Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)
1975-09-02 / 205. szám
\ Milyen iiíóit járunk? Jó úton járu'nk-e a rétsági járásban? —- érdeklődtünk a járási hivatalban. Láthatóan érzékenyen érintette a kérdés dr. Adam- esek Mihályt, a járási hivatal elnökhelyettesét. — Sem útjainkra, sem járdáinkra nem lehetünk büszkék. Vigaszunk, hogy a KPM sem jár előttünk. Kevés pénz áll rendelkezésükre az utak, járdák építésére, karbantartására. A járási székhelyen több mint hat kilométer utat kellene rendbe hozni, járdából huszonnyolcat. Semmivel sem jobb a helyzet a járás telep-ülésein. Né- zsán huszonnégy kilométer útból tizenöt készült el, járdaoól a huszonnégy negyede. Nógrád tíz kilométer jó úttal rendelkezik, járdája csak tizen elfogadható, mintegy öt kilométer építésre vár. Sorolhatnánk tovább, mert alig találunk jobb útviszonyokat. Összességében az az igazság, hogy a járás 135 kilométer áljából csak 80 úgy-ahogy korszerű, 180 kilométer járdából csak 70. — A kiépítettség növekedése évenként mintegy négyszázalékos, így hasonló ütemű fejlesztéssel legalább tizenegy évnek kell eltelnie, hogy meglévő útjainkat rendbe hozzuk. Számolnunk kell az új településekkel is, amelyek újabb és újabb utak kialakulását eredményezik. És a már korszerűsített utak idővel ismét felzárkóznak hozzájuk. m.ert a mindjobban szaporodó gépjármüvek elnövik, elkoptál ják, A központi szerepkört betöltő településeknél jobb arány mutatkozik, mégis Diósjenő út-, járda-, Rit- sag járda-, Nagyoroszi, Nőtincs járdagondjaín mielőbb segíteni kell. Anyagiak hiányában a társadalmi munka mutatkozik megoldásnak, és a településen található vállalatok, intézmények anyagi támogatása. Gondjuk még a községek ivóvízzel való ellátása. Vezetékes vízrendszer egyedül Nőtincsen épült, részben vezetékes a vízellátás Rétságon, Romhányban, Horpácson, Nagyorosziban. A járás össznepességét tekintve azonban elenyésző, mindössze nyolcszázalékos ellátottságot jelent. — Az utóbbi években gyakorlattá vált az épülő lakások egyéni vízellátó berendezésének alkalmazása, ez azonban hosszú távon mégsem megoldás. Ha már ,.útra keltünk” a járásban, az is érdekel, milyen a járás élelmiszerellátása. — Általában jó, nincs különösebb panasz. Előfordul, hogy a kenyér, vagy a tej nem érkezik meg időben, in szállító járművek hibája miatt. Lefutottak, elhasználódtak, és újak vásárlására nincs keret. Rétságon az új ÁBC-áru- ház megnyitásával bizonyosan megszűnnek gondjaink, amelyek — mitaga' dós — itt a legszembetűnőbbek. A kényszervágő- hely csak helyi fogyasztásra termel, húsellátásunk igy is kiegyensúlyozott — mondja a járási hivatal elnökhelyettese. Hozzáteszi még: a községekben, ha nem is a legmodernebb körülmények között, de megfelelő számú üzlet szolgálja a lakosságot. — ná. — Eltéhosoít zX már tapasztalni: anyaggal, eszközzel úgy-ahogy célszerűbben próbálunk sáfárkodni, de a szellemi munka érté- ! ke, becsülete csekély, azaz jó néhány helyen hagyják pazarlódnt, fölösen emésztődni a kiművelt emberfők termelte energiát. Mondhatjuk kevésbé képletesen a példa erejével: a létesítmény rossz elképzelésből kiindulva készült — érmék ellenére két zsűrin is átjutott —, tervét irattárba dobták, újat kell csinálni helyette. Elveszett több ezer munkaóra ezzel, de, persze, „csak” a társadalomnak, merthisz’ a hebehurgyák, a mulasztásban közreműködők csorbítatlanul megkapták javadalmazásukat. Azután: ül a tervező-, gyártmányszerkesztő-asztalnál a mérnök, majd átballag a rajzasztalhoz. Amit leskiccelt. azt szabályos műszaki rajzba ülteti át, s azért ő — mekkora órabérért! — mert nincs elegendő műszaki rajzoló. Napokon át a műhelyben tipródik a gyártásfej- lesztési osztály munkatársa — történetesen két, gépészmérnöki és közgazdász! diplomával —, s az új berendezések elhelyezését irányítja. Megtehetné egy technikus is, de nincsen. Illetve jókora a táboruk a gyárban, árh mással vannak elfoglalva, olyasmivel, amit tapasztalt szakmunkások is elláthatnának Ez utóbbiak azonban anyagmozgatással foglalatoskodnak, ami viszont a segédmunkások dolga lenne ... A népgazdaságban — a szocialista szektorban — a felsőfokú végzettségűek száma meghaladja a 300 ezret 1 Az egyetemi diploma megszerzéséig az állam 809 ezer forintot költ a jövendő szakemberre! Egy évtized alatt megkétszereződött a felsőfokú műszaki ismereteket elsajátítottak csoportja, de — amint, azt egy reprezentatív vizsgálat megállapította — minden száz főből 16 olyan munkakörben dolgozik, amelynek alig van. vagy semmi köze nincs eredeti képzettségéhez. 3 akkor még nem szóltunk a . középfokú végzettségűek 400 ezres seregéről, energiák I amelyben megint sokcsapatnyi ember azt csinálja, ami mellett nyugodtan félretehet, az eredeti szaktudását. v Mindenekelőtt a termelővállalatok, -szövetkezetek és intézmények feladata, hogy a meglévő szaktudással — gazdálkodjanak! A megfelelő embert a megfelelő helyre régi igazsága ez, ám sokszor cáfol a gyakorlat. Nagy lyukú rostán hullik át annyi érték szülője, az emberi tudás és képesség. Leintik, sőt, szinte lebeszélik az újat akarót, az adottal elégedetlent. Eles, alkotó elméket fognak szürke rutinfeladatok igájába, adminisztrációval tölti ideje jó részét a kutató, az oktató, a gyártásszervezó. S nemcsak azért, mert közfelfogásunk a kelleténél sokkal kisebb jelentőséget tulajdonít a szellemi munka hatékony kamatoztatásának, hanem azért is. mert maga a vállalati, intézményi szervezet sem kényszeríti ki ezh Nem, mivel szervezetlen, fölös párhuzamosságokkal kuszáit, mert nem alkalmazza — nem is rs. meri! — azokat a vezetési technikákat, melyek világosan kijelölik a feladatokat és a feltételeket, a viszonylatokat és a felelőssé geket. Lehet, sok munkahelyen úgy érzik a szellemi foglalkozásúak, hogy túlterheltek, rengeteget dolgoznak. Am valódi, - vagy álter- hek ezek, hasznos, vagy haszontalan a munka, amit csinálnak? Tőlük nem kérdik, hát nem kérdezik ők sem maguktól, legyintve, idegcsillapítókat szedve „robotolnak”, s csak nagynéha támad fel bennük a vágyakozás: értelmeset, szépet, tudásuknak, képességűknek megfelelő hasznosat alkotni IN. incs nagyobb vétek, mint megnyesni a szárnyakat, ami magasba emelne. Nincs fárasztóbb. léfekölőbb az értelmetlen munkánál, s a legtöbbet az pazarolja el közös javainkból, értékeinkből, aki nem tesz meg mindent, hogy a szellemi munka, valóban az legyen, amit megje,''',áse közök Mészáros Ottó Hiánycikk asért akad Iparcikkeliátás Salgótarjánban Salgótarján iparcikkellátá- sávai a Nográd megyei Ipar- cüek-kiskereskedelml Vállalat foglalkozik. A közelmúltban. a városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a vállalat ez irányú tevékenységét, és azt a következtetést vonta le, hogy a megyeszékhelyen az áruellátás színvonala 1970 óta javult, az ellátás színvonala az átlagosnál magasabb. A vegyes iparcikkek forgalma a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett. A tapasztalatok jelzik, hogy rádióból és villamossági cikkekből javult az ellátás. Áruhiány csak villanyszerelési cikkekből és vezetékekből van, mivel a kereslet annyira meg- növekedett, hogy ezzel a forgalmazás nem tudott lépést tartani. Átmeneti hiány egyes típusú hűtőszekrényekből, varrógépekből, centrifugákból és villanybojlerekből jelentkezett. Már senkinek nem újság, hogy szárazelemből soha nincs elegendő. Mostanában is akadozik az ellátás. A vas- műszaki szakmában a vállalat sok gonddal küszködik. A folyamatos áruellátást ' a többcsatornás beszerzéssel sem tudják biztosítani. Hiány mutatkozott és mutatkozik épületzárakból, csavarárukból, hagyományos tűzhelyekből, hengerelt- és húzottárukbóh fürdőkádból, pvc-Iefolvőeső- vekből. fekete- valamint horganyzott csövekből. Kerékpárból megfelelő vá- I laszték áll. a lakosság rendelkezésére. A tavaly decemberben életbe lépett sebességkorlátozás következtében teljesen visszaesett a kereslet a naavmotorkerékpárok iránt, ezzel szemben növekedett a Riga és Babetta kismotorok utáni érdeklődés. Egyre több a személygépkocsi, egyre nehezebb gumiabroncsot vásárolni. Legnagyobb hiány azonban targoncagumikból jelentkezett, emiatt az üzemekben többször termeléskiesés keletkezett. A megnövekedett kereslet üveg- és porcelánárukból általában, kielégítésire került, de olcsóbb étkészletekből, porcelántányérokból, -bögrékből és gránitárukból nincs elegendő. Egyre több sportcikket és játékárut igényel a lakosság. Az ellátásban évről évre javulás tapasztalható. Ez főleg a sportszerek ellátására vonatkozik. A játékáru-vá- lasztékkal a vásárlók főleg karácsony időszakában elégedetlenek. Jellemző, hogy sok a hagyományos és kevés az új, elektromos játék. A papír- és írószerellátásban gondok nem mutakoznak, hasonló a helyzet a háztartási- vegyiáru fronton, valamint a kozmetikai cikkek területén. Hiány időnként a festékáruk választékában és hígítóknál jelentkezett. Egyre több az új lakás, természetes, hogy növekedett a kereslet a bútorok iránt. A lakberendezési áruház átadása enyhített a gondokon, de nem sokat. A vállalat a megnövekedett .igényeket nem tudja kielégíteni. A szerződéssel lekötött bútorok szállítása anyaghiány miatt késik. A jobb ellátás érdekében a vállalat lényegesen növelte közvetlen beszerzéseit. Míg 1970-ben 12 millió forint, tavaly már 44 millió forint értékű árut szereztek be közvetlenül a termelőtől. E tendencia a jövőben tovább szélesedik. A vállalat másik fő területe a ruházati cikkek értékesítése. Az áruellátás helyzetét jelentős mértékben sikerűit javítaniuk. Közvetlen árubeszerzéssel 1970-ben 21 millió forint, míg 1974-ben 32 millió forint értékben vásárolták. A ruházati cikkek forgalmi tervét folyamatosan túlteljesítették. Hiányos az ellátás jersey kelmékből és konfekcionált ágyneműkből: Hiány jelentkezik pamut és szintetikus fehérneműkből. A gyapjú méteráruk ellátása az elmúlt időszakhoz viszonyít- | va a világpiaci árak emelkedése következtében nem kielégítő. Az árváltozás óta szönyegáruból sikerült a készleteket feltölteni, és elérték a megfelelő választék biztosítását. A készruhák közül — a divatnak megfelelően —, mindig adódik egy-két hiánycikk. A cipőáru-ellátás javítása érdekében a vállalat több mint 10 helyi ipari üzemmel és szövetkezettel vette fel a közvetlen kapcsolatot. örven.- detes, a gyermekruházati cikkek ellátási színvonalának folyamatos javulása, a kínálat közelebb került az igényekhez, minősége és ára stabilizálódott. A 370 dolgozót foglalkoztató vállalat tavaly 612 millió forint értékű árut forgalmazott Salgótarjánban, Balassagyarmaton és az iparmedencében. A forgalom évi fejlődési üteme meghaladja a 11 százalékot. Nem könnyű tehát lépést tartani a megnövekedett vásárlói igényekkel! Ennek ellenére a vállalat — állapította meg a városi tanács végrehajtó bizottsága —, derekasan állja a sarat. Az elmúlt négv évben az árubeszerzést széles alapokra helyezték, az árukínálatot növelték, és a választékot jobban a vásárlók igényeihez igazították. Rozgonyi István A S/o>jHiniíó iiv»szeli napja a mrzí>gstzda«ági Sí sáli áfádon H l főn a Szovjetunió nemzeti napja volt a mezőgazda- sági kiállítás tő eseménye. A szovjet lobogókkal feldíszített vásárvárosban ezen a napon az OMÉK legnagyobb kiállítót a szovjet vállalatok, üzemek termékei, korszerű gépek és más berendezések <e- rü’t* -k az érdeklődés előterébe. A bemutatók magas műszaki színvonalára .jellemző, hogy a kiál ításon egesz sor szovjet termék nyert különféle érmeket, ami a konstrukciók értékét a berendezések használhatóié gát dicséri. Egyebek között aranyéremmel tüntették ki a cukorrépa- betaka: ító gépet, az ú.i gabonakombájnt, valamint 3 trak- torlípust. közöttük a keresett MTZ—80-as típust. Nagy tetszést váltott ki a látogatók körében a szocialista országok pavilon iában látható szovjet kiállítási anyagé a kitűnő minőségű termények, a gyümölcs- és zöldségfé’ék. valamint az erdészeti termékek. A szovjet ki-Hifi ók információs szolgáltját ezen a napon megerősítették. Hogyan készül...? A megye egyik Iegfiafalabb a folyamatot, amíg a kiszagyára, a Budapesti Finomkö- bott anyagból elkészülnek a töttárugyár balassagyarmati vásárlókhoz kerülő ruhák. Ké- gyáregysége. A napokban al- pás riportunkban erről szú- ka'mvnk volt_ végig-?w * o mólunk be. Horváth Julianna ellenőrzi és varráshoz készíti elő a ruhaanyagot. Cseri Erzsébet a rrjtagalléi ok varrásá.' végzi. A galiérozás és szűkítés Ban Az egyes darabokat vasalás Márta munkája. titán varrják össze. Kremniesán Ilona és munkatársai állítják, illetve varrják össze véglegesen a ruhákat. Csomagolás és szállítás előtt a moo-részlegncl minőségileg átvizsgáljak az elkészült rut- skat. Szabó Jenöné 15 éve végzi ezt a munkát. Bábel László képes riportja
