Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-25 / 251. szám

Feladatunk a károk ellensúlyozása T/eÉlák Az Állami Biztosító jövő évi célkitűzéseit öl tiy ilatkozott A farmer robogót akar vá' sárolni és az áráról érdeklő­dik az eladónál. Budapesti vállalat balassagyarmati exportcsomagolási részlegéhez a megyei igazgató A-z Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatósága, a közel, múltban munkaértekezletet tartott, ahol részletesen fog- lalkoztafy feladataikkal. A biztosítási rendszert tovább korszerűsítik. Legfontosabb­nak a lakosság biztosítási vé­delmét tekintik a tennivalóik között. Ennek különböző vál­tozásait kínálják. Az elkövet­kező év eleién bevezetik az új rendszerű mezőgazdasági biztosítást is. Ezekről a kér­désekről kértünk nyilatko­zatot Gócs Tibortól, az Álla­mi Biztosító Nógrád megyei Igazgatóságának vezetőjétől, amit az alábbiakban köz­lünk. — A biztosítási tartaléko­kat — még a fejlett szocia­lista társadalomban is — a véletlen, előre nem látható, mégis bizonyos törvényszerű­ségen alapuló események okozta károk következmé­nyeinek kiküszöbölésére hoz­tak létre. A biztosítás szoro­san kapcsolódik a szocialista pénzügyi politikához. mert vállalati, intézményi, de az egyéni vonatkozásban >s ie- lentós funkciója van az el­ért életszínvonal stabilizálá. sóban azáltal, hogy a véletlen káresemények okozta oénz- ügyi veszteségeket ellensú­lyozza. A biztosítás pénzügyi szolgáltatás, tehát melynek tárgya a biztosítási védelem, más szóval kockázatvállalás. — Az utóbbi években a népgazdaság fejlődésével összefüggően nőtt a biztosítás jelentősége. Minél nagyobb értékkel gazdálkodnak az ál­lami vállalatok, mezőgazdasá­gi üzemek, annál szélesebb körű biztosítási védettségre van szükségük. Ezért az új biztosítási igényekhez igazo­dó korszerűbb konstrukciók kerülnek bevezetésre 1976- ban. Ezek az új rendszerű me­zőgazdasági. vállalati és la­kossági biztosítások. — A-z elkövetkező év janu­ár 1-ével már bevezetésre kerülő mezőgazdasági nagy­üzemi biztosításokkal kapcso­latos feladataink sikeres meg­oldásán dolgozunk Minden mezőgazdasági üzemet sze­mélyesen felkeresünk és részletes tájékoztatást adunk az Új módozatokról. Az álta­lunk kínált több biztosítási választékból a mezőgazdasági üzemek a részükre legjobban megfelelőt választhatják ki, vehebk igénybe. — Eddigi tapasztalatai nk alapján elmondhatom, hogy pozitív hozzáállás tapasztal­ható a mezőgazdasági üzemek felelős vezetői részéről ebhez a kérdéshez. Megnyilvánu­lásaik tükrözik magas fokú felelősségérzetüket a közös fidajdon védelme iránt. Ta­lálkoztunk azonban problé­mákkal. is melvek munkán­kat nehezítik. Egyes terme­lőszövetkezetek vezetői — a várható tsz-összevonásokból ere-t(5on — döntéseik megho­zatalánál bizonytalankodnak. Ennek ellenére h'Zuk abban, hogv ér végére illetve az lij év e'ejére egvetlen mezőgazda, sági üzemünk sem mmd biz­tosítási véd“ttség nélkül. — Az űi mezőgazdasági nagyüzemi biztosítás beveze­tésén tűi továbbra is fontos föladatunk- megverik dotgo- zóit megfeielő biztosítási vé­dettségben részesíteni A -azvontárgvak védelmén túl tevfontOisaKb kérésként ke. vettük mt is az üzemi do1 -m­véV. t-fnisgie-t —óvóé (-'QiSr»- hivf-gf, áco1.- p7,:m-'ini- „aveté­sét. Ezen célkitűzésűnket- a CSEB-fagok számána'- további növelésével. a komzerű, maga­sabb szolgáltatást nvúitó biztosítások fejlesztésével kí­vántuk elérni. Bízónk abban, hogy ezen célkitűzéseinknek is eleget tudunk maid tenni, annál ;s inkább, mert az üzem-’ C^éb — már eddig ;<■ — elsősorban a munkások, de a termelőszö­vetkezeti parasztságunk kö­rében is igen kedvelt biztosí­tási forma. Joggal lehetek a legfontosabb feladataink vég­rehajtása tekintetében opti­mista. Ügy érzem, apparátu­sunk lelkiismeretes, jó mun­kájával — az illetékes társa­dalmi, mozgalmi szervek, szervezetek segítségével — már több éven keresztül be­bizonyította, a szocialista biz­tosítás szükségességét, me­gyénk intézményei, vállala­tai. de az egész lakosság előtt. Ennek köszönhetjük, hogy nemcsak az ez évi, de a negyedik ötéves terv fel­adatait is sikeresen túlteljesí­tettük — fejezte be nyilatko­zatát Gócs Tibor igazgató. B Gy. Miután meghallja, hogy a jármű 2000 frankba kerül, fel­háborodottan kiált fel: — Hát ezért a pénzért in­kább tehenet veszek! — De aligha lesz kényel­mes tehénen furikázni. — Lehetséges, de még ké­nyelmetlenebb volna, ha ro­bogót kellene fejnem! X Az idős hölgy lakást bérel. — Mondja kérem — kérde­zi a tulajdonosnőtől, remélem kutyák nincsenek a közelben? — Nincsenek, asszonyom — nyugtatja meg a tulajdonos- nő — efelől teljesen nyugodt lehet. — Kitűnő! Ahol azelőtt lak­tam. volt egy juhászkutya és képzelheti mennyire ingerel­te az én öt kis pincsimet! ♦> *l* ♦> ♦> v ♦> ♦> ♦> ♦> v v v ♦! felvessünk és betanítunk férfi mi if ii k íí érőkéi csomagolási munkára. Jelentkezés: Balassagyarmat, kábelgyár a csomagolási részlegvezetőnél. HUNGAROTON MÜVÉSZLEMEZ .AJÁNLAT Bartók Béla műveiből III. Zongoraverseny Brácsaverseny Ránki Dezső (zongora) Németh Géza (brácsa) Állami Hangversenyzenekar Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara vezényel: Ferencsik János, Kórodi András HUNGAROTON SLPX 11421 ára: öü. — Ft X I. és II. Rapszódia hegedűre és zongorára I. Rapszódia gordonkára és zongorára Kontrasztok Magyar népdalok hegedűre és zongorára Székely Zoltán, Szűcs Mihály, Szenthelyi Miklós (hegedű), Mező László (gordonka), Berkes Kálmán (klarinét). Isobel Moore, Tusa Erzsébet, Kocsis Zoltán (zongora) HUNGAROTON SLPX 11357 ára: 60.— Ft X Tíz magyar népdal (Bartók—Kodály: Magyar népdalok énekhangra zongorakisérettel c. művéből), öt dal op. 15. Öt dal op. 16. Nyolc magyar népdal. Kovács Eszter (ének) Fellegi Ádám (zongora). HUNGAROTON SLPX 11603 ára: 60.— Ft A VOLÁN 2. sz. VÁLLALAT / felvételt hirdet a következő munkakörökbe: Jogosítvánnyal rendelkezőket ^ a utóbusz-vezetőnek és tehergépkocsi-vezetőnek. „BC” jogosítvány és 2 éves gyakorlati idő igazolása után AUTÓBUSZ-VEZETŐI KIKÉPZÉST biztosítunk. melynek egyhavi idejére 1700.— Ft. bért fizetünk, (tanfolyami idő 4 hét). Jogosítvánnyal nem rendelkezőket — vállalati1 szerve­zésű tanfolyamon — KIKÉPZÜNK TEHERGÉPKOCSI-VE­ZETŐNEK. * A továbbképzési igényeket támogatjuk. UTAZÁSI KEDVEZMÉNYEK a DOLGOZÓK ÉS CSALÁD­TAGOK RÉSZÉRE IS JELENTKEZÉS: Salgótarjánban — a vállalat központjában, Rákóczi út 247. — a személyforgalmi üe., Karancs út 6. Balassagyarmaton. Rákóczi u. 2. Nagybátonyban, Béke u. 106. Pásztón. Sport u. 1. Modern es if a ros A gyárak, a korszerű üze­mek közül, amelyek néhány esztendeje a város peremén sorakoznak, egy a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgó­tarjáni gyáregysége. A BRG-t, — ahogy a városiak a gyárat nevezik — az’ ipartelepítési program hívta életre. A mind­össze háromesztendös gyár azonban gyorsan „magára ta­táit.” Rádiótelefonokat készí­tenek, egyre eredményeseb­ben, a munkások, a mun­kásnők a népes techni­kus- és mérnökgárda jól/ együtt dolgozik. Még min­den esztendőben „óupláztak". s így a terme'ési érték gyor­san emelkedett. Az első esz­tendőt — az 1970-es évet — mindössze 8 millióval hagyták maguk mögött. Az idén. a BRG termelési értéke vár­hatóan eléri a 330 millió fo­rintot. Ügy tervezik, hogy a következő esztendőben nem adják alább 420 milliónál. A gyári ko'lektíva gondo­san ügyel a fiatal üzem híré­re, nevére is. Pontosan, jól dolgoznak. A készülékek mi­nőségét vizsgáló. ellenőrző „szigorú” berendezések alig- alig találnak hibát, rendel'e- nességet. A körültekintő, gon­dos munka mindenképpen in­dokolt. A Salgótarjánban ké­szült rádiótelefonok ió nvolc- van százalékát exportálják. Egy kis séta Az autóbusz-megállótól ta­lán ha percnyi az út a gyár­kapuig. Nem kevesebb, mint 850 ember lén be naponta raj­ta. A szerelőszalagon — ahol az igen bonyolult, a mintegv 3500 különböző alkatrészből összeálló — készülékeket „in­dítják”, főképpen fiatal lá­nyok, asszonyok dolgoznak. Munkájuk viszonylag egysze­rű, könnyű, tiszta. Sokat gya­korolt, megszokott mozdula­tokkal teszik dolgukat: meg­határozott alkatrészeket rak­nak össze, meghatározott rendben. A bonyolultabb mun­kafolyamatok természetesen több hozzáértést és szakértel­met, nagyobb figyelmet és tü­relmet is igényelnek. Azok­ban az üzemrészekben meg, ahol az alkatrészeket formál­ják, jórészt szakmunkások dolgoznak. Elég egy rövid kis séta a gyárban, néhány szót váltva a munkásokkal, a lányokkal, asszonyokkal, máris kiderül, hogy a végzett munka, a tel­jesítmények szabják meg vég­ső soron a béreket. Az egé­szen természetes, hogy a szak­mai hozzáértésnek, a szorga­lomnak, a nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkának nagyobb az anyagi és erkölcsi elismerése. A BRG-ben jók a kereseti lehetőségek. A beta­nított munkások 1700—2200 íoririt körül kapnak. De a saj­tóiéban, ahol a munka nehe­zebb, mint a szerelőszalagon, igen gyakran megesik, hogy a nődolgozók is hazaviszik a 3000 forintot. A szakmunká­sok keresete ennél magasabb, 3500 forint körül alakul. A gyár tervszerű, folyama­tos munkáiának biztosítása nemcsak szűk üzemi érdek. Az exporttervek teljesítéséhez fontos népgazdasági érdekek kötődnek. Ezért a gyár veze­tői érthetően a jó és folyama­tos munkára ösztönzik a gyár munkásait, munkásnőit. Azok. akik vállalják a két. illetve a három műszakot, megkapják még a fizetésük 15, illetve 30 gyár százalékát. Nem kevés pénz ez! A kollektív szerződésben pedig azt is megfogalmazták, hogy a folyamatosan termelő dolgozókat d.upla nyereségré­szesedés illeti. Fiatalok gyára A gyáregységben dolgozók átlagos életkora viszonylag alacsony, nem egészen 30 esztendő. A gyár gazdasági és mozgalmi vezetői szinte min­den lényeges döntésüknél számolnak azzal, hogy a fia­tal, most kezdő munkások, munkásnők szemében a fizi­kai munka fogalma már mesz- sze nem az, mint akár az apák, vagy a nagyapák ide­jén volt. 'A gyárban ugyanis igen korszerű körülmények között dolgoznak. Tiszta, vi­lágos, jól szellőző műhelyek­ben folyik a termelés. Ám a munka- és egészségvédelem változatlanul folyamatos ten­nivalót jelent. A műszaki fej­lesztés — jó gyakorlata ez a BRG-nek — a dolgozók foko­zott munka- és egészségvédel­me kíséri. A megelőzést szol­gálja többek között a korsze­rűen felszerelt orvosi rendelő is. A szociális körülmények fo­lyamatos javítását ugyancsak a lényeges tennivalók közé sorolták a gyáregység vezetői. Miután a BRG-ben igen sok leány és asszony keresett és talált munkát, helyzetük, é'et- és munkakörülményeik javí­tása szinte mindennapos do­log. A dolgozók étkeztetése bi­zony jó pár asszonyt kimé] meg a második műszak nem kis terhétől, a bevásárlástól <s főzéstől. A tágas, patikatiszta­ságú étteremben naponta 200 —250 dolgozó étkezhet. A kis­gyermekes édesanyákat meg különösen nagy elismerés, megbecsülés övezi. Többek között az idén és az elmúlt esztendőben mintegy 850 ezer forintot fizetett a gyár böl­csőde-óvoda hozzájárulás cí­mén a városi tanácsnak. A szakszervezeti bizottság emel­lett nagyarányú társadalmi munkaakciót szervezett a vá­ros gyermekintézményeinek patronálására, anyagi támo­gatására. így sikerült elér­niük, hogy a gyárban dolgozó asszonyok böicsődés és óvo­dás korú gyermekeinek elhe­lyezése ma már nem okoz különösebb gondot. A további tervek Az eddigi fejlődés, gyarapo­dás egyenes folytatásaként a következő évben, években újabb, az eddiginél nagyobb feladatokat tűz maga elé a gyáregység vezetése, kollektí­vája. Mindenekelőtt a terme­lés, a termelési érték erőtel­jes növekedésével számolnak. Mindezt oly módon igyekez" nek megvalósítani, hogy kü­lönös gonddal ügyelnek az itt gyártott készülékek minősé­gére. Tervüket nem titkolják: szeretnék, ha a meglevő piac bővülne, a világ további or­szágaiba is eljutnának a Sal­gótarjánban gyártott rádióte­lefon-készülékek. Hogy mit tesznek mindezek érdekében? Igen sokat. A gyáregység műszaki gárdája most azon fáradozik. hogy megteremtse a termeléke­nyebb hatékonyabb munka feltételeit. Nem kétséges, a következő években a gépeké, Serény munka folyik a szerelőszalagon: készül a rádióler lefon a korszerű berendezéseké lesz a főszerep, de a munkáskéz sem jön rosszul. A technika mellett ' erőteljesebben fog­lalkoznak a szellemi kapaci­tás szélesítésével, bővítésével. Már most megkezdődött a gyáregységben a munká­sok általános és szak­mai képzése. A dolgozók ál­talános iskolájában jelenleg is 30-an tanulnak és rendsze­resek a szakmai alap- és to­vábbképző tanfolyamok is. A gyár vezetői azt tartják, az embernek is, a gyárnak is bőven megtérül ez a fajta ..be­fektetés”. Néhány hónap, vagy esztendő múlva a brigádok — 22 dolgozik a gyárban, s ed­dig három'nyerte el a kitün­tető szocialista címet — ma­gasabb teljesítményben, még jobb minőségű munkájában jelentkezik majd. Ez pedig egyáltalán nem mellékes. Akár a gyár eddigi jó tiíre-neve. akár pedig a népgazdaság szempontjából vizsgáljuk is a dolgokat. (X) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom