Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

X A(,vmf is Ä tervezőaszialtól es földekig Az ágról atz ^alniát leszakí­tani, kuiónösen, lia közel van a toldliüz, nagyon egyszerű dolog. Még egyszerűbb a pa­radicsom leszakajtása. De be­takarítani a termést sok­ezernyi alma-fáról, vagy para­dicsomtöröl, már nehéz fel­adat. A szakemberek kiszámí­tották, hogy Bulgáriában, Ma­gyarországon és az NDK-ban, valamint a Szovjetunióban e két mezőgazdasági munka gépesítésével több mint két­millió dolgozó szabadítható fel. 'Ez a négy ország létre­hozta az AGROMAS nemzet­közi szervezetet, hogy erőiket egyesítve dolgozzanak c fel­adatok megoldásán. Az uborkaíöldön kombájn halad. Éles késekkel elvág­ja az indákat, nyolc körbe- forgó tapogató ujjóval lesza­kítja az uborkákat és begyűj­ti. Egy másik kombájn a sz.6- lőskertekben a gazda. Magas­ra emelt „mancsaival” letapo­gatja a tőkéket és a dús für­tűket ügyesen leszakítja. Ezekkel az életből ellesett képekkel kezdte Alexandr Merkulov Lanin-díjas mező­gépgyártási szakember, az AGROMAS igazgatója a nem­zetközi szervezet tevékenysé­gének ismertetését. — Az AGROMAS nemrég ünnepelte fennállásának tize­dik évfordulóját —, mondta az igazgató. — A szervezet a részt vevő országok körében összehangolja az új, gépek tervezését,- gyártását és érté­kesítését. Az AGROMAS te­vékenységét természetesen az illetékes KGST-szervekkel egyetértésben folytatja. — Üj gépeket vezetünk be a mezőgazdaság legmunka­igényesebb ágazataiban. Pél­dául: egy hektár gabona ve­téséhez, műveléséhez és beta­karításához 6—8 munkaóra szükséges. Ekkora területen a paradicsom művelése 190-szer több időbe telik. Ráadásul a zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termesztés a mezőgazdaság „szeszélyes” ágazatai. Miért lehetne mégis aránylag köny- nyen gabonakombájnokat al­kotni? Ezek a kultúrnövények egységesen növekednek, a ka­lászok azonos magasságban vannak, a magok szilárdak, a többszöri átrakodás sem ká­rosítja őket. Más a helyzet a paradicsommal, amelynek gyü­mölcsei egyetlen tövön is kü­lönböző időben érnek, a leg­különbözőbb magasságban he­lyezkednek el, rendkívül köny- nyen megsérülnek a gépek acélos ujjaitól. A gépesítés megvalósítá­sáért az AGROMAS szakem­berei a nemesítőkhöz fordul­tak segítségért. Azoknak si­került valamivel vastagabb bőrű, szinte egy időben meg­érő paradicsomfajtákat előál­lítani. Akkor a Rosztov na Donu-i mezőgazdasági gépé­szek elhatározták, hogy- a pa­radicsomot úgy fogják beta­karítani. mint a búzát; A szárral együtt levágják és a termést különválasztják. A kísérleti kombájnokat elküld­ték Bulgáriába, Magyarország­ra, az NDK-ba és a szovjet földekre. A négy ország szak­embereinek együttműködésé­vel a kombájn végleges kiala­kításával a kitűzött határidő­nél egy évvel előbb végez­tek. A zöldségtermesztők olyan gépet kaptak, amely 120 em­ber munkáját végzi el. Ter­melékenysége és megbízható­sága a hasonló nyugati gé­pek fölé emeli. — Egyébként — folytatta Merkulov —. ez a közös mun­ka jellemzi az AGROMAS te­vékenységét, amely a terve­zéstől kezdve a kivitelezésig az új gépek megalkotásának minden szakaszára kiterjed. 1972. végén az AGROMAS tagországai zöldség- és gyü­mölcstermesztés-gépesítési- nemzetközi kooperációs és gyártásszakosítás! egyezményt kötöttek. Ennek részeként Bulgária 11 gép: szőlészeti traktorok, szőlő-, gyümölcs- és paprikabetakarító kom­bájnok kialakítását és gyár­tását, Magyarország 14 gép, a többi között zöldbab- és borsó­kombájnok, hagyma- és ubor­kaművelő gépek gyártását vállalta. A Szovjetunióban önjáró gépeket és ekéket, zöldségtermesztési kultiváto- rokat és vetőgépeket, paradi­csom- és káposztakombájno­kat fognak gyártani. Az 52 gépből 41-et már gyártanak a részt vevő országokban. A töb­bivel még kísérleteznek, vagy gyártáselőkészítésük folyik. Az AGROMAS-hoz csatlako­zott NDK-ban elkészült a sár- garópa-betakarító gép, amelyet már sorozatban- gyártanak. Nyikoiaj Oszipov Nemcsak Salgótarjánban, hanem a vállalat viszonylag új, nemrég épült üzemében, Fásztón is tovább javul majd a kenyér és a péksütemény minősége. Ezt szolgálja a IV. negyedévben beépítésre kerülő modern tésztakészítő berende­zés — intenzív dagasztógép. Ennek segítségévéi 20—30 százalékkal nagyobb térfogatú lesz az innen kikerülő kenyér és sütemény. A gépet az Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat szállítja 650 ezer forint ellenében. Szerelését viszont a vállalat saját oröből oldja meg. Képünkön: a pásztói üzemben a kemencébe vetik a finom pékárut. Ha netán késne... Rekonstrukció a 2-es üzemben Senki se gondoljon olyan méretűre, mint amilyen a megyeszékhely gyáraiban zaj­lott le a korábbi években, és zajlik mostanában. Jóval ki­sebbről van szó. Ugyanakkor sokkal nehezebb is, mivel — ahogy szokták mondani — politikai kérdéssel; a kenyér- és süteményeilálással kap­csolatos. Bizony az itt jelent­kező legkisebb mulasztást is azonnal érzékelik, de jelzik is, a fogyasztók. Szerencsére eddig még min­den simán ment, ami a Nóg- rád megyei Sütőipari Válla­lat vezetőinek előrelátását, jó szervezőképességét, a munkások találékonyságát, ügyességét, és szorgalmát ta­núsítja. Ezt igazolja a múlt hét elején megkezdődött re­konstrukció első napja is. A dagasztógép műszaki hibája miatt 2000 darabbal kevesebb sütemény került a megye- székhely és a salgótarjáni já­rás községeinek egy részé­be. Ebből viszont a vásárlók semmit sem éreztek! Ennek az utóbbi állapotnak a fenntartására törekszik a Nógrád megyei Sütőipari Vál­lalat Vezetősége. És most vá­laszoljunk arra a kérdésre: miért volt szükség a rekonst­rukcióra, milyen előnye szár­mazik ebből a fogyasztónak. — Minőségben. térfogat­ban és frisseségben jobb süteményt kap majd — kezdi a beszélgetést Bozó János, a termelési osztály vezetője. — Mikor kerül erre sor? —' A munkálatokat szeret­nénk két hónap alatt befejez­ni. Ez nemcsak rajtunk áll. A Komplex Külkereskedel­mi Vállalat a szerződésben vállalt határidőre — június 30 — hiányosan szállította le a beépítésre kerülő új. len­gyel nagy teljesítményű alag- útkemence alkatrészeit. To­vábbra is nyitott kérdés a lengyel vezető szerelő meg­érkezése. Nélküle nem vé­gezhetjük el a szerelési mun­kálatokat. Ez ügyben már többször váltottunk levelet, de megnyugtató választ nem kaptunk — vélekedik Bozó János. Mi pedig telexválaszra kértük fel az előbb említett vállalat vezérigazgatóját Kiss István, a komplex vezérigaz­gatója ismertette velünk a tett intézkedéseket Közölte^ hogy ennek nyomán a len­gyel külkereskedelmi válla­lat szeptember hónapban elküldi a kemence hiányzó alkatrészeit. Az irányító sze­relő pedig budapesti munká­jának befejezése után, előre­láthatólag szeptember 15 és 20 között érkezik Salgótar­jánba. — At. új alagútkemence a három régi, kicsi helyére ke­rül. Ez lesz a harmadik a vállalatnál. Egyet Nagybá­Felfelé íveli® pályán a Miniszteri rendelet az építőipara munkahelyek yezctőínek feladatairól Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter új rende­letben szabályozta az építés­vezetők, főépítésvezetök fel­adatait, e munkakörök betöl­tésének feltételeit. A rende­let e vezetői munkakörök be­töltésének íeltételei között a különböző szakmai, iskolai végzettségen túl külön felté­telként írja elő, hogy a meg­követelt szakmai gyakorlat­nak legalább 50 százalékát közvetlenül az építési mun­kahelyen kell eltölteni. Ko­rábban pusztán tervezőirodai szakmai gyakorlat is elegen­dő volt arra, hogy a megfe­lelő képesítéssel rendelkező szakember építésvezető, vagy főépítésvezető legyen, pedig e munkakör ellátásához sok egyéb szakmai, vezetési ta­pasztalat szükséges, amit csak közvetlenül az építési. mun­kahelyen lehet megszerezni. Az új feltétel egyúttal azt is lehetővé tette, hogy a külön­böző szakiskolai végzettség­től függően kétharmadára; fe­lére csökkenjen a munkakör betöltéséhez szükséges — elő­írt — szakmai gyakorlat ide­je. Üj vonás, hogy most már nemcsak az állami vállala­toknál, hanem az építőipari szövetkezeteknél is építésve­zetőt kell megbízni az épít­kezés irányításával. vezeté­sével. így a szövetkezeteiméi is magasabb szakmai köve­telményeknek kell megfelel­niük az építési munkahelyek vezetőinek. A rendelet sza- , bályozza az építésvezető irá­nyításával dolgozó munka­vezető — művezető —, fő- munkavezető alkalmazásá­nak szakmai, képesítési felté­teleit is. Ugyanakkor előírja, hogy a vállalatok a főépítés­vezető, az építésvezető, a fő- munkavezető és a munkave­zető, valamint az építési mun­kahely vezetésével megbízott személy jogait és kötelezett­ségeit ügyrendben, illetve sza­bályzatban írják elő. Az új rendelet a kihirde­téssel hatályba lépett, s ugyanakkor a művezetők jo­gainak és kötelezettségeinek vállalati szabályait összefog, laló ügyrend kidolgozását ágazati irányelvek kiadásá­val segítette az építésügyi és városfejlesztési miniszter. Az irányelvek három fejezetben foglalják össze a művezetők munkakapcsolataiban. mun­kahelyi tevékenységében kö­vetendő célokat, feladatokat, jogokat és -kötelezettségeket. Nagy figyelmet szentelnek a munkahelyi demokrácia gya­korlásában, fejlesztésében el­látandó feladatoknak is. Az irányelvek az építésügyi ága­zat sajátos követelményeinek megfelelően teljes körűen, tehát az építőiparban, az épí­tőanyag-iparban és a kommu­nális szolgáltató vállalatok­nál — ingatlankezelő, köz- tisztasági, kéményseprési, ker­tészeti, díjbeszedési stb. vál­lalatoknál — foglalkoztatott művezetők feladatait részle­tesen taglalják, s lehetővé te­szik. hogy a vállalatok az ügy­rend kidolgozásánál figye­lembe vegyék a helyi körül­ményeket, s annak megfele­lően készítsék el az érvényes szabályzatokat. (MTI) A BRG salgótarjáni gyára a legfiatalabb üzemei közé tartozik. Termelése az idén már megközelíti a négyszáz- millió forint értéket. Egy ter­méket. az URH rádiótelefont gyártják, de ennek az egy­szerű tői a bonyolultig több változatát. Állandó a gyárt­mányfejlesztés. A tervezők mind korszerűbb, ahogy itt mondják: többet tudó készü­lékekkel foglalkoznak. — A tavaly decemberi párt­határozat nyomán itt is in­tézkedési terv készült a ha­tékonyság fokozására, széles körű takarékosságra- Mi va­lósul meg az elképzelésekből? A kérdést Pálfalvai László i igazgatónak tettük fel. — Nem panaszkodhatunk, úgy érzem, időarányosan tel- iesítjük terveinket. A tavalvi- hoz viszonyítva 32.4 százalék­kal növekedett a termelésünk az első fél évben és a terve­zettet is meghaladta; 7 szá­zalékkal. Az igazsághoz tar­tozik, hogy ezt 3 százalék­kal kevesebb létszámmal ér­tük el. A termelékenységre iellemző. hogy az egy mun­kás egy napjára eső terme­lési érték 10 százalékkal meg­haladja a tervezettet. A 360 milliós éves tervből eddig 260 milliót már megvalósítot­tunk. A hátralevő időszak erősebb lesz. Augusztusban például a 30 millió helvett 43 milliós értéket állítottunk elő. Ügy számolunk, megkö­zelítjük év végére a 400 mil­liót — mondta az igazgató. — Köztudott, hogy export­ra is termelnek, abban is ilyen kedvező a helyzet? — Termeié ünk 70 százalé­ka export. Zömében a szo­cialista országokba és a Kö­zel-Keletre szállítunk- A fél­éves előny több mint 23 szá­zalékos volt. — Mi valósult meg i ta­karékossági tervekből? — Eléig feszített terveket alakítottunk ki, például ener­giatakarékosságra. Terméke­ink vülamosenergia-igénye megnövekedett. Az új galva­nizáló próbaüzeme is megkez­dődött, ami többlet villamos- emergia-igényt jelentett. En­nek ellenére sikerült a fo­gyasztást csökkenteni. Tavaly például egymilliós termelési érték előállításához 3600 kilo­wattóra villamos energiát használtunk fel. Az idei in­tézkedések hatására ez 3216 kilowattórára csökkent. — Földgázból 20 százalék megtakarítást terveztünk, ez azonban túlzott volt. A gal­vanizálóra nem voltak még tapasztalati számaink. Meg­növekedett a technológiai gőz­igény, aminek az előállításá­hoz több gázra van szükség. Ennek ellenére a tavalyi 2100 köbméterről 1980 köbméterre sikerült csökkentenünk az egvmilüó forint értékre 'utó gázfogyasztást. A reá is 7—8 százalékos megtakarítás lesz év végére. — Gépjárműveknél a terve­zett 20 százalékos üzemanvag- megtakarítás viszont reális célnak bizonyult. A kihasz­náltság fokozásával, az üres­járatok csökkentésével ezt elérjük. — Az anyagiakarckorségra, úgy hallottam, új ösztönző módszert alkalmaznak. Mi a lényege és az eredménye en­nek? — Időközben, három hó­nappal ezelőtt alakítottuk ki az anyagtakarékosság ösztön­zőbb rendszerét. A hulladék- felhasználást kívántuk erősí­teni. A raktár ezt iól tudja mérni. Színesfémekről és egyéb dráea anyagokról van szó. Az apróbb alkatrészek gyártásához e’sősorban a Hul­ladékot használják fel. Az igv megtakarított érték 10 száza­lékát fizetjük prémiumként a dolgozóknak. Havonta ez szá­mításunk szerint mintegy 10 ezer forint értékű anyagmeg­takarítást eredményez. Ez is jó. de ennél még talán jelen­tősebb az erkölcsi hatása. A szemléletváltozást is lehet ér­zékelni, mert nagyobb becsü­lete lett az anyagnak és csak a valóban hulladék kerül el­szállításra. A takarékossági szemlélet erősödése biztos, hogy más területeken is ked­vezően hat — mondta Pálfal­vai László. A BRG salgótarjáni gyárá­ban kapkodásmentesen, egyen­letesen, javuló munkával ké­szülnek az év végére. így még az esetenként előforduló anyagellátási gondokon is úrrá tudnak lenni, rugalmas termelés-átcsoportosítással. Milyennek ígérkezik a jövő év, hiszen már az is közele­dik?-— Az idén átvettük, egy új típusú, kézi rádiótelefon gyártását. Mar 700 darab el­készült és év végéig 1300 da­rab lesz. A jövő évi meg­rendelések mintegy 80 száza­léka nedig már a vállalat birtokában van. Ez úgy gon­dolom. biztosíték a nyugodt, jó felkészülésre. Ami a kol­lektívát illeti, csak azt mond­hatom. mind nagyobb lesz a begyakorlottság. Szakmunkás utánpótlásunk is biztosított, jelenleg is 30 tanulónk van. Elektronikai műszerész tanu­lónak érettségizetteket vet­tünk fel. Túljelentkezés volt. Egyébként létszámunk mint­egy 30 százaléka az érettsé­gizett. Mindez Decsze nem azt ielenti, hogy a munkaerővel nem kell takarékoskodni- Ezt tesszük és a hatása a nagyobb termelékenységgel mérhető — fejezte be az igazgató. B. J. tonyban, egyet pedig Rétsá- gon szereltünk be. Teljesít­ménye duplája a régi három­nak. Műszakonként 60 ezer süteményt bocsát ki. A napi igény 70—75 ezer darab. Ezt másfél műszakban termeljük, az eddiginél jobb minőség­ben. A szabad kapacitás sem megy veszendőbe, mert az idő alatt kenyeret sütünk. , Ez utóbbi azt jelenti, hogy a hét végeken eddig előre­termelt kenyér mennyisége csökken, helyébe frisset adunk — állítja Bozó János. — Jó műszaki adottságai vannak az új kemencének, kiszolgálásához kevesebb lét­számra . lesz szükség, mivel az eddigi egy főre eső 3400 da­rabos termelés 7000 darabra nő műszakonként — foly­tatja az előbbi gondolatot a termelési osztály, vezetője. A rekonstrukció ideje alatt a péksüteményt a 3_as üzem dolgozói állítják elő Salgó­tarjánban. — Az ellátás folyamatos biztosítása céljából a 3-as üzem munkásai, szocialista brigádok vállalták, hogy előbb, már vasárnap délután is bejönnek dolgozni, hogy hétfő reggelre elegendő pék­sütemény legyen az üzletek­ben. Nincs könnyű dolguk, mert a nagy teljesítményű gépeket nem tudtuk idete­lepíteni. Ezért növekedett a kézi munka. Ez viszont las­sítja a tempót. A hagyomá­nyos magyar kemencék ki­szolgálása pedig más munkát igényel. Időbe telik, mire az új körülmények között min­denki megtalálja a helyét. Meg kell küzdeni még a nagy zsúfoltsággal is. Ilyen hely­zetben előfordul, hogy ide­gesebb a hangulat. Az el­mondottakat figyelembe vé­ve megtörténhet, hogy vala­melyik üzletbe késve érkezik a pékáru. Ezért szíves elné­zésüket kérjük a kedves fo­gyasztóknak! Igyekszünk, hogy mielőbb befejezzük a kemence szerelését, amit sa­ját erőből oldunk meg, és előj reláthatólag 2 millió forinfba kerül — kapcsolódik a be­szélgetésbe, az időközben megérkező Lécz László igaz­gató. Ebben a nehéz helyzetben nem kértek mást a vállalat dolgozói a fogyasztóktól, csak méltányosságot. Egy pillanat­ra sem felejtették el, jiogy ilyen körülmények között is helyt kell állniuk. De a leg­alaposabb körültekintés, a jó szervezettség mellett is elő­fordulhatnak nem várt gon­dok. Ilyenkor indokolt a megértés és . az együttérzés azokkal, ■ akik évtizedeken át éjszakánként gondoskodnak arról, hogy mire felébredünk, legyen elegendő friss kenyér és péksütemény az üzletek­ben. V. K. | NóGRÁD - 1973. szeptember 10., szerda íj~ «

Next

/
Oldalképek
Tartalom