Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

/ Fürdőkulíűra Magyarországon Kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban Budán, a Tabánban, a Vár oldalához simulva áll Sem­melweis Ignác szülőháza, szerint amelyben az Orvostörténeti zasztás Múzeumot rendezték be. So­kan* megtekintették már ed­digi kiállításait is, de ugyan­csak nagy érdeklődést tott ki a nemrégiben nyílt, a fürdőkultúra hazai történelmét bemutató kiálli­fürdőélet megismerése. A radt emlékei a dzsámik, mi­római fürdőkben a leírások naretek mellett, a fürdők. Bu- melegfürdőzés, iz- da a törökök számára — ,Bi- és hidegvízkezelés zánc mellett — a második folyt. Egy római fürdőhöz fürdőváros lett. Török utazó tartozott a vetkőző, a hideg, kilenc budai és pesti fürdőt langyos és forró fürdő, íz- említett útleírásában. A für- vál" zasztó gőzfürdő és az egyéb, dők építtetője az 1570-es meg- olajozásra, masszázsra szol- években Szokollu Musztafa gáló termek. Az Aquincumban basa volt, a török Buda leg­feltárt öt katonai és hat pol-'nagyobb építtetője. A leg­fürdő a mai Csá- területén levő, je­tása. Hazánkban — összefüg- gárvárosi fürdő szerkezete díszesebb gésben gazdag hőforrásaink- teljesen megegyezett ezzel a szárfürdő kai, gyógyvizeinkkel — régi rendszerrel, sőt az ún. „két- lenleg helyreállítás alatt álló tős” fürdőben a férfiak és a Véli bég fürdő volt. A török nők számára szolgáló -külön fürdőzés a Korán rituális szer* gyították. A hazai fürdőzés az Árpád­múltja van a fürdőügynek, balneológiának. Ez az oka, hogy Budapest, 1934-ben el- fürdősor is volt. Az izületi és tartásainak betartásán kívül nyerte a „fürdőváros” címet: gerincelváltozásokat mutató az egészség megőrzését és ekkor 10 kiépített gyógyfür- csontvázak a mozgásszervi a betegség gyógyítását szol* dő, 8 nagyméretű termál és megbetegedések gyakoriságát gálta. nyitott fürdőmedence, 9 gőz* jelzik Pannóniában. A kato- A 18 gzAza(j v<s,géig a für- jfürdő és 400 budai keserűvíz- nai tábor nagy fürdője, a, dők egyészségü'Wi ellátása forrás működött. Az első mai Flórián téren, éppen a (fürdetés, masszírozás piócá- Kong- kórház mellett volt, amelynek záa köpülyözés) a „fürdőzés” l°laTT, furdo vlzével gy°- feladata volt. Képzettebb már a borbély-sebész. A budai se­bészcéh 1703-ban a sebészet házi királyok uralkodása ide- elsajátítását is előírta a für- jén kezdődött. A mai Buda dögnek, akinek saját fürdővel helyén két település volt a kellett rendelkeznie. A für­sebésztevékenysége a kács- és Császárfürdő körze- 19. század derekáig fennállt, te) és Alhévíz (Gellérthegy és a fürdők élén gyakran a se- vidéke.) A Szent János lova- bészmesterek vagy a sebész­gok 1178-ban alapítottak Fel- orvosok álltak. A tudományos balneológia hazai hagvománvait Gazdag ~~ fürdóvo1.- A ™aí .. Ge!létrt- alapját a víznek a vegyelemzé- í-Á"; jJ.' fürdő helyén működött. Ár- se je’entette. A 18. sz. eledén pádházi Szent Erzsébet „lep- Friedrich Hoffmann végezte rosoriuma”. A fürdőépítés az el Magyarországon és rend- Anjouk és Zsiampnd uralko- szere lényegében ma is érvé- dása idején lendült fel, de nyes. Egyszerű hévvizeket, al- hfresek voltak Mátyás király kábás. vasas, konyha- és'ke- reneszónsz fürdői is. Ugyan- serűsós. vésül szénsavas vize- csak említésre méltó a 15. Nemzetközi Fürdőügyi resszust, 1937-ben sunkban rendezték meg, és ugyancsak itt lesz a közeli hetekben a soron következő. Budapest lett a Nemzetközi Fürdőügyi Szövetség székhe­... középkorban: Felhévíz (a Lar dők A kiállítás bemutat^ a fúr­dőzés történetét, a 'római, a középkori, a török fürdőzés szokásait, a legkorábbi bal­neológiái szakirodalmi műve- f’V'S “ két, a „furdos foglalkozás írásos, képi és tárgyi anyag­gal mutatja be a magyaror­szági fürdőügy államilag tör­ténő rendezését és eredmé­nyeit. Feltételezhető, hogy a Pan­nóniában virágzó római für­dőkultúra nincs összefüggés-* .. ben a középkorban kialakuló . . / fürdőzéssel, mégsem érdekte- a visegrádi királyi palotában, len az Aquincumban virágzó A török hódoltság megma­ket különböztetett meg. A 18. század végén újra éledt a Hiippokratész óta fe­ledésbe merült ivókúra. Ettől teményéből. Készlet a kiállításból kezdve találkozunk Európá­ban az egyes fürdőhelyek kú­ra- és emlékpoharaival. A fürdőhelyen töltött idő em­lékeztetői a díszes fürdőpoha­rak, a fürdő metszett képével és feliratával. A legdíszesebb biedermeier kori fürdőpoha­rak Baiatonfüredről, Párádról, Herkuíesfürdőről, Pöstyén- ből származnak; ezek szép gyűjteménye sorakozik a tár­lókban. Fentiek csak kiragodott pél­dák a kiállítás gazdag gyűj­NAGYKORÚ SZÁLLODA A KARANG (a Szilveszterkor a televízió százalék felett a növelés nem- „felfedezése” éjfél előtt másfél perccel ti- zenegynéhány fényképet adott közre az ország leg­szebb tájairól. Az egyik Sal­gótarján központját, az építé­szeti remekműként számon tartott Karancs Szállót ábrá­zolta. Az ismerős üvegbeton ötvözetű homlokzat, az előtte pompázó térrel, más város lakói számára talán kicsit szokatlan környezettel, ott díszeleg minden tarjáni ké­peslapon. A város rekonstrukciójá­nak eiső ékessége 1964. ápri- nyereségünk abban a ra _ mondja. építkezés akkorf ellenzői' ma P‘llanatban 700 ezer forinttal a tények a szálló, nagykő­ig „ , ,w; ó. „ . emelkedne. Persze ilyen elkep- rúvá válását bizonyítják,. zelhetetlen, rögtön visszahat- akárcsak a terjeszkedése na a szálloda forgalmára is jS. A felszabadulás 30. évfor. — magyarázza Gecse István, dulójára megnyílt a Karancs Nemcsak a szobakihasznált. bisztró, a KERIPAR ételbál már belátták: túlzott aggá­lyoskodásuk, bár a kezdeti nehézségek őket látszottak igazolni. A jelen viszont egé­hagyomány- teken — sok minden megko- kívánatos, könyörtelenül ápolás jegyében, akárcsak a pott: bútorok, berendezések, színvonalcsökkenéshez vezet.) folklórműsorok) új színt hoz- a puha szőnyegpadló, a kel- 1972-ben mindössze 4—5 al- tak az intézmény életébe. lemes közérzetet keltő tapéta kálómmal tehették volna ki a — Más területen is történt jogos igénye a vendégnek, „telt ház” táblát. Az idén volt egyi s inás. Az eszpresszó " — A közeli években eler,- alkalom, hogy egyetlen héten nappali „sötétségének” véget gedhetetlen a nagyobb méretű túlszárnyalták e mutatót. Az vetettünk, zene-szünnapokon korszerűsítés, eltelt, több mint fél év ta- teljesen a fiataloké, kultúrált — S addig? pasztalatai alapján várhatóan szórakozási lehetőséget kap- — Célunk, hogy a létszám. 10 százalékkal tovább emel- tak. A tv-presszóban a leg- gondjaink ellenére változat- kedik a szállodai forgalom. újabb világslágerek vonzzák lan színvonalon tudjunk a — Azt mondják a szálló- a tizenéveseket, egy-egy szám vendégek szolgálatára állni — rész ráfizetés... bemutatásával időnként Kom- jegyzi meg az igazgató. — Álcád ilyen vélemény. A játhy műsorát is megelőzzük. Sokrétű a Karancs Szálloda tévhitet azonban megcáfoljuk: Nem véletlenül emelkedett a feladata, amely hosszú ideig Egy példa: ha nem lenne az forgalom több mint duplájá- a megye egyetlen nívós szál­lodája volt. (Időközben meg­épült a „kisöccs”. a csodálatos helyen fekvő Hotel Salgó, s hogy nincs konkurrencia, bi­zonyítja: mind többen, mind gyakrabban jönnek a turisták megyénkbe.) Az egykori problémák ellenére a szálló k2ft*-mutat' sag> a vendégek szállóban el- pultsorával, a Kemerovo kör­töltött napjainak száma is úton épül már az oroszos egyenesben van; Nógrád me- cmeljcedett. Ehhez nagymér- jellegű Baj.kál kisvendéglő is. gye* az idegenforgalom hasz­intézmény jelentős szerepet tölt be megyénk, Salgótarján idegenforgalmában, gazdasá- tékben hozzájárult, hogy az Az „anyaintézményben” vi- gi eredményei, különösen az IBUSZ már különivonatokat szont — legalábbis az emele— utóbbi három évben említés­re méltóak. Elég szemléltetésül egy példa; 1972-ben a szálló, ét­terem. presszó egymillió fo­rint veszteséggel zárt, az idén várhatóan 300 ezer forint nye­reség elé tekintenek. Mi okozta a változást? Többek között erre a kérdés­re is választ ad Gecse István, a szálloda igazgatója. — Ügy mondják: a jó bor­nak nem kell cégér, reklámra gye, az idegenforgalom nára. ■ r iiapian Felperes Idén a fegyveres erők nap­ját nagy történelmi sorsfor­dulónk — április 4. után — hazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében ünne­peljük. Minden nép története .smer olyan csatákat, ame­lyekre az utódok örökké és ----------- ---- _ b üszkén emlékeznek. Kétség- megállapította: „A Varsói oldalán teszi és teheti, mint a dicsőséges Szovjet Hadsereg és a többi szocialista ország fegyveres erői. A fegyverba­rátság és a -szövetség ma olyan erő, amely az egész világ békéiét képes megőrizni. Az MSZMP XI. kongresszusa elen, hogy ilyen csata volt a mi népünk történetében az, amely 127 évvel ezelőtt, Pá­kózd és Sukoró környékén zajlott. Azon a helyen, melyet ma modern autóutak. szép községek, gondosan megmú. Szerződés tagállamainak fegy­veres ereje megbízhatóan őr­ködik a szocialista közösség biztonságán, a béke védelmé­nek legfontosabb tényezője korunkban.” Szeptember 29-e ünnenén veit földek, nagyüzemek fog- örömmel és elégtétellel álla­tainak keretbe. Azok a hon- oíthajiuk meg, hogy a világ- védelődeink, akik üt és ak- ban az utóbbi hónapokban is. .cor, 1348. szeptember 29-én najnaltól délutánig tartó véres küzdelemben, ki puskával, ki szuronnyal, ki karddal, vagy tüzérként harcolva vereséget mértek az ellenségre, talán csak sejtették, hogy történel­met csinálnak. Mi, utódaik tovább erősödtek a béke. a haladás erői. A világ a szo­cializmus és a tartós béke fe­lé haled. Az emberiség két legdrágább- célja a szocializ­mus és a béke számunkra el­választhatatlan. Bárki megértheti, hogv a bizton tudjuk, hogy olyan békét nemcsak szavakkal, szabadságharc és forradalom meggyőződéssel kinyilvánított katonái voltak, amely a sza- óhajjal lehet és kell véd él - badság eszméjét örökké né- mezői, hanem katonai erővel pünk tudatába véste! is. Fegyverrel énnúgv. mint Szeptember 29. nemcsak következetes diplomáciával ünnep, hanem jelkép is. A a nemzetközi norondon szeru bátorságnak, az önfeláldozás­nak. a férfias helytállásnak, a hazaszeretetnek és internacio­nalizmusnak az ünnepe, amely jelképezi a magyar nép ösz- szeforrottságát, hogy a nem. zeti függetlenségnek és a ha­ladó vívmányoknak az őrzőit népünk a szívébe fogadta, saját fiainak, saját sorsa ré­szeseinek tekinti őket. Az 1848-as szabadságharc csatáiban, köztük a szeptem­ber 29-i pákozdi győzelemben bebizonyosodott — az egy­szerű és nagyszerű hazafiak soha el nem múló érvényű példát adtak —. hogy mire képes ,egv hadsereg, ha azo­nosul a társadalmi haladás gondolatával, a forradalom célkitűzéseivel, a haza érde­keivel. Ebben a dátumban jelképesen összegeződnek a yfsdó)veq. határozd! állásfog. a békegyűléseken, ta­Meer*„,,3tatŐ émás. hogy szocia1!sta nénbad«e*,eg’»r'k katonái ennek tudotábap *el- késziil*en látták el feladatu­kat. a békés énítőrponka fegv. yá^otrrigt, jVT °g1' ^7tplp kö+einsségpek teszek eleget, pmílror a foyweves ernV nau. ián megyénk v^by^iavi doi. goróia. vaiam;ot IfiiTsácg n°. YmhaO saereteifel je—-7 (Cmóssnl és őszinte megbecsüléssel kö­szöntem fegyveres er "mk tagiaít. katonákat, rendőröket, határő-fiket. munka söröket, saoeiatista babánk és a köz., rend szilárd őreit. Fogvv°yes o-mnk ünnene eevbep jelkép pezi egész népünk eltökéltsé­gét. hogy mindenkor kész a munkáshatalom, a szocialista is „mer” irányítani Salgótar­jánba. Egyébként ezzel kap­csolatban az INTOURIST uta­zási iroda elnökhelyettese nagy elismeréssel nyilatkozott a Nógrádba érkező csoportok fogadásáról, ellátásáról, prog­ramjáról. A fáma szerint a szálló mindenkié, csak nem a nógrá­diaké. Az igazgató máris til­takozik: — Valóban volt ilyen idő­szak ! Tavaly viszont hét vége­S. G. korábbi, és a későbbi idők hazánk, szocialista vívmá­történelml hagyományai és nyaink, a társadalmi haladás, tanulságai. Az általános era. a béke ügyének áldozatkész, béri haladás irányába ható odaadó védelmére, győzelmeket mindenkor az a A Magyar Kommunista If- nép és hadsereg volt képes júsági Szövetség a fiatalokat elérni, amelyet a haza, a ha- a szocialista haza szeretetére, ladás nagy eszméi vezérePek. megbecsülésére. tiszteletére Százhuszonhét évvel ezelőtt neveli. Ezt teszik a társadalmi néphadsereg született, s büsz.- szervek, ezt kérjük a szülők- kén valljuk elődeinknek az tői is. A szocialista haza vé­akkori harcosokat. Történelmi örökösei vagyunk az 1919-ben küzdő Vörös Hadseregnek, s fegyveres erőink politikai ere­delmét erősítjük, amikor az if­júságot a hon védelmére ké­pezzük ki, hívjuk az If jú Gár­dába, táborozunk, túrázunk,' je, néphatalmat szolgáló mun- népünk múltjáról beszélünk, kaja a több mint félévszázad A fejlett szocializmus epi- előtti proletárhadsereg példá- tésében ifjúkommunista, a ján is alapul. mindennapi munkában való Egész népünk tisztelete és helytállásra nevelünk. Azt kí- szeretete övezi őket, hiszen a vánjuk elérni, hogy egyre mindennapok gazdag tapasz- többünk számára világos le- talatai bizonyítják, hogy fegy- gyen: a szocialista hazafiság veres erőink a népi hatalom elválaszthatatlan a társadalmi felkészült védelmezői. Maga- kötelezettségek ismeretétől és tartásuk, munkájuk, elkötele- teljesítésétől, a társadalomért zettséget kifejező helytállásuK érzett és tanúsított felelősség­bizonyítja: a munkásosztály, s érzettől. ’ egész dolgozó népünk érdekeit szolgálják. Ez a fegyveres erő a békés építőmunkáját végző nép ré­széként azt. a feladatot vállal­ta. hogy létezésével, techniká­jával. eszmei-politikai felké­szül1 ségének magas színvona­lával, erejével védje hazánk békéjét. Olyan fegyvertársak A mi hadseregünk a nép hadserege. A fiatalok nagy nevelő iskolája. A szolgálat alatt ifjúságunk edzettebb, bátrabb, a .fejlett technika , is­meretében hasznosabb állam­polgáré vó’ik. Füssy József, a KISZ Nógrád megyei Bizottságának első titkára viszont a legjobban menő szál- ken kedvezményeket biztosí­lodának is szüksége van. A hirdetések mellett több nagy sikerű rendezvénynek is ott­hont adtunk, amelyek mág­nesként vonzották a többit, kezdve a családi események­től, országos konferenciákon tottunk a megyében élőknek, hogy megismerhessék Salgó­tarjánt. környékét, s pihen­hessenek. Sőt. vólt rá példa, hogy helybeli család a lakás tatarozása idejére a mi szo­ba akoa költözött — említ egy át. a helyi jellegű bálokig, érdekes esetet. — A pressz.ó- Nógrádot mind többen fede- ban és az étteremben pedig zik fel, s részben ennek kö- mind több az idevaló törzs- szönhető, hogy virágzik az vendég. üzlet is. Apropó, étterem. Előfordult. Ez az érem egyik oldala. A hoav csaknem ezer főt étkez­másik szürkébb, mentes a látványosságoktól: a megfeszí­tett munka, ami az eredmé­nyek mögött áll. De vegyük csak sorjába! Az intézmény „lelke” a szál­loda. Az utazási irodákkal megjavult kapcsolat következ­tében a szobakihasználtság 60 százalékra nőtt az 1972. évi 45 százalékkal szemben. (Sz.ak- mai berkekben úgy tartják: 70 tettek ebédkor. A zsúfoltságot az előfizetéses. étkeztetés megszüntetésével enyhítették. — Ennek megoldása nem a mi feladatunk, a közétkezte­tés e formájára a Kővárban és a Salgóban i óbbak a fel­tételek. a ha gyom án vök. Ez­ért született e döntés. V;szpn‘ az. ínyencek klubja, rendezvé­nyei — amelyek nváron szü­netelnek — a palóc ételek ............................1..........un 11111..... ...................................mii mii' A salgótarjáni Madzsar Jó- Házasság roíiOTli fokon zsef kórház röntgen főorvo­sának és munkatársainak fel­tűnt: megyénkben sokkal gyakoribb a gerimefeiiődési rendellenesség, mint az vár­ható volna. A megyeszékhe­lyen például 1000 emberből 84 gerince károsodott. Több irányban kezdték ennek okát kutatni, amíg eljutottak az endogámiához. — Az endogámia görög szó- összetétel, és a kis közössé­geken belüli házasodást ie- lenti. Ismert tény, hogy amíg az állattenyésztés az endo­gámiát a kitűnő tulajdonsá­gok átörökítésére tudatosan használja, ugyanakkor az em­bernél genetikus ártalmak ki­fejlődéséhez vezet — mondia dr. Antal Elemér. — Hopv a ..paraszt endogámia” mégis k:alakult és napjainkban is megrögzött szokás, ennek ma- gvarázatát a jogtörténet ta nulmányozásával meg... Témánkhoz ebből annvi áll közel, hogy a székelvek és a nalócok évszázadokon keresz­tül külön „szék” a'á tartoz­ik. A vagyonból a nők a fér­fiakkal egyenrangúan része­Veszéfyes népszokás sültek. Werbőczy Tripartitu- dálni — és munkatársai szá­ma is megerősítette az örö­kösödés egyenlő jogát, ezzel a paraszt férfi mellett a na- raszt nő egy helyben mara­dását is biztosította. — Ez a törvény humani­tása mellett hozzájárult, hogy télajra találjon az endogá­mia. Helyenként a földbirtok együtt tartása érdekében egv- kéz.ésre kényszerültek és gyakran az életképes utódok hiányában családok haltak ki. Eleinte az egy törzshöz tartozók egymástól ragad­ványnevekkel különültek el. ezek napjainkban megkoptak. 1973. december vésén a ba­lassagyarmati. a sz.écsánvi és a salgótarjáni járásban 3. a találtuk Pá?ztóiban 4, a rstságiban 6- ra csökkent a rasadwinvok száma. Levéltári adatok sze­rint a rokonházasságok — minden tilalmi clőí’-ással szemben — bizonyíthatók. A röntgen főorvos — aki e témakörből szeretne kandi­mítógépes elemzéssel kisi­mították, hogy ha az 1715-ös falulétszámot veszik alapul és ehhez hozzászámítják a bizonyított beházasodásokat, a nógrádi falu lakossága nap­jainkban közel a vérrokonsá- gi fokozat testvéri 50 száza­lékánál tart. Csak a beván­dorlásoknak köszönhető, v-osv a nagyobb létszámú falvak­ban a vérrokonsági fok in­kább 25,százalék (első unoka- testvér) körül mozog. a sta­bil lakosságú kisebb falvak­ban 25—50 százalék. — Tudunk tudatos másod-, illetve első unokatestvéri há­zasságról, birtokunkban van egv ilyen család többszörös f^ilődési rendellenességgel (durva sérv-, gerincvelő-elvál­tozás) életképtelenül született utódjának boncolási iesvző- könyve... A második világháború előtt Angliában olyan mére­teket öltött két vidék népes­ségében, az endogámia, hogv csupa agyvelő nélküli utód született. Ezeket a települése­ket szabályszerűen feloszlat­ták. — Nálunk is súlyosra for­dulhat a helyzet. És nemcsak megyénket fenyegeti a ve­szély. Baranyában, Borsod­ban ugyancsak fellelhető. Kül­földön az osztrákok, a nyu­gatnémetek, az olaszok van­nak hasonló helyzetben. Ha nem fékezzük meg. Európa egyik legsú'ycsabb betegsége lesz az endogámiából eredő többféle genetikai elváltozás, rendellenesség. — Az egyetlen, amit java­solhatok a megyében élő fi­ataloknak: minél messzebbről, más vidékről házasodjanak! Az sem baj. ha külföldről. A ma már minden gazdasági kényszerűséget né’külöző nép­szokást csak ezzel ■, modem népvándorlással számolhatjuk fel. — urai — J NÓGRAD - 1975. szeptembei 27., szombat 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom