Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

♦ Küszöníjük a bányászokat! Pihenőben megbeszélik a soron ság javítását az anyagi lehe­tőségek határain belül állan­dóan napirenden tartják. A dolgozók lakásépítésének, -vásárlásának támogatására az elmúlt négy év alatt és az idén eddig több mint 5 mil­lió 300 ezer forintot fordítot­tak. Ezenkívül gyermekintéz­ményeket, iskolákat támogat­nak anyagilag is. A szorospa- taki úttörő-váltótáfoor építé­sét segítik anyagiakkal, társa­dalmi munkával is. A bányászok anyagi megbe- 'csülése is fokozódott. Ez ki­fejezésre jut a bérszínvonal­ban!, ami 1970-ben évi egy dolgozóra vetítve 38 284 fo­rint volt, az idén már eléri a ' 48 600 forintot. Az idei bányásznapon az új rendeletnek megfelelően 5700 dolgozó részesül hűségjuta­lomban, aminek összege meg­haladja a 36,6 millió forintot. Ez több mint 6 millióval na­gyobb összeg, mint ha a régi rendelkezés lenne érvényben. A hűségjutalomra nem jogo­sult dolgozók számára mint­egy 1 millió forint jutalmat fizetnek ki a bányásznap al­kalmából. A jövő A Nógrádi Szénbányák jö­vője ma már hosszabb távon biztosított. A tervek ismer­tek a bányászok előtt. Kell a szán és már most több kel­lene belőle, mint amennyit a jelenlegi körülmények mel­lett termelnek. A jobb fel­készülés még nagyobb erőfe­szítéseket, mérnökök, techni­kusok és munkások jobban összehangolt munkáját kö­veteli meg. A közelmúltban sok őszinte véleménycserére került, sor ezzel kapcsolat­ban vezetők és bányászok között. Megteremteni az egyen­letes tervteljesítés feltételeit. Gyorsítani az előkészítést, hogy legyen mindig elegendő fej­tési munkahely. Nagyon ko­moly és nehéz feladatot je­lent ez. Sok geológiai gond­dal-bajjal küzdenek. Víz, ve­tő, kőzet, befolyó homok aka­dályozza a murikát. Egyes helyeken ma is hősies erőfe­szítéseket tesznek, és az ered­mény mégis a várakozás alatt marad. Az ember és az ele­mi erők harcából azonban csakúgy, mint eddig, még mindig, végül is az erribemek kell győztesként kikerülni. A jelen gondokkal terhelt, de a jövő biztató és ennek jele­it már látni lehet. Mérnökök­nek. munkásoknak együtt kell megvívni ezt a harcot. A szakemberek új, korszerűbb, az akadályok leküzdését job­ban segítő technológiák ki­dolgozásán fáradoznak, a műszaki színvonal emelésén. Űj maróhengerek, jövesztő- és rakodógépek, berendezések kerültek a bányákba. Már három F6—HK fej tő-rakodó gép segíti a feltárást, előké- szítést. Az idén például 47,7 milliót fordítanak munkahe­lyi gépesítésre, 16 milliót egyéb, a széntermelést Segítő gépelvre, berendezésekre. Még több fej tő-rakodó gép érkezik, több, az anyagbe­adást segítő függősínpálya. Egyre nagyobb az igény a korszerű hidraulikus biztosí­tóeszközökből. Erre is többet fordítanak. A ménkesiek leg­utóbb tanulmányútra készül­tek Borsodba. A jövő évben önjáró, biztosítószerkezetet várnak. A gépek, korszerű be­rendezések a nehéz fizikai munkát könnyebbé teszik, ja­vítják a feltételeket — Erre is kell időt fordí­tani. A marxista—leninista középiskolát elvégeztem, ál­talános iskolám megvan, ol­vasni, művelődni is szere­tek. — Sokszor foglalkoztat ott­hon is a kányási vágathaj­tás. Meg kell találni a he­lyes utat, technológiát, mód­szert. S én bízom abban, hogy vezetőinkkel együtt meg is találjuk ezt —mond­ja. J. Gy A közét kemény. A gépnek is gondot okoz. Robbantással lazítják. Hányáson, a déli mezőben... Baranyi István régi isme­rősünk. Nevével, szocialista brigádjának eredményével már több alkalommal is ta­lálkoztunk. A kisterenyei Pócsházán kezdett 1950-ben. Először a szállításnál volt. Innen csakhamar csapatra került. Csillés, segédvájár, majd vájár lett. Négy év el­teltével már ifjúsági brigád- vezető. Kilenctagú , brigádja el őváj ásón dolgozott. Tervü­ket hónapról hónapra folya­matosan teljesítették, Ezután Tordasra kerültek. Frontfej­tést bíztak rájuk. Kibővítet­ték a brigádot 80 , főre. Nem volt könnyű itt a munka. Nagy nyomás, erős mértékű duzzadás, meleg volt állan­dóan. Itt is helytálltak. Az­után Tiribes következett. Az eredeti brigádból heten kö­vették vezetőjüket. Üjból elő­váj ásra kerültek. Az volt ak­kor fontos ebben az aknában, csakúgy, mint most Kányá­don, ahol 1972-től feltárási munkát végeznek. Az egész brigádot áthelyezték ide, mi­vel a déli mező előkészíté­se sürgőssé vált. — A körülmények? — Hát nem lehet rá panaszkodni — mondja mosolyogva. — Van itt minden „jó”, ami egy bá­nyához kell. Felülről csöpög a víz. Meleg is akad. A ho­mok pedig fqlyik szinte . ál­landóan. Nagyon kell rá ügyelni. Sűrűn kell a desz­kát, a bélésanyagot előtűz­ni. mert másképpen több csillére való is befolyik. Azért nem csüggedünk, menni kell a vágatoknak a nehéz kö­rülmények között is. 102,4 százalékot értünk el az első fél évben. A brigádot kötelezi is er­re a becsület. A bronz, ezüst fokozat után, 1970-től arany­koszorús plakettel rendelke­zünk már. Ennek megtartása négy év óta folyamatosan megy. Én is kiváló dolgozó már négy alkalommal vol­tam. A Szolgálati Érdem­érem ezüst fokozatát is meg­kaptam — mondja Baranyi István. A munkásőrségnek alapító tagjaként öt-, tíz- és tiztnöt éves emlékéremmel rendel­kező „Kiváló Munkásőr”. A pártnak 1953-tól tagja, s a kányási csúcsvezetőségben termelési felelősként dolgo­zik. Szereti, becsülettel el­látja megbízatását. A szak- szervezetben 1952-től bizal­mi. Ez is szép feladatot je­lent. Sokszor tud segíteni munkatársainak. — Gondom otthon is va.n bőven. Két éve házépítésbe kezdtünk. Alig fél év eltelté­vel már benne laktunk. Igaz, van, még mit tenni körülöt­te, de már így is szép. Fele­ségemmel, három gyerme­kemmel együtt örülünk nekh Két lányom már férjnél, a fiú most kezdi az iskolát, mi­vel a 6. évét már betöltötte. Családi életünk kiegyensú­lyozott, amit csak az zavar kissé, hogy az asszony több­ször gyengélkedik — mond­ja. — Hogyan jut ideje ennyi tennivaló mellett a tanulás­ra, továbbképzésre? — A gép, a technika, jó ba­rátja a bányásznak — mond­ta legutóbb az egyiik brigád- vezető és rögtön hozzátette. — Érteni kell hozzá, megta­nulni a kezelését, alkalmazá­A nehéz fizikai munkáiéi mentesít az új fiiggösínpálya. * Akik 25 évvel ezelőtt az el­ső bányásznapon még „újon­cok” voltak, most a jubileu­mi ünnepségen veszik át ” a föld alatti szolgálatért a Bá­nyász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát. A párt, a kormány és a társadalom megbecsülésének jelképe ez. A nehéz munkát végző em­bernek szól az elismerés. Jubileumi bányásznap az idei. Ha az elmúlt negyed­századról valaki számvetést készítene. Nógrádiban, feltét­len a bányászok megválto­zott élete adná az elemzés gerincét A tör »»gárda Apáról fiúra szállt itt a szakma szeretete. Generációk váltották egymást a bányák­nál. Több mint száz éve, hogy az első szén. útnak indult. A medence ipara a szénre tele­pült. 'Hosszú időn át megha­tározó szerepe volt a sok ve­rejtékkel, nehéz munkával felszínre hozott kincsnek. A bányász, aki ezt megteremtet­te, alig kapott megbecsülést. Munkája csak a felszabadu­lás után, a szocialista társa­dalomban kapta meg a meg­felelő rangot A bányászok minidig erős osztagai voltak a munkásosz­tály harcának. A tradíció­hoz híven ma is azok. Ez el­sősorban a törzsgárdára jel­lemző. Közülük az idén, 289 kapja meg a huszonöt éves föld alatti, illetve harminc­éves külszíni ‘becsületes mun­káért a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát, kétszázan az ezüst, 167-en a bronz fokozatot. Csak a idén ennyien, és így volt ez az elmúlt 25 év alatt mindenéi­ben. Nemcsak ezt. A meden­de dolgozói közül heten kaptak Kossuíh-dnjat. Számosán, ré­szesültek kormány- és minisz­teri kitüntetésben. A kitünte­tetteknél azonban még na­gyobb tábort képvisel a törzs­gárda. A Nógrádi Szénbányáknál ma 240 brigádba mintegy négyezer ember tömörül. Kö­zülük 2i29 brigád nyerte már el a szocialista brigád kitün­tetés különböző fokozatait. Jó néhány név vált már a termelésben elért kiváló ered­mények alapján közismertté a megyében, sőt országos el­ismerést is kapott. A kányási Géczi Lőrinc, Balogh István, Tóth G. László, Baranyi Ist­ván. Ménkesen Szabó Endre, Gajdár Vendel, Bakos Lász­ló, Bakos József, Szorospa­takon Koczka Sándor, Ka- zinczi Gábor, Csikortás Gábor, Tiriibesen Lőrinc András, Lud­vig Albert, Balázs Ernő. Le­hetne sorolni még hosszan a neveket, amelyek mögött egy- egy kisebb, nagyobb szocialis­ta kollektíva tevékenykedik. Olyanok, akik az önként vál­lalt nagyobb feladatokat rend­re teljesítik, sokszor nagyon mostoha geológiai viszonyok mellett. Jellemzőjük az ön­magukkal szemben is támasz­tott nagyobb, igényesség. Hatalmas . erőt képvisel a törzsgárda a Nógrádi Szén­bányák üzemeinél. Nemcsak a munkában lehet rájuk számí­tani, hanem a közéletben is. Számosán vannak közöttük tanácstagok, népi ülnökök, munkásőrök. A párt- és tö­megszervezetekben, társadal­mi szerveknél tevékenyked­nek. Rájuk lehet számítani mindenkbr a munkahelyen és a közéletben egyaránt. A fia­talok — hiszen közülük a jövőben többet várnak soraik­ba —, tőlük tanulják meg a. szakmát, annak ‘szeretetét, az emtjspséget. Gondoskodás Megváltozott a bányászok élete. Igaz, munkájuk ma is igen nehéz, de a megbecsü­lés, a róluk való gondoskodás. ennek megfelelő. Volt idő­szak, amikor a szén, mint energiahordozó, egy kissé hát­térbe szorult, de a párt és a kormány gondoskodás^ a bá­nyászokról, akkor sem lany­hult. Gondjaikat az ország te­herbírásának megfelelően, em­berségesen oldották meg. Né­hány számot érdemes talán megemlíteni erről a gondos­kodásról. A vállalat dolgozói 83 köz­ségből, településről járnak munkába. Naponta 410‘0-an gépkocsival, 600-an vonattal utaznak. Egy utazó “bányász költségeihez a vállalat éveri- te több mint 3100 forinttal já­rul hozzá. Csaknem 14 és fél millió forintot költenek erre. Az étkeztetésnél a lehetősé­geket bővíteni kívánják. A nagycsaládosoknak, sőt, nyug­díjasoknak is biztosítanak ét­kezési kedvezményt. Erre évente 2 milliót költenek. Munkaruhára legutóbb 3,2 milliót fordítottak. Üzem­egészségügyre 2 milli­ót- Most van folyamatban az az intézkedés, mely szerint a közeljövőben már vala­mennyi üzemnél korszerű or­vosi rendelő létesül. Az or­vosi rendelési órák számának növelésével tovább javítják a, bányászok egészségügyi el­látását. Védőételre, védőital­ra évente 300 ezer, tisztálko­dási szerekre félmillió kerül. Állandóan napirenden van a fürdők rendiben tartása, fej­lesztésé, korszerűsítése. A szo­ciális és kulturális ellátott­sát. Hasznot csak hozzáértés­sel hozhat, akkor, ha szakava­tott kezekbe kerül —, mond­ta. Nagyon igaza volt. és a jö­vőhöz ez is hozzátartozik. Ma­gasabb szintű műveltségre, el­méleti, szakmai tudásra van. szükség, hogy a korszerű tech­nikát, technológiát alkalmaz­ni tudják. A Nógrádi Szénbányáknál az utóbbi időben egyre több gondot fordítanak az oktatás­ra, továbbképzésre. Az idén több mint háromszázan vet­tek részt tanfolyamon az álta­lános iskola 8. osztályának el­végzése érdekében. Köztudott, hogy ez az alapja • minden szakma jó elsajátításának. A vájárszakma is sokoldalúb­bá, bonyolultabbá vált. Ezért is egyre népszerűbbek a kü­lönböző szakmai tanfolyamok. Egy-egy új gép kezelése is vizsgához kötött. A vizsga a legfontosabbat 1 adja, mert ^nég utána sok-sok tapasz­talat. gyakorlat kell, hogy va­lóban megismerjék a gép minden fortélyát A vállalatnál egyre na­gyobb gondot fordítanak és áldozatot is hoznak a képzés, továbbképzés érdekében. Az általános tanfolyamok mel­lett speciálisakat is szervez­nek, vagyis mindenki megta­lálhatja ezek között a számá­ra legszükségesebbet, legked­vezőbbet. A törzsgárda, a szocialista brigádok tagjai eb­ben is élen járnak, példát mutatnak. Korszerűbb technika, tech­nológia és a műveltebb, szak­mailag jobban felkészült bá­nyászok együttesen jelentik a jövő biztos alapját. Az előbbi­hez mindinkább megteremtő­dik az anyagi alap, az utób­bihoz viszont talán még na­gyobb akaratra, áldozatvál­lalásra lesz szükség a bányá­szok részéről. Bizonyára ez is meglesz, és akkor valóban bi­zakodva nézhetünk a iövő elé- Tovább sikerül majd folytat­ni felsőbb fokon a nógrádi bányásetradíciót. következő feladatokat. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom