Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

III. nemzetközi kisplasztikái A képzőművészeti Világhét ünnepi nyitányaként szeptember 20. és november 9. között immár harmad ízben kerül megrende* zésre Budapesten a nemzetközi kisplasztikái biennálé. A biennalen — amely a budapesti művészeti heteknek is kiemelkedő eseménye — 29 ország több mint száz művésze mu­tatja be, mintegy 530 művét. A kiállításon 10 egyenlő értékű díjat oszto<tak ki, amelyeket nemzetközi szaktekintélyekből állő zsűri ítéit oda. A kiállítás célja, hogy kétévenként felso- rí?.*t?z*'assa a kisméretű szobrászai alkotások különböző műfajú és stílusú törekvéseit, ké­pet adva a legújabb irányzatokról, s mind­azokról a problémákról, amelyeket a kor­társ képzőművészet fölvet. Ez a nemzetközi seregszemle mind a haza'i és külföldi mű~ vészeknek, szakembereknek, mind a képzőművészetet értő és szerető kö­zönségnek jó lehetőség a folyama­tos és friss tájékozódásra, valamint az ösz- szehasonlításra: mit, hogyan csinálnak más­hol másként, s ki mit tart megőrzendőnek a múlt örökségéből és hogyan képzeli'a jövőt. A Műcsarnok első termében Bokros Bir­pen „halálra ítélték” azzal, hogy működtető kapcsolóját, elrejtették, gondolván: a vízzel labdákra spriccelő néző nem illik bele a ha­gyományos kiállítások „előkelő” miliőjébe. Az ilyen szerkezeteknek a jövőben — véle­ményem szerint — külön termet kellene biz­tosítani, ahol a közönség, kedvére hajthatja végre azokat az akciókat, amelyekre e „mű­vek" ösztönzik. Csikszentmihályi Árén a-sorozata és Kő Pál (Menyasszony a ládán, Chagall és én, Nagy kék madár stb.) kompozíciói már iga­zi kisplasztikáknak tekinthetők. Minden né­zetük más és más aspektusra hívja föl a figyelmet, voltaképp ahány nézet, annyi szó- bornak foghatók föl. Kiss Kovács relikviái, Mészáros Mihály formai megoldásokba bo­nyolódó plasztikái és Szabó Iván bronzszob­rai, reliefjei nem váltanak ki különösebb szellemi izgalmat, ami azért is sajnálatos, mert a magyar anyag — a rendezők indo­kolatlanul kiemelték — külön teremben, Bokros Birman retrospek'ívje mellett kerül bemutatásra, de a szellemi és a művészi fo­lyamatosság nem követhető nyomon. A külföldi anyag részletes elemzését és a man Dezső (1889-1985) retrospektív kiállí- m!n,d mondanivalójában, mind szakmai^ ki­___ _ír __, vilelezeseben vitatha o, vagy epigonmuvek f ása látható. Életművét nézve, elsősorban az állandó megújulásra való képességét kell ki­emelni; mindig valami újat, valami többle­tet nyújtott kortársaihoz képest. Tette ezt olyan körülmények között, amikor a való­sággal való szembenézés, az igazság megfo­galmazása nem kis bátorságot igényelt. Szob­rai nem az illúzió szintjén gyönyörködtet­nek, hanem meghökkentenek, felráznák, az élet megváltoztatására ösztönöznek, magas esztétikai színvonalon.. Az egyiptomi fáraó- szóbrok állandóságát sugalló Ady Endre cí­mű (1924) portrétól, a föld alatti munka utá­ni napba hunyorgó bányász — Napbanéző (1941), kár, hogy a kiállításon nem szere­pelt) — szobrán át egyenes út vezét A du­nai népek kórusáig (1945). Expresszionista művei egy nehéz korszak dokumentumai, nem kevés tanulsággal. Művészetének foly­tatására — sajnos — a kiállításon csak kevés példa akad. A magyar kiállítók közül a zsűri Vasas Károlyt találta díjazásra érdemesnek, ami igen örvendetes, de az az érzésünk: ez eset­ben a díj inkább a rendező házigazdáknak szólt, mint Vasas műveinek (akinek a be­mutatottaknál sokkal jobb szobrai is van­nak). Direktbe politizáló plasztikái, — a Forradalom, A Téli Palota ostroma, a Sza­badság stb. — ezáltal nem hordozzák azokat a tartalmakat, amikre címeink utalnak, ar­ról nem szóivá, hogy elég egysíkú a témák kidolgozása, megjelenítése. A „Szabadság", a „Forradalom” stb. jóval összetettebb fo­galmak annál, mintsem hogy egy-egy dina­— amelyeket a zsűri nem egy esetben díja­zott — bemutatását mellőzve, inkább azok­nak az alkotásoknak az ismertetésére szorít, kozom, amelyeknek formai-tartalmi mon­danivalója beilleszthe'ő a kortárs képzőmű­vészet humánus törekvéseibe. Az egyes or­szágok anyagait összeve've a holland, a len­gyel, az NSZK és a spanyol plasztikákat emelném ki az egyébként közepes mezőnyből. A díjazott holland Rob Elderenbos és hon­fitársa Shlomo Koren munkái többek, mint formai kísérletek; matematikai képletek plasztikus megfogalmazásai, a fegyelem és a rend megtes'esítői. Egyszerű, tiszta formáik nyugalmat és tisztánlátást tükröznek, talán a jelen kor bonyolultságát, kuszáltságát hi­vatottak ellensúlyozni. Esztétikai rendjük emberi (társadalmi) rendet kér számon. Míg Koren alumínium ív-jeiben erő feszül, de rögzítettségük miatt mozdulni nem tudnak, Erich Hauser (NSZK) díjazott geometriái alakzatai megmozdulni, illetve egymáson elcsúszni látszanak; a fémek belső kristály- szerkezetében külső erő hatására végbemenő alakváltozásokra .utalnak. Ugyancsak vala­milyen külső erő torzítja a lengyel Adam Myjak (milyen kár, hogy nem őt, hanem egy másik lengyelt Bronislaw Chromyt díjazták) terrakotta Torzóit is, de ez esetben antro- pomorfizált erőről van szó. Ahogyan a,„tor­zó” átvitt értelemben befejezetlen alkotás, úgy reméljük Myjak eltorzított arcú és ala­kú figuráinak — korunk emberének jelké­pei is egy kicsit — vonásai is ki fognak si­^ ~ mu]ni _ de « már nemaművész feladata, mikusnak, lendületesnek szánt kompozíció- ^ díjazott a aüllf akkor az Ramón Muriedas (Spanyolország). „Kez­dettől fogva tartsd szem előtt az arányokat, val megragadni lehetne lényegüket, az önis­métlés'veszélye nélkül. Asszonyi Tamás, Kiss Kovács Gyula és Csikszentmihályi Róbert (ez utóbbi a fővá­rosi tanács különdíját kapta, mint a ^ legjobb magyar résztvevő) többek közt érmekkel sze­repel a kiállításon. Érmeikkel ez alkalommal nem foglalkozom, mivel megítélésem szerint, sem az érem és a plakett, sem a portré nem tartozik a kisplasztika fogalomkörébe. A kis­plasztika (a rendezők a részvételi szabály­zatban csak a mérethatárokat rögzítették) olyan intim térbeli művészet, amely legin­és né -feledkezz meg róluk. De a pontos mé­réssel megállapított arányok vajmi keveset jelentenek, ha nem igazolják őket a művész érzelmei, és ha nem fejezik ki a modell fi­zikai sajátosságait... A biennalst a céljainál már körvonalazott okok miatt, igen hasznos tö­rekvésnek tartom, annak ellenére, hogy szín­vonala elég egyenetlen. Hogy a biennálé esek és az illetékes párt-, szakszervezeti, illetve tanácsi vezetők részvételével, a mun­kásfiatalok egyéni és közössé­gi művelődésének és szóra­kozásának segítése érdekében. Három helyen — a nagy- bátonyi, öblösüvcggyári és Kohász ifjúsági klubban — volt ilyen fórumunk, melyek tapasztalatairól, függetlenül attól, hogy konkrét helyek­hez és emberekhez kötötten bonvolítoítuk le, célszerű együttesen beszélni, A Nóg­kább a nézővel való sajátos viszonyával ha- mennyiben tükre a kortárs képzőművészet- tározható meg. Szemben például a köztéri nek, nehéz megítélni, de három fő tenden- szobrászattal, létjogosultsága elsősorban ab- cia e seregszemlén is megfigyelhető. Az ban van, hogy szemlélője (tulajdonosa) köz- egyik jelenségét — a politizáló szándékú, de vetlenebb és aktívabb kapcsolatba — körül csak a közhely szintjén maradó törekvést — lehet járni, kézbe lehet venni — kerülhet sajnos, pont Vasasnál kellett megemlíteni, vele, mint egy monumentális alkotással. (Ezért tartom például vérbeli kisplasztikus- nak Varga Imrét és Vigh Tamást. (Itt je­gyezném meg, hogy Gottfried Grüner, a né­ző játékosságára apelláló Falra lövelt lab­dák c. szerkezeiét a rendezők tulajdonkép­a másik ennek az ellentéte: formai játsza­dozás, régmúlt izmusok fői támasztása mon­danivaló nélkül, valamint epigonizmus. Le­het. hogy nem is a „tükörben" van a hiba, hanem csak a „király” meztelen? Menyhárt László Üvemi népművelőit és KISZ-eseh fórumai A munkásfiatalok művelődéséért A határozatokban foglalt Hali Szénbányák nagybátonyi tevékenysége. célkitűzések mellett a gya­korlat egyre szaporodó út­keresései is bizonyítják nap­jainkban a munkásművelő- dés közporitiságát. A KISZ- nek, mint az ifjúságot szer­vező, irányító és nevelő tö­megszervezetnek, kiemelt rális intézmény fontosságú, sajátos szerepe mind helyileg, gépüzeme, a salgótarjáni ób* A „Művelt ifjúságért” ak- lösüveggyár és kohászati üze- ció a közművelődés intézme- mek fiataljai sajátos és min- nyeivel való együttműködés denképipen előnyös művelő- területén is sokkal több erű dési. szórakozási lehetőségek- nél. De az már konkrét ered- kei rendelkeznek, hiszen vál- : meny, hogy például a Kohász lalatukhoz, egy „saját” kultu- Művelődési Központ ajánló kapcsolódik kiadványt szerkeszt fórumunk mind tévé- hatására, - a gyári fiatalok' van a közművelődés feladata- kenységének célját tekintve, kulturális vállalásainak tel- inak. s ezen belül a munkás- A kapcsolat-, ami a fiatalok jesíté’éhez. fiatalok tartalmasabb műve- és az üzemi népművelők kő- A KISZ-es akcióprogram és lődéfének megvalósításában, zött kialakult, tulajdonkép- a kultúrház munkatervének A KISZ központi bizottsá- pen már mindhárom helyen egyeztetési igénye, ennek fon- ga a „Művelt ifjúságért” ak- mély gyökerekkel és több tossága mindhárom fórumon cióval olyan keretbe foglal* éves gyakorlattal rendelkezik, megfogalmazódott, és a fel* ta a KISZ kulturális tévé- Mi jelentette mégis a fóru- vetett, problémák ismeretében kenységét, amely egységes mok megrendezésének szűk- reméljük, hogy gyakorlattá művelődési folyamattá szerve, ségességét és aktualitását? A is válik, zi az önképzést és a közössé- választ a vitából és a felve- Mozgalmi, célkitűzésünk egy gi művelődést, az alapszerve* tett kérdésekből is egyértel- olyan egységes folyamattá zetekben, klubokban, mű- műén ki lehetett olvasni. Az szervezni az ifjúság művelő- kedvelő csoportokban, ifjú- eddig’ kialakult kapcsolat a dssét, amely a permanens sági brigádokban végzett maga hullámvölgyével és is- művelődés igényén alapszik, munkát, a különböző kultu- métlődő akcióival a művelő- és az egyéni kulturális fel- rális akciókat és rendezvé- dési intézmények munkájú- adatvállalások mennyiségi és nyékét. ’ ban két alapvető hiányosságot minőségi szintjének emelke. Ez az egységes folyamat szült. Egyrészt megrekedtek dése útján jut el művelt if- azonban elképzelhetetlen a az esetlegesség és a sponta- júsági közösségek és KISZ- művelődés szakmai, módszer- neitás szintjén, amely való- alapszervezetek kialakulásá- tanj intézményeinek segítsé- jában a KISZ-szervezettel va- hoz. Biztos, hogy kitűzött ge és támogatása, az azonos ló koordinálás, az együtt- céljaink optimális teljesíté. cél érdekében végzendő kul- tervezés hiányának a követ- séhez még sok időnek kell turális feladatok koordináló- kezménye. Másrészt — amel- eltelnie. Az is egyértelmű, sa nélkül. Igaz ez országos, lett, hogy a művelődési in- hogy társadalmi összefogásra, megyei és alsóbb szinten, de tézmények az ifjúság min- ugyanakkor munkamegosz- talán legjobban érezteti pozi- den rétegének igényeit igye- tásra van szükség ebben a tív, illetve negatív hatását a keznek kielégíteni — nem is- témában is. De talán nagyobb KISZ-alapszervezetek és a he- merik, s rövid életkoránál léptekkel mehetnénk előre, lyi művelődési intézmények fogva talán nem is ismerhe- ha fiataljaink saját érdekelt­mindennapi kapcsolatában. tik azokat a fokozottabb el- ségüket jobban látnák és töb- Azzal. ma már senkinek várásokat és követelményeket., bet látnának az ilyen — nem lehet újai mondani, hogy amelyeket a KISZ központi adott esetben egy kulturális a közművelődés intézményei bizottsága 1974-es áo-rilisi ha- fórum — és hasonló kez- elválaszthatatlanok a fiata- tározatában a KISZ-tagok deményezéseinkben. Az aktív lóktól. Hiszen az ifjúságnak egyént és közösségi kulturá- vitázókon és hozzászólókon tei-mészetes életkori sajátossá- lis vállalásaival szemben tá- túlmenően KISZ -a lapszerve, ga a csoportokba való szerve- masztott. zeteiraknek fel kellene rázni-* ződés, a közösségi művelődés A KISZ-alapszervezetek vl- uk azokat a passzív „ember* és szórakozás. Problémát je- szont sok esetben nem hasz- kéket” js, akiknek a „klubdél. lent azonban, hogy ez a kap- nálják ki az üzemi művelő- után] magnókezelésben” me- csolat sokszor még napjaink- dési házak nyújtotta lehető- rül ki kulturális feladatvál- ban is megreked az ösztönös- ségeket. Az együttműködés lalásuk. $zen a területen a ség és az esetlegesség szint- fő forrásának, gyakorlati reá- mozgalomra még nagyon sok jén, és csak ritka esetben yá- lításának csaknem minden nehéz munka vár. lik tervszerű, hatékony esetben az ifjúsági klubot te- Az üzemi népművelők és együttműködéssé. kintik. Az ott folyó munka KISZ-esek találkozóinak po­A nyári KISZ-veze tökép zó milyensége és a klubtag zitív tapasztalataira építve, táborokban fiataljaink el- KISZ-esek véleménye mind- tervünk, hogy november 13— mondták, hogy sok a kiakná- három helyen közoonti, sok 16. között falusi közművelődé- satian lehetőség és a megöl- más témát is befolyásoló, il* si fórumokat is rendezünk dásra váró probléma az üze- letve meghatározó szerepet megyeszerte a közös községi mi és _ lakóterületi kulturális kapott. Az ifjúsági klub vi- tanácsok székhelyén. KISZ- intézroények és KlSZ-ftlap- szont csak egy terület, egy eseink és a területileg ille. szervezetek kapcsolatában, népszerű és még kiaknázatlan tékes közművelődési szákem- Tulajdonképpen ezek a felve- lehetőség, éppen úgy. mint az berek részvételével. Bízunk tések és gyakorlati taipaszta- amatőr művészeti csoportok- benne, hogy kezdeményezése- lataink adták az ötletet ah- ban való részvétel, amelyhez ink igénnyel támogatott fo- hoz, hogy a megyei ifjúmun- jelen esetekben is csatlako- lyamattá f silód nek kás napok keretében kulturá- zott a művelődési házak ve- Gál Józsefné lis fórumokat rendezzünk az zetőinek élénk propaganda- KISZ MB kultúrfelelőse üzemi népművelők, KISZ­Mai tévéajánSaiunk zelebb hozza a nézőkhöz a polgári társadalom kritikáját. De a darabon e külsőséget le­számítva semmit sem változ­tattak. A főszerepekben kivá­ló színészeket láthatunk. Az emberi társadalmat — « korunkban általános forra­dalmak és a termelőerők ha­talmas növekedése mellett — néhány évtizede a tudomá­nyok gyors fejlődése jellemzi, amely egyre közvetlenebb ha­A tudomány stratégiája mint 1400 kutatóhelyen (130 kuiatóintézet, 1000 egyetemi.. és főiskolai tanszék, 300 egyéb tást gyakorol a termelőerők- munkahely) folyik jelentős re éppúgy, mint a társadalmi és életviszonyokra. Más szó­val gyarapodnak ismereteink természetről és a társada­lomról. és a tudomány üj eredményei sokféleképpen százaléka, halnak az anyagi javak tér- -­melésére, az emberek tudatá­ra. p, művelődésre, oktatásra, egészségügyre, de még az or­szágos politika és a nemzet­közi erőviszonyok alakításá­ban is fontos tényezők. A tudomány hazánkban is egyre jobban elfoglalja a szo­cialista társadalomban megil­lető helyét, amelyet a felsza­badulás után kialakí*ott. he­lyes alapelvekre épített, majd nálják ezt a nehezen átte­kinthető „ágazatot”? Magyarországon a legna­gyobb és legmagasabb fokú tudományos testület az im­már 150 éves Magyar Tudo­mányos Akadémia. Nagy, sa­ját kutatóhálózatot tart fenn, de kutatóintézete természete­sért más szerveknek — mi- tásra és műszaki fejlesztésre nisztériumoknak — is van. Az a nemzeti jövedelemnek Akadémiának tehát többolda- több mint 3 százalékát, tehát lú a feladata. Egyrészt az több mint 10 milliárd forintot országban folyó kutatómunka fordíthattunk évenként. összehangolása, a távlati és Ilyen hatalmas volumenű rövidebb távú kutatási ter* összeg- és munkamennyiség vek kidolgozása, az országos­kutató- és fejlesztő munka. E kutatóhelyeken a legújabb adatok szerint több mint 77 ezren dolgoznak, vagyis az ország aktív keresőinek 1,5 Tudományos kuta­jelentőségü tudományos és tudománypolitikai kérdések megvitatása, a készülő poli­tikai, népgazdasági és kultu­rális elhatározások tudomá­nyos vonatkozásainak a véle­láttán jogosan merült fel a kérdés, hogyan lehet megszer­vezni a kutatással járó mun­kát, ki dön!i el az erők kon­centrálásának az irányát, a legszükségesebb és legsürgő­a változó körülményeknek sebb feladatok sorrendjét, az ményezése. A másik nagy fel­megfelelően továbbfejlesztett egyes kutatási témákra for- adat a saját kutatóhálózat tudománypolitika tett lehető- dítható anyagi és szellemi irányítása. Mintegy 140 kuta­vé. Ma már hazánkban több erők arányát, hogyan koordi- tóhelv (ebbő! 33 kutatóinté­zet több mint 100 egyéb ku­tatóhely) tartozik az Akadé­miához, ahol több mint 7500 NOGRAD - 1975. októbei 26., vasárnap személy dolgozik, köztük mintegy 2500 kutató. Az előző feladatot, az Akadé­mia testületinek országos te­vékenységét tíz tudományos osztály és mintegy száz tudo­mányos bizottság, valamint kb. 200 szűkkörű albizottság, ill. munkabizottság látja el. A tudományos osztályok és bizottságok — egyéb teendő­ik mellett — a területükhöz tartozó tudományágak hely­zetének elemzésével, fejlődé­sük és prognózisuk kidolgozá­sával is foglalkoznak. De a fontos társadalmi kérdések megvitatásához és megoldá­suk elősegítéséhez is fórumot biztosít az Akadémia. A Ma­gyar Tudományos Akadémia tehát — más kutatásirányító szervvel együtt —, országos befolyást gyakorol egész tu­dományos életünkre. A má­sik feladatot'— a saját ku­tatóhálózat irányítását — a főtitkár vezetésével a Köz­ponti Hivatal látja el. Az Akadémia szervezeü és működési felállása az 1970. év szervezeti reformjával lé­pett életbe. 20.35: TUDÓS NŐK < Tévéjáték MoLiére színmű­véből. A színes film, amelyet Vá­mos László rendezett, Mohere egyik legnépszerűbb vígjaié- Chrysale, a panucsférj és kát eleveníti meg a képér- gyönge kezű apa Rádav Imre, nyőn. A komédia — a szép- a három tudós hölgy Ruttkai lelkűségbe menekülő, tudá- Éva. Békés Rita, Szalay Edit, sukat fitogtató, buta nőket Trissotin, a pénzéhes szalon­veszi célba, akik a műveltsé- irodalmár Tahi Tóth László, get egy üres fejű szalon-iro­dalmár mesterkélten választó- Képünkön: jelenet MOLIÉRE: kos stílusában véhk felfedezni. TUDÓS NOK cínlű tévéjá_ A Moliere-korabeli daraoot a századelő Magyarországába tékból. (Október 26 — va* helyezte a rendező, hogy kö- sárnap — 20.05 h.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom