Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
I Kérek egy sztorit / Jubilánsok a múltról Negyedszázad — kicsit történelem is. A mi fiatalságunk számára mindenképpen. De akik nyiladozó kamaszfővel, vagy kész felnőttként élték át a kort, azok számára ma is eleven erővel élj .valóság; egyszóval az éle t i k. A tanácsok megalakulásának 25 éves ju. bilc.iinát ünnepeljük. Ebből az alkalomból szólaltattuk meg a Sagótarjáni városi Tanács hét dolgozóját. Azokat, akik részt vet. tek az új típusú államigazgatási rendszer A tail ás időit a városi sportcsarnok Boltíveivel Salgótarján percre „be voltak táblázva”, a egyik legszebb környezetében szakosztályok egymásnak ad- helyezkedik el a városi sport- ták a kilincset. A városi csat- csarnok, amelynek műszaki nők enyhít a gondokon. Ért„ ____ ___ _____átadása az év utolsó hónapja- hető, hogy nincs is Olyan a datuk volt. Számos — olykor vitás, vitatott jött a néni. A házasságát ban megtörténik. A salgótar- szakosztály, ahol ne tartanák megszervezésében, s kezdettől fogva a ta~ dik. A közelmúltban történt nácsi apparátusban dolgoznak. Kiválóan is- és a nyugdíjjal kapcsolatos. merik az itteni munka minden területet, hi- Ay. úi 'törvény szerint a feleszen szükségszerűen járták végig valameny- ségnek, a férj jogán, házasnyit. A 25 esztendő alatt nagyon sok fel- társi pótlék jár. Ilyen ügyben ■— kérdésben kellett gyorsan és határozottan azonban nem tudta csak a intézkedniük. személyigazolványával igaAz emlékezet fakuló fényében még ma zolni- Ez pedig a nyugdíjin- is tiszta ragyogással fel-felcsillanó emlékeik- tézetnek kevés. Elutazott ről vallanak. Agócs Lászlóné, ségvetési csoport előadója: költ- nem vagyok én már olyan Balázs Sándorné, fiatal, mint amilyennek lát- ícö szom. családom van. Úgyhogy sikerült meggyőznöm, és az ügyét is elintéztem. °~nto: Aranyi Lászlóné előadó: adóügyi — Számomra nagyon szép emlék az egész eltelt 25 év. Azt csináltam, amit szerettem. Dolgoztam, úgy, mint Csehszlovákiába is, áttol az esküvőjük volt, de a házassá* anya- gi anyakönyvi másolatot nem tudta megszerezni. Ez diplomáciai úton megy! Akkor aztán, tanácsoltam neki. hogy menjen át az SZTK-ba. ott kérdezze meg, mi a teendő. Az SZTK-ban kiállíttattak vele egy nyilatkozatot, amely a nyugdíjintézet számára igazolta, hogy házassági anya- k 'mvvi kivonata másolatának megkérése folyamatban van. A papírt elküldtük.-. Egy hónap múlva derült arccal jön a néni, köszönte a tanácsot nagyon. A nyilatkozatra azonnal megkapta a házastársi pótlékot. — A mi elegünkben gyakran előfordulnak nehéz és Tóth Ferencné, pén-.ügyi előmegható esetek. Mert a mi adó (jelenleg ideiglenes dolgunk a halálozás bejegy- nyugdíjban): zése is. Kezdő voltam még, amire most is emlékezem. Egy üreg bácsi jött, bejelen- Talán az én tanácsi pá- teni a felesége halálát. Amimások, a lehető legjobb tudá- lyafutásom a legegyszerűbb, kor kezébe adtam a tollat, som szerint igyekeztem el- Mindig adóügyekkel foglal- hogy írja alá a halotti anyavépezni a rám bízottakat. Eb- koztam. A mi szakmánk — könyvet, először a zsebkendő-, ben találtam meg mindig az azt hiszem, nem. kell külön je után nyúlt. Én is elsírtam örömem, ez kötött le teljes magyaráznom —, nem egy magam. Dr. Wanka Lajos egészében. A könyvelés, tud- népszerű szakma. Minket leg. bácsi, akitől tanultam minja, olyan munka, ami a leg- alább annyian nem kedvel- dent, azt mondta utána: mi nagyobb pontosságot és fi- nek, mint amennyien szeret- az kartársnő, elérzékenyed* gyelmet igényli. Minthogy az nek. Mert mi nem adunk, tünk?! Neki persze már ember számokkal dolgozik, nekünk idehozzák a pénzt, könnyebb volt. De azért én bármennyire is vigyáz. elő- Elhiheti, nagyon nehéz az néha még ma is együtt sírok fordulhat hiba. Fordítva ír emberek' bizalmában meg- a hozzátartozókkal- A szüléié egy számot, vagy véletle- maradni. Mondjam, hogy ez a tés ennek az ellentettje. — Voltam én minden az nül nem üti be a gépbe. Ak- hivatal az. ahol a legtöbbet Együtt örülünk a boldog szü- eltelt évek alatt. 1955-ben kor nem stimmel a végösz- kell tűrni az embernek? így lökkel. Aztán itt vannak az két tanácselnöke is volt a szeg, s meg kell keresni a hiT van! No, de nem panaszként esküvők! Természetesek, s családnak, a férjem meg én. bét. Még a tíz fillért is! Né- emlegetem. Vannak azért kel- olykor furcsák. Előfordult „Kad.ert a falunak” — szólt ha órákig eltart... Tudja lemes oldalai er nők a mun- már az is, hogy a vőlegény a jelszó- — így kerültem Lumekkora megkönnyebbülés, kának ha sikerül a végére járni? dául egy Még a kollégák is örülnek gépkocsi-tulajdonos ügyfél ... _ neki. Mert a hiánykeresés vott fel felei rmon és gorom- neki vizet, hogy magéhoz kém. 1958—59-ben új isk-.>látszólag felesleges munka, bán — az igazsághoz 'tartó- térjen. Máskor meg az egyik lát építettünk. Az engedély Bégen volt úgy, hogy csak ztk viszont, az átlagosnál vőlegény tévedésből nemet 4 tanteremre szó.:, mi v:* kapuzáráskor mentem semmivel sem gorombábban, mondott. Ötször kellett eüs- szent nyolcat szerettünk voimiatta haza. Nem ismertünk hanem úgy, ahogyan meg- mételnem a sző-’eget. míg na, hogy megold.ok az iskoolvat, hogv vége a munkaidő* szoktuk —, szinte paraneso- végre észbe kapott. No de, lai szétszórtságot, es bizto^E.—— -1- — - ------*■—'-'-t~tas%> m unkát, sük. Pénzügyekben nem le hét felületesnek lenni.. nek. holnao folytatjuk a loan vont felelősségre, hogy’ sebaj, azóta is boldogan él- suk a szaktanári oktatasP kát- és'akkor megkeres- rosszul intéztük az ügyét, “ek együtt- A legnehezebb Felsőbb szerveink, az Elnoju Erre én felvilágosítottam, esküvőm azért a lányomé Tanács akkori titkárának a törvényeket rendeleteket volt- Mint mikor a hóhért közbenjárására, aki egyben idéztem az’igazunk védelmé- akasztják . A kollégám adta megyei országgyűlési képStark Ferencné, az igaz- re. Jó, letette a kagylót. Tíz ossze oket' gatási osztály főelőadója: perc múlva újra csörög, és el- Medved ^ Sándor, nézést kér, hogy utánanézett könyvvezető: ő is a dolognak, valóban nekünk van igazunk. Gyerekek — fordultam széles mosollyal a többiek felé —, hát . ilyen sem történt még, hogy bocsánatot kért volna valaki tőlünk azért, mert nem volt igaza! Oravecz Jolán, az egészségügyi gondnokság előadója: — Ez a kis apparátus oly an volt, mint egy jó család. Egy időben kultúrfelelős voltam. Nagyon sok szép rendezvényt csináltunk. Például nőnapot. Mindig a férfiak rendezték, összeadták a pénzt, szereztek valamilyen zenét, műsort szerkesztettek, és gondoskodtak ennivalóról is. viselőnk is volt, támogattak, anya- de a teljes összeget így sem tudták megadni. Akkor ösz* szehívtunk egy falugyűlést — ezen dóit el az iskola sorsa. A tanácstagok házról házra járva írták össze, ki mennyit vállal. Összesen félmillió forint értékű társadalmi munkát végzett a köz* se'-. Páráján erejű összefogással felépült a nyolctantermes iskola, a szükséges kiegészítő helyiségekkel, ötvenkilenc őszén aztán szép megnyitót rendeztünk, az ünnepi szónok az Elnöki Tanács titkára volt. Együtt örült az egész falu— Hát nekem sem volt X könnyű dolog. A kislány na- Emlékek, 25 év mozaikia. oonta bejárt az édesanyja- Negyedszázada végzik a ta- hoz. Itt cseperedett fel, a nácsi munkát — igyekezetszemem előtt... Mikor láttam- tel. Azt mondják, ez nem hogy itt is. ott is törölgétik foglalkozás, hanem hivatás, a szemüket, bizony elérzé* s ha újra lehetne —. vagy kenyüliem én is. A sztorim kellene — kezdeni, újból ezt pedig, ha már választani választanák. S igazuk van! kell, egy idős nénihez kötő- (OK) jáni sportbarátok régi vágya számon az átadás napját, teljesült, amikor a városi tanács és a megye sportvezetői — Miután sportcsarnokról felismerték, mennyire fontos van szó, mindenki tisztában Salgótarjánnak egy sportcsar- van a rendeltetésével. Mégis nők, amely nemcsak a minő- megkérdezzük: milyen célt ségi sport előrelépését bizto- szolgál a létesítmény? sít ja, hanem a fiatalok edzettsegét is segíti. Kevesen tud- — Elsősorban a minőségi ják, hogy Miskolc, Szeged és sport fejlesztését szolgálja, hi- Szolnok után Salgótarján a szén lehetőségünk nyílik minegyedik vidéki város, amely nőségi versenyek rendezésére, sportcsarnokot kap. (Épül Azoknak a sportágaknak — Győrben és Debrecenben is.) atlétika, ökölvívás, birkózás, A csendes, hangulatos Május vívás — versenyzői kapnak 1. út végződésénél, a Márti- elsősorban helyet, amelyek rok úti iskola szomszédságé- olimpiai sportágak és ame- ban kellemes környezetben lyeket a megyei sportvezetés kapott helyet a csarnok. Kö- fejleszteni kíván. Arról nem zel az erdő, a pata^ és méré- is beszélve, hogy ezek pontot sek igazolják, hogy itt a leg- hoznak a megyének. A téli tisztább és a legjobb a város alapozó- időszakban a labdalevegője. És még valami: kö- játékoknak is otthont ad a zel van a város centrumához, csarnok. Itt alapozhat az sőt, ha úgy tetszik a centrum- SBTC. de a kézilabda- és a ban van a létesítmény! röplabdacsapatok is folyta t* A városi sportcsarnok igaz- hatják a felkészülést, gatójával. Szepesi Antallal be- — Enyhíti a soortcsamnk szélgetünk. Az ismert sport- az iskolai testnevelés gondembert nem kell bemutatni, jait. Azok az iskolák, ahol Talán annyit róla, hogy 41 nincs tornaterem, itt tarthat- éves, testnevelő tanár és 20 já-k óráikat. A testnevelés ta- éve foglalkozik atlétikával, gozatos iskolák tanulói is bi- Versenyzett is. ám neve mint zonvára szívesen ide szoknak, szakember vált ismertté. Hi- A városi csarnok kitűnően al- szen olyan kiváló atléták ke- kalmas politikai gyűlések ren- riiltek ki a keze alól. mint dezésére és olyan rendezvé- Komka Magdolna, Bíró Éva, nyekre is sor kerü’het. amé- vagy Bambuk László és Szent- lyet szívesen megnéznek a kúti László. Utóbbiak még tarjániak. mindig csúcstartók 100 méteren 10.9‘cel, pedig jó pár éve — Szeretnénk néhány doi- már, hogy versenyeztek. Sze- got megtudni a svortcsarnok- pesi Antal az edzője Bartha rói. Hány néző figyelheti az Angélának, az SKSE kitűnő eseményeket? atlétájának, aki éppen a napokban állított fel a női — A befogadóképesség kft* sprintszámban 11,8-cal új me- zel ezer (pontosan 970), ám gyei serdülő, ifjúsági es fel- ökölvívásnál, vagy más ren- nőit csúcsot. dezvénynél újabb 800 szurkoAhogy közeledik az átadás ló szóméra lesz hely. Külön időpontja, úgy nő a gondja bemelegítő és kondicionál az igazgatónak, aki járt már terme ven a csarnoknak és Miskolcon, Szegeden „csarnok- 14 öltözője, nézőben”, ismerkedett a létesítményekkel. Azzal kezdtük — Biztosan megérkeztek már a beszélgetést, hogy a salgó- a sportfelszerelések... tarjáéi sportbarátok, a szakosztályokban dolgozó verseny- — a város! tanács jelentős zők nagyon várják már a-z át- összeget áldoz arra. hogy va- adás napját. Tervezgetnek, lóban minden igényt Ideié* beszélgetnek, mit, hogyan esi- gítsen a csarnok. \ soort- nálnak a csarnokban. szergyártó vállalatoknál megrendeltük a különböző soori— Hol tartanak jelén pil- szereket, ezek szállítása az év tanaiban a munkálatok — végére és a jövő év elejére tettük fel az első kérdést. várható. Megérkezett már az erősítő génsor, a vívóoást, Átadás előtt vagyunk, és ökölvívó zorító (NDK avárt- pillanatnyilag a belső búr- mánvl és a guruló kosárlab* koló munkák folynak, a fü- da-palána. főberendezések szerelese egy kissé elmaradt, és mo»t nagy — Mennyi lesz a belépőerővei igyekeznek pótomi -egy aia? lemaradást. Ismert, hogy 0. városi tanács külön célprá* — A rendez\ •'nvtől füg0! miuniot tűzött ki a kivitele- a vers - y minőségétől n körzőknek. osztálytól, attól, hosv megvH . vagy országos rendezvényről — Nagyon sokat jelent a lesz-e szó. városnak ez a létesítmény... — Mikorra tervezik az ün— Valóban! Nehéz lenne nepélyes megnyitót? nár mondatban kifejezni, milyen nagv segítséget jelent a — Jövőre, a/ olimnia év»* megyeszékhely, de Nógrád hen. Van égi- terv. s eszerint sportjának is. Nem ke’l ecse- Montreal ’76 elneve*é«s“l telnem, mennyire szűkében rendeznénk eg” soorimn-ort, vagyunk Salgótarjánban tor- olimpikonok közreműködésé- natermeknek. A téli időszak- vei. ban ezek a termek szinte (sz. 1.) — 1957-ben kerültem a XaP', hozlak, vagy maguk ceredj tanácsról Salgótarján- foztek. Hogy kedvesseguaet -üa a. jubilálok közül a viszonozzuk, mi, nők, meg- legfiatalabb helybeli vagyok rendeztük a férfinapot. A hat- végiggondolom a 25 vanas években csináltuk, 8 évet- de különös sztorit nem 10 éven keresztül. Általában tudok; mondani. Kicsi rész -július elején, a fizetés után vojtam mindig az építményközvetlenül. Mert ugye, pénz és annak örültem, ha is kellett hozzá... Aztán meg- láttam a ínunkám eredmé* terítettünk a folyosón, vagy nyét. Ez nagy megnyugvás- az egyik nagyobb teremben. töit ei. Számtalanszor A férjek a feleségekkel jöt- előfordult már, hogy vissza- tek, a feleségek a férjeikkel, jöttek hozzám az emberek, ott szórakozott az egész csa- megköszönni, amit értük tét* Iád. A hatvanas évekből van tem. Nekem ez volt az éle- aztán még egy másik ked* tem... Évekkel ezelőtt egy vés emlékem. 1962*ben tör- üveggyári dolgozó kávéspo- tént, vb-titkárhelyettes ko- hárkákat hozott- Fogadja el romban. Már gyermekeim — mondta —. tudom, hogy voltak, de hajamat még min- maguk szoktak kávézgatni. dig copfban hordtam. Na- Már nem tudom miért hoz* gyon fiatalított... Egyszer be- ta. Az ügy é* hogy elintéz- nyit hozzám egy bácsika és tem neki- számomra termé- azt mondja: kislány, árulja szetes volt. Máskor egy öreg már el nekem, hogy ki he- néni hozott erdei mcgvnrót- IvettesíM a titkárt. Hát én — Jólesnek ezek az apró ked- válaszoltam önérzetesen. A vességek. Nem azért mert bácsi erre nagyon furcsán valami nagy dolgot ' nte- nezett rám. elmondja-e, nek, hanem inkább azért, amiért jött egyáltalán el tu- mert érezzük belőle- h*>gy dom-e íntozni neki. Meg- valamit tettünk, valami jót nyugtattam, bízza csak rám, az embereknek. Salgótarján — ősi település, ötven. három éve város, 25 éve Nógrád megye székhelye. Mai arculata, szerkezete — gazdasági, társadalmi, kulturális szempontból — ez alatt az idő alatt alakult ki. Ebben a munkában a me. gye, a város vezetőin kívül jelentős szerepet töltöttek be az építészek, a mai magyar építészet kiváló képviselői. Hallgassuk még először őket! Dr. Szrogh György, az Iparművésze, ti Főiskola tanára: „Salgótarjánnal való első találkozá. som az ötvenes évek elejére esik. Ami ebből az időből bennem maradt: csodálatosan szép természeti táj, hosszan nyújtózó szűk völgy, ki-kiágazó oldalhajtásokkal, a völgy mélyén zöm. mel szomorú, szürke épületekkel — mégis: élénk élettel, a főtéren és a déli részen már elindult rekonstrukcióval, főleg az akkori időnek megfelelő szoc. reál épületekke-l — így, vagy úgy. újjászületett élet kétségtelen jeleivel." Finta József építészmérnök, a LA- KÓTERV csoportvezetője, ugyancsak számos salgótarjáni épület tervezője: — „Azt Ir—cm, ha azf a rp]instrukciót elindító, vágányra lökő építtetői ty?«állomások Salgótarjánról elhatározást, amely szerint Salgótar. jánból csupán akkor lehet megyeszékhelyhez méltó várost formálni, szervezni igen rövid idő, 20—25 év alatt, ha a város életének leglényegesebb elemét, a centrumot építik át először, s az új központ lendkerék-hajtását használják fel az átépítési hullám to- váb bgyűrűztetésére, ma már senki sem vitaija, ennek. az elképzelésnek helyességét nem vonja kétségbe.” (A két építész a salgótarjáni város- központ beépítésének tervéért Állami Díjban részesült... Dr. Granasztói Pál címzetes egyetemi tanár: — „Salgótarján fontos példát mulat. .. Részben a táji keretek jó kihasználásával. . ., ami egyik értéke az új részeknek, részben vedig azzal, hogy mégis többféle adottsághoz — korábbi vasszerkezethez, megmaradó épületek, hqz igazodva alakult újjá... Salgó. tarján példájának másik jelentősége, hogy jórészben városközpont rekonst. rukció.” S az „idegenek”, a Budapesten élők után szóljon egy helybeli. Csik Pál, a Salgótarjáni városi Ta. nács elnökhelyettese: — „A város kulturális, művelődési feladatait, a fejlesztés irányait és arányait, történelmi, politikai, gazdasági, társadalmi és urbanizációs igények, követelmények határozzák meg. Rövid időn belül a várost a megye méltó kulturális központjává kell fejlesz- tenünk, segítve ezzel is megyénk városiasodó településeinek gyorsabb ütemű fejlődését.” (Az idézett vélemények a PalócföUi 1972. évi 4. számában jelentek meg A város és alkotói rovatban.) Salgótarján — bár sokat koptatott szó mostanában, de ebben az esetben igaz — dinamikusan fejlődő megye- székhely. Egyre gyarapodó és korszerű intézményhálózattal, kereskedelmi elárusító egységekkel, lakóházakkal ren. delkezik. Az új házak között fejlődő szellemi, tudományos és művészeti élet. S a város lassan valóban várossá növi magát.
