Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-25 / 251. szám

Nóarádi műszaM rrrnoV Energia gondjainkról és az energiagazdálkodási leiadatokról Az V. nógrádi műszaki na- ponti energiagazdálkodási zékletes — az élet minden te- pok tartalmas rendezvényso- szervek pedig már 1954-ben rületére kiterjedő — ismerte- r<izatában került sor a ETE felismertek e beruházások tést adott az energia;,'azdálko- Nógrád megyei csoportjának szükségességét. « attól az év- dási kérdésekről. Áttekintést rendezvényére.' ahol két elő- tői kezdve állami céltámoga- adott az energetikusi szerve- adás hangzott el napjaink tás formájában évente jelen- zet kialakulásának folyama- legfontosaibb energiagazdálko- tők összegeket fordítottak, az tárói, s az energetikusi funk- dásj kérdéseiről. energiaátalakító és felhaszná- Ció lényegéről. Az enérgiapo­. . ..... . ló berendezések korszerűsíté­Az energiaracionalizalas je- sére. Az energiaracionalizálá­lenerol es joyojerol Nemeth beruházások jelentősége tu-t József, az Állami Energetikai lajdonképpen abban rejlik, és Energiabiztonságtechnikai hogy számos energetikai be- Felügyelet osztályvezetője tar- rendezés hatásfoka pillanat­tal nagy érdeklődessel kísért nyilag kisebb, a fajlagos ene-r- előadást. Bevezetőben ismer- giaf el használás sokkal na­tette, hogy az elkövetkező gyobb mint erre a jelen kő- években milyen mértékben nö- rülményeink között a műsza- vekszik az energiafelhaszna- ki színvonal és a hazai adott- lás. s miként alakul a hazai ságok mellett a vizsgált idő­energiatermelés, illetve litikai feladatok kapcsán be­szélt azokról a változásokról, amelyek az országos energeti­kai szervezetben mentek vég­be az utóbbi években. Hangsúlyozottan beszélt ar­ról, hogy az újabb rendel­kezések értelmében nem az energetikusok, hanem a vál­lalati igazgatók felelősek az energiagazdálkodásért, ami­■rgiatermeies, illetve az szakban lehetőség lenne. Mi- " 'Ú e B u zág energiaimportja. Atte- vel hazánk energiában sze- ?5k -a Jogállásához ország energiaimportja. Atte- vei hazánk energiában kintést adott a hazai energia- gény ország, jelentős mennyi struktúra változásáról, s ki- &égű energiahordozót impor­felelő munkatársakat vonnak be az energetikusok személyé­....... .............. cucigmuuiut/őut linóul - t__„ * , . , . , e melte az energiaracionaliza- tálunk, tehát az energiaracio- b , eddl,?1 . tapasztalatok lás nagy jelentőségét. Mint nalizálási beruházások ered- ff"",1 a. na.^ f .,ko?®* mondta: amíg nincs baj az ménveként jelentkező ener- ,.a?>sá?u zalaiatoknál hait- en.ergiaszolgáltatássa 1. addig giamegtakarítás egyben mint •1aik ve®r.<t a jobban az ener- a vállalatok nem tőrödnek az importmegtakarítás is jelent- . erer" 1 J energiatermelő és felhasználó kezik. *1,®1 feladatokat. A kisebb berendezések működésének vállalatoknál mé<? soV a nrob­hatásfokával. S a vállalatok Bodecs Aladár, az AEEF léma és a nemtörődömség, nem is törekszenek az ener- főosztályvezetője, az új ener- . , , ,, ... giaracionalizálást szolgáló be- getikusi szervezetek kialakí- te minek soráa a .i^enlevő ruhazasokra. tásával kapcsolatos eddigi ta- szakemberek számos kérdést i A kormány, illetve a köz- pasztalatok kapcsán igen ér- intéztek az előadókhoz. Korszerű szállítás és rakodás az építőiparban A fizikai állományban dől- gonok bevezetésével. Ki kell lásra. Az épület-gépészeti ele- gőzök 33 százaléka anyag- építeni a megfelelő fogadó- mek konténerekben történő mozgatással foglalkozik, ami helyeket, ahol gépesített vagy továbbítása egyre nagyobb az építőiparban fokozottan mechanikusan megoldott be-, tért hódít az építőiparban is. jelentkezik. Ezért nagy gon- illetve kirakodás lehetséges. A munkahely környékén 3 dot kell 'fordítani ennek a A különleges markoló" és hidraulikus járművek és d£- munkának a gépesítésére. Az emelőgépek segítségével syor- ruk száz százalékosan helyet- i Építőipari Tudományos Egye- sabb és könnyebb • lesz az lesítik az femberi élőmunkát, sülét helyi szervezetének, va- anyag továbbítása, lamint a Nógrád megyei Ár A közúti szállításban a bii" lamí Építőipari Vállalat ve- lenes-teherautók az ömlesztett zetőinek közös rendezésében áruk fuvarozását oldják meg- a napokban tartott előadást Az előregyártott házgvári ele* Warvasovszky János, az Épr meket az erre a célra szer- tésügyi és Városfejlesztési kesztett közlekedési eszközök Minisztérium műszaki fejlesz- továbbítják. Törekedni kell tésd főosztályának főmérnöke, az egységes járműipar kiala- Témája: a szállítás-rakodás- kítására, am.i az alkatrészel* fejlesztés és automatizalas látásnál, az esetleges iavitá" Vállalat gépészeti osztályveze- lehetőségei az építőiparban- soknál, válamint a szabva- tője beszámolt az ötödik öt" Súlyponti feladat az aiao- nvosított rakodó telepeknél éves terv gépi beruházásai" anyaggyártói a felhasználás jelent előnyt a vállalatoknak, ról, és Nagy Lajos szállítás- helyéig kotpo’ex szállítási A hosszú távú betonszállítás- vezető, valamint Tácsik Gvu- láncok” kialakítása, a fajlagos, nál kedvező a mixer-kocsik la. a 2. sz. Volán osztálwc- nehéz fizikai munka csökken- alkalmazása, ami egv időben zető.ie ismertette a két vál­tásé. összetett vasúd hálózat szállít és elő is készíti az lalat együttműködésének le- megszervezése, speciális va- anyagot a későbbi felhaszná hetősegeit. Az előadás közben a békés­csabai szállítási és rakodás- fejlesztési nemzetközi kiállí­táson készült filmen láthat­ták a szakemberek hazáink és a szocialista országok leg­korszerűbb .gépeit. Domos Lajos, a Nógrád megyei Állami Építőipari Automata gépek, ügyes masinák segítik az ember munkáját Balassagyarmaton, a Magyar Kábelmüvek gyárában, ahol hazai és külföldi megrendelők részére készítik a szabad- vezetékeket és a föld alatti kábeleket. Ha minden rendben megy, a gépeket irányító szakembernek csak az a dolga, hogy figyelje a gépet, az azokról lekerülő termékek minőséget. — kulcsár felv. — Szeretni a munkát, a szakmát A számviteli főiskola hallgatóinak eszmei-politikai neveléséről (Tudósítónktól.) megye gazdasági történetét, marxizmus—leninizmus lan* , A munkára való nevelésben, székre. Tavaly hozták létre a Nograd megye egyetlen fel- a leendő szakma megszerette- nevelési bizottságot, az inté- sotoku oktatási intézménye, tésében sokat segítenek a zet nevelési tevékenységének a Pénzügyi és Számviteli Fő- tudományos diákkörök, A összehangolására. Ennek egyik iskola salgótarjáni tagozata, különböző szakmai versenye- hatásos módszere a diákneve- ■éz evben először adott dip- ken, s a diákkörök országos lő összejövetelek. A KISZ- lomat közel negyven nappali konferenciáján számottevő si- szervezet jól él döntési és vé- tagozatos hallga'ónak. Az kereket értek el a hallgatók, leményezési jogával, munká­idéi tanévben, a három év- a megfelelő közgazdasági ,ja megalapozol*, felelősség­szemlélet kialakításában nagy teljes. Ugyancsak a nevelő sivrepe van a nyári és évközi munka szerves részét képezik szakmai gyakorlatoknak. A a főiskola kapcsolatai a kü- szaktárgyakból adódóan vi- lönféle üzemekkel, tanintéze. szonylag kevesebb a lehetőség tekkel, egyéb intézmények- a humán, műveltség gyarapí- kel. tására. De a lehetőségek bő- A továbbfejlődést szolgáló vitásét eredményesen végzi a tennivalók között határozta gas fokon képesek az egyes főiskola kulturális bizottsága, meg a végrehajtó bizottság az gazdasági döntések előkészí- Jelentős tevékenységet fejt ki oktatók felelősségérzetének tésére, ismerik és megértik a a KISZ-klub, amely az egész további erősítését, a tárgyi szocialista társadalom esz- város fiataljainak rendelkezé- feltételek javítását. Felada. méit, a társadalmi érdekeket, sére áll. A tagozaton öntevé- túl jelölték meg továbbá, hogy azonosulni tudnak azokkal. Ez keny irodalmi színpad műkő- a salgótarjáni tagozatot a köz* a képzési cél határozza meg dik. a hallgatók negyven szá- gazdasági kutatás munkahe- a főiskola nevelési feladatait Z£)téka rendelkezik színházi iyéül kell kialakítani. Arra ^s,\ ezekl°' ~ Pontosabban a bérlettel. törekszenek, hogy a főiskolán főiskola tanuló ifjúsága esz- , Az eszmei-politikai nevelés dolgozók, tanulók egyre ered. mei-politikai nevelésének célkitűzéseinek megvalósítása- ményesebben tevékenykedje- helyzetéről - tárgyalt a kö- ban nagy feladat hárul a nek zelmúltban a salgótarjáni vá­rosi párt-végrehajtóbizottság. vei ezelőtti tanulólétszám­nak a nappali tagozaton há­romszorosa, a levelező tago­zaton pedig hatszorosa kezd­te meg tanulmányait. A főiskola célkitűzése: olyan vállalati gazdálkodási1 szak­emberek képzése, akik ma­a varos, a megye javara. Az intézmény oktatói, ne­velői, alapvető feladatnak tartják a hallgatók politikai felkészítését. ' Arra töreksze­nek, hogy a gazdasági mun­kára készülő hallgatókban tu­datosodjon a gazdaság és a politika elválaszthatatlan kapcsolata. Hasonlóképpen szem előtt tartják az erkölcsi, anyagi megbízhatóságot, a hu­mán műveltség gyarapítását. A hazafias nevelés részeként dolgozták fel — a 30. évfor­duló tiszteletére — Nógrád Mai kommentárunk a felén |>XXXXXXXXXXX\XXXXXX\VXVXXXXXNXX>\XXXXXXXXXXXVVXXXXXX>í«VVXXV*»ad lXXXXV«^XV^X^VXX^^X^X^^V^^V^N^^^^X^Xx\^X^Vs^^^^XXXWiVX^XXX^>^ Á hármas jelszónak megfelelően JÓL ÖSSZEKOVÁCSO­LODOTT kollektíva a ZIM salgótarjáni gyárában a tech­nológiái osztályon dolgozó szocialista brigád. Tagjai kö­zül 19 műszaki, és egy gép­író. Tiszteletbeli brigádtag Szórós kapcsolatot tartunk a már hátra, Czinke Ferenc grafikus. Mun- vállalat budapesti vegyipari kell. Több kácsy-díjas érdemes művész, gépgyárának gyártásfejlesztő mint amennyit ígértünk A K. Feoktyisztov nevét vi- szocialista brigádjával. Szá- kapom a választ. szintén ió a kapcsolat Egy­se ó brigád mar többszörösen mukra nálunk készülnek önt- Jobban, korszerűbben, ha- ■ seeniük a köUöz’xöaes- vállalat kiyálója címet nyerh vények, amelyekből export- tékonyabban. A brigád gazda. néi, ‘lakásépítésnél. Most pei­állílásokat látogatjuk. Szep­temberben Czinke Ferenc grafikusművész vezette a tat iatlátogatást. Februárban pedig a megyei képzőművé­szek kiállításának megszerve- amit teljesíteni ****** is reszt vettunk. Mit le«, év vesére mondtak meg? Rendszerese,; B J a névnapok es a beteglátoga­tások is. NyugdíjasainkKal tőjével — Az , . __ ____ .. _ ______ Van----------------- _ menyek is szépek. A szocia- állami nevelő otthoni d ór Istvánnál, a brigád veze- sabb cél. Ez a kapcsolat már lista brigádmozgalom Vele js rendsze­, , eddig mintegy 12o ezer forint azonban ennél többet jelent. u- = ncsnlat közíw uirán ... .. .... ezer fÄnSa megtakarítást hozott, bár a Nem elég csak gazdasági té dulason 1S voltunk a Mátrá­elo'-zor 211 ezer fonni gazaa végső elszámolásra csak ev ren teljesíteni az igereteket. ^an sági eredmény elérése volt. A végén kerül sor. Vajon, hogy vannak a hármas kongresszusi oklevél, illetve , .. ,, íelszóval a Feoktvisztov bri- , } , . ,, ev tiszteletére ezt 351 ezer - Úgy tudom közvetlen a eoK yi hogy a kollektív szellem tor­íorintra növeltük — mondja termelő munkában is reszt sauna;. malodasahoz sok minden hoz­bri° ídvezető majd arról vétt ez a brigád. Mit hallhat- — Valóban még sok min- zátartozik, A társadalmi élet­táiékÓrtat hoe’v náluk a mű- fiánk erről? den ide tartozik. Az oktatás, ben részt veszünk. Part-, .‘Ói ti iításoir ie- , , „ , , művelődés. Mindenki részt KISZ-vezetőségi tag. bizal­íentik a vállalt gazdasági NAbHNK ,S?K. vesz szervezett politikai okta- miak, FMKT vezetőségi tagok, prpHmpnv teliesítését okoz a létszámhiány Ezeit tásban, felkészültségének propagandisták is vannak a — Mi valósult meg eddig7 gond°itu,k- hog>' a mmdennap» meg£elelő szinten. Ezenkívül brigádban. Tagjaink közül is voltunk a Tőmondatokban talán ennyiből is érzékelni lehet, munkánk elvégzése mellett M h ,-b fort ztűzhelyek''*«yártásá- ®fg^tünlL ,a. közv®tlen ta™e- egyetemen. Bacsa Tivadar to- rísz Károly, Mártonka Fe­rii r'műveletelha°vástf ered- |.esben- Eddl? minteSy’ ^ ezer vabbképzön, Pataki Gusztáv renc. Gyöngyösi József és ifj ménvezolt A kalkuláció sze- í?rl.nt erteku. vegez ML egyetemen tanul. Társa- Podos Gyula egy-egy fizikai ríni ', mi ezer forint a meeta- tunk ,e, ’ am!?fk V18szaig^?‘ dalmi. politikai rendezvénye- dolgozókból álló brigádot pat­, \.r. ' & ^asa folyamatban van. ken részt veszünk, de szerve- rónál. Ügy gondolom, ez is a" m .'.insmmiran lünk ugyanis a verseny érte- zünk ig ilyeneket. Dächer Bé- fontos társadalmi elfoglaltság kelésénei csak a tényleges, ja az egyik brigádtag Közel- — mondotta a brigádvezető, igazolt eredményeket szamo. Kelet címmel tartott előadást- mondja. vitafórum keretében. Brigád- ^ HÁRMAS JELSZÓ ,tar­— A társadalmi munkájuk szinten feldolgozzuk a XI. tatommal telítődött meg a is jelentős. Teljesítik-e az pártkongresszus anyagát. Már Feoktyisrtov^ Szocialista Bri­ígéretet? két előadás volt. Szakn\9i — A brigád 950 óra társa- előadást is szerveztünk. Pis­datmi munkát vállalt. vagy- kátorisz Károly, az automata is fejenként egy egész heti eszterga'ásről tartott elő­ntui'-káidőt. Ebből * adást. Ezenkívül a gyári ki­elbírálás alatt. Az egyik pél­dául a tűzhelycsomagolás módosítása. Ettől tűzhelyen­ként 70 forint megtakarítás várható. Több olyan javasla­tunk van, ami imoortmeg- takarítást eredményez. A gyártásnál f-tbasznált im­pnrtsz"r“L .' " lássál tői ián-: 1 :: gádnál. Évről évre emelik az önmagukkal szemben állított mércét, és talán ez sikereik forrása. B. J. Hosszú évek általános tapasztalatából leszűrhető az a tanulság, hogy az esztendő végére elfáradnak a földműve­lő emberek és lelassul a munka üteme. Megyénkben a me­zőgazdasági munka állása viszont nem engedi meg, hogy a legkisebb mértékben is lazítsunk. Az őszi vetéssel csak a közelmúltban haladtuk meg az ötven százalékot, pedig a vetésre kijelölt időponton túlvagyunk. A napokban politi­kusok, szakemberek tanácskozásán ismételten elhangzott: aratni csak akkor fogunk, ha idejében elvetünk. Ezért nem szabad késlekedni, hanem minden rendelkezésre álló erőt mozgósítsunk az őszi vetés mielőbbi befejezése érdekében. Október húszadikán — tehát a vetésre kijelölt határidő napján — kelteztek egy statisztikai jelentést. Eszerint a szécsényi és salgótarjáni járásban a vetést hetven—nyolcvan százalékra végezték el. — Feljavult a munka a rétsági és balassagyarmati járásokban, ahol az eredmény mintegy hetvenszázalékos. Jó hírek érkeztek a pásztói járásból is. Túlhaladtak a munkával az ötven százalékon. A közelmúlt­ban lehullott csapadék, majd az ezt követő kedvező időjá­rás után olyan nagy mértékben felgyorsult a munka ott és hogy minden remény megvan arra; ebben a hónapban vé­geznek a vetéssel. Ehhez azonban kemény erőfeszítésre van szükség. Az úgynevezett igazi finisre. Megkönnyítette a helyzetet a le­hulló, közel harmincmilliméteres csapadék. Arra hivatkoz­ni, hogy száraz a föld, már nem szabad. A szakemberei; véleménye szerint az őszi vetés számára legideálisabb az időjárás. Ki kell tehát ezt a jó lehetőséget használni. Az idő jó kihasználásához hozzátartozik a nyújtott műszak, vagy ha szükséges, az éjszakai munka is, de az is. hogy sem ünnepen, sem vasárnapon nem állhatnak a gépek. Fo­kozni kell tehát a .munka ütemét, de úgy. hogy a minősége a legkisebb mértékben sem csökkenhet. Több üzemből hí­rek érkeztek, hogy az üzemek első számú vezetői külföldi útra mentek. Ez nem is volna baj. De éppen Karancsságról jött a hír, hogy elutazott , az elnök és a szécsényi járásban pont abban a tsz-ben esett vissza a vetési munka üteme. Ez már megengedhetetlen. Az itthon levő vezetők tehát tekintsék át, mi az oka .a lemaradásnak és jó szervező te­vékenységgel pótolják, hogy a vetést mielőbb befejezhessék. Megyénk szövetkezeti parasztsága, az állami gazdasá­gok dolgozói már sok nehéz feladatot megoldottak a jelen­leginél nehezebb körülmények között is. Most is ezt várja tőlük megyénk közvéleménye. Az idén átlagban alacso­nyabb volt a gabonatermésünk, mint az ezt megelőző év­ben. Vitathatalanul azért volt alacsonyabb, mert a vetés­sel megkéstünk. Ezt kell a munka ütemének fokozásával megelőzni, mert igaz az a bölcs megállapítás, hogy aratni csak akkor tudunk, ha vetünk is. Tegyük azonban hozzá hu idejében vetünk. Még mindig van arra remény, hogy ha túl is a vetésre kijelölt időponton, a késedelem nem jelent ka­tasztrófát —, ha iparkodunk. Ne feledjük, a gabonáVa nag> szüksége van a népgazdaságnak, de a közös gazdaságoknak is érdeke, hogy jó termést takarítsanak be. — n — NÓGRÁD - 1975. októbei 25., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom