Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

Wrti kommentárunk Kétszázezer aktivista az üzemi balesetek elhárításáért R természet védelmében A szakszervezetek 25 éve laljak el a munkavédelmi el­lenőrzést, irányítják, koordi­nálják a munkavédelmi agi- táciuo, propagandatevékeny­séget. Munkájuk középpontjá­ban kezdettől fogvQ a társa­dalmi ellenőrzés megszervezé­se, a nevelő-felvilágosító munka, a szemlélet jó irányú formálása áll. Megszervezték a munkavédslrniszakembe-r- képzést, amelyben csak az el­múlt öt évben 630-an szerez, tek mérnöki vagy technikusi diplomát. Kialakították a ne- vejő-felvilágosító. agitációs- propaganda módszereit és olyan célravezető eszközeit: mint például a munkavédelmi útmutatók, plakátok, kézi. könyvek és a több mint 400 munkavédelmi film. Ezek évente több millió dolgozó neveléséhez. felvilágosításá­hoz nyújtanak hathatós segít­séget. A különböző vállalatoknál. mezőgazdasági üzemekben körülbelül 200 ezer munkavé­delmi aktivista és őr tevé­kenykedik, akik mindennapi munkájuk mellett látják el társadalmi megbízatásukat. Az alapvető munkavédelmi jogszabályokon túl a dolgozók különböző rétegeinek fokozott védelmét szolgáló törvényere­jű rendeletek, előírások is megjelentek, például a fiatal­korúak, az egészségre káros munkakörökben dolgozók — fokozott védelmét, az üzemi balesetet szenvedett dolgozók kártérítését. a csökkent munkaképességű dolgozó re­habilitációjának támogatását szolgáló rendelkezések. A műszaki-technikai hala­dás eredményeként a munka­helyek képe is alapvetően megváltozott. A munkások és mezőgazdasági dolgozók több­sége kulturáltabb, egészsége­sebb. biztonságosabb munka- körülmmvek között dolgoz­hat. Például az ipari munká­sok nv'nteev RO százalékának munkahelyén korszerű fürdő­ket. öltözőket építettek a szakszervezet támogatásával. Az 1954 óta működő SZOT Munkavédelmi Kutató Inl ;- zet mintegy 80 jelentős talál. ■nónnvn1. .s több száz. már az üzemekben ü bevezetett ku­tatási eredménnyel segíti a munkakörül mén-ok feúesz- tés°t. a-r re-'-szségi ártalmak csökkentését Jórészt a megelőző felvilá­gosító munkának köszönhető­en nagymértékben csökkent az üzemi balesetek száma. Az 1950—54-es évek átlagához képest a 100 000 munkásra ju­tó balesetek száma 57, a ha­lálos baleseteké 67 százalék­kal mérséklődött. A szilikózis, ólom. benzol és növényvédő szerek miatt megbetegedettek száma nagy arányban csök­kent. A műanyagipar és a vegyipar fejlődésével újabb ártalmak keletkeztek, ezeket azonban korszerű munkavé­delmi berendezésekkel igye­keznek megelőzni, örvendetes, hogy 1974-ben a foglalkozási megbetegedések száma 68, a keresőképtelenséget okozó megbetegedések száma pedig 62 százalékkal csökkent az 1963—37-es évek átlagához képest. A szakszervezetek az ágaza­ti vezetőkkkel együtt fokozot­tabb követelményeket támasz­tanak a vállalatokkal szem­ben a baleseti előírások be­tartására és a legkisebb mu­lasztás esetén is határozottan fe’lépnek. hogy az eddigiek­nél is hatékonyabban védjék a dolgozók egészségét Cigánvklub Na ev bú tony ban lieresik, kutatják a ssemléletalaksló tevékenységi formákat A lllPOVpi természetvédelmi bizott­^ fcV C ság újjáalakult, és ezzel e munkának új szakasza kezdődik. A bizott­ság újjáalakítását a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szakfelügyelője szor­galmazta, mert egyre több tennivaló vár megvalósításra természeti értékeink védel­me, valamint az eddig még ismeretlen érté­kek feltárása érdekében. 1961-ben törvény- erejű rendelet jelent meg a természetvéde­lemért, 1971-ben a rendelet végrehajtási uta­sítása látott napvilágot, amely a természet- védelem szervezetével és feladatával kapcso­latban a következőket fogalmazza meg: ,,A nyilvánított értékek nyilván*artásba vétele, megóvása, fenntartása, rendszeres ellenőrzé­se. A károkozás, szabálysértés, vagy bűntett esetén a szükséges intézkedés megtétele. Az újonnan feltárt értékekre a védettség ki- mondása, védetté nyilvánítása...” A Nógrád megyei Tanács a természetvé­delmi feladatok ellátását természetvédelmi bizottság segítségével végzi, amely a testü­let mellett tanácsadó szervként működik. Tudományos szakemberek, politikusok, köz­életi személyiségek tömörülnek a bizottság­ba, melynek szakirányítását az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal látja el. A bizottság az alakuló ülésen . célul tűzte a védelmet ér­demlő természeti értékek feltárását, a védett területek és tárgyak fenntartásával kapcso­latos javaslatok kidolgozását, valamint ál­lásfoglalást azon természetvédelmi ügyek­ben, melyekhez a megyei tanács a vélemé­nyüket kéri. Nógrád megye természeti értékekben gaz­dag, de, sajnos, ezeket az értékeket még nem tárták fel. Védetté nyilvánították már egy korábbi időpontban Salgó-vár környé- kát, az ipolytárnóci ősleletet, mint, a legér­tékesebb természeti kincseinket. Ezen kívül Bujákon tölgyfák, természetes forrás, He­renesényben az úgynevezett Arathusa-forrás, Jobbágyiban az andezittakaró, Mohorán a Mikszáth-emlékfa, Cseszlvén a Madách-kú" ria parkjánank különleges fái, mint például a krími hárs. Romhányban a törökmogyoró- fa. Ezek a természeti értékek felbecsülhetet­lenek, csupán az a hiba, hogy a nagyközön­ség még nem ismeri, és számukra megköze- líthetetlenek. A természetvédelmi bizottság azt a kötelezettséget vállalta, hogy változtat a helyzeten. A tervek között szerepel, hogy megnyitják a közönség számára az ipolytar- nóci leletet, ahol közel 3 millió évvel ez­előtti élőlények maradványaival ismerked­hetnek. Salgó-vár szélesebb környékét is be­kapcsolják a védett területbe, és azt kelle­messé teszik a természetszerető emberek számára. Védelmet biztosítanak a parkok­nak, az értékes fáinknak, növény- és állat­világunknak. Sok egyéb értékkel is gazdag még a me­gyénk. Hollókő és környékét említhetjük többek között, amely egészen különleges táj­jelleggel bír. kultúrtörténeti értéke mellett. Vagy szóljunk a híres pécskői bnzaltkúp- ról, ahol egyedülállóan tanulmányozható a réteges vulkánlerakódás. Barna határában a bazalt sziklaüreg, a honti szakadék, a nagy- bárkányi Nádastó különleges növényi érté­kével. A megyében lévő, volt uradalmi^ kas­télyok parkjában található nagy értékű ős­fák, a fenyvespusztai arborétum. Sok-sok munka vár tehát a természetvédelmi bizott­ságra, hogy minden értékünket, ami van, megismerje a nagyközönség. A7 ríionnan meSalakult természet­11J UHIlclll bizottság arra vállalkozott, hogy szép környezetünket, ter­mészeti értékeinket megóvja, feltárja annak érdekében, hogy gyönyörködjék benne a dol­gozó ember és élvezze minden szépségét. — B — — Ha olyan ember jönne ide Nagybátony-ófaluöa — mondja Varga György községi párttitkár —, aki húsz éve nem járt erre, nem ismerne rá a falu cigány lakóira. A bugyrot cipelő cigányasszo­nyok eltűntek, nem lehet látni kolduló cigánymenyecs­két, akinek bő szoknyája alr jába két-három rajkó kapasz­kodik. Nem mentek el a községből, csak a koldulás helyett a FŰTÖBER-nél, a •bányánál és a harisnyagyár­nál dolgoznak. Többségük szép házban lakik, tisztán, ápoltan, szép ruhában járatja gyermekeit óvodába, iskolá­ba. Ök is fejlődnek, változnak, életmódjuk egyre kulturál­tabb lesz. Az elmúlt év jú­niusában megrendezett egyik iskolai előadás hozta — sok év óta először — az első telt házat a nagybátonvi Petőfi Kultúrotthonban. Mintegy öt­ven gyermek szereplése, az érdekes táncok — köztük a cigánytánc — nagy közönség- sikert aratott. Az úttörő és kisdobos korosztályú cigány- tánccsoport szereplése nagy hatással volt a gyermekekre, de a cigányszármazású szü­lőkre is, ami az ott tanító lelkes pedagógusok — Hor­váth Gyula. Molnár Sándorné és Szemerády Zoltánná —, munkáját dicséri. A cigányszármazású' szülők véleménye adta azt az ötle­tet. hogy a gyermekek mel­lett a felnőtteknek is szer­vezzenek kulturális összejö­vetelt. A gondolatot tett kö­vette, és Horváth Gyula ta­nító mintegy harminc meghí­vót küldött ki a cigánycsalá­dokhoz A Petőfi Kultúrott- honba eljöttek a fiatalok, az öregek, s Oláh Gvörgyné ci­gány, Szabó Gyuláné magvar nyelven köszöntötte a megje­lenteket. de Varga György, a falusi pártszervezet titkára is üdvözölte a résztvevőket. Horváth Gyula tanító tol­mácsolta. hogy a kultúrott­honban létrehozzák — az igé­nyek alapján — a cigán'v'u- bot, amelv rendszeres talál­kozóhelyül szolgál, s lehető­séget biztosít a művelődésük­re. hasznos és kulturált szó­rakozásukra. A klub alakuló ülésén sok hozzászólás volt. s a progra: mot is felvázolták. Szükséges­nek tartják a tanulási lehető­ség szélesítését a felnőtt ci­gányság körében, igénylik a gve~mek- a felnőtt-tánccso- port működését. szeretnének hallani a gyermekneveléssel és politikával kapcsolatos kérdésekről is. Már az első összejövetelen — a pedagógu­sok javaslata alapján — gaz­dag. színes programot áhí­tottak össze. Szabó Gyű1? Danko Pista életéről tartott előadást, Oláh Gvörgv perli" Lakatos Menyhért cigányírj Füstös képek című regényéből olvasott fel részleteket. Ezt követően tisztáztak olyan fontos kérdéseket, hogy hol legyen a klub, miután a működéshez elengedhetetle­nül szükséges helyiség egy­ben meghatározza a klub szervezeti hovatartozását is. A nagyközség vezetői bizto­sítják, hogy a rendszeres ösz- szejöveteleket a Petőfi Kul­túrotthon klubhelyiségében, tartsák, a klub irányítását választott vezetőség végezze. E kérdések tisztázása után megválasztották a tisztségvi­selőket. Elnök Sőregi József, helyettes Oláh Zoltán lett — mind a ketten bányászok. Politikai vezető Szabó Gyula, a központi anyagraktár dol­gozója, a cigány nyelv okta­tásának felelőse Oláh Györgyné, a tánccsoport veze­tője Oláh Zoltánná és a zenei vezető Szabó József lett. A nagybátonyi cigányklub létrehozása példamutató, a gyakorlatban ritkán tapasz­talható forma, hogy a párt- szervezet és a kultúrház pat- ronálásával működik. Az ed­digiekből az is kitűnik, hogy a klubtagság egyetlen köve­telménye a cigányszarmazás, s helytelennek tartanák, ha a cigányklub tagjaival szem­ben ettől eltérő, egyéb köve­telményt is megszabnának. A vezetőség rendszeresen ülésezik, ezeket felhasznál­ják tagtoborzásra. Megszer­vezték a politikai oktatást, s Varga György, a falusi alap­szervezet titkára elsőként a ,,Szocialista hazafiságról” tar­tott előadást. A cigányklub vezetősége elismeréssel nyilatkozott ar­ról. hogy sok segítséget, gya­korlati útmutatást kap. Pa­naszként hangzott el, hogy a klub működésének lényegét még sokan nem ismerik. Ez úgy látszik, a túlzott érzé­kenységből adódik, bár van benne egy kis igazság. A nagyközség területén az ta­pasztalható, hogy a cigány­klub lebecsülése nem elvi alapokból indul ki, csupán néhány, hozzá nem értő em­ber nyilatkozik helytelenül. Helyesen dolgozik — a köz­ségi pártszervezet segítségével — a cigányklub Nagybátony- tan, mert keresik azokat a módszereket, szemléletfor­máló tevékenységi formákat, amelyek legjobban hatnak a klub tagjaira. Helyesen tö­rekszenek a klubfoglalkozások élményszerű megszervezé­sére, ez jelentős mértékben segítheti a jó közösségi élet megteremtését, amely célja és eszköze e szervezeti formá­nak. — gyenes — IIj munkarend a Centrum Áruházban Egyenlőtlen munkaidőben VAN ABBAN SOK igazság, hogy manapság nem nagyon tülekednek a kereskedelmi pályáikra, sót vannak olyan területek, ahol szűkösen van­nak a létszámmal. A létszám­gondokat tetézi még a 44 órás munkahét bevezetésével teremtett új helyzet. Sajnos, a forgalom nem igazodik az az előbb említett körülmé­nyekhez. Mindenki tanúsít­hatja, hogy egyszer - sokan vannak az üzletekben, más­kor meg az eladók többet tudnak foglalkozni a vevők­kel. Az igazi kereskedők vi­szont csak a nagy forgal­mat szeretik, mivel keresetük is ettől függ- A kevés vevő nem jó az áruháznak sem, mert a munkaerő"kihasznált­ság nem megfelelő. Az itt je­lentkező ellentmondás fel­oldására vállalkozott a sal­gótarjáni Centrum Áruliáz vezetősége, amikor bevezet­te a forgalomhoz igazodó egyenlőtlen munkaidőt. — Előtte felméréseket vé­geztünk a vevőmozgásról, és a forgalom alakulásáról. En" Aniikor az idő engedi, a káliéi óvodások örömmel sétálnak- kj ­nek során meglepetések is értek bennünket. A műszaki osztály szakemberei azt ál­lították. hogy számukra a hétfő nem erős nap, mivel nincs este tévéműsor A megkérdezettek viszont en­nek ellenkezőjét bizonyítot­ták, mondván, hogy szomba­ton és vasárnap, amikor együtt van a család, akkor beszélik meg, hogy hétfőn milyen nagyobb összeget kép­viselő árut vesznek — mond­ja határozottan G. Tóth Jó­zsef, az áruház főkönyvelője, az egyenlőtlen munkaidő be­vezetésének megalkotója, szorgalmazója. — Megállapítottuk, hogy hétfőn és pénteken, valamint a hónap első öt napjában és 15 "ét követő öt napon erős a vásárlókedv. Kiderült, hogy a napi munkaidőn belül is hullámzik a forgalom nagysága — folytatja a fő­könyvelő. Ennek ismeretében, a forgalom előírásaihoz iga­zodva határoztuk mee az osztályoknak a felhasználható munkaidő-mennyiséget. En­nek birtokában az osztályve­zetők osztják be, hogy ki, mikor jön be dolgozni. Ügy gazdálkodnak a munkaerővel, ahogy a forgalom megkívánja- Vagyis nálunk megszűnt a napi 8 órás munkaidő. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — HÉTFŐN vagy pénteken, amikor nagy a forgalom, akkor lesznek olyanok, akik ezen a napon nem nyolc órát dolgoznak, hanem ennél jóval többet. Másnap viszont csak hatot, vagy ötöt —, köz­li G. Tóth József. Bevezetése nem ment ilyen simán és könnyen, ahosy az előbbiekben leírtuk. Először az osztályvezetőket győzték meg az új munkarend elő­nyeiről, . majd az ő' segítsé­gükkel a dolgozókat. Mert bármilyen jónak is látszik az első pillanatra. amikor sor került bevezetésére. bi­zony húzódoztak tőle a dol­gozók. Később teljes sikert aratott — vélekedik a fő­könyvelő. Érthető, mert a dolgozók az új munkarend ismeretében jobban be tudják osztani szabad idejüket, nem kell a törvényes munkaidőt megrö­vidíteni a hivatalos dolgok intézésével. Pillanatnyilag 100 dolgozóból 52 lépcsőzetes munkaidőben kezdi meg na­pi munkáját. Az új módszer előnye tükröződik a túlóra csökkenésében is. 1974-ben 1973-hoz viszonyítva 42 mun­kanapra fizettek ki túLórát 38 dolgozónak, leltározás és átárazás címen­Az egyenlőtlen munkaidő alkalmazása megkívánta az ehhez igazodó anyagi ösz­tönzési rendszer megalkotá­sát is. — Megszüntettük a régi bérezési rendszert, s helyé­be a tiszta jutalékos rend­szert vezettük be. Ennek az az alapkövetelménye, hogy növekedjen az egy főre eső termelékenység. Előnye je­lentkezik a dolgozók kerese­tében is. Míg korábban az osztályvezetők létszámért hadakoztak, ma már úgy vé­lekednek: Tíz ember helyett 9 is lebonyolítja a forgal­mat. Ugyanis a 10 főre eső keresetet a munkát végző 9 fő osztja el egymás között, a végzett tevékenység arányá­ban. Ez az ösztönzési rend­szer továbbá arra serkenti az osztályvezetőket, sőt a dol­gozókat, ha nincs forgalom,' akkor minél kevesebben le­gyenek bent — szól ismét a főkönyvelő. — A szemlélet kedvező változását lemérhetjük abban is — gombolyítja tovább az előbbi témát, a főkönyvelő —. hogy az osztályvezetők fel­fogásában és gyakorlatában a gazdáiküdáscentrikusság ke­rült. Ma már csak a munka­ügyi osztállyal egyeztetik az osztály dolgozóinak járó ke­resetet, a termelékenység, a létszám és a nyereség függ­vényében. Az új módiszer jó­tékonyan hatott a készletgaz­dálkodásra, elősegítette a merészebb beszerzési mód­szerek .alkalmazását. Az év végi nvereség felosztásakor pedig azok az osztályok kan­nak több pénzt, ahol az elő­írt mutatók mindegyikét a legjobban teljesítették — hangsúlyozza a főkönyvelő. SENKI SE higgye. hogv most már minden úgy megy. mint a karikacsapás- Nem várt gondok, nehézségek időnként átmenetileg megza­varják a folyamatosságot. Ez az új módszer is egv bizo­nyos idő után. a gyakorlati tapasztalatok birtokában, to­vábbfejlesztésre szorul. Ad­dig viszont jó lenne, ha má­sok is megpróbálkoznának vele­v. k. NÓGRÁD - 1975. októbei 28., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom