Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

Firágok a megállóban s= mindig a gyerek r Szécsény felől Kisjhartyán- ba erkezve, az út bal oldalán, már házak állnak, a jobb ol­dalán nem. A házak keríté­sein még ilyenkor, ősz elején is virágok hajladoznak ki sok színnel. Az út másik ol­dalán is virágok, kerítés nél­kül, az autóbusz megállójá­nak két oldalán hosszan, 40— 40 méternyire elnyúlva. Ápolt, tarka kis kert. Társadalmi munkában született. — Azzal kezdődött, hogy nem volt itt buszmegálló —, mondja Várszegi Józsefné, a környék tanácstagja, akinek legnagyobb szerepe volt a ki­csi kert létrehozásában, mi­kor megkérdezem, hogy jutott eszükbe az ötlet? — Nagyon kellett ■ volna' nekünk, a meg­álló, hiszen akár Salgótar­jánba. akár Ságújfaluba akar­tunk utazni, egy kilométert kellett gyalogolni a követke­zőhöz. Vannak, akik a város­ba dolgoznak, a gyerekek is­kolába járnak, hát vártuk, mikor áll' meg nálunk is a busz. Ahogy megállót • létesí­tettek. mi elkezdtünk parko­sítani. A földmunkából a fér­fiak is kivették a részüket, de a virágokkal leginkább a környékbeli asszonyok fogla­latoskodnak. A gyerekek meg öntözik. — Nem tördelik le a virá­gokat? — Eleinte gyakran meg­esett. A buszsofőrök mond­ták is, minek ide a virág, meg kérdezgették, hogy mi­Tcmulóidő munkások között Sulyok Zoltán és Szabó István 1975-ben .fejezte be tanulmányait a rendszerszer­vező szakon. A diploma meg­szerzése után kollektív szerző­déssel a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben dolgoznak. A vállalat vezetőivel közösen úgy döntöttek, hogy az első évet nem szakterületükön: a szervezési osztályon, illetve a számítóközpontban, hanem a gyár különböző üzemegysé­géiben töltik el. — Miért határozott'így? — kérdeztem Sulyok Zoltánt. — Nagyon sok ember van, aki a főiskola vagy egyetem elvégzése után vezető állás­ba kerül, és nagyon keveset tud az üzem vagy a gyár életéről. Hiányos ismeretei várinak a dolgozókról, az tizemben folyó munkákról, munkafázisokról, és a felme­rülhető problémákról. Mi sze­retnénk mindezt elkerülni. Számítógépes szakon végez­tünk, de munkánkat alapos ismeretek nélkül nem tud­nánk lelkiismeretesen elvé- kezni. Négv hónapig a huzala műben, majd szintén négy hó­napig a hideghengerműben fosunk dolgozni. Ez a két gváregység, amely a legjelen­tősebb és legjellemzőbb a kohászati üzemekben. Lehe­tőségünk lesz megismerni a technológiai munkafázisokat, anyagellátást, és a munkahelyi adottságokat. A gyakorlati idő alatt szerzett tapaszta­latot és az iskolában tanult elméleti ismeretet összekap­csolva a későbbiekben fel­tétlenül hasznosan tudjuk értékesíteni. Az eldöntendő probléma a számítógépes fel­dolgozásnál megköveteli a fel­adattal kapcsolatos pontos is­mereteket. Operációkutatási számítással az optimalitás meghatározása elképzelhetet­len az adotságok én lehetősé­gek Ismerete nélkül. — Hogyan fogadták az üzem dolgozói az új mérnököt? — Munkájukkal kapcsolat­ban sok kérdést tettünk fel és nagyon segítőkészen meg­magyarázták, hogy mit, mikor, és hogyan csinálnak. Jó kap­csolat alakult ki köztünk, és ezt tovább szeretnénk erő­síteni. Most ók segítenek át a nehézségeken. később pe­dig mi szeretnénk könnyeb­bé. termelékenyebbé tenni munkájukat — mondták. Optimizmus és lelkesedés tükröződött arcukon, látszott, hogv bíznak munkájukban és jövőjükben. kor únjuk meg pótolni a hiányokat. Azután lassan meg­szokta, megszerette minden­ki. Ha néha törnek is belőle, biztos nem idevalósiak, leg­feljebb átutazók. A gyerekek pásztorolják a kertet, érthe­tő is. hiszen az ő munkájuk is benne van. — Várszegi Józsefné tanács­tagi körzete valóban szép munkát végzett — mondja Sírkő Ferenc, a közös közsé­gi tanács elnöke. — Nem elé­gedett meg ezzel, az elmúlt években a körzete kihívta a többi tanácstagi körzetet, me­lyik tesz többet azért, hogy szebb környezetben éljünk. De vannak szebb példái is a községben a társadalmi ösz- szefogásnak. Papírokat vesz elő. A Pető- "fi út lakói vállalják, hogy a nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetésére betonjárdaala­pokkal burkolt nagy kereszt­metszetű csatornát építenek az úttest mellé. A vállalás ha­tárideje augusztus 20., nyolc- vanan írták alá. — Először én magam sem hittem — mondja az elnök —, hogy sikerül teljesíteni. Nagyon kellemesen csalód­tam. Az egész nyáron min­den vasárnap legalább 30—• 40 ember dolgozott, egész csa­ládok. A munkát a két ta­nácstag vezette, Ferenc Ró­bert, aki szakképesítéssel is rendelkezik, és Kútvölgyi Jó­zsefné. Öröm volt nézni, ahogy haladtak. Segített a termelő- szövetkezet is. Ingyen végez­te a földszállítást. sódert adott. A burkolólapok és a cement 60 ezer forintba ke­rültek. az utca lakói pedig 300 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek, hogy a felajánlást teljesítették, nem hagyták abba, már meg is kezdték hasonló csatorna építését az utca másik olda­lán. Dicséretre méltó a Irish ar- tyániak munkája. Nem kis szerepe van benne a lakosság aktivitása és a jó szervezés mellett a példamutatáisnak som. A tanácselnök, aki kü­lönben Sóshartyánban lakik, minden második, harmadik vasárnap maga is ott dolgozott az építők között, s ugyancsak a tanácstagok. A lakosság pedig látta munkájának ered­ményét, s hasznát is. Az eső­víz nem teríti a sarat az út­ra. a kertekbe. — A következő tervünk va­lamivel kisebb, mint ez. Sós­hartyánban megépítjük a Bé­ke utat. Csak egyszerű íöld- útra telik, sóderburkolattal, október 22-re, a tanácsok meg­alakulásának negyedszázados évfordulójára szeretnénk át­adni. Kishartyánban bebizonyí­tották, hogy közös akarattal, közös cselekvéssel sok közös gond megoldható» Példájuk magáért beszél. — gáspár — NAGYON tisztelem a mai fiatal apákat. Azokra gondo­lok, akik a katonaság után azonnal, vagy néhány évvel később családot alapítanak. Felelősségteljesen sétáltatják kisfiúkat, kislányukat nap­sütötte időben az utcákon, a 'tereken. Magyarázna^ nekik, vigyáznak rájuk. S büszkén mondják a kérdezősködő is­merősöknek, hogy: igen, az én 'gyerekem. Három gyermekével látni a leggyakrabban egy magas, 'hullámosr barna hajú fiatal­embert Salgótarján főterén. Áll, ismerőseivel beszélget, de közben egyetlen pillanatra sem téveszti szem elől eleven kislányát és két pajkos kis­fiát. Ha elbuknak a kavicsos lapokon, felemeli és szeretet­tel figyelmezteti őket. Szem­mel láthatóan rajong értük, imádja mindhármukat. S va­lahogy ez a gyerekekkel szem­beni gyengédség érvényes az egész emberre. Jellemző rá a kedvesség, s a szerénység. Ki­ről van szó? Tóth Zoltánról. Augusztus 28-án töltötte be 28. élet­évét. A Salgótarjáni városi Tanácson műszaki főelőadó. Az úgvnevezett sokoldalú fiatalok közé tartozik. Mnn- kája mellett rengeteg fel­adatot vállalt, s vállal magá­ra. A feladatok nem egysze­rűek, rmin egv napra szól­nak. Felelősségteljes, oda­Javult a gyermekellátási cikkek kínálata Több csecsemnruházat, kevés bútor és járóka A kereskedelmi ágazat meg­különböztetett figyelmet for­dít a népesedéspolitikai kor­mányhatározatból adódó fel­adatainak végrehajtására. A vállalatok ezzel kapcsolatos tevékenységét, ezen belül a stabilizált áru gyermekruhá­zati cikkek és az egyéb gver- mekellátási cikkek értékesí­tését. külön-külön vizsgálták ez utóbbi két évben. Az Or­szágos Kereskedelmi Főfel­ügyelőség az idén visszatérő­en. komplexen ellenőrizte Budapesten, és tíz megyében az egyes gyermekruházati cikkek árusítási körülmé­nyeit, valamint a csecsemő- élelmiszerek és -testápolási cikkek értékesítését. A vizs­gálat 88 nagy- és kiskereske­delmi vállalat, valamint 58 ÁFÉSZ csaknem 600 üzletét érintette­A vizsgálat megállapította, hogv a központi intézkedések hatására az ipari vállalatok es a kereskedelmi szervezetek együttes munkája tovább ja­vította a gyermekellátási cik­kek gyártását, beszerzését és értékesítését. örvendetesen bővült a kínálat, különösen a csecsemőruházat választéka volt egyenletes, kapacitás- problémák miatt azonban idő­legesen egyes cikkekből, pél­dául a szegett pelenkákból, pólvabetétekből, csecsemőin­gekből hiány volt. Az iskolás­korú gyermekek ruházkodásá­ban továbbra is főleg a di­vatos. az é'etkornak megfe­lelő korszerű öltözködés okoz problémát. S a farmerorog- ram ugyan megfelelő alapot adott az igényekhez közelítő kereslet kielégítésére, de a kínálat nem folyamatos. Vál­tozatlanul nem megfe’elő a „duci? méretű pantallók kí­nálata. A gyermekek szükségleteit kielégítő iparcikkellátás helyzete csak kisebb mérték­ben fejlődött. Javult ugyan a .gyermekbútor-ellátás. ennek ellenére nem tudták kielégí­teni ' az igényeket gyermek- ágyakból, járókákból. etető­székből. Csecsemőmérleg továbbra sem kapható, s hiá­nyolták az ellenőrök az ol­csóbb gyermek-étkészleteket. Nem tapasztaltak azonban úgyszólván semmi változást a kölcsönzési tevékenységben. Az újonnan beszerzett cikkek nagy része csak az elhasznált áruk cseréiét szolgálta, nem bővült a kölcsönző vállalat készlete, s különösen a csecse­mőmérlegek kölcsönzésénél találtak sok panaszra okot adó hiányosságot. A vizsgálat megállapította, hogy a gyermekellátási cik­kek árképzése és áralkalma­zása megfelel a követelmé­nyeknek, az érintett vállala­tok csak irány-haszomkulcsot érvényesítettek, s körültekin­tően járták él hatósági árin­tézkedések végrehajtásánál is. Néhány kiskereskedelmi vál­lalat és szövetkezet az álta­lános gyakorlaton túlmenően különböző akciókkal, idősza­kos árengedményekkel is se­gíti a gyermekruházati cik­kek vásárlási lehetőségeit. A vizsgálat megállapításai alapján a kereskedelmi fel­ügyelőségek az érintett vál­lalatok és szövetkezetek ve­zetőit tájékoztatták az ész­lelt hiányosságokról, s intéz­kedtek a kereskedelmi szer­vek központjaiban az áruel­látás szervezési problémái­nak megszüntetése érdekében- A vizsgálat eredményét az OKF megkü’dte az e'lenőr- zéssel nem érintett tanácsi- kereskedelmi szerveknek és vállalatoknak is. hogv a ta­pasztalatokat munkájukban megfelelően hasznosíthassák. Á'lami gondozottak a pásztói járásban Házasságkötés: gyerek; vá­lás. Egyszerű, rövid szavak. Mégis milyen sokat foglalnak magukba. Milyen könnyen, boldogan mondjuk ki az igent — és hány esetben mi­lyen felelőtlenül ismételjük a bontóper alkalmával- Az áldozat: mindig a gyerek... A pásztói járási hivatalban ezekről a hányatott életre, sorsira szánt - gyermekekről beszélgetünk dr. Pintér József igazgatási osztályvezetővel és a gyámügyi főelőadóval, Már­ta Ferenccel. — Mintegy harminchárom-, harmincnégyezer állami gon­dozottat számlálunk az or­szágban — ijesztően magas számot mond a főelőadó. — A pásztói járásból ötvenöt gyereket helyeztünk el inté­zetben. Ehhez jön még_ húsz —huszonöt pásztói. Talán az sem mellékes: a fele cigány. Egy-egy családból három­négy is erre a sorsra iut.-. — Hogy miért szakítjuk ki családi környezetükből?! Az esetek miatt, amelvek a kis­korúak életkörülményeit ve­szélyeztetik — fűzi hozzá az igazgatási osztályvezető. .— Nemrégiben három cigány- gyereket — 10. 12, 13 évese­ket — azért vettünk gondo­zásba. mert az anya baltával fejbe verte a férjét. Az egyik a kórháíba, a másik a bör­tönbe ment. A gyerekekkel mi legyen? Vagy az a másik két gyerek, ugyan hová ju­tott volna a részegen fetren- gő nagymama nevelő gondos­kodása mellett, amikor még enniök sem volt mit. Fertő­ben éltek... A példákat hallgathatnám. De abba hagyom annál a ti­zenéves cigánylén vn ál. akit erkölcstelen életmódia miatt csellel ragadtak ki a „féltő anvai karokból”. A falu, a települések la­kossága segíti a tanács gyám­ügyi munkáját. Sokszor a szomszédok, vagy a helvi ha­tóságok bejelentése alapján változtatnak a gyerekek kö­rülményein- A téeszek soron kívül adnak járművet a gyors beavatkozáshoz. — A ..gondos szülők” nem­törődömsége tovább kompli­kálja munkánkat. A rendel­kezések értelmében jövedel­mük húsz százalékát, több gverek esetén ötven százalé­kát nekünk, a tanácsnak kel­lene megkapnunk. Általában azonban behajthatatlan. ve­szett pénzek — folytatja Már­ta Ferenc. — Körülbelül húsz-huszonöt család fizet rendesen. A többiek alkalmi napszámból élnek, meg az otthon maradt gyerekek után járó családi pótlékból. — Ezért azután ne csodál­kozzunk, ha a gyerek az ál­lami gondozás megszüntetése után ugyanoda süllyed vissza, ahonnan kiragadtuk. A rossz példa ragályos — mondja dr. Pintér József. — Sok esetben közülük ke­rülnek ki a javító-nevelő in­tézetek lakói, később a fesv- házat magiárt, rovott múltú- ak. Tavalv körülbelül hu­szonöt fiatalkorú utógondozá­sát láttuk el. Bizonyosan most is vannak ennvien — folytatja- — Egy éve elkerül­tek tőlünk a helyi tanácsok hatáskörébe. A tanács sokféleképpen gondoskodik a hányatott éle­tű gyerekekről. És hány szülő visszaél vele! — Pénzt kézbe nem adunk. De a rászoruló gyereknek megvesszük iskolaszereit, tan­könyveit, felruházzak. És a szülő, árcédulával ellátva az utcasarkon kiárusítja! Újab­ban szemfüles dolgozónk rá­adja a gyerekekre a vásárolt holmit, használtan már ne­hezebb eladni — hallom az osztályvezetőtől. Azt is ő mondja el, hogy a járás területén sok a kü­lön élő szülő, sokan elváltak. A szülők megromlott viszonva a gyerekeken áll bosszút. Húsz, huszonöt esetet említhetne, amelyek visszatérő szereplők­kel játszódnak: ki és mikoy, milyen feltételek mellett lát­hatja gyermekét. A legkirí­vóbb, a legSajnélatra mél­tóbb, hogy a civakodók kö­zött pedagógus is található! Házasságkötés: everek: vá­lás! Milyen ió lenne odafi­gyelni e tömör szavak belső tartalmára..- —urai— Szolgáltatások Balassa­gyarmaton A negyedik ötéves terv a la­kosság ellátásának javításá­ban fontos szerepet szánt a szolgáltatásoknak. Az ipari szolgáltatások fejlesztésére a megyei tanács 50 millió forin­tot biztosított. Ebből Balassa­gyarmaton az alábbi gazdasá­gi egységek kapták szolgál­tatásfejlesztési támogatást: Patyolat 2,6 millió forint, Gel- ka 1,8 millió forint, AFIT 5,5 millió forint. Építőipari Szö­vetkezet 80o ezer forint, Pa­lócföld Tsz 400 ezer forint, Ingatlankezelő Vállalat 240 ezer forint. A támogatás ked­vező hatása megmutatkozik, mivel a lakossági ipari, ke­reskedelmi és szállítási szol­gáltatás fejlődési üteme gyor­sult. A Páva NO* Fehérneműgyárban — Jánosaknán. — b PORTRÉ, ECSET NÉLKÜL adó munkát kívánnak, s egész embert. Zoltánra — akit a város fiataljai közül sokan ismernek —, legtöbben a sal- igóbányai KISZ-iskoláról em­lékezhetnek. De ismert „har­cos” sportjáról is, melyet űz: vív, párbajtőrözík. Az igazi oldala mégsem ez. — Versenyekre már ritkán járok, de felfrissít egy-egy ed­zés. A sok feladat elvégzésé­hez van szükség a sportolás­ra — mondja, és úgy villan a szeme, mint a tőr egy-egy szúráskor. Kemény, határo­zott tekintetével, mintha be­zárná belső világát. Van benne valami megfejthetet­len. Talán az: hogyan képes ennyi mindént egyszerre vé­gezni, ami három embernek is elég lenne. A tanács négy pártái apszer- vezete közül az egyiknek ö a titkára. A városi politikai képzési bizottság vezetője. Tagja a megyei úttörőelnök­ségnek. Klubvezető a városi tanács Arany János úti klub­jában. Kicsiktől a nagyokig szinte minden korosztállyal foglalkozik valamilyen mó­don. Állandó megfeszített, kitartó és lelkes munkát igé­nyelnek e funkciók. Hogyan bírja? — Ez a túlfeszített tempó az igazi. Nem ismerem az unalmat. Most kezdem azon- ,'ban érezni, hogy tartósan ki­csit sok. Nem is agyira fizi­kailag. Egyformán, jól — tö­rekedve a teljességre — kép­telenség ellátni valamennyit. Amit végzek, azt szeretem, de le kell adni belőlük. Éppen csak annyit, togy kicsit fel­lélegezzek. Előfordult már, hogy „borotvaélen” volt min­den. Mikor kezdődött? Nincs kez­det és vég. Úttörő és ifiveze­tő volt. A gépipari techrhi- kumtól a behívóig a bánya­gépgyárban esztergályosként dolgozott. A hadseregben vá­lasztották meg KlSZ-titkár- nak, majd csúcstitkárnak. Gyorsan teltek az évek. A le­szerelés után rövid ideig még a gépgyárban dolgozott, majd a vízművekhez került — Talán itt kezdődött. 1974- ig pártmegbízatsskéxit KISZ- titkár voltam. KISZ kb dicsé­rő oklevelet kapott a KISZ- szervezet és én is. Sokat ügyeskedtünk a KISZ—úttörő kapcsolat ápolásán. Mi tiik a salgóbán.yai Gyermek- ős Ifjúságvédő Intézet segíté­sét. Megválasztottak a KISZ városi bizottságába, a szerve­zési munkabizottság vezető­jévé. 1972-ben újabb KISZ kb dicsérő oklevelet, majd arany­koszorús KISZ-jelvényt kap­tam. A budapesti Építőipari Főiskolát végeztem 1970-től. s mire befejeztem., addigra már megszületett a két kisfiú és egy kislány. Biztosan van olyan része eddigi életének, ami lema­radt a képről. De teljes, kép­telenség részletesen ábrázol­ni egy ilyen sűrű, esemény­ben. élményben gazdag 10—15 évet. Elismerve ezt a sikeres pá­lyakezdést és -folytatást, lá­tom az arcán, nincs megelé­gedve magával. Szemöldök­ráncolása, s kérdése a válasz gondolataimra. — MIÉRT? Szerinted ez si­keres? — s ezt nem öntelt­ségből mondja, s nem is két­kedésből. — Van még valami, amit szeretnék elérni, - de er­ről csak akkor, ha sikerült. Tisztelem a mai fiatal apá­kat. Sétáltatják kisgyerekü­ket. magyaráznak, vigváznak rájuk, s példát mutatnak ne­kik. kezd- Bátki Ildikó LiÓGRÁD - 1975. szeptember 10., szerda 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom