Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
Befojest© munkáiéi az országgyűlés Pu j a Frigyes: Katonai enyhülés kövesse a politikai enyhülést A külügyminiszter bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi életben az utóbbi években történt kedvező fejlődésre az európai, biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése. 35 ország legmagasabb rangú vezetőjének a találkozása, a záróokmány aláírása telte fel a koronát. Ezek és más eredmények jelzik, hogy a nemzetközi élet új szakaszához érkezett, az enyhülés, a békés egymás mellett élés eszméje tért hódít, a hidegháború koncepciója és gyakorlata viszont egyre inkább 'a múlté. Hesinki. történelmi jelentősége — Közel két hónapja fejeződött bé Helsinkiben az eü-) rópai biztonsági és együttműJ ködési értekezlet. Ennek a tanácskozásnak a történelmi jelentősége elvitathatatlan. Első ízben került sor az európai és az észak-amerikai térség szocialista és tőkés országai legmagasabb rangú vezetőinek a találkozására, egy olyan kiemelkedő fontosságú záróokmány kidolgozására és aláírására, amely mélyen'befolyásolja földrészünk jelenét és jövőjét. — Történelmi tény, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívását a szocialista országok kezdeményezték, az értekezlet sikeres befejezése, a záróokmány kidolgozása azonban valamennyi résztvevő állam érdeme. — Mi úgy véljük: a következő hónapok és évek egyik leglényegesebb nemzetközi feladata az lesz, hogy a biztonsági értekezleten képviselt országok kormányai közösen átültessék az életbe mindazt, amit Helsinkiben elfogadtak. Az, hogy az európai biztonsági értekezlet milyen mértékben segíti elő a béke és a biztonság megszilárdítását, elsősorban attól függ, hogy a résztvevő országok miképpen hajtják végre a záróokmányban foglaltakat. A Magyar Nép- köztársaság maradéktalanul teljesíteni fogja vállalt kötelezettségeit. Kormányunk máris intézkedéseket tett a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtására. Ezt tette a többi szocialista ország kormánya Is. — A biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését világszerte megelégedéssel üdvözölték. Ámde, az általánosan kedvező visszhangba hamis szólamok is keveredtek. Egyes nyugati megnyilatkozások szerint a biztonsági értekezlet csak a szocialista országoknak volt hasznos, s most már a szocialista országokon a sor, hogy jelentős politikai engedményekkel „fizessenek” a nyugati országok állítólagos előzékenységéért. Ez ázonban tarthatatlan álláspont. A záróokmány köztudomásúan tárgyalások, kölcsönös kompromisszumok és nem egyoldalú engedmények alapján jött létre, és tükrözi minden európai nép érdekeit. A biztonsági értekezletnek bizonyára akadnak vesztesei is, de ezeket nem a béke híveinek táborában, hanem az enyhülés ellenségei között kell keresni. Az értekezlet és annak záróokmánya a béke és a biztonság ügyét szolgálja, és aki ezt veszteségként könyveli el, az magáról állít ki nem éppen hízelgő bizonyítványt. — A záróokmányban foglaltak végrehajtásáról is különös véleményeket lehet hallani Nyugaton. Egyesek szerint a szocialista országok a záróokmány harmadik fejezetének, azaz a kulturális és oktatási kapcsolatokra, az információk cseréjére és az úgynevezett emberi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseknek a hiánytalan végrehajtásával bizonyíthatók majd, hogy őszintén akarják e az enyhülést. Mintha a szocialista országoknak bizonyításra lenne szükségük! Azt. hogy a szocialista országok az enyhülés, a békés egymás mellett é'és hívei, egész eddigi politikájuk cáfolhat.at- lanul* igazolja: ezt a nyugati politikusok egy részéről bizony nem lehet elmondani. A szocialista országok — köztük hazánk — természetesen végrehajtják majd a záróokmány harmadik fejezetét is. Nem árt azonban emlékeztetni arra, hogy a biztonsági értekezlet záróokmánya nemcsak egy fejezetből áll, abban van első és második fejezet is. s ezek legalább olyan fontosak, mint a harmadik Tisztelt képviselő elvtátsakl — A biztonsági értekezlet záróokmányának a végrehajtása hozzájárul majd az európai béke és biztonság megszilárdításához, a résztvevő államok kétoldalú kapcsolatainak bővítéséhez és segíti a vitás kérdések békés megoldását. Ezen túlmenően — ismerve Európa és Észak-Ame- rika jelentőségét és hatását a nemzetközi folyamatokra — pozitív befolyást gyakorol majd az egész világ békéjére és biztonságára is. Ezért a záróokmány végrehajtásának rendkívüli fontossága van az enyhülési folyamat elmélyítésében általában. — Amikor azonban erről beszélünk, nem szabad szem elől tévesztenünk a kérdés másik oldalát sem. A biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltakat csak szívós munkával, a hidegháborús erőkkel vívott szüntelen harcban válthatjuk valóra. Bár a tőkésországok számos befolyásos vezetője készséget mutat arra, hogy velünk együtt végrehajtsa a záróokmány rendelkezéseit, az enyhülés ellenségei mindent megtesznek majd annak kiforgatására, a kedvező légkör megzavarására. Ilyen lehetőségeik, sajnos, még nem merültek ki teljesen. — A biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen az akut nemzetközi konfliktusgócok felszámolása, a vitatott problémák rendezése, hiszen ezek hátráltatják az enyhülési folyamatot, következésképp, negatívan hatnak az európai helyzetre is.' — Tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. A fegyverkezési verseny megállítása vagy ütemének csökkentése jótékonyan befolyásolná az enyhülési folyamatot és lehetővé tenné, hogy az egyes országok kormányai anyagi eszközöket szabadítsanak fel a békés építésre és más országok megsegítésére. Kormányunk egyetért minden ésszerű leszerelési indítvánnyal. Ebből indultunk ki, amikor támogattuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait, s ez vezérel bennünket mosf amikor egyetértünk a szovjet kormánynak az ENSZ- közgyűlés XXX. ülésszakára beterjesztett javaslataival, a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását, az új tömegpusztító fegyverek kidolgozásának és gyártásának megtiltását előirányzó indítványával. Támogatjuk a genfi leszerelési bizottság két társelnökének javaslatát a környezeti hadviselés tilalmáról, valamint a közép-európai haderők csökkentésére vonatkozó elképzeléseket. Bevált külpolitikát folytatunk — A Magyar Népköztársaság kormánya folytatja bevált és az élet által igazolt külpolitikáját. Külpolitikai irányvonalunkat megerősítette a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, és egyben aláhúzta, hogy azt a jövőben még hatékonyabban kell érvényesítenünk. Szoros együttműködésünk a szocialista közösség államaival nagyban hozzájárul építő munkánk külső feltételeinek biztosításához, szocialista rendszerünk zavartalan fejlődéséhez. Kiemelkedő szerepet tölt be ebben a Szovjetunió. A nagy szovjet nép, amely felszabadította országunkat a hitleri hordák és magyar csatlósaik uralma alól, óriási segítséget nyújtott népünknek új élete mgeinöításához is. Csütörtökön volt 30 esztendeje annak, hogy a felszabadult Magyarország és a Szovjetunió helyreállította diplomáciai kapcsolatait. Ez annak idején hathatós támogatás volt ahhoz, hogy hazánk megtalálja helyét a világban. Országunk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatai azóta ' Is szüntelenül fejlődnek pártjaink, kormányaink és népeink teljes megelégedésért. — Mi mindig fontos követelménynek tartottuk külpolitikánk összehangolását a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. A korábbival bonyolultabbá váló nemzetközi osztályharcban ez ma időszerűbb, mint volt valaha. Kezdemény ezően dolgozunk azon, hogy szélesítsük együttműködésünket a Szovjetunióval a nemzetközi politikában is. — Az idén 20 esztendős Varsái Szerződés teljes egészében betölti a létrehozásakor meghatározott funkciókat; védelmezi a tagországok békéjét és biztonságát, hozzájárul a tagállamok egymás közötti kapcsolatainak elmélyítéséhez. Aktív és kezdeményező politikával nagy szolgálatot tesz az európai és a világbéke ügyének. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének nagy része volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrehozásában. mint ahogy minden bizonnyal fontos szerepe lesz az európai biztonsági rendszer megteremtésében is. Tisztelt képviselőtársaim! — A szocialista országok minden bizonnyal további erőfeszítéseket tesznek a tőkésországokkal fennálló kapcsolataik fejlesztésére. A biztonsági értekezlet záróokmányában foglaltak maradéktalan végrehajtása elősegíti kapcsolataik szélesedését a tőkésországokkal. — A Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatai a tőkésországokkal általában rendezettek és fejlődőek, de még sok a kiaknázatlan lehetőség is. - Meggyőződésünk, hogy hazánk és a tőkésországok vezetőinek személyes találkozásai termékenyen hatnak majd kapcsolataink fejlődésére azokkal az országokkal, ^melyekkel nincsenek lényeges vitás kérdéseink, míg másokkal elősegítik a még fennálló problémák rendezését. — A magunk részéről hosz- szútávú, kölcsönös előnyökön alapuló, káros megkülönböztetésektől mentes gazdaságikereskedelmi kapcsolatokat akarunk a nyugati országokkal. Nem mondhatjuk, hogy ez utóbbiak részéről minden esetben hasonló készséget tapasztalunk, ellenkezőleg, gyakran nyílt diszkriminációs intézkedésekbe ütközünk. Az ilyen akadályok lebontását — a helsinki záróokmány rendelkezéseivel összhangban — nélkülözhetetlennek tartjuk. Helsinki szellemében szélesíteni akarjuk kulturális és tudományos kapcsolatainkat és az úgynevezett emberi kapcsolatok fejlesztésétől sem zárkózunk el. Ez az együttműködés azonban, csak akkor ' lehet intenzív és tartós, ha a teljes' egyenjogúságon, a kölcsönösségen és a belügyekbe való be nem avatkozáson alapul. Tisztelt képviselő elvtársak! — A fejlődő országok nemzetközi tevékenységének jelentős állomása volt az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek augusztus végén, Lifnában tartott konferenciája. Üdvözöljük a limai külügyminiszteri értekezlet antiimperialista, a nemzetközi enyhülés megszilárdítását célzó határozatait. Ezek azt mutatják, hogy az el nem kötelezett mozgalom és a szocialista országok — köztük a Magyar Népköztársaság — álláspontja a legfontosabb nemzetközi kérdésekben egybeesik vagy közel áll egymáshoz. i Amint az ENSZ-közgyűlés VII. rendkívüli ülésszakának munkája is igazolta: a nemzetközi enyhülés folyamatának elmélyülése kedvező feltételeket teremt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos rendezéséhez, s a fejlődő országok e vonatkozásban is számíthatnak a szocialista országok szolidaritására és támogatására. . — A Magyar Népköztársaság továbbra is törekszik a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatai szélesítésére. Az elmúlt öt évben 22 fejlődő országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot, s néhány fejlődő országban nagykövetséget állítottunk fel. Politikai és gazdasági kapcsolataink számos fejlődő országgal bővültek. Együttműködésünk a nemzetközi szervezetekben jó. Szeretnénk még tartalmasabb kapcsolatokat kiépíteni a fejlődő országokkal, s ez különösen akkor lesz sikeres, ha az adott államok politikai törekvései megfelelő alapot biztosítanak hozzá. Befejezésül a külügyminiszter ismételten hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a szocialista országok töretlenül folytatják küzdelmüket az enyhülés folyamatának kiszélesítéséért, visszafordíthatatlanná tételéért. A szocialista országok szüntelen kezdeményezései nélkül — mondta — az enyhülés megtorpanhat, lefékeződhet és ez nagy veszélyekkel járna. Ki jelentette: kormányunk az enyhülés. a béke és a biztonság megszilárdításának ügyét szolgálja, amikor aktívan munkálkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásán. A Minisztertanács munkaprogramja fölötti vita után Képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. Lázár György válasza, majd határozathozatala következett, az országgyűlés a Miniszter- tanács elnökének előterjesztését a kormány munkaprogramjáról és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag egyhangúlag tudomásul vette. A délutáni ülésen szólalt fel Faluvégi Lajos pénzügyminisz. tér. Az 1974. évi végrehajtása A napirendnek megfelelően ezután a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Bevezetőjében hangsúlyozta: a népgazdaság fejlesztésének és a társadalmi ellátásnak 1974. évi tervét teljesítettük, noha a népgazdaság egyensúly-viszonyai a kívánatosnál kedvezőtlenebbül alakultak. Népünk életszínvonala az előirányzatot meghaladó mértékben javult. A költségvetés keretébe tartozó oktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, védelmi és igazgatási feladatok pénzellátása a törvényben jóváhagyott céloknak megfelelőén történt. Az eredményekkel biztatóan hozzájárultunk a IV. ötéves terv megvalósításához. A miniszter rámutatott hogy az I974-es esztendőben több nehézséggel kellett szembe néznünk, mint a megelőző időszakban. Ezután részletesen szólt a tőkés világpiac hatásáról. 1974-ben a költségvetés kiadásai 7,8 százalékkal, bévé-, telei csak 7,4 százalékkal emelkedtek, ennyivel haladták meg a tervezettet. Az előző évhez képest a költség- vetési pénzforgalom 22 százalékkal növekedett, miközben a társadalmi termék 11 százalékkal bővült. A költség- vetésből ugyanis megtérítettük az importőrök számára a tőkés piacról származó energia és nyersanyag áremelkedések túlnyomó részét, így az importtámogatásokra a tervezettnél csaknem 16,8 milliárd forinttal többet fordítottunk. Új teherelosztás — A jövőben nem tartható fenn a terhek olyan megosztása, amely 1974-ben a költség- vetés és a vállalatok között érvényesült. Erre nyomatékosan felhívta a figyelmet kormányunk elnöke, amikor a pénzügyi politika feladatairól szólt. A költségvetés — a forint vásárlóképességének veszélyeztetése nélkül — nem vállalhatja tartósan a cserearány-romlás terhét. De végső soron a vállalatok számára is előnytelen, hogy nem érzékelik kellően a nemzetközi árarányok változását, a megváltozott feltételeket, mert így nem is tesiznek meg mindent termelési szerkezetük gazdaságosabb átalakítására. Ezért kellett 1975-ben és kell a jövő év január 1-től is egyes anyagok és importtermékek termelői árát emelni, és az adózási szabályok módosítására is sor kerül. Ezután elmondta a miniszter, hogy a nemzeti jövedelem háromnegyedét — az elmúlt években kialakut arányoknak megfelelően — fogyasztásra fodítottuk. Megvalósítottuk az életszínvonal emelésére vonatkozó elgondolásainkat, sőt az életkörülmények javításában, az életmód formálásában, tavaly többet tettünk, mint a IV. ötéves terv előző éveiben. A miniszter szólt a társadalombiztosításról, a szociálisegészségügyi és kulturális létesítmények bővítéséről és korszerűsítésekről, az oktatás és az egészségügy kérdéseiről. — A közvélemény joggal elvárja, hogy állandó figyelmet fordítsunk a tanácsi gazdálkodás soxoldalú fejlesztésére, hiszen e-z mindennapi életünkkel szoros kapcsolatban van. Három követelmény A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásáról szólt. — Az 1974. évi gazdálkodás tapasztalatai alapján három fontos követelmény áll iparvállalataink előtt: — Először: a gyártmányszerkezetet gyorsabban kell korszerűsíteni ; a világgazdaságban végbemenő tartós változásokhoz a hazai gazdálkodás minden területén okosan igazodni kell. mert az ettől való elszakadás, vagy a tartós egyensúlyhiány fékezheti egész fejlődésünket. — Másodszor: az anyag- és energiatakarékosságban az intézkedési terveket mindenütt következetesen végre kell hajtani. A miniszter közölte: ésszerű takarékosságra való serkentés, továbbá az import, anyagok és energiahordozók külpiaci áremelkedése miatt 1976-ban emelni fogják az energiahordozók és a villa, mos energia, az üzemanyagok, egyes építőanyagok, vegyipari cikkek termelői árait, s ren. dezik az áruszállítási tarifákat. — A harmadik követelmény: a jövőben azokat a technológiai változásokat kell előnyben részesíteni. amelyek egyszerre anyag- és munkaerő-megtakarítást is eredményeznek és javítják a vállalat pénzügyi eredményeit is. — Népgazdaságunk tervszerű és zavartalan 'fejlődésének feltétele a külgazdasági kapcsolatok folyamatos bővítése, a külkereskedelem és nemzetközi fizetéseink egyensúlyának biztosítása. Beszéde befejező részében Faluvégi Lajos ezeket mondta: — Sikerekkel és tanulságok, kai vagyunk gazdagabbak. És azzal az elhatározással, hogy tovább folytatjuk a bevált, gazdaságpolitikát és fejleszt, jük irányítási rendszerünket, igazítva az új feltételekhez és a nagyobb követelményekhez. Gazdaságunk anyagi alapjai, -tartalékai és pénzügyi viszo. nyai lehetővé teszik, hogy — ha nagyobb erőfeszítésekkel is, de folyamatosan haladjunk tovább. A pénzügyminiszter végezetül kérte, hogy erősítsék meg a kormány munkájához adott bizalmat és támogatást és fogadják el az 1974. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután Faluvégi Lajos a kormány nevében megköszönte a képviselőknek az ország, gyűlési bizottságokban el. hangzott észrevételeket. ja. vasiatokat, s hozzátette: azokra a szokásoknak megfelelően — részben közvetlenül, részben a következő évi terv- és költségvetés tervjavaslatának tárgyalásakor visszatérnek. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részleteiben — a benyújtott eredeti szöveg alapján egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán. Péter János és Raffai Sarolta felváltva látfa el az elnöki teendőket — véget ért. | NOGRAD - 1975. szeptember 27., szombat
