Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)
1975-10-05 / 234. szám
Carat Gábor: A fürdő ősszel Sápadt fy,vön dérmarta lombok. A fürdőből rég elszálltak a nimfák. Ázott falak, kopasz fák közt bolyongok; torz ábráik a tél jöttét tanítják. Mi volt itt nyáron! Forogtak a testek tajtékos zöld vizekben, szédületben; karok és lábak izzón keveregtek. Most egy fakó kis mozdulat se rebben. ■ Meghűlt a szél is, Jcrálcog az avarban. Tócsa lett a víz, borzong. nem világít. Csak az emlék sugárzik változatlan fénnyel a tavaszi föltámadásig. Mitos Macourek: A TFŰK Nincs két egyforma tojás, különböző tojások vannak, függ az alakjától, a színétől, a nagyságától, néha a kiállításon feltűnik egy kiváló példány, érs egy tyúk a fejébe veszi, hogy megnyer egy ilyen versenyt, masszázsra jár. szaklapokat olvas, és tényleg pompás tojásokat tojik, elvi" Szí őket a kiállításra, és mindenki köréje gyűlik, és ámuldoznak, ezt nézze meg, ezt a tojást, hát nem csodálatos, ehhez mit szól. micsoda forma, rm'csoda szín, fog-d:unk. hogy első díjat kap, de képzeljétek, e«,7szer csak, dór alt égből villámcsapás, csipogás hallatszik, a tojás megreped, a pompázatos tojás kétfelé hasad, és megjelenik egy csibe. egy nedves, csodálkozó szemű, s odakiáltja a tyúknak, végre itt vagyok, megjöttem, hát nem mesés, de a úk magánkívül van, ájulás környékezd, ezzel nem számolt, és kőrös-körű! mindenki nagyon lehangolódák, egy ilyen szép tojás, egy ilyen soha r.em látott tojás. s holmi csibe tönkreteszi, de a csibe nem tudja, miről van szó, a csibe mindezt nem halija, a csibe az csibe; ugrál a lépcsőn, hunyorog a napfényben, a napfényben, mely mindent elönt. A TOJFÄ Nincs két egyforma tojás. Van, amelyik fehér, van amelyik kék, némelyik pettyes, de mindegyikben egyformán sötét van, olyan sötét, hogy vágni lehet, és alti bent van, az égvilágon semmit nem lát. Nem olvashat, nem passzián- szozhat, meg se tud moccanni. Még az óráját sem tudja megnézni, hogy tulajdonképpen mióta van ott. Nagyon kényelmetlen a tojásban ücsörögni, úgy hogy né is csodálkozzatok, barátaim, ha az a kolibri vagy krokodil így morog magában: ugyan meddig tart még, csak már kint lennék végre a napocskán. Alig győzni kivárni és azon tűnődik, milyen lehet a világ és mit lehet,majd ott csinálni, lehet, hogy az Operaházban fogok énekelni, gondolja magában, lehet, hogy valamelyik kék tengerben úszkálok? Ki tudja? Honnan tudhatná az ember, hogy énekelni, úszkálni, vagy röpködni fog? A tojásban olyan sötét van, hogy szinte vágni lehet. Azt sem lehet tudni, hogv az illető egyáltalán kis- csibe, kolibri vagy krokodil, csak az biztos, hogy káprázatos lesz, roppant érdekes lesz a világ és alig gy őzi kivárni a niasv napot. Bojtár Endre fordítása Tanúis fsfrnn: Madách bús országnyi bíbor palástodra létünk hímzetett Zengő pipacs vérszín a fekete virág a cifra szerelem Ki a szent küzdésnek keserű kelyhében hagytad ránk örökül megrontatlan nemes igazságod talmi csillagok 'holló ege alatt ha néped szívéből elfogyott a zsoltár s a tragédiák sószín halmai közt gyötrő kiáltásban adtad a virágok biztos ígéretét meglelni nékünk oh áldott a te neved áldott a nemzet kőtáblás oszlopcsarnokában sdách lüre fesiüiiip 8irge?rii I T T voltam gyermekként s vagyok Itt más nyelven köszönnek rám a fák házak bokrok és utak Itt mélyebbszívű nekem az ember De átkosabb a dac E föld hallott itt sírni engem korhely dalokban a csodás énekekben E földből való lábamon a sár S hihetetlenül hitem innen vittem Itt kezdődött és végződhet is itt e rövid lét mely parányi rész csupán De nem kötnek bilincsként kövek neo bazárok s avitt kufár tanyák Szívemben én izmos lábnyomokat s dühödtre dagadt bús bélyeget viszek De túl minden mérgezett szabályon csak bennetek az emberben hiszek Oif fÓVíPT 5-öt, Madách Imre haláláV—/ÍS nak időpontját, és az aradi vértanúk emlékünnepét, október 6rát az évfordulónaptárban egyetlen nap választja el. Mostani összekapcsolásukat — a megemlékezés szándékán túl — egy képzőművésizeti alkotás indokolja, Madách Imre olajfestménye: Görgey álma. Az ember tragédiájának költőjéről, ma már adatokból tudjuk, hogy a világosi bukást követő hetekben, hónapokban nemcsak érzelmileg azonosult az ország gyászával, s nem csupán testvéreit, rokonait siratta, hanem cselekedett is. A nógrádi nemzetőrség 184a. szeptember 29.-én gyűjtötte össze fegyvereit Salgótarján főterén, és nem megszálló hatóság, de önmaga mondotta ki feloszlatását. A puskákból még ugyanazon éjjel 133 darab útrakelt AitoszJ-egova felé, ahol a Madáeh-birtokon egy csőszkunyhóban rejtették el őket. 1849 őszén Csesztve kúriája adott ideiglenes menedéket a dél felé menekülő honti gerillavezéreknek, Záhony Istvánnak és Gracza Anta'nak. Éltől a Madáchtól, Nóg- rád megye forradalmi főbiztosától nem meglepőek azok az eszmehűséget bizonyító képzőművészeti alkotások sem. amelyek a kedvenc időtöltés oldaláról, vászonra rögzítve őrzik az egy és oszthatatlan egyéniség szellemi kézjegyét. Íróasztala fölött az alsósztre- govai dolgozószobában a távoli ősnek is vallott szabadsághős, a szigetvári Zrínyi Miklós mava festette képe függött. Nemrégiben (a NÓGRÁD augusztus 17-i számában) szóltunk a sztregovai templom számára festett Imre-portréról is, amelyen névadó szentjét 1861-ben honvédtiszti egyenruhában ábrázolta. Görgey álma című kisméretű olajíestmé- n.ve az auadi vértanúk emlékét őrzi. róluk Madách egy datálatlan versében is megemlékezett: Az aradi sírra Nem néztetek erőst, hogy szolgáljátok, Ki fényesen majd jutalmazni tud, Akit szolgáltatok egy árva hon volt, lm sírotokra emlékkő se jut. A kép előterében oroszlánbőrőn, jobb könyökére támaszkodva fekszik Görgey Artúr, honvédtábornoki egyenruhából- Fejénél asztalka áll, rajta teleírt papírlap hever. Bal karját védekezőén tartja arca elé, mintha kétségbeesetten küszködne a rátörő látomással. A középtérben jelképes ravatal, amelyet drapéria fed, s ezen lefelé fordítva a magyar címer látható, korona nélkül — az, amelyet a szabadságharc önálló állama használt 1849. április 14.. a trónfosztó Függetlenségi Nyilatkozat után. Két szimbolikus nőalak koszorút helyez a ravatal elé. A festmény hátterét szivárványhíd íveli át. Balról huszárok csapata rohamoz, hogy lendületük megtörjön, és a kép jobb oldalán helyet adjon, ■— hatásos ellentéttel — az Aradon kivégzett tábornokok bitófáinak. Ä múltba vetített rege minden olvasója számára világos párhuzammal készíti elő Görgey és az aradi vértanúk történetét — azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a romantikus végzetre hárítsa a felelősséget és Görgey belső konfliktusának ábrázolásával enyhítse az országos közvélemény megdöbbenését és felháborodását. Magyarán: az 1849- ben már békepárti Jókai menteni igyekszik a részére maradéktalanul rokonszenves fővezért. %A fehér angyal a következő sorokkal végződik: „Szűk, sötét szobában feküdt a v á - vezér. Egyedül, nyomorban, betegen, távol honától.. Reggel volt. Asztalán egy levél hevert, mit azalatt hoztak neki, míg aludt. A levél honából szólt. Bágyadt reménnyel véve föl azt; föltöré és elolvasá. Azt olvasá benne, hogy tizenhárom tábornokát h-iáira ítélték és kivégezek, egyedül 5 kapott kegyelmet.” Madách festményét egybevetve a témáját valószínűleg sugalló Jókai-bekezdéssel, újabb kitűnő bizonyítékát kapjuk a költő forradalmi eszmehűségének. A kénen ábrázolt Görgey nem rokonszenves, védekezik a látomás ereje ellen, a ravatal korona nélkül ábrázolt címere pedig a költő egyetértő utalását jelzi a Függetlenségi Nyilatkozatra, amelyet viszont a szab a d sá eh arc fővezére mindig és mindenkor elítélt. (Hogy következtetésünk nem túlzott, azt a Madách-levé'tár tanúsítja; iratanyagában mindmáig fellelhető a Függetlenségi Nyilatkozat őrizni tiltott szövege.) A Görgey álma meglehetősen rossz állapotban maradt fenn. Szakszerűtlenül előkészített vászna — mint általában a műkedvelő festők alkotásai — megrepedezett, amúgyis komor színei elsötétedtek, néhány részlete szinte kivehetetlenné vált. (Ezért nem tudjuk írásunk szemléltetésére másolatát bemutatni.) A festmény keletkezésének történetéről jelenlegi tulajdonosa, dr. Csekey Lász- lóné, Paczolay Márta Balassagyarmaton érdekes c=a!ádi hagvomanv1- őriz. Eszerint köszönő ajándéknak készült Paczolay Imre számára, aki — Szügyben élvén — a költő 195?—53-as börtönfogsága idején többször átlátogatott Csesztvére, hogy a gazdaság ügyeinek intézésében segítsen Fráter Erzsébetnek. A történet (némileg módosult formában) Harsányi Zsolt Ember küzdj... című régényes életrajzában is felbukkant, a harmadik kötet 29. és 30. oldalán. Harsányi, aki regényének anyaggyűjtése során kiterjedt levelezést folytatott a Madách-család rokonainak és ismerőseinek laszármaizottaival, újsághirdetéssel kérve segítségükét, alkalmasint ugyanezzel a családi hagyománnyal találkozott. Nála Paczolay — keresztnevének említése nélkül — csendbiztos, aki ebben a minőségben fordul meg többször Csőszt vén, Madách jószágainak épségére ügyelve. A budapesti Hadtörténeti Levéltárban őriznek egy 1852-ben kelt titkosrendőri jelentést, amely név szerint felsorolja a letartóztatott Madách Csesztvén megfordulni szokott vendégeit. Mindkét Paczolay köztük van, de az irat közli egyúttal a forradalom utáni lakhelyüket is: Nárcisz Debercsényben, Imre viszont a Csesztvével szomszédos Szügyben él és gazdálkodik. Ugyancsak Paczolay Imre mellett szóinak azok a periratok is. amelyek — nem sokkal Madách kiszabadulása után, tehát a kép valószínű keletkezési 'idején — arról vallanak, hogy a költő perbe keveredett Nárcisszal egy. Alsósztregovához közeli bir- to'-rs ügyében. Ä rr évtized tudományos kuiÍ6 U.IOUtatása döntő fordulatot hozott a Madách-életrajz ismeretében. Cikkünk bizonyítja többek között, hogy részleteiben állandóan gazdagítható és gazdagítandó Nógrád költőszülöttének felfogása és életútja. lay jutunk közelebb a szellemi hagyaték iobb megértéséhez, a Tragédia korszerű értékeléséhez. Dr. Iierényi Ferenc iiiiihiaiaiaiaiaafiaiiiaiiiaaaiiaiaiiiiaiiiiaiiiiniiiaiiiaiiiaiaaiiiiaaaaiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiaiaaaaiiaiaiiiaiaiiiaiiiaaiiiaaaiaaaraaaiiiiiaaiiiiiiaaaaiaaaiaaaaaiaaiiiaaaaaiiiaaaaiiaiiaiiiaaaaiiiaiiiiaiaaaiiiaaaataaiiiriaaiiiiaaaaiiaiiai ■ ■iiiiiiiiiiiin||aii| A gazdalajstnom felülvizsgálatával, az 1951. évi hátralékok (tej, tojás, baromfi) kivetésének felülvizsgálásával, az adófizetés helyzetével foglalkozott 1952. január 14*én Karamcsság tanácsának végrehajtó , bizottsága. De napirendre tűztek egy kulturális témát is: a mozi átvételét a tanács birtokába. A fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint Király József vb-tit- kár többször is hangsúlyozta, hogy a mozit pétnz nélkül vették át. De fontos, hogy legalább szombat-vasárnap lehessen játszani. Marosok József látta el a jegyellenőri, Marosok Anna a pénztárosi tennivalókat. A testület kiegészítésére került sor január 29-én, Beválasztották a hát tagú végrehajtó bizottságba Virág András tanácstagot, aki . esy rendes, demokratikus ember”. A gazdasági kérdések továbbra is jelentős súllyal szerepeltek, mivel a közel'á- tás nem volt zökkenőmentes. Nagyon vékonyan adják befele a tojást és baromfit — állapította meg maliciózusan a,z egvik vb-tag. Tavaszi munkák, adófizetés, a mozi helyreállítása, a mezőgazda- sági munkák gyorsítása gyakran napirenden szerepelt. 1952. szeptember 14-én elfogulta hivatalát Ha’mos László, az új Vb-titikár, aki e funkciót egészen 1957-ig betöltötte. Napjainkban nyugdíjasként Szécsényben él. Tanácsülésen örömmel vették tudomásul, hogy megszűnt a jegyrendiszer. a parasztok a gabonát, a beadás Mozaik egy tanács történetéből (5.) Fontos a tömegkapcsolatok elmélyítése teljesítése után szabadon ér- kapcsolni az egyszemélyi ve tékesíthették, helyzetképet adatairól. Megállapította: „A kitűnő és jeles tanulók szá^ ma ugyan csökkent, de a bukottaké is: 20"ról 11-re.” Örvendetes jelenségként szűrte le, hogy a munkásparaszt származásúak tanulmányi eredménye javult. Gazdagodott az iskola. Biológiai felszerelést 1100 forintA szövetkezeti zetést! Államigazgatási fel- bol,®7'e e ' Rákosi 1951. adatok — tömegkapcsolatok közöset es fiiimve í o határozta elmélyítése a fontos.” Szép- forintból vásárolták., L g február 25-én így meg: „Egyik lábunk az ipar- temlber 14-én, vasárnap ban szocialista, másik Iá- nácsülést tartottak. A bunk pedig a kisparcellákon gyűjtést értékelték, van.” Ám a szécsénvi járást”. tottak a szülői értekezletek, kg. a részvétel aránya 100 szá- fog:al- zalék. Ám a cigánygyerekek koztak az caszi munkák ál- f tanévben 3900 íia,>,ot ban ekkor már 25 termelő- lásával. Egys égesen hitet lasztottak. Teli cipó- es ru a- szövetikezet működött. Sós- tettek a kollektív vezetés hiányra _ hivatkoz ak. hóm hártyán 80 százalékban szó- mellett, mert „egy ember szúíeik K>1 kere eí- •< ® tévedhet és ezáltal rossz in- világositas semmit nem er De Kara.ncsságon az iskola tézkedések történnek.” bunte ni ce y v . i 1954. április 9-én szögezte végrehajtó bizottság, rövid időre — Ko«n«*. own i eljárást, vács Lajos társadalmi elnök- _ T , . _ . bírósági felelősségre vonást helyettestől Kuris György L“z!!o’ Jan,°*lk ,n’ “ kezdeményeztek. A Központi vett« át Karan osságon a vb- Vl^g elnöki tisztséget. Önkritikát gyakoroltak, mert a termecialista községgé vált. De Kara.ncsságon az tüzelőeilótása is nehézségekbe ütközött. Az 1953-as esztendő le a keménynek ígérkezett. A Iá- hogy zítók ellen rendőri az igazgató. Harmonikus volt a [kapcsolat a tanács és> az iskola között. A vb tagja: Kuris Gvörgy, Halmos Vezetőség 1953. június 27— 28-i ülésén foglalkozott a szocialista építés során elkö- lési bizottság tagjai a vetett hibákkal. Alig ko és- Horváth János Sándor volt. ke- Az év egyik jelentős helyi adásban nem jártak elő! esemenye, hogy 1954. novem- rá.bban április 9-én Karancs- személyes ió pé’dával. Pan.a- bér 28-án Bene Jánost va ságon a végrehajtó bizottsági szók is szóba kerültek. Báli lasztottá^ meg _ tana”?'n,0r"" ü'ésen megállapították: „Ébe- Sándor nehezményezte, hogy akj e t:ls7tsfrfí. 19 ren kell vigyáznunk az ősz- nagyon elszaporodtak az er- bekövetkezett halalaig ellattályhurcra. Vannak, akik dei falopások. A karancske- a' kulák befolyás alatt állnak!” szi gépállomás viszont nem „Kitűnő jellemű ember Április végen János.ik István akart traktort adni az egyéni y°lf. Sokat látott, sokat étéin ökhelye ties panaszkodott, hogy nincs elegendő tavaszi sára, áripavetőmag. A legelők javítását szorgalmazták. Augusztus 27-én bejelentették, hogy a gabona aratása és csépiése befejeződött, a tarlóhántás és istállótrágvá- zás van napirenden. Testületi ülésen a vb munkájáról állapították meg: „Nem áll feladata magaslatán. Ki kell azdák földjének felszántó 6. Nagy Géza iskolaigazgató 1954. április 16-án vb-ülé’en számolt be az oktatási intézmény helyzetéről és fei- élt. Az 1920-as évek végétől Be'giumban bányász. Általános műveltsége választékos francia nyelvtudással párosult” Balázs Dezső visszaemlékezése. (Folytatjuk) Rozgonyj István— Szabó Gyula NÖGRÁD - 1975. október 5., vasárnap
