Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-05 / 234. szám

Carat Gábor: A fürdő ősszel Sápadt fy,vön dérmarta lombok. A fürdőből rég elszálltak a nimfák. Ázott falak, kopasz fák közt bolyongok; torz ábráik a tél jöttét tanítják. Mi volt itt nyáron! Forogtak a testek tajtékos zöld vizekben, szédületben; karok és lábak izzón keveregtek. Most egy fakó kis mozdulat se rebben. ■ Meghűlt a szél is, Jcrálcog az avarban. Tócsa lett a víz, borzong. nem világít. Csak az emlék sugárzik változatlan fénnyel a tavaszi föltámadásig. Mitos Macourek: A TFŰK Nincs két egyforma tojás, különböző tojások vannak, függ az alakjától, a színétől, a nagyságától, néha a kiállí­táson feltűnik egy kiváló pél­dány, érs egy tyúk a fejébe veszi, hogy megnyer egy ilyen versenyt, masszázsra jár. szaklapokat olvas, és tényleg pompás tojásokat tojik, elvi" Szí őket a kiállításra, és min­denki köréje gyűlik, és ámul­doznak, ezt nézze meg, ezt a tojást, hát nem csodálatos, ehhez mit szól. micsoda for­ma, rm'csoda szín, fog-d:unk. hogy első díjat kap, de képzel­jétek, e«,7szer csak, dór alt ég­ből villámcsapás, csipogás hallatszik, a tojás megreped, a pompázatos tojás kétfelé hasad, és megjelenik egy csi­be. egy nedves, csodálkozó szemű, s odakiáltja a tyúk­nak, végre itt vagyok, meg­jöttem, hát nem mesés, de a úk magánkívül van, ájulás környékezd, ezzel nem szá­molt, és kőrös-körű! minden­ki nagyon lehangolódák, egy ilyen szép tojás, egy ilyen soha r.em látott tojás. s hol­mi csibe tönkreteszi, de a csi­be nem tudja, miről van szó, a csibe mindezt nem halija, a csibe az csibe; ugrál a lép­csőn, hunyorog a napfényben, a napfényben, mely mindent elönt. A TOJFÄ Nincs két egyforma tojás. Van, amelyik fehér, van ame­lyik kék, némelyik pettyes, de mindegyikben egyformán sötét van, olyan sötét, hogy vágni lehet, és alti bent van, az égvilágon semmit nem lát. Nem olvashat, nem passzián- szozhat, meg se tud moccanni. Még az óráját sem tudja megnézni, hogy tulajdonkép­pen mióta van ott. Nagyon kényelmetlen a tojásban ücsörögni, úgy hogy né is cso­dálkozzatok, barátaim, ha az a kolibri vagy krokodil így morog magában: ugyan med­dig tart még, csak már kint lennék végre a napocskán. Alig győzni kivárni és azon tűnődik, milyen lehet a világ és mit lehet,majd ott csinál­ni, lehet, hogy az Opera­házban fogok énekelni, gon­dolja magában, lehet, hogy valamelyik kék tengerben úszkálok? Ki tudja? Honnan tudhatná az ember, hogy éne­kelni, úszkálni, vagy röpköd­ni fog? A tojásban olyan sö­tét van, hogy szinte vágni lehet. Azt sem lehet tudni, hogv az illető egyáltalán kis- csibe, kolibri vagy krokodil, csak az biztos, hogy kápráza­tos lesz, roppant érdekes lesz a világ és alig gy őzi kivárni a niasv napot. Bojtár Endre fordítása Tanúis fsfrnn: Madách bús országnyi bíbor palástodra létünk hímzetett Zengő pipacs vérszín a fekete virág a cifra szerelem Ki a szent küzdésnek keserű kelyhében hagytad ránk örökül megrontatlan nemes igazságod talmi csillagok 'holló ege alatt ha néped szívéből elfogyott a zsoltár s a tragédiák sószín halmai közt gyötrő kiáltásban adtad a virágok biztos ígéretét meglelni nékünk oh áldott a te neved áldott a nemzet kőtáblás oszlopcsarnokában sdách lüre fesiüiiip 8irge?rii I T T voltam gyermekként s vagyok Itt más nyelven köszönnek rám a fák házak bokrok és utak Itt mélyebbszívű nekem az ember De átkosabb a dac E föld hallott itt sírni engem korhely dalokban a csodás énekekben E földből való lábamon a sár S hihetetlenül hitem innen vittem Itt kezdődött és végződhet is itt e rövid lét mely parányi rész csupán De nem kötnek bilincsként kövek neo bazárok s avitt kufár tanyák Szívemben én izmos lábnyomokat s dühödtre dagadt bús bélyeget viszek De túl minden mérgezett szabályon csak bennetek az emberben hiszek Oif fÓVíPT 5-öt, Madách Imre halálá­V—/ÍS nak időpontját, és az aradi vértanúk emlékünnepét, október 6rát az év­fordulónaptárban egyetlen nap választja el. Mostani összekapcsolásukat — a megemléke­zés szándékán túl — egy képzőművésizeti al­kotás indokolja, Madách Imre olajfestménye: Görgey álma. Az ember tragédiájának költőjéről, ma már adatokból tudjuk, hogy a világosi bu­kást követő hetekben, hónapokban nemcsak érzelmileg azonosult az ország gyászával, s nem csupán testvéreit, rokonait siratta, ha­nem cselekedett is. A nógrádi nemzetőrség 184a. szeptember 29.-én gyűjtötte össze fegy­vereit Salgótarján főterén, és nem megszálló hatóság, de önmaga mondotta ki feloszlatá­sát. A puskákból még ugyanazon éjjel 133 darab útrakelt AitoszJ-egova felé, ahol a Madáeh-birtokon egy csőszkunyhóban rejtet­ték el őket. 1849 őszén Csesztve kúriája adott ideiglenes menedéket a dél felé menekülő honti gerillavezéreknek, Záhony Istvánnak és Gracza Anta'nak. Éltől a Madáchtól, Nóg- rád megye forradalmi főbiztosától nem meg­lepőek azok az eszmehűséget bizonyító kép­zőművészeti alkotások sem. amelyek a ked­venc időtöltés oldaláról, vászonra rögzítve őrzik az egy és oszthatatlan egyéniség szel­lemi kézjegyét. Íróasztala fölött az alsósztre- govai dolgozószobában a távoli ősnek is vallott szabadsághős, a szigetvári Zrínyi Miklós mava festette képe függött. Nemré­giben (a NÓGRÁD augusztus 17-i számában) szóltunk a sztregovai templom számára fes­tett Imre-portréról is, amelyen névadó szentjét 1861-ben honvédtiszti egyenruhában ábrázolta. Görgey álma című kisméretű olajíestmé- n.ve az auadi vértanúk emlékét őrzi. róluk Madách egy datálatlan versében is megem­lékezett: Az aradi sírra Nem néztetek erőst, hogy szolgáljátok, Ki fényesen majd jutalmazni tud, Akit szolgáltatok egy árva hon volt, lm sírotokra emlékkő se jut. A kép előterében oroszlánbőrőn, jobb kö­nyökére támaszkodva fekszik Görgey Artúr, honvédtábornoki egyenruhából- Fejénél asz­talka áll, rajta teleírt papírlap hever. Bal karját védekezőén tartja arca elé, mintha kétségbeesetten küszködne a rátörő látomás­sal. A középtérben jelképes ravatal, ame­lyet drapéria fed, s ezen lefelé fordítva a magyar címer látható, korona nélkül — az, amelyet a szabadságharc önálló állama hasz­nált 1849. április 14.. a trónfosztó Függet­lenségi Nyilatkozat után. Két szimbolikus nőalak koszorút helyez a ravatal elé. A fest­mény hátterét szivárványhíd íveli át. Balról huszárok csapata rohamoz, hogy lendületük megtörjön, és a kép jobb oldalán helyet ad­jon, ■— hatásos ellentéttel — az Aradon ki­végzett tábornokok bitófáinak. Ä múltba vetített rege minden olvasója számára világos párhuzammal készíti elő Görgey és az aradi vértanúk történetét — azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a ro­mantikus végzetre hárítsa a felelősséget és Görgey belső konfliktusának ábrázolásával enyhítse az országos közvélemény megdöbbe­nését és felháborodását. Magyarán: az 1849- ben már békepárti Jókai menteni igyekszik a részére maradéktalanul rokonszenves fő­vezért. %A fehér angyal a következő sorokkal végződik: „Szűk, sötét szobában feküdt a v á - vezér. Egyedül, nyomorban, betegen, távol honától.. Reggel volt. Asztalán egy levél hevert, mit azalatt hoztak neki, míg aludt. A levél honából szólt. Bágyadt re­ménnyel véve föl azt; föltöré és elolvasá. Azt olvasá benne, hogy tizenhárom táborno­kát h-iáira ítélték és kivégezek, egyedül 5 kapott kegyelmet.” Madách festményét egybevetve a témáját valószínűleg sugalló Jókai-bekezdéssel, újabb kitűnő bizonyítékát kapjuk a költő forra­dalmi eszmehűségének. A kénen ábrázolt Görgey nem rokonszenves, védekezik a láto­más ereje ellen, a ravatal korona nélkül áb­rázolt címere pedig a költő egyetértő utalását jelzi a Függetlenségi Nyilatkozatra, amelyet viszont a szab a d sá eh arc fővezére mindig és mindenkor elítélt. (Hogy következtetésünk nem túlzott, azt a Madách-levé'tár tanúsít­ja; iratanyagában mindmáig fellelhető a Függetlenségi Nyilatkozat őrizni tiltott szö­vege.) A Görgey álma meglehetősen rossz álla­potban maradt fenn. Szakszerűtlenül előké­szített vászna — mint általában a műkedve­lő festők alkotásai — megrepedezett, amúgyis komor színei elsötétedtek, néhány részlete szinte kivehetetlenné vált. (Ezért nem tud­juk írásunk szemléltetésére másolatát be­mutatni.) A festmény keletkezésének történe­téről jelenlegi tulajdonosa, dr. Csekey Lász- lóné, Paczolay Márta Balassagyarmaton ér­dekes c=a!ádi hagvomanv1- őriz. Eszerint kö­szönő ajándéknak készült Paczolay Imre szá­mára, aki — Szügyben élvén — a költő 195?—53-as börtönfogsága idején többször átlátogatott Csesztvére, hogy a gazdaság ügyeinek intézésében segítsen Fráter Erzsé­betnek. A történet (némileg módosult for­mában) Harsányi Zsolt Ember küzdj... cí­mű régényes életrajzában is felbukkant, a harmadik kötet 29. és 30. oldalán. Harsányi, aki regényének anyaggyűjtése során kiterjedt levelezést folytatott a Madách-család roko­nainak és ismerőseinek laszármaizottaival, újsághirdetéssel kérve segítségükét, alkalma­sint ugyanezzel a családi hagyománnyal ta­lálkozott. Nála Paczolay — keresztnevének említése nélkül — csendbiztos, aki ebben a minőségben fordul meg többször Csőszt vén, Madách jószágainak épségére ügyelve. A budapesti Hadtörténeti Levéltárban őriz­nek egy 1852-ben kelt titkosrendőri jelentést, amely név szerint felsorolja a letartóztatott Madách Csesztvén megfordulni szokott ven­dégeit. Mindkét Paczolay köztük van, de az irat közli egyúttal a forradalom utáni lak­helyüket is: Nárcisz Debercsényben, Imre viszont a Csesztvével szomszédos Szügyben él és gazdálkodik. Ugyancsak Paczolay Imre mellett szóinak azok a periratok is. amelyek — nem sokkal Madách kiszabadulása után, tehát a kép valószínű keletkezési 'idején — arról vallanak, hogy a költő perbe keveredett Nárcisszal egy. Alsósztregovához közeli bir- to'-rs ügyében. Ä rr évtized tudományos ku­iÍ6 U.IOUtatása döntő fordulatot hozott a Madách-életrajz ismeretében. Cik­künk bizonyítja többek között, hogy részle­teiben állandóan gazdagítható és gazdagítan­dó Nógrád költőszülöttének felfogása és élet­útja. lay jutunk közelebb a szellemi hagya­ték iobb megértéséhez, a Tragédia korszerű értékeléséhez. Dr. Iierényi Ferenc iiiiihiaiaiaiaiaafiaiiiaiiiaaaiiaiaiiiiaiiiiaiiiiniiiaiiiaiiiaiaaiiiiaaaaiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiaiaaaaiiaiaiiiaiaiiiaiiiaaiiiaaaiaaaraaaiiiiiaaiiiiiiaaaaiaaaiaaaaaiaaiiiaaaaaiiiaaaaiiaiiaiiiaaaaiiiaiiiiaiaaaiiiaaaataaiiiriaaiiiiaaaaiiaiiai ■ ■iiiiiiiiiiiin||aii| A gazdalajstnom felülvizs­gálatával, az 1951. évi hátra­lékok (tej, tojás, baromfi) kivetésének felülvizsgálásá­val, az adófizetés helyzetével foglalkozott 1952. január 14*én Karamcsság tanácsának végre­hajtó , bizottsága. De napi­rendre tűztek egy kulturális témát is: a mozi átvételét a tanács birtokába. A fennma­radt jegyzőkönyv tanúsága szerint Király József vb-tit- kár többször is hangsúlyozta, hogy a mozit pétnz nélkül vették át. De fontos, hogy legalább szombat-vasárnap lehessen játszani. Marosok József látta el a jegyellenőri, Marosok Anna a pénztárosi tennivalókat. A testület kiegészítésére került sor január 29-én, Be­választották a hát tagú vég­rehajtó bizottságba Virág András tanácstagot, aki . esy rendes, demokratikus em­ber”. A gazdasági kérdések to­vábbra is jelentős súllyal szerepeltek, mivel a közel'á- tás nem volt zökkenőmentes. Nagyon vékonyan adják be­fele a tojást és baromfit — állapította meg maliciózusan a,z egvik vb-tag. Tavaszi munkák, adófizetés, a mozi helyreállítása, a mezőgazda- sági munkák gyorsítása gyakran napirenden szere­pelt. 1952. szeptember 14-én elfogulta hivatalát Ha’mos László, az új Vb-titikár, aki e funkciót egészen 1957-ig betöltötte. Napjainkban nyugdíjasként Szécsényben él. Tanácsülésen örömmel vet­ték tudomásul, hogy meg­szűnt a jegyrendiszer. a pa­rasztok a gabonát, a beadás Mozaik egy tanács történetéből (5.) Fontos a tömegkapcsolatok elmélyítése teljesítése után szabadon ér- kapcsolni az egyszemélyi ve tékesíthették, helyzetképet adatairól. Megállapította: „A kitűnő és jeles tanulók szá^ ma ugyan csökkent, de a bukottaké is: 20"ról 11-re.” Örvendetes jelenségként szűrte le, hogy a munkás­paraszt származásúak tanul­mányi eredménye javult. Gazdagodott az iskola. Bioló­giai felszerelést 1100 forint­A szövetkezeti zetést! Államigazgatási fel- bol,®7'e e ' Rákosi 1951. adatok — tömegkapcsolatok közöset es fiiimve í o határozta elmélyítése a fontos.” Szép- forintból vásárolták., L g február 25-én így meg: „Egyik lábunk az ipar- temlber 14-én, vasárnap ban szocialista, másik Iá- nácsülést tartottak. A bunk pedig a kisparcellákon gyűjtést értékelték, van.” Ám a szécsénvi járás­t”. tottak a szülői értekezletek, kg. a részvétel aránya 100 szá- fog:al- zalék. Ám a cigánygyerekek koztak az caszi munkák ál- f tanévben 3900 íia,>,ot ban ekkor már 25 termelő- lásával. Egys égesen hitet lasztottak. Teli cipó- es ru a- szövetikezet működött. Sós- tettek a kollektív vezetés hiányra _ hivatkoz ak. hóm hártyán 80 százalékban szó- mellett, mert „egy ember szúíeik K>1 kere eí- •< ® tévedhet és ezáltal rossz in- világositas semmit nem er De Kara.ncsságon az iskola tézkedések történnek.” bunte ni ce y v . i 1954. április 9-én szögezte végrehajtó bizottság, rövid időre — Ko­«n«*. own i eljárást, vács Lajos társadalmi elnök- _ T , . _ . bírósági felelősségre vonást helyettestől Kuris György L“z!!o’ Jan,°*lk ,n’ “ kezdeményeztek. A Központi vett« át Karan osságon a vb- Vl^g elnöki tisztséget. Önkritikát gyakoroltak, mert a terme­cialista községgé vált. De Kara.ncsságon az tüzelőeilótása is nehézségekbe ütközött. Az 1953-as esztendő le a keménynek ígérkezett. A Iá- hogy zítók ellen rendőri az igazgató. Harmonikus volt a [kapcsolat a tanács és> az iskola között. A vb tag­ja: Kuris Gvörgy, Halmos Vezetőség 1953. június 27— 28-i ülésén foglalkozott a szocialista építés során elkö- lési bizottság tagjai a vetett hibákkal. Alig ko és- Horváth János Sándor volt. ke- Az év egyik jelentős helyi adásban nem jártak elő! esemenye, hogy 1954. novem- rá.bban április 9-én Karancs- személyes ió pé’dával. Pan.a- bér 28-án Bene Jánost va ságon a végrehajtó bizottsági szók is szóba kerültek. Báli lasztottá^ meg _ tana”?'n,0r"" ü'ésen megállapították: „Ébe- Sándor nehezményezte, hogy akj e t:ls7tsfrfí. 19 ren kell vigyáznunk az ősz- nagyon elszaporodtak az er- bekövetkezett halalaig ellat­tályhurcra. Vannak, akik dei falopások. A karancske- a' kulák befolyás alatt állnak!” szi gépállomás viszont nem „Kitűnő jellemű ember Április végen János.ik István akart traktort adni az egyéni y°lf. Sokat látott, sokat ét­éin ökhelye ties panaszkodott, hogy nincs elegendő tavaszi sára, áripavetőmag. A legelők ja­vítását szorgalmazták. Augusztus 27-én bejelentet­ték, hogy a gabona aratása és csépiése befejeződött, a tarlóhántás és istállótrágvá- zás van napirenden. Testü­leti ülésen a vb munkájáról állapították meg: „Nem áll feladata magaslatán. Ki kell azdák földjének felszántó 6. Nagy Géza iskolaigazgató 1954. április 16-án vb-ülé’en számolt be az oktatási in­tézmény helyzetéről és fei­- élt. Az 1920-as évek végétől Be'giumban bányász. Általá­nos műveltsége választékos francia nyelvtudással páro­sult” Balázs Dezső vissza­emlékezése. (Folytatjuk) Rozgonyj István— Szabó Gyula NÖGRÁD - 1975. október 5., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom