Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-17 / 244. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A ME G VE I í T AN Ä CS LA P J A XXXI. ÉVF., 244. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. OKTÓBER 17., PÉNTEK Kádár János látogatása Morvátzsidányban és Vépen Nagygyűlés Szombat helyen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön — Vas megyei vezetők társaságában . ■— Horvátzsidányra és Vépre látogatott. A több nemzetisé­gű Horvátzsidányban meg­érkezésekor a szombathelyi járás, a község és a terme­lőszövetkezet vezetői fogad­ták, s úttörők virággal, dallal köszöntötték. líiztosított a nemzetiségek egyenlősége A termelőszövetkezet köz­ponti épületében Bersláno- vich Antal Horvátzsidány, Kiszsidány, ■ Oimód és Peresz- nye községek közös tanácsá­nak elnöke tájékoztatta a Központi Bizottság első titká­rát a lakosság életkörülmé­nyeiről, munkájáról. Horvát­zsidányban és a hozzátartozó három községben a lakosság 74 százaléka horvát, 17 szá­zaléka magyar, 9 százaléka német nemzetiségű. A lakos­ság nagyra értékeli és becsüli a nemzetiségekkel való törő­dést, az MSZMP nemzetiségi politikáját, amelynek alapján biztosított politikai, társadal­mi és gazdasági egyenlősé­gük. Különösen a pártnak a magyarországi nemzetiségek helyzetével kapcsolatos hatá­rozata után tapasztalható nagy fejlődés a nemzetiségi politi­ka gyakorlati megvalósításá­ban. A szocialista társadalom eredményeit a magyar nyelvű lakossággal egyenlő mérték­ben élvezik, a megtermelt javakból vele együtt, munká­juk szerint részesednek. A lakosság helyzetéről szól­va elmondotta: a felszabadu­lás előtt a grófi kastélyon, néhány rossz állapotban levő iskolán kívül semmiféle más intézmény nem volt a közsé­gekben, amelyeknél: a fel- szabadulás után teljesen meg­változott az arculata. Az el­múlt 30 évben, de különösen 1957-től dinamikuson fejlőd­tek. Csaknem kér évtized alatt a községek fejlesztésére mintegy 20 millió forintot fordítottak. A lakosság éven­te jelentős összegű társadal­mi munkával segíti a fejlő­dést. Varga László, a termelőszö­vetkezet elnöke a közös gaz­daság munkáját, eredménye­it, gondjait ismertette. A kezdeti nehézségek leküzdése után — bár területük nem tartozik a kedvező természeti adottságúak közé — olyan eredményeket értek el, ame­lyekre korábban nem is szá­mítottak. Munkájukban a XI. pártkongresszus útmutatása­it, a Központi Bizottság ha­tározatait tekintik irányadó­nak és következetesen dol­goznak azok megvalósításá­ért. Egyet akarunk A tsz elnöke hangsúlyozta, hogy nap mint nap a gya­korlatban tapasztalják a szocialista épííőmunka ered­ményeit, — bár három nyel­ven beszélünk — mondotta, egyet akarunk, azt, hogy fejlődjék termelőszövetkezeti gazdaságunk, s ezzel is hoz­zájárulunk a népgazdaság fejlődéséhez, a fejlett szocia­lista társadalom felépítésé­hez. Kádár Jáno6 megköszönte a szívélyes fogadtatást és a Központi Bizottság nevében üdvözölte a társközségek la­kóit. valamint az ezen a te­rületen tevékenykedő határ­őröket. Kifejezte meggyőződését, hogy jól értik, s a gyakor­latban eredményesen érvé­nyesítik is a párt általános politikáját, mezőgazdasági és nemzetiségi politikáját. Her lyes. hogy megvalósításába bevonják a dolgozók legszé­lesebb rétegeit. Kádár János szól arról, hogy pártunk politikájának nagyon fontos része a nem­zetiségi politika. A lenini nemzetiségi politikát valljuk — hangoztatta. Azt, hogy a nemzeti kultúrának virágoz­nia kell. Beszéljen minden nemzet és nemzetiség a ma­ga nyelvén. Ma is úgy értel­mezzük a lenini nemzetiségi Nógrádi műszaki napok Korszerű anyagmozgatás — ralítározás politikát, hogy a világ a né­pek kórusából áll, ebben a kórusban mindenki a maga nyelvén szóljon és énekeljen, s lehetőleg a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a béke dallamát szólaltassa meg. Utalva arra, hogy a meglá­togatott községben a legna­gyobb arányt a horvát ajkú délszláv lakosság képviseli, hangoztatta, hogy a két szo­cialista ország, a .Magyar Népköztársaság- és a Jugo­szláv Szocialista Köztársaság viszonya baráti, jó. Azt vall­juk, hogy a másik országban élő nemzetiség nem válasz­tó, Iranern összekötő kapocs országaink között: éljenek egyenlő állampolgárokként az ottani magyarok és az itteni délszlávok, ahogy ennek szocialista országokban len­nie kell. . Befejezésül gratulált, a kö­zös gazdaság eredményeihez és további sikereket kívánt tevékenységéhez. Ezt követően Kádár János és a társaságában levő vezető személyiségek megtekintették a termelőszövetkezet tehené­szetét és hűtőtárolóját, ‘majd szívélyes búcsú után folytat­ták útjukat Vénre. Itt. a me­zőgazdasági szakmunkás- és munkástovábbképző intéze­tet keresték fel. Apró Attila igazgató adott rövid tájékoztatást az intéz­mény működéséről, ahol éti­dig mintegy 40 ezren része­sültek képzésben, illetve to­vábbképzésben. Ay intézet az ENSZ megbízásából közre­működik a fejlődő országok szakembereinek képzésében is. Barancsi Zoltán, az intézet pártszervezetének titkára a pártéletről tájékoztatta a Központi Bizottság első tit-.. kárát. Korszerű intézmény Kádár János kifejezte őrö­mét, hogy megismerkedhet e fontos szerepet betöltő oktatá­si intézménnyel. A vendégek ezután megte­kintették az intézet egyik korszerűen berendezett szak­tantermét, a képzésnél alkal­mazott modern oktatási esz­közöket, a tornacsarnokot, az erőgép-tanműhelyt, az ifjúsági klubot és az 1200 személyes ebédlőt. (Folytatás a 2. oldalon) i Huszonöt év a dolgozó nép szolgálatában ÍJnnepi ülést tartott Ndórád megye Tanácsa A tanácsok megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá" ból tegnap Salgótarjánban ün­nepélyes ülést tartott Nógrád megye Tanácsa. Matúz Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának tagja ünnepi megnyitójában kö­szöntötte a megyei tanáfcs tagjait, a meghívott vendé­geket, a megye politikai és társadalmi életének több ve­zetőjét, a megyei tanács nyugállományban »lévő volt tisztségviselőit. Köszöntötte dr. Kiss Györgyöt, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak főosztályvezetőjét, az ünnepségen részt vevő szlo­vák delegáció tagjait, élü­kön Jozef Balázzsal, a Kö- zép-szlovátfiai Kerületi Nem­zeti Bizottság elnökhelyette­sével. Az ünnepi köszöntő után az úttörők és gimnazisták rö­vid kultúrműsorral kedves­kedtek a tanácsülés résztve­vőinek. Ezután Illés Miklós, a me- gyei tanács általános elnök- helyettese tartott ünnepi be­szédet. Bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy hazánk, dolgozó népünk életében az 1975-ös esztendő fontos tör­ténelmi határkő. Az eltelt három évtized, a tanácsok életében a negyedszázad tör­ténelmi távlatban nem nagy idő. de, ha a megújhódott éle­tünkhöz, a felszabadulásunk óta eltelt időhöz mérjük, ak­kor az már történelem, mely­nek mi is, a ma élő nemze­dék részben tanúi, részben alkotó részesei voltunk — mondotta Illés Miklós. Be­szédét így folytatta: — Soha el nem múló hálá­val és tisztelettel emlékezünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötteiről, a szovjet nép fiairól, akik 30 évvel ezelőtt a fasizmus fe­lett aratott győzelemmel ha­zánkban is szétzúzták a fa­siszta nepelnyomó rend­szert, elhoztak számunkra a szabadságot, lehetővé tették az új élet kibontakozását, a hatalmi és tulajdonviszo­nyokban a forradalmi válto­zást. Az ünnepi szónok ezután történelmi visszapillantást tett a 25 évre. Elmondotta, hogy a proletárdiktatúra kivívása után egyre sürge­tőbben vetődött fel, hogy a közigazgatás új tartalmat kapjon, és új típusú szerveit is létrehozzák. államigazga­tásunk fejlődésének új sza­kasza kezdődött 1949-ben, Népköztársaságunk alkotmá­nyának elfogadásával. Az el­ső tanácstörvényt az ország- gyűlés 1950. május 10-én fo­gadta el. Megyénkben a ta­nácstörvény elfogadása után, 1950, június 15-én alakult meg a megyei szintű ideigle­nes tanács Balassagyarma­ton. Már az első ideiglenes tanács kimondta, hogy a fal­vakban is felszámolják a bur- zsoá közigazgatás szervezeti fórumait, maradványait, át­veszik a falu ügyeinek inté­zését, létrehozzák a néphata­lom közvetlen szerveit, a nép által választott, neki felelős és általa visszahívható taná­csot. Közben megalakultak az ideiglenes járási és városi ta­nácsok. Létrejött 123 önálló, 6 községi közös, 2 városi, 5 járási, valamint a megyei ta­nács, amelyekben öt és fél ezer tanácstag kezdte meg közéleti tevékenységét. Egy­szerű munkások. parasztok, a legjobb értelmiségiek ül­tek össze a nép bizalmából, hogy elkezdjék felelősségtel­jes, megtisztelő nagy mun­kájukat. Elmondotta, hogy a ne­gyedszázad távlatából visz- szatekintve látjuk igazán, hogy megváltozott életünk, s mekkora fejlődést értünk el 25 év alatt. A fejlődést a ne­gyedik ötéves terv eredmé­nyeivel is bizonyította. Kije­lentette, hogy meggyorsult gazdaságunk szerkezeti át­alakulása, tovább erősödött anyagi, technikai bázisa. Nőtt az ipar súlya, mintegy négy- milliárd forint beruházással fejlődött anyagi, műszaki bá­zisa, folytatódott szerkezeti korszerűsítése, s csupán eb­ben a tervidőszakban 14 új üzem épült a megyében. Ja­vult az ipar területi elhelyez­kedése. Különösen erőteljes Balassagyarmat ipari fejlő­dése. Folytatódott Rétság, Romhány, Pásztó és Szécsény nagyközségek iparosítása. Jelentősen fejlődött a me­gye mezőgazdasága is. A ter­melésnövekedés évi átlagos üteme várhatóan eléri a 6—7 százalékot. A szarvasmarha- állomány a közös gazdaság­ban 10—12 százalékkal emel­kedett. Kiemelt feladat volt a la- káseliátás javítása. A köz­ponti számítást meghaladóan mintegy 9700 lakás épült fel. Ma már megyei átlagban 106 család jut 100 lakásra, szem­ben az 1971. évi 114-gyel. A közműfejlesztési célkitűzések részben teljesülnek. Megva­lósul négy törpe vízmű. A kulturális téren egyik legfon­tosabb eredmény, hogy több mint 1700 óvodai hely léte­sült, így minden 100 gyer­mek közül már 80-at el tud­nak helyezni. Öt év alatt 35 általános iskolai tanterem épült, és átadták a megye el­ső általános iskolai diákott­honát. Átadták rendeltetésé­nek a balassagyarmati 172 személyes középiskolai kol­légiumot. Megkezdte műkö­dését a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola. Átadásra került a salgótarjáni filmszínház, 8 művelődési ház, 11 klub­könyvtár stb. Sportlétesítmé­nyekkel is gazdagodott a megye. Az egészségügyi ellá­tás keretében a 10 ezer la­kosra jutó bölcsődei férőhe­lyek száma az 1971. évi 27,3- ról ebben az évben 35,2-re emelkedik. Elkészült Balas­sagyarmaton a csecsemőott­hon és a szociális otthon. To­vább bővült az ágyak száma a megyei kórházban, befeje­ződik Salgótarjánban a 36 munkahelyes megyei rende­lőintézet építése. Megkezdő­dött a balassagyarmati kór­ház rekonstrukciója. Kulturáltabbá vált a. keres­kedelmi ellátás azzal, hogy több mint 25 ezer négyzet- méter új alapterülettel kor­szerűsödött a hálózat. A la­kossági szolgáltatás teljesít­ményértéke az elmúlt négy évben 60 százalékkal növe­kedett. Illés Miklós elvtárs ezután az ötödik ötéves terv várha­tó feladatairól szólt. Elmon­dotta, hogy a terv még most készül. De a következő idő­szak fő feladata a munkásha­talom erősítése, a szocializ­mus magasabb szintű építé­se. Munkánk középpontjába kerültek a társadalompoliti­kai feladatok. Az ötödik öt­éves tervben ezek megvalósí­tására kell összponfosítani az erőket. Beszédét így fejezte be: — A tanácsok, mint testü­letek, az eltelt 25 év alatt so. kát fejlődtek. A megnöve­kedett önállóság, hatáskör, eszközbővülés következtében egyre reálisabb, megalapo­zottabb döntések születnek. A párt és a kormány politi­kája alapján a helyi politika megvalósításában egyre na­gyobb szerepet töltenek be, eszközeik birtokában érde­mibb, tartalmasabb vita ke­retében döntenek a helyi igé­nyek kielégítéséről... Tisztában vagyunk azzal, hogy a fejlett szocialista tár­sadalom építése egész sor új feladatot állít a tanácsok és szervei elé is. Ennek útját pártunk XI. kongresszusá­nak határozatai és a kor­mány most elfogadott mun­kaprogramja jelöli. Közös érdekünk, hogy ezeket minél előbb végrehajtsuk, a min­dennapok gyakorlatában való­sággá váljanak. Ez a párt célkitűzésének, a fejlett, szo­cialista társadalom építésé­nek, a dolgozó népnek a szol­gálatát jelenti. Ebben tevé­kenyen részt venni minden tanácstagnak és tanácsi dol­gozónak nagy felelősség, és egyben megtiszteltetés is. Az ünnepi tanácsülést a népfront megyei bizottsága nevében köszöntötte Marczi- nek István, a Hazafias Nép­front megyei titkára, Jozef Balázs, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökhelyettese, és felolvas­ta a nemzeti bizottság üd­vözlő levelét. Üdvözölte az ünnepi tanácsülést dr. Kiss György, a Minisztertanács Ta­nácsi IlivatalánaK főosztály- vezetője. Matúz József, a végrehajtó bizottság nevében határozati javaslatot terjesztett a ta­nácsülés elé, amely a 25 év eredményeit, a tanács előtt álló feladatokat rögzíti. Meg­fogalmazták a 25 éves mun­káért a köszönetét a tanács­tagoknak. és az apparátus­ban dolgozóknak. A tanács­ülés a javaslatot határozat­tá emelte. (Folytatás a 2. oldalon) Áz V. nógrádi műszaki na­pok keretében, a Kohász Mű­velődési Központban, a kor­szerű anyagmozgatási rend­szerekről szóló filmbemutatót és az azt követő vitát Ur- mössy László, a MTESZ Nóg­rád megyei szervezetének titkára, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek vezérigazga­tó-helyettese nyitotta meg. Az öröklődőknek két téma­körben mutattak be filmet: az üzem; belső anyagmozga­tás és a raktározás témaköré­ben, Mindegyiket kiselőadás előzte meg, amelyben a leg­fontosabb kérdéseket fej­tették kj a szakemberek. Ezek a bevezető előadások jó tájékoztatásul szogláltak a vi­tához. A szakemberek köré­ben nagy érdeklődést váltott ki a „Konveyorkörkép’’ című film, de a jelenlevők igen nagv figyelemmel kísérték a AUTOKER Vállalat automa­tikus raktárbázisáról készí­tett filmet Ez a film ugyan­is az első magyarországi au­tomata vezérlésű felrakógép­pel működő magasraktárt mutatta be. A filmvetítéseket követően előadás hangzott el az anyagmozgatás közgazda- sági vonatkozásairól is. A filmbemutatókat követő vitában — amelyet Polham- mer Győző, az anyagmozgatá­si és csomagolási tanácsadó­iroda főosztályvezetője ve­zetett — többen elmondták véleményüket a témakörrel kapcsolatban és számos kér­dés hangzott el az anyag- mozgatási rendszerek jövőjét illetően. Tegnan délután az SZVT és az OMBKE rendezésében újabb előadások hangzottak el e témakörben. Tegnap délelőtt Komárom megyei szervező szakemberek érkeztek Salgótajánba ta­pasztalatcsere-látogatásra. A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Komáróm megyei szervezetének mint­egy 40 tagja — október 16— 17-én — kétnapos tapasztalat­cserén vesz részt, hogv meg­ismerjék a megye két nagy vállalatának szervezési ta­pasztalatait. J Az ünnepi tanácsülés résztvevőinek, az elnökség tagjainak egy csoportja az úttörők műsorát hallgatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom