Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-03 / 232. szám

Próbatétel Őszidőben — a vénasszonyok nyara a fiatalokat, sőt a le? fiatalabbakat is az utcára csa­logatja. Ecsegcn is örülnek a kellemes időnek, sokan sétálnak az utcán délutánonként — ha ráérnek — kj — 32 milliárdos érték védelmére Korszerű §za9»áIjQzéff*endiKeE* 21 Zagyva-larna ví&£yyÉíJt©jéBi Akárcsak az élet megannyi lomás például hidrometeoroló- azonban elérheti a 10 milliót más területén, úgy például a giailag jellemzi a Felső-Zagy- is. Az egyre növekvő ivóvíz-, vízügyi ágazatban is erősen va területét, különös tekin- az ipari és mezőgazdasági fokozódott az információigény tettel a heves lefolyású Tar- vízigények mind jobb kiele. az utóbbi évtizedben. S tekint- ján-patakra, a maconkai, a gítésére hivatottak — tekint­ve, hogy a szükséges adatokat Mátra északi oldaláról ad „hí- ve, hogy a (Budapest nélküli) reket”, az ecsegi a vízgyűjtő országos átlagnál nagyobb nép­már mind kevésbé tudja szol­gáltatni a jelenlegi észlelő há­lózat : feltétlenül tökéletesíte­ni, korszerűsíteni kell a rend­szert. A felismerés nyomán szüle­tett az elképzelés, miszerint — a megvalósítandó orszá­gos program első üteme­ként — a Zagyva és a Tárná vízgyűjtőjén hozzáfognak a mostaninál megfelelőbb szak­mai tájékoztatás feltételeinek megteremtéséhez. A választás korántsem vé­letlenül esett arra a vidékre. A vízgyűjtő ugyanis ama ke­vesek egyike, amelyek az or­szághatárokon belül vannak, s ennél fogva teljesen szabad, zavartalan utat engednek az elvégzendő feladatoknak. A munkák — ahogyan a 4S,5 millió forintos beruházással megbízott, illetve a későbbi „üzemvitelre” is hivatott Kő. zép.Duna.völgyi Vízügyi Igaz­gatóságnál Radványi Rudolf főosztályvezetőtől és Károlyi Attila mérnöktől megtudtuk —, a két folyó körzetében lé­tesülő távmérőrendszer kiépí­tésével kezdődtek, még 1973- ban. Ennek során Nógrád, He. vés, Szolnok és Pest megye, ben összesen 18 állomás szüle, tik -r- „szűkebb hazánkban”, Ecsegen, Kisteronyén, Macon, kán (Nagybátonyban), Pász. tón és Salgótarjánban. Cél­juk mindenekelőtt az árvízi előrejelzés, a megelőzéshez szükséges időelőny növelése —, amelyet különös módon in­dokol a veszélyeztetett 47 ezer hektáros terület 32 milliárd forintos gazdasági értéke. — Aligha kell hangsúlyoz­ni, hogy mennyire fontos a védekezés — hallottuk a bu­dapesti igazgatóságon —, mi­nyugati felének, illetve a Cser­hát vidékének viszonyairól informál, a Szuha- és a Heré- di-patakokon várható árhul­lámokat jelzi, hogy csak né- hányuk szerepét említsük. Az 'automatikus rendszerben, a számítógépes központ menet, rend szerint, óránként —vagy a veszélyhelyzettől függően sűrűbben — vezérli a mérési adatok! gyűjtését, értékeli a telexen érkező tájékoztatáso­kat. S ha kell: mindjárt vita. sításokat is ad a felkészülésre, pontba, árvíz idején pedig az a védekezésre. A központi gép sűrűségű területen a termé­szetes felszíni vízkészletek szinte teljesen kimerültek, a felszín alattiak pedig közis­merten korlátozottak. Az elképzelt feladatok vég­zésére jellemző, hogy a komp­lex program megvalósításá­val •— a távjelző rendszer végső kiépítésével — csapa­dékos időszakban például na­pi 6—8 ezer adatot további, tanak az állomások a köz. öt napon keresztül tárolja az értesüléseit, majd az adatokat — rendszerezve —, lyukszala­gon „archívumba” továbbítja esetleges későbbi felhaszná­információk száma 100 ezret is. elérheti a Komoly és felelősségteljes vállalkozásnak lehetünk te­lásra, elemzésre. S ha nem is hát szemtanúi ezekben a hó­ilyen hosszú ideig, mincíen- napokban, még inkább pedig 10 óráig megőrzik in- később. g reméljük> hogy a esetre 8 formációikat az egyes állo­mások is. Így, ha egy-egy he­lyi energiakiesés miatt olykor nem is jelentkezhetnek friss anyaggal, utóbb, az összeköt­tetés megteremtésekor visz. szakérdezhetök... A program kidolgozásában, megvalósítá­sában szorosan együttműköd­tünk a Budapesti Műszaki Egyetem — dr. Schnell László professzor irányítása alatt ál­ló — műszer, és m-éréstechni. kai tanszékével, ezen belül pe­dig Selényi Endre adjunktus­sal, akikkel már évek óta tart a kapcsolat. A hálózat kiépítésével, az érzékeny műszerekkel felsze­relt állomások, illetve a pesti központ megteremtésével si­került megalapozni egy komp­lex vízgazdálkodási szabályo. zórendszert is. Ez utóbbival már nemcsak egyszerűen az árvízi előrejelzésre, a felké­szülés tökéletesebb előkészí­tésére, a védekezés jobb programnak Nógrádban előbb élvezői is leszünk. Mit tud a Volán Hogy azonnal válaszoljunk bői, hogy idén előbb kezdő- a címben felvetett kérdés- dik a cukonrépaszezon. Ez re, leírhatjuk: sokat! Hiszen majdnem egybeesik a gyü­állításunkat hosszú évek mölcs-zöldségfélék szállítási eredményes munkája — az idényével. Mindkettő jelentős övéké — bizonyítja, mert kapacitást köt le, s csak no­vember közepén várható a gyümölcsszállításból fel&za­lássuk csak! Függetlenül a vállalat köz­tudottan elégleien fuvarozási kapacitásától, pusztán objek­tív okai vannak az új gépjár­művek beszerzésének. A leg­utóbbi termelési tanácskozá­sokon is megállapíthatták: az elmúlt két évben valamennyi szállítási igényt kielégítettek. Azután a másik tény: sikere­sen, s egyre korszerűbb jár­műveken, kultúráltan bonyo­lítják le a megye személy- szállítását, s ez, mondhatni, még nagyobb szó az előzőnél, hiszen jóformán mindannyi­baduló húsz—huszonöt gépko­csi beérkezése, és más mun­kára állítása. Újabb gondot feladatoknál, jelentős segítsé­get kellett igénybe vennünk a veszprémi és a budapesti Volán Vállalatoktól. Lemara­dásaink vannak még a kőbá­nyádból és a lakásépítésekhez történő szállításoknál, azon­ban ezieket időre, önerőből megoldjuk. Ront a gépjármű- vezetők arányán az a tény is, hogy közülük kerülnek ki az okoz, hogy a megyében már autóbusz-vezetők, akik képzé- jelentős számú vállalatnál — sét, még a nehézségek ellené­hely te len gazdálkodás követ­keztében — elfogyott a meg­határozott üzemanyag-kon­re is meg kell valósítani. Je­lenleg több mint ötven ilyen, átképzős dolgozónk van. Bizo­tingens, s szállítási feladatai- nyos mértékig javít a helyze­kat nekünk kell megolda­nunk. A felsorolásban feltét­lenül meg kell még említe­nem néhány belső problémát: a munkaerőhiányt, ami főleg a tehergépjármű-vezetőknél unkát érint. Sorolhatnánk mutatkozik, valamint a kápá­mig a vállalat további ered­ményeit is, amik mind bizo­nyítanák, hogy tudnak szer­vezni, tudnak takarékoskodni, tudnak dolgozni és segíteni. S ez — utóbbi — most, az őszi, igencsak megnövekedett feladatok teljesítésében, rendkívül sokat nyom a lat­ban. Hiszen, segítenek a MÁV-nak, az iparnak, a mfi citás- és rakodógqphiányt. tünkön a vállalatnál folyama­tosan történő gépjárműveze­tői képzés. Kapcsolatot tar­tunk a kiegészítő parancsnok­sággal a leszerelt szakmabe­liek hozzánk irányítására, s a nehéz napokon nem állo­mánybeli, de jogosítvánnyal — Hogyan próbálnak e gon- rendelkező dolgozóinkat is dokon enyhíteni? Átfogó szervezési intéz" volán mögé ültetjük. A megnövekedett felada­kedésekkel, különféle ösztön- tokát csak kifogástalan álla" zési rendszerek bevezetésével, és még sokféle módon, — Talán vegyük sorjába! — Már az év elején tudtuk, hogy nem lesz könnyű az őszi szállítási feladatok meg­zőgazidaságnak. Nagy felada- oldása, ezért időben megkezd- . lékn-nv iónok tok, fokozott fuvarozási igé- tük a felkészülést. Programba javit0 százalékunk lónak nyék kielégítése vár a Volán- foglaltuk, a dolgozók javas­ra, amit — úgy tervezik — tataival kiegészített teendőin" sikeresen megoldanak. Ho- két, s ezek megoldását részle­potban levő gépjárművekkel lehet megvalósítani, ami ma­gával vonja a hatékonyabb, felelősségteljesebb szerelői munkát. — Valóban, e területre is nagv gondot fordítunk. Bár mondható, 380 kocsinkból át­lagosan 340—350 mindig üzemképes, de vannak teen­gyan? Erre kértünk választ a tesen kidolgoztuk. Kapacitás- t Volán 2. számú Vállalatnál, hiányunk enyhítésére például . s;zerelé5k'V2- Besz lgető partnerünk Tácsik több mint 20 gépkocsi selejte- _ ”TOTT,1(.t 0?,^ Gyula teherforgalmi és keres' zesi idejét ,,el toltuk . Jelen- kedelmi osztályvezető. tös ez is, de még számotte­. Előzetes "h^szél^yetésck” vohbek 3. több pótkocsi beal­bői és jelentésekből tudjuk, fásából, a^két műszak raeg­hogy a Volán sikeresen telje- szervezéséből, a járművek eiWjl ** siti terveit, s már a féléves *f*iranyu kihasználásából, az A volánnál er évben összegezéseknél megállapí- állásidő , ®s„az uresfutasok tottók: az egyik legjelentő- csökkentéséből származó sebb teljesítménymérce, az eredmények. Javarészt ezen intézkedésekkel valósítjuk es szemlék fokozott ellenőr­zése. A zavartalan fuvarozás­hoz megszerveztük a vidéket járó gépkocsik helyszíni Javí­tását. tankolását, alkatrész­árutonna-kilométer 29 száza- lékos növekedést mutat az „célkitűzésünkét, az ön­előző év azonos időszakához erob°l történő, tízszázalékos hasonlítva... kapacitásnövelést. — Valóban, egész tevékeny- Említette a munkaerő­ségünk rugalmas fejlődésre gondokat... vall, annak ellenére, hogy — Már hosszú ideje nihes sokkal több gonddal kell szá- kellő számú tehergépkocsi-ve- molnuAk, mint tavaly, vagy zetőnk, ami bizony hátráltat előtte. Hogy csak néhány pél- a munkák határidőre történő dát említsek, rendkívül nagy elvégzésében. Emiatt, főként nehézségeink származnak ab- az útépítésekből ránk háruló az MSZMP KB 1974. december 5-i határozatából fakadóan is — szervezési intézkedések so­kasága látott napvilágot, ame- lvek mind-mind a belső tar­talékok feltárására, a hatéko­nyabb munka végzésére irá­nyultak. S hogv a megnövekedőt követelményeknek is eleget tndn"k tenni — miként az nsztá’vvezető is mondta — az nagyban ennek köszönhető. K. Gy. | Ellenálló paprika Több évig tartó munkával nyű fajtaleromlást előidéző lucerna mozaikvírusa is. A virusbetegségeknek ellenálló vírusfertőzés. A különböző Keszthelyen nemesített reziz- paprikát nemesített dr. Ko- vírusok gyakorlatilag vala- tens fajta úgynevezett „hi- vács János, a Keszthelyi Ag- mennyi köztermesztésben levő perérzékeny”. Ez azt jelenti, rártudományi Egyetem tudó- paprikafajtát megtámadták. hogy ha mozaikvírus kerül mányos főmunkatársa. Az A paprikát károsító vírusok például rovar közvetítésével eseménynek az ad különös közül a legsúlyosabb fertőzést a levelére, a megtámadott le- jelentőséget, hogy a hazai a dohány mozaikvírusa okoz- vélrész gyorsan elhal és le- kertészetekben az utóbbi za, de megtámadja a burgo- hull, s ezzel automatikusan években fellépett a nagyará- nya. továbbá az uborka és a lokalizálja a betegséget. kor egy-egy elöntésből öi-hat megszervezésére_ nyílik mód, milliárdnyi kár származhat... A már említett s a kiépítésé­nek befejezéséhez közeledő hálózat, a tervek szerint ké­pes lesz már az eddiginél sok­kal gyorsabb előrejelzésre. Az állomások mindegyike nagy toztathatják, javíthatják hanem megfelelően befolyá­solhatják, irányíthatják — „kormányozhatják” — a víz. lefolyást a csapadékszegé, nyebb időszakokban, vagy akár a vízminőséget is vál. pontosságú mérésekre alkal­mas — feladataiknak megfe­lelően megállapíthatják a lehulló csapadék mennyisé­gét, a hó víztartalmát, a ta­laj nedvességét, hőmérsékle­tét, a fagyott talaj vastagsá­gát, a levegő hőmérsékletét, a folyó vízállását; mindazt, amiből következtetni lehet az áradás idejére, mértékére — s ezeket a budapesti Duna- szakaszon levő gyűjtő-, illetve Távlatban szó van tározók — részben árvízcsúcs-csök- kentő, másrészt komplex hasz­nosítású gyűjtőmedencék — vezérléséről is. S a Zagyva felső szakaszán létesülő öt tó mellett — a hatékonyság fo­kozására — a Tárná völgyé­ben, illetve a Mátrában épülő tározókat is a rendszerbe kap­csolják. E tavak befogadökó­feldolgozóközpontba képes vábbítani. A salgótarjáni to- pessége egy-hárommillió köb­ál- méter, egyik-másik esetben Gyóni Gyula I ................................................................................................................................................ A z 1949. augusztus 18-án az Mozaik egy tanács történetéből ‘3.) országgyűlés által , elfogadott Alkotmány szellemében 1950. október 22-én megtartották az első taoácsválasztásokat Ma­gyarországon. „A közigazgatásban Ka- rancsságon 1950. november 5-ig dolgoztam. Néhány hó­nappal korábban javaslatom­ra két fiatalembert alkalmaz­tunk. Az egyik Báli András, a mai tanácselnök volt. Se­géd jegyzők ént dolgozott. Át­vette a stafétát. Én távoztam. Negyedszázada az SZTK-ban hogy az elnök 82 lovas foga­tot nem engedett ki a faluból vásárba, mert sürgősebb volt a betakarítás. „A felsőbb szervektől egy ideig sok elismerést kaptam. Oklevelem is van róla. De nagyon fárasztó munka volt. Már kerülgetett az idegkime­, , rülés, főleg a beszolgáltatást állását Király József vb-tit- megtartott havi rendes ta- hercehurcák miatt. Kértem a kár ismertette. Elmondotta, náesülésen jelen volt a ta- munkakrtnyvemet Nem akar- ’ hogyha kenyérgabona 100 szá- nács 31 tagja, önkritikusan ták kiadni, de végül is rááll­tak. Akkor már ezer forint Megalakult a községi tanács keresem a kenyereim.” Balázs j-ározat: felvilágosítani kell, zalélAan, a takarmánygabona állapították meg, hogy „utol- 50 százalékban, a burgonya só helyen állunk • az adóbe- 80 százalékban folyt be. Ha­Dezsó emlékezése, A községi tanács első vég­rehajtó bizottsági ülését 1950. november 5-én tartották Ka- rancsságon. Jelen volt: János vb-elnök. Király József vb-titkár, Jánosik István vb- elnökhelyettes, Lumper János rendőr. Oláh József. Barta János és Sütő Ferenc vb-ta- gok. Öt kérdés szerepelt a napi­hogy november végéig teljesít­sék a beszolgáltatást. Ezután a adóbehajtásról megálla­pították, hogy az együttes előírás 304 023 forint, viszont a lerovás csak 74 310 forint. Végezetül meghatározták a községi alkalmazottak fizeté­sét. A tanácselnök bére 820, a vb-tibkáré 740 forint volt. A további 'testületi üléseken gyűjtéssel a járásban.” 4. Az első tanácselnök Kiss János volt. A 68 éves nyugdí­jas ma is Karancsságon él. „1949 őszén a bányász­szakszervezetben dolgoztam Salgótarjánban. A megyei pártbizottságról és a járásról megkerestek és javasolták, hogy vállaljam el a tanácsel­nöki volt a havi fizetésem. Csak egy tanácselnök keresett töb­bet a járásban.” Kiss János visszaemlékezése. Báli András, a községi kö­zös tanács jelenlegi elnöke mondotta Kiss Jánosról: — Bányászember volt, nem szerette a papírmunkát. Visszament oda, ahonnan jött. Nagybátonyban a szénfalnál dolgozott. A bányától ment nyugdíjba 1936-ban. Napjaink­hosszú éveken át a bányában dolgoztam. Vállaltam a meg­bízatást, 1953. április 17-ig voltam Karancsság tanácsel­nöke.” Kiss János visszaem­lékezése. Nehezen boldogultak az szintén a betakarítással. a renden. A községi tanácsok mélyszántással, a begyűjtés- működésének elveit ismertetr &el> az adózással foglalkoztak, te Torják György járási vb- Négy darab szarvasmarhát elnök. A mezőgazdasági mun- behajtottak Szécsénybe, 188 kák állását Kiss "János ta- liter pálinkát lefoglaltak.” nácselnök elemezte. Hangsú- Részlet az 1950. december 9-i. lyozta, hogv a 1 »’takarítás és vb-ülés jegyzőkönyvéből. Az egyéni gazdákkal. A beszól­sz őszi vetés határidőre be- éves munka értékelésére 1950. gáltatás, az adózás miatt sok fejeződött. Viszont lemaradás december 30-án került sor. haragost szerzett. Keményen tapasztalható az őszi mély- Megválasztották a pértzügyi kellett fogni a dolgokat — szántásban. Határozat: a vb- és gazdasági, a mezőgazdasági mondja a múltra emlékezve, tagok és népnevelők felvilá- és kereskedelmi, a közegész- Sok volt a narlagföld. viszont gásító munkával tudatosítsák ságügvi és népjóléti, az okta- a mélyszántás fontosságát, és tási és népművelési bizott&á- november 22-re fejeződjön be! got. A beszolgáltatás teljesítésének Az 1950. december 5-én tisztséget. Korábban ban a hely> termelőszöve'tke­termelni kellett. Előfordult, zetbem nappaliőrként tevé­kenykedik. Kap 1870 forint nyugdíjat. — Nem szerettem tényleg a papírmunkát. De nagy idők voltak azok! Nem bántam meg a választásom. Nyugod­tan alszom, nyugodt a lelkiis­meretem. Mi voltunk az el­sők. akik a történelmi új út­ra léptünk! (Folytatjuk) Rozvonyi István — Szabó Gyula NÓGRAD - 1975. október 3., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom