Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)
1975-10-05 / 234. szám
i*c*%<»*rfrt*ííg,i parthalfirowloli nyom&kan 'It.) A kedvezőtlen adottságú téeszek feladatai MINTEGY 250 ezer embert, adottságú termelőszövetke- idején — aratáskor, őszi beta- termelőszövetkezeti tagot, zetek helyzetét, majd a hatá- karításkor — a gépek és a vagy termelőszövetkezetben rozat alpján fejlesztési kon- kezelőszemélyzet átcsoporto- dolgozót érint közvetlenül ez cepciókat dolgoztak ki, elké- sítása, kölcsönadása, a téma. A szövetkezeti gaz- szítik a kedvezőtlen adottsá- A pártszervezetek vegye- daságok egyharmadát a köz- gú területek fejlesztésének nek részt az üzemfejlesztési vélemény .„gyenge” jelzőivel komplex tervét. Szükséges, illeti, Nógrád megyében en- hogy a pártszervezetek segít" nél lg többet, s ez méltán, sék és ellenőrizzék a megyei isérti az itt dolgozó tagokat, pártbizottság határozatának ■dolgozókat. Hiszen a legtöbb végrehajtását: „A termelési gazdaságban a tagság tehet szerkezet korszerűsítését fo- legkevésbé arról, hogy gazda- lyamatosan, a népgazdasági sági eredményeik nem érik érdek és a helyi adottságok el az átlagot, bár dolgoznak tervszerű összekapcsolásával, Ők annyit, vagy esetenként tervekre alapozva, komplexen felszabaduló munkaerőt hol és többet, mint az „erős” sző- kell végrehajtani. Biztosítani hogyan foglalkoztassák, vetkezetek tagjai. Éppen kell minden terület legkedve- ezért helyesebb, ha ezeket a zőbb hasznosítását, intézkedni kell a parlagterületek felszámolására.” tervek készítésében. Ügyeljenek arra, hogy ne merüljenek ei - a részletkérdésekben, figyelmüket a jövő szempontjából legfontosabb kérdésekre koncentrálják. Behatóan fogJ lalkozzanak a kommunisták azzal a kérdéssel, hogy a termelés egyszerűsítése miatt gazdaságokat a nehezebben kimondható, dé a tényeket mindenképpen megerősítő „kedvezőtlen adottságú” szövetkezetnek nevezzük. Ezeknek a gazdaságoknak, Illetve tagjaiknak problémái nem új keletűek, és még azt sem mondhatjuk, hogy nem érezték mindenkor a társadalom segítőkészségét. A segítés módja, mértéke azonban mindenkor a közgazdasági környezethez, a mezőgazdaság előtt álló feladatokhoz igazodott, s igazodik- a jövőben is. A kedvezőtlen adottságú A KEDVEZŐTLEN adottságú -termelőszövetkezetek társadalmi, gazdasági nehézségeit nem lehet megoldani a helyi párt-, társadalmi és gazdasági szervek nélkül. Legfőbb feladatuk, hogy tárják és' mérjék fel a helyi adottságokat és lehetőségeket a gazdálkodós fejlesztésére. Tekintve, hogy a kedvezőtlen adottság — a rossz talaj és domborzati Viszonyok — népi egy_egy szövetkezeti gazdaság határá" tsz-ek támogatásának kezdeti r* ^'riftotódnak^ hanem az ta_ esetek többségében tajkorzeldőszakában a segítés a gok jövedelmének kiegészítésére korlátozódott. Később az állam ösztönözte a szövetke- . zeteket az adottságaiknak leginkább megfelelő termények, állati termékek termelésére. Természetesen a támogatás, la segítség sohasem pótolhatta a helyiek, a szövetkezeti tagok munkáját, helytállását, s a jövőben is elsősorban rajtuk múliik, hogyan élnek az állam, ,a társadalom biztosította lehetőségekkel. Az utóbbi évek általános gazdasági és kulturális fejlődése, a munkásosztály és a szocialista ipar növekvő eredményei, az élelmiszer-termelés győrieket érintenek — a pártszervezetek szervezzék meg a ter- mel’szövetkezetek közötti ösz- Támog ássák az olyan kooperációkat, amelyek a-z arra alkalmas termelőszövetkezetek, vagy állami gazdaságok szervezésével, közreműködésével — az iparszerű termelési rendszerekhez hasonlóan — gazdasági alapon összefogják egy_egv tájkörzet nagyüzemeit. Az ilyen társulások, egyesülések alkalmas kereteivé válhatnak átfogó fejlesztésének, az adottságoknak legjobban megfelelő gazdaságos termelés szervezésének. Az együttműködés jól pél- sabb ütemű emelkedése meg- dóit találjuk a pásztói járás- felelő alapot biztosított ah- ban, ahol az üzemek között hoz, hogy gyorsabb ütemben ésszerűen cserélik a földeket változtassunk a kedvezőtlen és Nógrád megyében szinte adottságú tsz-ek helyzetén, általános gyakorlattá vált a Napjainkban lehetőség nyílik jelentősebb munkacsúcsok a mezőgazdaságban is a fokozottabb szakosításra. A megyei pártbizottság a beruházásokkal kaipcsolato- san is fontos határozatot hozott. Ebből idézünk: „Elő kell segíteni, hogy az állami fejlesztési hozzájárulások még jobban segítsék elő a termelési szerkezet korszerűsítését, a hosszabb távra szóló feladatok megoldását.” Az üzemfejlesztési terveket az üzemek vezetőinek kell elkészíteniük, s erre nem mindegyig szövetkezetben képesek a vezetők. A szövetkezetek kedvezőtlen adottságai miatt — alacsony jövedelem, gyenge szociális ellátottság, nagyobb fokú bizonytalanság — a szakemberek száma és felkészültsége alacsonyabb, mint a jól, vagy közepesen gazdálkodó szövetkezetekben. Több gazdaságban a vezetőség is megerősítésre szorul. A pártszervezetekre hárul az a feladat, hogy a káderpolitikái irányelvek figyelembevételével erősítsék szövetkezetünk gazdasági és szakvezetését. Helyes, ha terveik készítéséhez a környező tsz-ek jól felkészült szakvezetőinek segítségét is igénylik. A KEDVEZŐTLEN adottságú termelőszövetkezetek tagjai, nagy jelentőségű léoés előtt állnak: jövőjükről döntenek, amikor meghatározzák gazdaságuk fejlesztésének irányát, módját. A mai döntés előnyét, vagy hátrányát még a későbbi generációk is érzékelik. A helyes döntés metvh0rai diában a pártszervezetek segítsék a téesz taeiait. M. H. termelés a gaz- visszadasáetalan szorítására. Való igaz, hogy könnyebb az általános feladatokat megfogalmazni és nehezebb ezeket megvalósítani. Szerencsére a társadalom széles rétegét közelről érintő ügy jóval túl van a kezdet kezdetén. A párt felsőbb szervének határozata után a kormányzati szervek is kidolgozták a szükség eg intézkedéseket, s a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek fejlesztését szolgáló gazdasági ösztönzők az V. ötéves terv szabál vozórendsze- rének szerves részeként kerülnek kidolgozásra. A Nógrád megyei pártbizottság is megtárgyalta a kedvezőtlen A SzoTjetnnió tiido!üányo§ kapcsolatai A Szovjetunió aktívan részt gazdász és más szakember yesz több mint 480 nemzet- vesz részt, közi szervezet politikai, gaz- A Szovjetunió támogatja a dasági, tudományos-műszaki, nemzetközi tudományos--mű- kuiturális, sport stb. tévé- szaki kapcsolatok fejlesztését, ketnységében. Közülük há- részt vesz a különféle nem- romszáznál több (mint pél- zetközi kongresszusok és dául az ENSZ 18 szervezete, szimpóziumok munkájában. 30 kormányközi' és több mint Az ország területén tavaly 260 kormányon kívüli szerve- mintegy 90 nemzetközi tüzet) gazdasági, tudományos és dományos kongresszust, kon- müszaki kérdések tanúimé- ferenciát, szimpóziumot ren- nyozásával. megoldásával deztek, csaknem négyezer foglalkozik. Munkájukban külföldi szakember részvételé- több ezer tudós, mérnök, köz- vei. fis ©sEsaeínevelő nsiinka a pártmunka szerves része Beszélgetés Rilh Lajosnévall, a balassagyarmati városi pártbizottság titkárával zelmúltban értékelte a váró. si párt-végrehajtóbizottság. Az átmeneti gondok, amelyek a gazdálkodásban jelentkez. tek. éreztetik hatásukat a politikai nevelő. inunkéban is. Nincs még egészen két esztendeje, hogy a megye valamennyi pártalapszervezetében taggyűlésen vitatták meg a párttagok eszmei-politikai nevelését, határozták meg a további tennivalókat. A termékeny viták, a helyi feladattervek alapját a megyei párt- bizottság döntése képezte. A mostani vizsgálódások — az októberi {járttaggyűlések — tárgya nem más, mint az 1973. novemberében hozott helyi határozatok ellenőrzése. Balassagyarmaton már szeptemberben napirendre tűzték az eszmei-politikai nevelő munka helyzetét. Az elmúlt két esz. tendő, a most lezajlott tag. gyűlése^, tapasztalatait R ith Lajosné, a városi pártbizottság titkára foglalta össze. — Ha 1973-ban indokolt volt szólni eszmei-politikai neveegy adott területen. A jelentkező antimarxista nézetek, kispolgári szemlélet és magatartás elleni következetesebb küzdelem ugyancsak szóba került a taggyűléseken. Mindezekkel összefüggésben tekintették át az elmélet és a politikai gyakorlat kapcsolatát. A kommunisták őszintén, kritikusan vizsgálták saját tevékenységüket. Azt, hogy milyen színvonalon valósítják meg a párt határozatait, mennyiben ismerik meg az ebből adódó tennivalókat, mennyiben sikerült azonosul- niok a feladatokkal. A politikai oktatás jelenlegi rendszerét. a pártsajtót, a különböző pártkiadványokat a legtöbb pártalapszervezetben hasznos segítségnek értékelték. — A taggyűlések tapasztalatai — a beszámolók, az aktív, széles körű viták — azt lő munkánk helyzetéről, fel- igazolják, hogy a tisztségviadatairól, akkor most még- inkább szükséges megtenni — kezdte a beszélgetést Rith Lajosné. — A szilárd eszmei alap, mint a jó iránytű, segít eligazodni a mindennapok egyre bonyolultabb eseményei, jelenségei között. A párttagok tanácskozásai ellenőrzését is jelentik az eszmeipolitikai munkáról hozott párthatározatnak. Szükségességét érzi ennek a párttagság is. Az elmúlt években ugyanis lényegesen több döntés szüf letett, mint amennyit sikerült ellenőriznünk. Az MSZMP XI. kongresz- szusának valamennyi dokumentuma foglalkozik az eszmei-politikai nevelő munka szerepével, feladataival. A városi pártbizottság, milyen segítséget adott a, pártalap- szervezetéknek e tevékenységet elemző taggyűlések előkészítéséhez? Milyen tapasztalatokat hoztak, a balassagyar. maii kommunisták tanácskozásai? ;— A városi pártbizottság, mint mindén alkalommal, ezúttal is • részt vett a párttag- gyűlések előkészítésében. Mi az elvi, politikai útmutatást tartottuk szükségesnek. Azt, hogy az eszmei-politikai nevelő munka összegezésekor valóban a leglényegesebb kérdésekről essék szó. Azokról, amelyek koncentrált ideoló. giai munkát igényelnek. — Hogy melyek voltak ezek? Fontosnak tartottuk többek között, hogy a város valamennyi alapszervezetében egyértelműen tisztázzák, mi indokolja a határozat végrehajtásának ellenőrzését. Az előkészítő munka során felhívtuk a tisztségviselők figyelmét arra is, elemezzék, hogyan változtak az eszmeipolitikai nevelő'munka körülményei. fejlődött a párt-, a társadalmi, a gazdasági élet. selők, a párttagság egységesen értelmezi a megyei, a városi pártbizottság állásfoglalását. A legtöbb alapszervezetben reális tennivalókat határoztak meg az eszmei-politikai munka további javítására. A tartalmi tennivalók mellett sok helyen felülbírálták a pártmunka stílusát is, s meghatározták, hol szükséges hatékonyabb eszközöket, módszereket alkalmazniok. — Hogyan minősítette a párttagság az eszmei-politikai nevelő munka körűimé, nyelnek változását, e tevékenység újabb lehetőségeit? A párt politikájának következetes megvalósulása, a helyi politikai gyakorlat hogyan segíti a párttagok eszmei-politikai nevelését, tisztánlátását? — Szinte valamennyi alapszervezeti taggyűlésen egyértelmű volt az állásfoglalás: a körülmények, a lehetőségek kedvező változása, a párt következetes elvi politikája jő hatással volt a párttagság eszmei-politikai nevelésére. A kommunisták egyértelműbben, határozottabban foglalna«: állást a szocialista építőmunka bonyolultabb kérdéseiben Több pártalapszervezetben megfogalmazódott az is, hogy a politikai nevelő munka hatását rontja, ha gondok jelentkeznek az üzemi demokrácia érvényesülésében, a dolgozók észrevételeit, javaslatait válasz nélkül hagyják. — Hogyan jelentkeznek az alapszervezetek munkájában a szocializmustól idegen, ajitimarxista nézetek? Meny. nyiben van tere a kispolgári szemléletnek, magatartásnak, s hogyan ítélte meg mind. ezeket a kérdéseket a párttagság? — A pártszervezetek döntő többségében határozottan fellépnek a szocializmustól idegen eszmeáramlatok, gyakorlat ellen. A kispolgári szemlélet és magatartás ellen például sokan emeltek szót, de egészen másképpen közelítették meg, mint 1973-ban. Akkor a túlzott anyagiasság, ha- rácsolás, önzés ellen emeltek ‘ szót. Most viszont a politilcfli közömbösséget, a közéleti pasz. szivitást, a bejáró dolgozók két- laki életmódját, a vallásos világnézetet, az egyéni ér. dekek túlhajszo/ását ostorozták. A legfőbb ellenszernek a helyi politikai gyakorlat további javítását, a pártélet, a taggyűlések, pártcsoportok munkájának ' élénkítését a pártmegbízatások rendszerének kiépítését, a munka számonkérését sürgették. Mindezt természetesen abból a helyes alapállásból vizsgálták a párttagok, hogy a helyi politikai gyakorlat, éppen az elmúlt néhány év alatt sokat fejlődött, kedvezően változott. Azonban a követelmények minden szinten nőttek. A fej. lett szocializmus építése, mindenekelőtt a pártszervezetektől, a párttagoktól kíván következetesebb munkát, határozottabb, bátrabb kiállást a párt politikája mellett. — A tapasztalatok birtokáis. Az agitáció, a propagan- ban, hogyan lehetne méghaHa o Vrjmmnnlcfólr -»-»ól /-J o 4 A X ~X da, s a kommunisták példamutató magatartása mind erőteljesebben alakítja, formálja a közösséget, amelyben dolgoznak. — A pozitív irányú változás egyik fontos, előfeltételeként szóltak a párttagok tározni áz ' eszmei-politikai munka főbb feladatait? — Az eddigi tapasztalataink igazolják,, hogy sikerült e téren előbbrejutnunk. Az ideológiai munka „elkülönültsége” a pártmunka egészétől sokat oldódott, közétöbb taggyűlésen is a párt lebb éerült a mindennapi élet- politikájának megvalósításáról és a helyi politikai gya. korlat kapcsolatáról. A beszámolók, a viták mind-mind azt erősítették, hogy az alapvető elvi-politikai-ideológiai kérdéseket egységesen, helyesen ítéli meg párttagságunk. Nem vitatták például egyetlen alapszervezetben sem a munkásosztály, a párt vezesul meg a párt politikája egyCvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Vizsgálják meg, hogyan való- szerepét, a párt szövetsé- ' gi politikáját. Az előfordult ugyan, hogy ez utóbbit a munkás-paraszt szövetségre szűkíA SALGÓTARJÁNI Kohá' szati Üzemek csaknem száznegyven szocialista brigádjából ez idáig harminchét kapta meg az aranyjelvényt. A kovácsoló B üzem Március 21 Szocialista Brigádja négy- Brigádunk tizenöt évvel szeres tulajdonosa a kitünte- előtt alakult. Igaz, már A példa ereje gyáregységben meghirdetett takarékossági versenyben a Március 21 Szocialista Brigád a harmadik helyezést érte ezketésnek A gyárkapuval szemben, a nemrégen felújított, hatalmas csarnokban dolgoznak régi, hagyományos gépekkel. Talajmegmunkáló gépalkatrészeket, szántóvasakat, ekefejeket, boronatárcsákat készítenek. Szántóvasakat az országban egyedül itt gyártanak. A mezőgazdasági üzemek folyamatos ellátása tehát nem kis faladét, s nem is akármilyen felelősség. Az izzó vas pokoli hőséget áraszt, zúgnak, sisteregnek a gépek. Nehéz fizikai munkát igényel a termelés. — Igen, ez határozza meg tevékenységünket. A felelősség és a nehéz munka — mondja Kokinda János bri- pádvezető. — Nem mindegy, hogyan, milyen minőségben tudunk eleget tenni feladatainknak. Csak összetartó kollektíva dolgozhat zavartalanul. vesen vagyunk a régiekből, de összeszoktunk és igyekszünk helytállni. A munka jellegéből adódik, hogy viszonylag alacsony képzettségű dolgozók kerülnek az üzembe. így lett a brigád egyik legsürgősebb, legfontosabb feladata a tanulás, a művelődés. íme néhány sor a brigádfelhívásból, vállalásból: „A tanulást, a Foglalkozásaikat a vörös sarokban tartják. A munka átszervezésével biztosítják, hogy a dolgozóik részt vegyenek a foglalkozásokon. A termelésből hiányzók munkáját a közösség pótolja. Az elmúlt tanévben négy brigádtag végezte el a nyolc általános iskolát, és most is négyen tanulnak. Emellett vannak, akik szakmunkás- ián,folyamon szereznek szak- képesítést, s ésaknem teljes el. De nincs nista műszak, társadalmi amelyből ne olyan kommu- vagy egyéb munkaakció, vennék ki a művelődést a termelőmun- létszámmal részt vesznek ookával egyenértékűnek tartjuk. .. Elsődleges feladat: hogy azok, akik nem végezték el az általános iskola 7. és 8. osztályát, 1974-ben kezdjék el tanulmányaikat. A brigádmunka értékelésénél ezt figyelembe vesszük, s ha kell következetesen járunk el (kizárás)...” A tovább tanulást segítendő, a kovácsoló üzem kezdeményezésére létrehozták a litikai oktatáson. De érdeklődő hallgatói az ismeretterjesztő előadásoknak is. A tanultakat a gyakorlatban hasznosítják, hogy munkájuk könnyebb, gyorsabb legyen. A brigádban számottevő az újítások száma, a brigádvezető is beadott egy újítást. A szánfóvasgyáirtás talán legnehezebb műveltét, a köszörülést, s az ezzel együttjáró munkát pró" helyi dolgozók iskoláját, hálják felére csökkenteni. részüket példamutatóan. • — PERSZE, nem annyira egyszerű, s nem azit jelenti, hogy nincsenek nehézségeink, gondjaink — mondja a brigádvezető. Hosszú évtizedek után lassan — három év múlva — nyugdíjba készül. Én azt mondom, hogy tiszta szívvel kell dolgoznunk. Hogy tényleg rászolgáltunk-e a szocialista címre? Igyekszünk szocialista módon dolgozni, élni, tanulni. A példák erejével bizonyítjuk nap mint nap. Nem érzi közülünk senki sem kényszernek a többletmunkát, a társadalmi tevékenységet, a tanulást. Persze van mág sok tennivalónk. A szemléletformálásban. a nevelésben, hogy valamennviem iól értsük: nem nvnd-°gy, miként dolgozunk, élünk. O. L. tették. Pozitív, jól hasznosítható tapasztalatokat gyűjtöttünk a szocialista értelmiség helyéről, szerepéről, fokozódó felelősségéről, a szocializmus építésében. Az ügyészségnél tartott párttaggyűlésen egyértelmű volt a vélemény: a párt joggal támaszt magasabb követelményeket a szocialista értelmiséggel szemben. Hiszen felkészültségéből, szakmai és politikai képzettségéből, az építőmunkában elfoglalt helyéből adódik nagyobb felelőssége is. — A legtöbb tanácskozáson a feltételek között említették a helyi gazdasági munka eredményeit. A húsipari vállalatnál például a vezetés erősítése hozott lényeges változást a munkában. A kábel, gyári kommunisták kedvezőnek ítélték, hogy megnőtt a pártban a fizikai munkások aránya. A Fémipari Vállalatnál dolgozó kommunisták tapasztalatai ugyancsak a gazdasági és politikai nevelő munka szoros kapcsolatát, kölcsönhatását erősítették, A X'á’lalat helyzetét, továbbfejlődésének lehetőségeit a köhez. A munka eredményei a politikai gyakorlatban mérhetők. Ügy értékeljük, hogy az eszmei-politikai nevelő. munka mindinkább a párt. munka szerves részévé válik. — Eredményeink és gondjaink jól körvonalazzák további tennivalóinkat. Ezek közül két általunk lényegesnek ítélt feladatot hangsúlyoznék. Az egyik a pártélet, a pártmunka javításával, a pártdemokrácia szélesítésével, további következetes küzdelem a politikai közömbösség, a passzivitás ellen. A másik a következetesség a párthatározatok megismerésében, megismertetésében, megvalósításában és a munka ellenőrző, seben. A vizsgálódások iga. zolják, hogy e tekintetbén van még tennivalónk bőven. Több alapszervezetnél is elhangzott, hogy a taggyűléseken még mindig kevés az eszmei-politikai tisztánlátást segítő téma. Más esetben kifogásolták, hogy a határozatok, a párt állásfoglalásai csak egy bizonyos szintig jutnak el, s ezt a szintet nem minden esetben a párttagság egésze jelenti. Ez bennünket is arra késztet, hogy felülbíráljuk eddigi módszereinket. Mert a párthatározatok egységes végrehajtása feltételezi. hogy ne csak a vezetők, de minden párttag ismerje feladatát. Azt, hogy a kommunistáknak személy. szerint, mit kell tenniök a döntések maradéktalan megvalósításáért — mondotta befejezésül a balassagyarmati városi párt- bizottság titkára. Vincze Isfvánné NÓGRÁD - 1975. október 5., vasárnap
