Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)
1975-10-30 / 255. szám
Nagygyűlést rendeztek egy moszkvai gyárban a hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó VDK párt- és kormánydelegáció tiszteletére. A vietnami küldöttséget Le Duan. a. párt első t.tk íra vezeti Aláírták a magyar— szovjet kormányközi bizo’tság jegyzőkönyvét Tovább fejlődik ipari-kereskedelmi kooperációs együttműködésünk Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—szov- giai, gumi- és műanyag-feldol- j-t gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 16. ülésszaka. A jegyzőkönyvet szerda délután a moszkvai KGST-székházban dr. Szekér Gyula és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek, a kormányközi bizottság társelnökei írták alá. A kormányközi bizottság 16. ülésszakát október 27—29. közöt tartották meg Moszkvában. A bizottság nagy figyelmet fordított a Lázár György és A. M. Koszigin miniszter-elnök 1975. október 21-i találkozóján létrejött megállapodások megvalósításával kapcsolatos intézkedések kidolgozására. A találkozóról kiadott magyar— szovjet közös közleményből eredő konkrét intézkedések előkészítésével kapcsolatban a bizottság meghatározta a két ország illetékes szerveinek munkarendjét, a munkák határidőit és irányait. A bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a két ország együttműködő minisztériumainak és főhatóságainak javaslatait, a gyártásszakosítás es kooperáció további fejlesztésével kapcsolatban. a híradástechnikai iparban, az autóiparban, a könnyű- és élelmiszeripari gépgyártásban, a vegyipari és kőolajipari gépgyártásban, a vegyiparban, a szerszámgépgyártásban, a papíriparban és a gyógyszeriparban. A bizottság •ülésszaka során két kormányközi és tizenegy tárcaközi egyezményt írtak alá a gyártásszakosításról és kooperációról. A bizottság megvizsgálta az öt magyar nagyvállalat és a megfelelő szovjet vállalatok közötti együtmüködés elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket. Az aláírt egyezmények közül kettő a Csepel Autógyárral és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárral folytatott műszaki-termelési együttműködés elmélyítésére és kibővítésére vonatkozik. A bizottság meghallgatta a szovjet és a magyar külkereskedelmi szervek beszámolóit az 1975. évi áruforgalmi jegyzőkönyv végrehajtásának menetéről és megállapította, hogy a két ország gazdasági együtműködése továbbra is sikeresen fejlődik. A bizottság megvizsgálta a két ország közötti gazdasági és mű(Folytatás az t. oldalról) mint 90 százaléka vesz részt. A nyugdíjas és járadékos tagság esetében ez a gazdálkodási forma még mindig jelentős megélhetési tényező, ezért a háztáji gazdálkodást szociális okokból is támogatni kelL Az elnökség megvizsgálta, hogyan alakult a közős és a háztáji gazdaságok kapcsolata az elmúlt években. A szoros együttműködésre módot adnak a7. érvényben levő rendelkezések, amelyek lehetővé teszik például a közős áruértékesítést, az anyagbeszerzést, és a háztáji gazdák egyéb támogatását. Számos termelőszövetkeact magasan szervezett formában, önálló üzemágként kezeli a háztájit, mintegy 420 agrármérnököt, a tsz-ek főállásban szaki-tudományos kapcsolatok < fejlődését a mezőgazdaságban és jóváhagyta a vetőmagvak, valamint a szőlő- és gyümölcsszaporító anyagok termesztésében való együttműködésről előkészített egyezménytervezetet. A bizottság megvizsgálta és állástfoglalt a Dunai Vasmű oxigénkon- verteres üzemének építésében való együttműködéssel, valamint a Magyar Gördülöcsa- págy Művek rekonstrukciójáról szóló kormányközi egyezményből eredő kölcsönös kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kérdésekben. A bizottság jóváhagyta a két ország illetékes szervei által az 1976—1980-ra egyeztetett legfontosabb műszakitudományos problémák végrehajtási programjának előkészítésével kapcsolatban végzett munkát. A gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok továbbfejlesztése és elmélyítése érdekében a bizottság célszerűnek tartotta, hogy egyes iparágakban közvetlen műszaki-tudományos együttműködést hozzanak létre. A bizottság munkája a testvéri barátság és a kölcsönös egyetértés szellemében zajlott le. A jegyzőkönyv aláírása után magyar és szovjet gazdasági vezetők 13 államközi egyezményt írtak alá. A megállapodásokat újabb területekre terjesztik ki a két ország közötti gyártásszakositást és termelési kooperációt. részben az idei év végéig érvényes egyezményeket hosszabbítanák meg a következő öt évre. Ez utóbbiak közé tartozik a Zsiguli-kooparációs egyezmény. míg új ágazatokat, illetve gyártmánycsoportokat érintenek a hidromechanikus sebességváltók, a komplett laboratóriumok, a híradástechnikai, kereskedelemtechnolóbíztak meg a háztáji termelők irányításával és szaktanácsadással. 1350 tsz vállalkozott a háztáji termékek értékesítésére, több mint 700 szövetkezet pedig az anyagok beszerzéséről is gondoskodik. Az elaprózott termelési és értékesítési viszonyokkal azonban nem mindenhol tudtak megbirkózni. Nagyon sok üzem vezetői csakis a nagyüzemi termelésre fordítanak figyelmet, nem törődnek a háztájival, holott ebben az ország minden vidékén még jelentős tartalékok vannak. Az elnökség úgy határozott, hogy a jövőben az eddiginél is jobban fel kell’ karolni a háztáji gazdálkodás ügyét, korszerűsíteni kell a kisüzemi gazdálkodást; a teendők egysége meghatározására az elnökség ajánlást ad ki. (MTI) gozo gepek, valamint műtrágyacsomagoló és -szállító vonalak szakosított és kooperációs gyártására vonatkozó megállapodások. Egy további egyezmény a vetőmagvak és má6 szaporítóanyagok termesztésében teszi lehetővé a széles körű együttműködést a két ország mezőgazdasága között. Két egyezmény vegyipari termékek és gyógyszerek gyártásszakosításáról intézkedik. Végül aláírtak két egyezményt a műszál-tudományos együttműködésiről a szerszámgépek és a küszürű- gépek gyártásában. Az ünnepélyes aláírás után a két delegáció vezetője röviden méltatta az ülésszak munkáját. Mihail Leszecsko rámutatott: a két ország szakminisztériumainak és más érdekelt intézményeinek jó előkészítő munkája tette lehetővé, hogy a bizottság rövid idő alatt számos fontos kérdésben döntött. A most megkötött egyezmények, valamint a magyar zöldség-gyümölcs szállításról a múlt héten aláírt megállapodás alapján a két ország 1976, és 1980. között másfél m i U iárd rubel értékű áruforgalmat bonyolít le. Dr. Szekér Gyula köszönetét mondott a szovjet partnerek segítőkészségéért és hangsúlyozta. az érintett magyar szervek, vállalatok, ugyancsak mindent megtesznek a megállapodások és az ülésszakon kitűzött feladatok sikeres teljesítéséért. Tömören azzal jellemezhető a magyar—svéd politikai érintkezés, hogy kapcsolataink problémamentesek. Látogatások Államférfiainknak az utóbbi években kölcsönösen tett látogatásai krónikájában fontos esemény volt 1970-ben a magyar külügyminiszter — Péter János — svédországi útja, tárgyalásai. Ennek viszonzása lesz most Sven An- dersson magyarországi látogatása. Egyébként Olof Palme svéd miniszterelnök is rendelkezik érvényes meghívással magyarországi látogatásra. Az egyes minisztériumok közötti kapcsolattartás jó. 1974-ben S. Lundquist földművelésügyi miniszter és Krister Wickman, a Svéd Nemzeti Bank elnöke. volt külügyminiszter látogatott hazánkba. Svédországban járt dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter és dr. Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke, ez év októberében pedig Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. Svéd részről 1975-ben Hans Gustafsson közigazgatási miniszter júliusban. Nor- lint közlekedési miniszter pedig szeptemberben járt Magyarországon. Gazdaság Kéto'dalú kapcsolataink szerződéses alapját az 1973 decemberében aláírt hosszú lejáratú — 1973—78-ra szóló — kereskedelmi megállapoTámogaíni kell a háztáji gazdá'kodást Losonczi Pál Szóinál iá hau Kádár János fogadta Naumenkót Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán, a Központi Bizottság székházában bemutatkozó látogatáson fogadta Jurij Andreievics Naumenko vezérezredest. az egyesített fegyveres erők főparancsnokának magyarországi képviselőjét. A szívélyes, elvtársi találkozón jelen volt Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint Czinege Lajos vezér- ezredes. honvédelmi miniszter. (MTI) KÖZLEMÉNY ISémeth Károly csehszlovákiai látogatásáról A CSKP Központi Bizottságának vendégeként október 27—29-én baráti látogatást tett Csehszlovákiában Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Németh Károlyt csehszlovákiai látogatása során fogadta dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára. Az MSZMp Politikai Bizottságának tagja Csehszlovákiában megbeszé’éseket folytatott J. Kempnyvel, a CSKP KB elnökségi tagiával, a Központi Bizottság titkárával, továbbá a CSKP Központi Bizottságának több mis vezető munkatársával a két párt gazdaságpolitikájának kérdéseiről, népgazdaság- tervezési és -irányítási tapasztalatokról, valamint a Csehszlovákia és Magyarország közötti — főleg — gazdasági együttműködés további fejlesztésének időszerű kérdéseiről. A fe’.elc értékelték a gazdasági együttműködésben elért eredményeket és megvitatták. hogyan lehetne rrris szorosabbra fűzni az MSZMP és a CSKP együttműködését gazdasági-tudományos és műszaki területen, főképpen a KGSTrországok szocialista gazdasági integrációja komplex programjának megvalósításábanA látogatás, amely szívélyes és elvtársi légkörben folyt le, hozzájárult az MSZMP és a CSKP közötti együttműködés további kiszélesítéséhez. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) el népünknek a szabadságot. A fasizmuson aratott diadal indította meg az évszázados gyarmatbirodalmak összeomlásának fel nem tartóztatható folyamatát, amelyben Szomália is kiharcolta nemzeti függetlenségét. — Az 1969-es októberi forradalom kiemelkedő mérföldköve Szomália történelmének. Ekkor köszöntött rá az igazi szabadság. Mohammed Sziad Barre állt az élére a valóban hazafias érzelmű, haladó tiszteknek, akik a nép szeretetétől és tiszteletétől indíttatva vitték végbe a forradalmi fordulatot. Jól ismerjük országuk életének azóta lezajlott eseményeit. Jól ismerjük azokat a nagyarányú társadalmi, politikai és kulturális változásokat, amelyek újjávarázsolták Szomália arculatát. — Minden állam és minden nép életében vannak olyan események, amelyek ítéletet mondanak életképességéről, az általuk választott és járt út életrevalóságáról, és az ország politikai vezetésének érettségéről. Vitán felül áll, hogy az utóbbi években a Szomáliára tört pusztító aszály ilyen próbának vetette alá az ország népét és vezetését. — Szomália állta a próbát! Teljes joggal elmondhatjuk, hogy egész Afrika története nem ismer ilyen méretű, és szociális kihatásában akkora horderejű vállalkozást, mint a szomáli legfelső forradalmi tanács által kezdeményezett akció a szárazság-aszály következményeinek felszámolására! Az ország vezetése forradalmi bátorságról és bölcsességről tett tanúságot! Szomália történelme a legfelső forradalmi tanácsnak erről a példa nélküli politikai, társadalmi hőstettéről úgy fog megemlékezni, mint népének új honfoglalásáról. És a harc élén álló Mohammed Sziad Barre elnökről, mint új államalapítóról — mondotta többek között Losonczi Pál, majd ismertette a magyar nép szocialista építőmunkáját. Ezután így folytatta beszédét: — Szocialista építőmunkánk nagy tanulsága és feltétele, lételeme, hogy csak a többi szocialista országgal összefogva. együttműködve, a környező országokkal békében élve fejleszthetjük népgazdaságunkat, virágoztat- hatjuk fel hazánkat, tehetjük szebbé és boldogabbá népünk életét. A testvéri országokkal való együttműködésben és összefogásban kiemelkedő szerepet játszik az élet minden területére kiterjedő szovjet—magyar barátság és együttműködés. Azt hiszem, ezt túlságosan nem kell bizonygatnom éppen Szomáliában, ahol a szovjet segítség a hétköznapok szüntelen valósága. A továbbiakban Mohammed Sziad Barre elnökkel folytatott tárgyalásokról a következőket mondotta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: — Kölcsönösen tájékoztattuk egymást országaink helyzetéről, és keresssük azokat a módokat, lehetőségeket, amelyek szorosabbra fűzhetik népeink, országaink. államaink kapcsolatát. A ma. gunk részéről úgy véljük, hogy még csak a kezdetén tartunk a rendelkezésünkre álló gazdasági, tudományosműszaki és kulturális együttműködési lehetőségek realizálásának. Ilyen lehetőségek egyaránt . kínálkoznak a két ország egymás közötti kapcsolatában, de a nemzetközi küzdőtéren történő együttes fellépés vonatkozásában is. — A Magyar Népköztársaság népe és kormánya nagyra értékeli a Szomáli Demokratikus Köztársaság aktív cl nem kötelezettségi külpolitikáját. amely a pozitív semlegesség elvein nyugszik. Nagyra értékeli, mert ez a politika szolidáris a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, harcol a gyarmatosítás és az újragyarmatosítás ellen. tá. mogatja a népek közötti békés egymás mellett élés elvét. — Korunk a békés egymás mellett élés elvének és gyakorlatának térhódítása jegyében él. Az utóbbi években határozott enyhülés következett be a nemzetközi viszonyokban. Ez az irányzat válik uralkodóvá, akkor is, ha még sok buktatóval, ellenakcióval kell szembenéz, nünk. — Engedjék meg. hogy ismételten és még egyszer köszönetét mondjak a szívélyes és baráti fogadtatásért. Viszonzásul hadd tolmácsoljam mindannyiuknak, az egész szomáli népnek a szocializmust építő magyar nép forró, baráti üdvözletét — fejezte be beszédét Losonczi Pál. (MTI) Magyar—svéd kapcsolatok dás, amely lehetőséget biztosít tudományos kutatók cseréjére. A KKi és a Svéd KiTéti. Ferenc,» MTI diplomáciai tudósítója írja: műszaki-tudományos együttműködési megállapodást. Műszaki-tudományos kapcsolatainkban több olyan, közös érdeklődésre számot tartó terület van, ahol közös dás, valamint az 1969-ben tok építését az a törekvé- kötött lejárat nélküli gazda- sünk határozza meg, hogy sági-ipari - és műszaki együtt- kétoldalú intézményes kap- műkődési megállapodás je- c6olatokkal — ezek hálózatá- lenti. Ami az áruforgalmat il- nak létrehozásával — szor- leti, 1975 első fél évében — galmazzuk az együttmükö- a Svédországban is erősödő elést a számunkra hasznos és kutatásokat lehet folytatni: dekonjunktúra hatására — fontos területeken. 1967 óta például a vegyipar, a műem- kivitelünk növekedési üteme a két ország közötti kulturá- lékvédelem, a nukleáris ener- lelassult, a behozatal viszont lis és tudományos kapcsola- gia békés célokra való fel- továbbra is töretlen volt. tok egyezményes keretét a használása, a környezetvéde- A nem kielégítő mértékű Kulturális Kapcsolatok Inté- Iem- Ez utóbbi témában ez év exportnövekedésben hazai ze e és a svéd intézet közötti májusában került sor jegy- árualapproblémák is szere- két-két évre szóló együttmű- zőkönyvcserére az Országos pet játszottak, a változatlanul ködési munkaterv jelenti. A Környezetvédelmi Tanács és fejlődő behozatalt előnyösen Svéd Királyi Tudományos a Svéd Állami Természetbefolyásolta az a lépésünk, Akadémia és a Magyar Tu* védelmi Hivatal között; s a hogy bizonyos alapanyago- dományos Akadémia között jegyzőkönyv alapján szakérkat, amelyek korábban más importpiacokról származtak, Svédországból szereztünk be. 1975. január 1-től a svéd hatóságok olyan új importengedélyezési eljárást vezettek be, amelynek értelmében már ténylegesen nincsenek kontingensekhez kötve az import- termékek. A jövőben csak a textilféleségek, a cipők, a háztartási kerámia- és porcelántermékek szállítását kontingentálják. A magyar—svéd kooperációs kapcsolatok az európai átlagnál kedvezőbben alakultak. Jelentősen megnövekedett az új megállapodások száma (jelenleg 34 ilyen ügyletünk van. 16 kooperációról ped'g most folynak a tárgyalások). és a megállapodások gazdasági eredménye is örvendetesen javult. A magyar—svéd kulturális és tudományos kapcsola1972 júniusában együt'működési .. . tői csoportok vizsgálják meg jolt letre az együttműködés kiszélesi- megállapo- lésének lehetőségeit. Sven Andersson életrajza Mozgalmas politikai pályát futott be a Svéd Királyság külügyminisztere, Sven Andersson, A svéd szociáldemokrata ifjúság göteborgi szekciójának elnöke lett 19 éves korában, 1929-ben. A genfi északi főiskola elvégzése után mind aktívabban vállalt politikai munkát. 1932-ben a munkásképző egyesület instruktora lett Göteborgban. 1934-ben a svéd szociáldemokrata ifjúság csúcsvezetőségének tagjává nevezték ki, és a szociáldemokrata párt göteborgi szervezetének szervező titkára lett. 1938-ban a göteborgi városi tanács elnökévé nevezték ki. 1940 őszén Sven Andersson a parlament alsóházának tagja lett. 1945-től a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt titkáraként tevékenykedett, s ugyanebben az évben a nemzet- védelmi tanács tagjává is kinevezték. 1948-ig volt a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt titkára, s ekkor — 38 éves korában — tárca nélküli miniszterré nevezték ki, egyidejű, leg tagja lelt a parlament {elsőházának. 1931-től 1957-ig tájékoztatási, 1957-töl 1973-ig honvédelmi miniszter volt, 1973-ban nevezték ki külügyminiszterré. (MTI)
