amely nyugdíjazás alkalmával a jövedelem Bfi— 95 százalékát biztosítaná, ha­zánkban ugyanakkor ösztön­ző nyugdíjpótlékkal elérhe­tik. Ez évben óriási fejlődést je; lentelt a magyar állampolgá­rok részére az ingyenes be­tegellátás állampolgári joggá történő kiterjesztése. A társa­dalombiztosítás keretében a dolgozóknak és családtag­jaiknak orvosi. . kórházi es rendelőintézet ellátása 1955- höz hasonlítva megduplázó­dott. Ugyancsak kétszeresére emelkedett az anvasági, gyer­mekgondozási segélyre fordí­tott összeg. A költségek alakulása rá­világít arra, hogy az idős. vagy a munkában megrok­kant dolgozókról való goja- doskodás szociálpolit'kánk ál­landó és rendszeres gyakorla­ta. Az 1952-es nyugdíjtörvénv első ízben biztosította —egy­séges elvek alapján — a mun­kaviszony utáni nyugdíjat. Jelentős intézkedés történt 1970-ben, a régebbi és az uj nyugdíjrendszer alapján meg­állapított nyugellátások kö­zötti különbségek enyhítésé­re. Ez év július 1-től pedig óriási fejlődést jelent az egy­séges jellegű nyugellátási rendszerünk megteremtése, amelynek végrehajtásán a megyében is dolgozunk. Nagy jelentőségű a tavaly január 1- én életbe lépett rendelkezés, amely az anyai hivatás foko­zott megbecsülését, a gyer­mekneveléssel járó családi gondok további könnyítését juttatta kifejezésre. Társadal­munkban mind több nő vesz részt a termelésben. Az anya-' ság vállalása mellett kiveszik részüket a politikai, társadal­mi munkából. Sokoldalú te­vékenységüket társadalmunk elismeri, anyagilag támogat­ja. Megyénkben a társadalom- biztosítás az elmúlt huszonöt év alatt hatalmas fejlődésen ment át. Munkánk a jövőben is csak úgy lesz eredményes, ha az ügyviteli dolgozók, a politikai és társadalmi szer­vezetek aktívan, kölcsönösen és önzetlenül segítik egymást, hiszen célunk egybeesik úgv is. hogy a társadalombiztosí­tási eredményeket a népgaz­dasági eredményekkel szink­ronban továbbfejlesztjük, és a dolgozókat megillető jogo­kat maradéktalanul biztosít­juk. Az a célunk, hogy a jo­gos igényeket mielőbb, a fe­lesleges küldözgetések mellő­zésével. az ügyintézés egysze­rűsítésével minél előbb orvo­soljuk. Nógrádban a társada­lombiztosítási kifizetőhelyek száma sok. Dolgozóink több mint 80 százaléka munkahe­lyén részesül társadalombiz­tosítási ellátásban. Vitás,ügyei- ket társadalombiztosítási tanácsok intézik, és körülte­kintéssel kezelik. A 25. évfordulón tekint­sünk vissza a múltba! Emlé­kezzünk a felszabadulás előtti nehéz állapotokra, amikor több mint 30 intézmény fog­lalkozott a dolgozók társada­lombiztosításával. Valameny- nyi egymástól eltérően gon­doskodott biztosítottéiról, a felügyeletet pedig a Belügy­minisztérium gyakorolta. Az uralkodó osztály ily' módon is szembeállította a dolgozók rétegeit. A felszabadulást követően az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány bevezette az önkor­mányzatot. Később kormá­nyunk fokozatosan tette ked­vezővé a napjainkban már világviszonylatban - szinte egyedülálló társadalombizto­sítási formát, a dolgozók szá­mára kedvező nyugellátási rendszert. BAKOS PÁL igazgató, SZOT Nógrád megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság Üttorőmétők lioníerenciája Szeptember 29-én kezdődött a Magyar Üttörök Szövetségének 30., jubileumi programja. Az úttö­rőmozgalom immár harminc éve segíti az iskolai nevelőmunkát, szervezi a gv«rmekek közösségi életét. Az utóbbi években különö­sen sok szó esett arról, hogy a gyermekek, az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Kedve­ző folyamat indult el az úttörő- szövetség munkájának megítélé­sében, A mai, n. megyei úttörővezetői konferencia olyan fórumot jelent, amely a közös nevelési célkitű­zéseket előbbre viheti, a módsze­reket gazdagíthatja és az ifjúsági mozgalom eszmei, politikai célki­tűzéseit még érzékelhetőbbé te­heti. E tanácskozás tartalmát, jellegét a gyermekszervezet poli­tikai vonatkozású tevékenysége határozza meg. Csak a minden­napos, rendszeres és szervezett társadalmi kapcsolat, a gyerme­kek részvétele a hétköznapok munkájában, az melv megteremti az igényt és lehetőséget az aktív bekapcsolódásra. Köszöntjük a megyei úttörővezetői konferen­cia résztvevőit, eredményes mun­kát kívánunk számukra! i Nógrád sohasem tartozott azon megyék közé, ahol a könnyűipar vitte a vezető sze­repet. A bányászat, a nehéz­ipar mindig meghatározó volt Palócországban. Az ipartele­pítési politika nyomán bá­nyász- és munkásfeleségeket foglalkoztató üzemek települ­tek megyénkbe, így került Pásztora a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat telepe is. A leányokat és asszonyo­kat foglalkoztató üzemben fő­leg szovjet exportra készül­nek a termékek. A KGST- piacra Zsiguli és Moszkvics személygépkocsik üléshuza­tait szállítják, melyekből eb­ben az esztendőben 36 ezer darabot gyártanak. Ezenkívül bőröndök és bevásárlótáskák viszik a pásztóiak jó hírét. A francia Adidas céggel most folynak tárgyalások, melyek eredményeként a Kézműipari Vállalat pásztói telepén ké­szülnek sportolók kézitáskái. Képünkön: Sidi Piroska, aki ötödik esztendeje az üzem dolgozója, s ha lehetősége len­ne, szakmát tanulna munká­ja mellett. A Zsiguli-üléshu- zatok készítésében vesz részt szorgalmasan. Az ő érdeme, hogy az első fél év terveit túl­teljesítették, így 22 millió 500 ezer forintnyi érlékben állí­tották elő " termékeiket. Eb­ben az esztendőben pedig 53 millió forintos termelési ér­tékre számítanak. — kulcsár — Helyreigazítás Lapunk 1975. július 3-án a ..Ra­dar” című rovatban ,.A száguldó bordó UH 3ő—23” címen közölt cikket azzal helyesbítjük, hogy az abban szereplő gépkocsi vezetője a záróvon aim.ak a kerékpárok ke­rülése, illetve előzése céljából történt átlépésén kívül más közle­kedési szabálysértést nem köve­tett cl.. Számtalan közigazgatási emlék tudója a koalíciós idők* bői Balázs Dezső, Nem vélet­lenül, mivel 1946—50. között Karancsságon ő volt a közsé­gi jegyző. . Manapság Szalma- teresen él Salgótarjánban az SZTK megyei igazgatóhelyet­tese. Életéről, közigazgatási pályafutásáról így emlékezett az 54 éves Balázs Dezső. — Balassagyarmaton érett­ségiztem 1941-ben. Utána a karancssági községházára ke­rültem gyakornoknak. Kassán közigazgatási tanfolyamot vé­geztem. Segédjegyzőként vo­nultam be katonának 1944. októberében. A világháború végének híre Dániában ért. Angol hadifogságból 1946. má­jus 16-án kerültem haza. Egy hét múlva behívatott Szé- csénybe a járási főjegyző. Né­hány napon belül Karancssá­gon jegyző lettem. » A közigazgatásban demok­ratikus érzelmű emberek mel­lett reakciósok is meghúzód­tak. Az MKP kezdeményezé­sére 1946. tavaszán ország­szerte tömegmegmozdulások kezdődtek, a közigazgatás megtisztítása érdekében. En­nek szele Karancsságon is érződött. Balázs Dezső és Keve Magdolna kivételével mindenkit „kisöpriíztek” a helyi közigazgatásból. Útila­put kötöttek a főjegyző, a községi írnok, a közellátási kisegítő, az adóügyig és mások talpa alá. A nemzeti bizottság 1946-ban még működött a fa­luban, bár államhatalmi funkciója fokozatosan csök­kent. Fő fogyatékossága az volt, hogy a konkrét felada­tok hiányában nem tudott so­kat cs:nálni. Fokozatosan el­sorvadtak, és 1949. január 30- án az Országos Nemzeti Bi­zottság feloszlásával megszűn­tek. Betöltötték történelmi kü’detésüket. A községi képviselőtestület összetételéről mondotta Ba­lázs Dezső: — Demokratikus érzelmű bányászokból, parasztokból állt. Három csoportot lehetett Mozaik egy tanács történetéből (2.) Sárguló jegyzőkönyv 1948 hói 1 A közigazgatás átszervezé­séről, a tanácsok' előszeléről 1949. elején egyre többet be­széltek. „1949. tavaszán már átment a köztudatba, hog>\ tanácsok alakulnak. A lakosság öröm­mel fogadta. örültek annak, hogy ön illő tanács lesz, és nem kell bemenni a körköz­megkülönböztetnl. Az egyik tével. E bátrátólődási folyamat ségekbe. Az időben Virág Feri hivatalból tagja volt a testű- Karancssagon is érzékelhető hdesi volt a községi bíró. Ha- letnek. Köztük a bíró, a jegy- volt. A községi képviselötes- ladó szellemű_ emoernek ís- ző a törvénybíró, a pénztár- tületbe — a választás; ered" mertem. Felesége vallásos fel- no’k és az 'esküdtek. A másik menyek nyomán — a koaiíci- fogása miatt került bajba. Az réteg képviselői azok voltak, óg pártok delegálták tagjai- 1849. május 15*i választások akik a legtöbb adót fizették, kát. A két munkáspárt abszo- idején vallásos húrokat pen- A harmadik csoportba a vá" int többségre tett szert, a getett, ezzel kedvezőtlen fényt lasztottak tartoztak, akik ti- kisgazdák háttérbe szorultak, vetett a ferjere. Ezárt leval- zen voltak. Sárguló jegyzőkönyv, érté- tották”. Balázs Dezső vissza­Sárguló papíron 1947-ből kés dokumentum találnató a emlékezése, fennmaradt néhány közigaz- Nógrád megyei Levéltárban. Egyetlen jegyzőkönyv ma* gatási adat. Ebben áll, hogy Az első fennmaradt képvise- radt f,erin 1949-ből. Egy szom- a képviselőtestületnek 21 tag- lőtestűleti jegyzőkönyv 1948. bat, délelőtt — 1949. március ja volt. Foglalkozás szerinti február 10-ről. A körjegyzői 49-én — ülésezett a községi összetételük: 60 százalék föld- hivatalban tartott ülésen Vi- kepviselotestület. Négy nap műves, 36 százalék munkás, rág Ferenc községi bíró elnö- Pai korábban^ tartotta kong- 4 százalék kisiparos. költ, a jegyzői tennivalókat resszusát a fővárosban a Ma­Balázs Dezső látta el. A tes_ gyár Függetlensegi Népfront.’ 3. tületi ülésen 19-en vettek A községi képviselőtestületbe részt. Közülük már csak ha- pártonként három tagot dele- A, hatalom kérdése a koalí- tan élnek. gáltak. Napirenden szerenelt ciós pártok versengésének Mivel foglalkozott e testű" az első ötéves terv tárgyalása, időszakában végérvénye- let? A tiszai árvíz okozta ká- ^z e'őadó ismertette a terv* sen még nem dőlt-el. Ország- rok helyreállítására 500 fo- Pavdálkodás^ fontosságát. Szó- gyulési választásokat tartót- rint hozzájárulást szavaztak 4°tt a község ötéves tervéről, tak 1947. augusztus 31-én. meg. Megállapították a vigal- melyet a tagok egyhangú lel- „Az előkészítés során az mi adó összegét. Jegyzőkönyvi kezdéssel elfogadtak, volt a feladatom, hogy a vá- köszönetét mondtak a tűzi- Kecskeméti beszédében lasztási összeírókat kijelöl* fecskendő átvételéért, jem. Kiss Jánosra és Farkas A további testületi ülése- Andrásra esett a választás, ken napirendre tűzték, hogy Voltak akik ennek nem örül- kell-e állatorvos a faluban, tek. A szavazásra az iskolá- miért nincs a villanyszerelő- ban került sor. Ügy emlék- nek lakása, ingyenfát kell juf szem, hogy legtöbb szavazatot tatni a hadiözvegyeknek, biz- a KGP és MKP kapott”. Ba- tosxtani szükséges a fát a lázs Dezső emlékezése. községi sertésól felépítéséhez. (A szécsényi'járás végered- 1948-ban Keve Magdolna ménye: MKP 40 százalék, irodatiszt kérte, hogy képesí- r]ar, f"53* .. 3lta. Sándor él. KGP 25 százalék, SZDP 14 tés megszerzése alól mentsék ' " = 1 ' százalék, NPP 4 százalék, míg fel. Kérését teljesítették. Ár a többi 17 százalékot számos lat- és kirakodó vásárt kért a 1948. augusztusában Rákosi meghirdette a termelőszövet­kezetek gyorsított ütemű szervezését. Egy évvel később Karancsságon megalakult a kis termelőszövetkezeti cso­port. Barta Lajos alakította, aki azóta elköltözött az élők sorából. Oszegyán Antal is meghalt. Az alapítók közül Mostoha körülmények, bi­zalmatlanság, rossz minőségű földek — a szövetkezeti esz­kis párt kapta,) falu. „Örülünk, mert a köz- ™e meghonosítása nem ment könnyen. A választások után felgyor- ség amúgy is szegénv anyagi sült a reakció kiszorítása a helyzetén „okát segít.” Rész- Rozgonyi István-Szabó Gyula hatalomból. 1947. szeptember let az 1948. június 5*1 képvi- 23-án mcga'akult Budapest selötestületi jegyzőkönyvből. ten a proletárdiktatúrára va- / ló közvetlen átmenet kormá- I — --------------------------------­n ya, Dinnyés Lajos elnökle- j NÖGRÁD - 1975. október 7., szerda _ 5 (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom