Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

Egy gépkocsivezető m KÉPZELJE, ODAHAZA Rimócon soögelgetem a kéri- tésléceket, nehogy a csirkék szétszéledjenek, amikor be­szól a postás, hogy táviratom van! Megnézem, hát az áll rajta, hogy Nagy Károly, a hogy az ország kenyere és gyarapodása is attól függ. hogy a salgótarjáni bányá­szok milyen eredménnyel tudnak dolgozni. Megnéztem a térképéi és bizony jó fönt, ,, ,. „ . . , . északon találtam meg Salgó. Volán 2-es számú Vallalat tarjánt, , JÓ1 nyugdíjas gépkocsivezetője jöjjön Salgótarjánba, az igazgatóságra. Mit akarhat-» nak? Már egy éve nyugdíj­ban vagyok. Azt hittem, rám sem gondol senki, mindenki elfelejtette. hogy létezek. Egyszercsak kapom a távira­tot. Megérti', hogy furdalt a kíváncsiság.., i emlékszem, hogy mindez 1949. február 8-án történt, és nekünk más­nap már Salgótarjánban kel­lett jelentkeznünk. Előttem ismeretlen volt akkor Salgó­tarján. Valamikor egy vas. kályhán láttam felírva ezt a nevet... Ügy gondoltam, va­lami kályhagyárféle van ott. No meg a salgótarjáni bá­gosokat is zavarta, gyakran szabálytalanul szaladgáltak ide-oda az úttesten. De en­gem egyetlei vád sem érhet, hogy veszélyeztettem az em­berek egészségét, testi épsé­gét vagy életét. Az én nevem még nem szerepelt a rendőrök noteszában. Egy csirkét sem ütöttem el soha. Egyszer, em­lékszem egy fácáncsalád jött ki elém az útra. Nagy busz- szál mentem, sokan voltak a kocsin, de. azért lefékeztem, és megvártam amíg a fácán­család szétrebben az úton. . Egyszer meg egy nyúl a ref­lektorom fényébe került. Fe­Amikor bemegyek, látom, nyászokról azért lehetett hal- ^^ártín ^íg^á- hogyott van Gordos István, ani Valami ügyeletesnél Je- bulatból Smagához té* £ el_ Tuza Vilmos meg Dudás Pis- lentkeztem. Egy kis, szurtos menekji| árdőhe ta... Velem egy korabeliek szobában _ hevert egy pri es­és nyugdíjasok ők is. Aztán csen, cipő&től. ruhástól. Mel- Valahogy így éltem én itt... betessékeltek a tanácsterembe, létté egy kis kályha lobo- És örülök, hogy nemcsak én szépen megterített asztal mel- gott... szerettem meg a salgól árjá­ié. A vállalat vezetői köszön- _ ,, „ , niakat... Azt vettem észre, töttek bennünket... Hogy _Tak*n összesen négy pony- hogy ők is szerettek és tisz­vas kocsija volt az akkori teltek. Voit rá alkalom> hogy TEFU-nak. Ezzel kellett szál. tónyásszokat vittem munkába. őszinte legyek egy kicsit el- érzékenyültem... A figyel­messég valahogy mindig kü lítani a munkásokat a kör­Vagy két-három fiatalabb lönösen hatott rám. Kiváló nyez,° községekből Kistere- ernber arra kért. hogy álljak nygre, Nagybatonyba Ká- valahol egy féldecire, nyasra. Valahogy az első be- Nem sértettem én meg egyi­nyomásom 'S®1 lehangoló ket sem Qsak an,nyit mond­Dolgozó kitüntetést, meg egy borítékot kaptam, 1700 forint volt benne. volt. Aztán jött a tavasz, a (am. nagyon veszélyes helyen kikelet és akár hiszi, akár dolgoznak. A robbanás- és valahol omlásveszély tiszta fejet kí- Olyan Dehát mivel érdemeltük ki a figyelmességet? Mindig nem én a kikeletet csak ez motoszkált a fejem— belül is éreztem... voiyan yaa_ Jól kijöttem a bányá— ben... Hiszen már nyugdíj- tiszta gondolkodású, jókedvű, szókkal. Megértettek jó dará­ban vagyok. Igaz ledolgoztam barátságos embereket ismer- jok lettünké Látja. sokféle- 3t> évet és ebből 26 évet a tem meg Salgotai jánban, ami— képpen teheti dolgát az em- Volánnál. Úgyis mondhatom, l.venekkel ritkán találkoztam. ber Jb[ ^ rosszul is. Felet- hogy a volán mellett, a gép- Egy nap azt vettem észre, tem alig múlt el ünnep, hogy kocsin. Mert igazán szerettem hoffv nem hiányoznak a tár- pg kaptam volna valamilyen a szakmámat. A felszabadu- saim. Valahogy így ragadtam kitüntetést, elismerő oklevelet, lás után alig valamivel, szó- itt. Én tulajdonképpen Vesz- érmet, jutalmat. Most, hogy lítottak bennünket. Amikor prém megyei születésű va- nyugdíjban vagyok, sokszor felvettek azt is aláíratták ve- gyök. Kértem is a vezér- előveszem és nézegetem a sok lünk, hogy az ország bárme- igazgatót, hogy tekintsen el elismerést. Három Kiváló lyik részén vállaljunk szolga- a korábbi ígéretétől, mert latot... Akkoriban bizony nem mennék vissza. Mondta másként ment a dolog. Nem js, hogy nem érti egészen a volt külön karosszérialakatos, dolgot. Rimócon vettem egy villanyszerelő, gépkocsisze- 250 négyszögöles telket. El­hoztam a feleségemet, gyer­mekeimet. aztán szénen ki­alakítottuk itt az életünket... Dolgozó közöttük.. kitüntetés ifi van relő, magunknak kellett min- . dent megcsinálni. Engem először Szegedre küldtek. Iparkodtam mindent az utasításnak megfelelően végrehajtani. Ügy éreztem, Megszerettem Salgótarjánt, Rimócot is ahol megteleped­tem. Gyermekeim közül Kati és Magdolna tanítónő lett. Mind a ketten ott tanítanak Rimócon. Erzsi a Volánnál van. a salgótarjáni jegypénz­tárban, Károly fiam gépko­TULAJDONKÉPPEN télié, sen elégedett vagyok a vá­lasztással. Igyekeztem mindig csira került ugyancsak a vál- hogy meg is szerettek. _ de eieget tenni a rámbízott fel- lalatnál. Így nem mondhat- egy év után jött az újabb adatnak, 26 évig vezettem a ják, hogy a családban meg­üt ásítás, Zalaegerszegre kel- buszt... Volt bőd é»k öcsim, szakadt egy tradíció nyugdíj­lett menni. Azt vettem ész- vo]t AMG. volt kis Ikaru- ba vonulásom .után... Meg re, hogy ott. akkor nagyon s<yrn_ legutóbb pedig már esv így mindegyik megtalálta a fáradt embereket kellett le- Ikarus 030-ast kaptam, maga útját. Én letehettem a váltani... Mert a .gépkocsive- úsv mindent összeazámo- „futballci.pőket”. Pedig még zetőnek soha nem volt 8 lok> bát bogy js mondjam... akár tíz évet is dolgoztam órás munkaideje. Hozn.i-vin- azt b'szem megközelítem az volna. Szerettem a céget, szé­ni kellett az élelmet, az uta- egvmilRó kilométert Talán rettem a főnökeimet... sokat, a munkásokat... Elég az hozzá, hogy én Zalaeger­szegen is csak egy-két hóna­pot töltöttem, aztán Pápára, Veszprémbe, KisvárdáTa, szólítottak. Nyíregyházára, Nagykanizsára nem sokat csalok. De tudta mí adia ennek az eavmünó kilométernek az igazi érté­két? Az, hogy nem volt ne­kem egyetlen balesetem sem! Pedig m°gmondnm Salgótarjánban nehéz közle- A budapesti Lőportár utca- Vedni... Néha rosszabb volt ban dolgoztam, amikor kö- Rómától is, hiszen itt a fel- zölték, hogy több társammal szabadidős óta mindig bnn- együtt Salgótarjánba me- tottak és éniteHek. bontot- gyünk. Akkor azt mondták, tak és építettek. Ez a gyalo­HÄT SZŐVAL... ennyi az egész. Most magához rendelt a vállalat igazgatója. Nyug­díjban vagyok, de utánam­szóltak: Nagy Karcsi, hiszen a kitüntetés, és ez az 1700 forint még a tiéd, ez még ne­ked jár. Hát csoda-e, ha el­szorul az ember szíve az örömtől? Feljegyezte: Orosz Béla Képzőművészeti világhét Megkezdődtek a képzőmű­vészeti világhét eseményei hazánkban, s Nográd megyé­ben is. A képzőművészeti vi­lághét Magyarországon szep­tember 20-tól 28-ig tart. A képzőművészeti világ­hét célja — AIAP—IAA ban, megyeszékhelyen. Talán nem járunk messze az igaz­ságtól, ha megemlítjük, az utóbbi időben Salgótarján is mindinkább felhívta magára a figyelmet eleven képzőmű­vészeti életével. Nemcsak ar­ámim azt az ról van szó, hogy Nógrad (Képzőművészek székhelyén napjainkban több Nemzetközi Szövetsége), az országos, sőt, nemzetközi si­váth Éjidre Galériában teg­nap nyílt meg Kasitzky Ilo­na érdemes művész kiállítása, Oelmacher Anna művészet- történész rendezésében. Olyan művész alkotásaival talál­kozhatnak ezúötal a látogatók a galériában, aki Balassagyar­maton nyerte el a szabadsá­got. s itt folytatott politikai UNESCO A kategóriájú szer- kert elért képzőművész él, s tevékenységet is. Amint azt vezele kongresszusa megha­tározta —. hogy a kortársi képzőművészet és a társada­lom eleven kapcsolatának el­érését segítse elő, felkeltse a figyelmet, változatos eszkö­zökkel, napjaink képzőmű­vészete iránt. A tagállamok nemzeti bizottságai, köztük a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége, azonos időpontban rendezik meg a világhetet. A képzőművészeti világhét megrendezése, természetesen, egyúttal a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi a megyében is országosan is- Oelmacher Anna írja: ....egész m ert alkotók tevékenyked- éie’művére bízvást mondhat­juk: proletkult.” A művé­szettörténész De-kovüsot és Dési Hubert említi, mint akik­nek művészeiével leginkább rokon Kasit/.kv Ilonáé, s ter­mészetesen kortársait, a szo­cialista képzőművészek cso­portjában. Salgótarjánban, a Bolvat Gimnázium Derkovits Gyulá­ról elnevezett iskolagalériá­jában Litkei József festőmű­vész kiállítása nyílik meg. E napon az iskolagaléria -anya­zot’sága 1974. évi közművelő- n?|c’ hanerr; arról is, hogy Sál- gabbi Magyarnándorban nyit dési határozatának megvaló­sítását is szolgálja, beleillik és szervesen kapcsolódik azon törekvésekhez, amelyek új formák megteremtésével kí­vánják szolgálni a művésze­gótarján a zománcbiennálé, a szabadtéri szoborkiállítások, s részben a salgótarjáni tavaszi tárlatok kapcsáji országos von­zással bír. Ugyancsak közismert az. meg kiállítást Czinke Ferenc. Munkácsy-díjas érdemes mű­vész. Másnap zajlik le a megye­székhelyen. a József At’ila Művelődési Központban Ke­tek, köztük a képzőművészei hogy Nógrád megye az utóbbi kas jgnac kétszeres Munká­és a társadalom kapcsolatá­nak erősítését. Pártunk XI. - kongresszusa — többek között — hangoz­tatta az eszmei-politikai igé­nyességet a művészetekben. Ez — természetesen — nem­csak az alkotók, hanem a „terjesztők”, a közművelődés munkásai, s a művészeti isme­retterjesztésben tevékenyke­dők felelősségét is felveti. 'A kénzőművészeti világhét ese­ményei. az eszközök válto­zatosságával. jó alkalmat je­lentenek e felelős tevékeny­ségre. evekben számos köztéri alko­tással gyarapodott. Különö­sen Salgótarján emelkedik ki a hasonló nagyságú vidéki városok sorából rangos köz­téri szobraival, emlékművei­csy-díjas érdemes művész ki­állításának megnyitása. A retrospektív tárlatot Rideg Gábor, a Művészet főszerkesz­tője nyitja meg. A Lampart ZIM salgótarjáni gyára galé­vel, középületi mozaikjaival. riajaban pedig Somoskői Joggal állapítjuk meg. hogy Ödön kiállítását nyitják meg ezen a napon. A szécsénvi a képzőművészeti alkotások mindennapi életünkben tár­sainkká váltak. ízlésformáló, ezáltal tudatformáló hatá­suk növekedett. X Mindennek tükrében, mi­lyen eseményekre számítha­tunk a képzőművészeti vi­lághéten? múzeumban idős Szabó Ist­ván Kossuth-díjas érdemes művész állandó kiállítása várja a látogatókat a kép­zőművésze1 i világhéten. Az említett kiállításokon túl a megye iskoláiban gyér- mekrajz-kiállítások nyílnak, a rajztanárok ismertetik a vi­lághét jelentőségét és me. rádban^ulönös^TlentSéautS emelünk ki néhányat. A61 vi- gyei programját, tárlattáto- hiszen lághét nógrádi nyitó rendez- gatásokat szerveznek Szo­vénye tegnap zajlott le J4agy- ciausta ifjumunkasbrigadok bátonyban, a megye egyik di­namikusan fejlődő ipari jelle­gű településén. A Fiatal Kép­zőművészek Stúdiójának hiszen megyénk művészeti éie^ tében a képzőművészét — tö­rekvései és eredményei alap­ján — joggal vívott ki ma­gának rangos helyet. A XI. kongresszus küldöt­teinek szóló előzetes jelentés is megállapítja, hogy 1970 és 1974 között a képzőművészeti kiállítások száma az ország­ban nyolc százalékkal emel­kedett, a látogatóké pedig 12 százalékkal. Jelentősnek mondja továbbá a vidéki ki­állítások és látogatók számát. Megyei adataink bizonyítják, hogy e vonatkozásban semmi szégyenkeznivalónk nincs az ország más tájegységeihez vi­szonyítva, hiszen — különc­sen Salgótarjánban és Balas­sagyarmaton — valóban elő­kelő helyen vagyunk. Persze, nem jelenti azt, mintha már semmi tennivalónk nem lenne a képzőművészeti kiállítások látogatottságával kapcsolat­ban. Jelentős feladatok vár­nak még ránk, mindenekelőtt a nagyüzemi ipari munkás­ság, az ifjúság mind széle­sebb rétegei érdeklődésének felkeltésében. Említi a szóban forgó je­lentés azt is, hogy „új szép- művészeti központok alakul­tak ki’’ egy-egy vidéki város­képzőművészeti vetélkedője, képzőművészeti filmek vetíté­se, munkás-művész találko­zók szervezése is szerepel a gyűjteményes kiállítása nyílt hét gazdag programjában. A meg. Ugyancsak a stúdió anyagából állították össze azt a kamaratárlatot, amely szin­tén tegnaptól látható a pász­tói Lovász József Művelődé­si Központban. Romhánvban a Nógrád megyei képzőművé­megyei könyvtár és a köny­vesboltok kiállításokon mu­tatják be a képzőművészeti kiadványokat. Diákok, ifjú­munkások és szocialista bri­gádok részvételével műterem- látogatásokat szerveznek idős szék a!ko*ásait reprezentáló Szabó István, Mustó János, vándorkiállítás várja az ér- Czmke Ferenc, Lóránt János, deklődőket, az ipari dolgozó- Réti ZoPán és Iványi Ödön kát. műtermeibe. Balassagyarmaton, a Hor- T. F. 1 • 1111(ifiiiM1111i111m11111m111111iimm11f111M111m1111111uiM11111i111111111;11111111111111m1111111m11111M1111M11111M11111111M111111M11«11111111M11ir.iM1111M111111)mi■ imif11m11111 iiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiintittiiiiiiu miiiniimmiii; Mai tévéajánlatunk 20.10: Az én édes Charlle-m. igyekszik ellátni magát, ami­A film hőse Mar’ene, fiatal kor is egy néger fiú toppan be lány, aki megszökik ptthonról, hasonló, csövezési szándékkal, mert gyermeket var, s nem A fiú is szökött; volt oka rá. szeretné, ha józan polgári csa- Neve Charlie. A Délen nevel- ládia megtudná. kedett lány ellenszenvvel, Bolyongásai során egy ten- gyűlölettel fogadja, a fiú geroarti varosba kerül, ahol azonban segítőkész, s hamar hírét veszi, hogy a világító- megváltoztatja a lány vélemé- torony közelében ü-esen áll- nyát. nak a nyaralók. Itt bújik Jóindulattal viseltetik Mar. meg, s kevéske pénzével lene iránt a helybeli vendég­lős is; egy napon azonban Charlie-nak kell megjelennie Marlene helyett... Képünkön: Új utakon a szocialista brigádok művelődése A szocialista brigádok tag­jainak a száma megközelíti az 1 millió 300 ezret. A bri­gádmozgalom — ez köztudott — meghatározója napjainkban a munkáséletmódnak, kihat a termelésre, a művelődésre, a mindennapi életre egyaránt. Sajnos az is köztudott, hogy a számos helyen tapasztalható és joggal jelentősnek nevez­hető eredmények mellett, még nem mindegyik szocialista brigád tesz kellő erőfeszíté­seket műveltségi színvonalá­nak emelése érdeaében. So­kan választják ma még csu­pán a különfé’e rendezvénye­ken való alkalomszerű rész­véted Az MS7.MP KB agitációs ős pronagandabizottsága nemrég megáMapította, hogy szükségessé vált a szocialista brigádok művelődési tevé­kenységének továbbfeiie'Z- tése. és ami ezzel egvüttiár a vállalások ét a teljesítések érieké'’«ének úi alapokra helyezése. A Szakszervezetek 4 NÖGRAD - 1975. Országos Tanácsa, a Népmű­velési Intézettel karöltve kí­sérleti módszerrel igyekszik segítséget adni a szocialista brigádok hasznosabb, hatéko­nyabb művelődésének kiala­kításához. A brigádok egy kiválasztott csoportjával, egy év alatt — azaz körülbe­lül 1976 nyaráig — szerzett tapasztalatok nyomán do’goz- zák majd ki a később orszá­gosan bevezetendő új műve­lődési rendszert. A szocialista brigádok ki­alakítandó új művelődési rendszerében az eddig gvak- ran formális vállalások he­lyett hangsúlyozottan az egyén és a brigád sajátos helyzetét kell figyelembe Venni, erőteljesebben épjtve az egyéni vállalásokra. az értékelésből. pedig ki kell kü­szöbölni a mechanikus nont­rendszert. Ez az elhatam-ás il’etve ennek megvalósítása valóban célravezetőnek lát­szik. A kísérlet során a kijelölt szeptember 21., vasárnup brigádoktól várnak feleletet arra a kérdésre, hogy milyen tartalmúak legyenek a válla­lások, mi segíti legjobban az új művelődési szokások kiala­kulását. a növekvő szabad idő célszerű eltöltését, hogyan biztosítható az. egyéni és a kollektív vállalások összhang­ja és íg.v tovább. Nem mond­vacsinált kérdések ezek. A fejlődés, a haladás és a bri­gádok eddigi művelődési eredményei sürgetik, hogy választ keressünk rájuk. És természetesen sürgetik az egy­re műveltebbé váló munkások örvendetesen növekvő igényei is. A SZOT és a Népművelési Intézet alaposan átgondolt" tervet készített a kísérleti évre. Gondoltak arra is, hogy érvényesíteniük kell azt az alapelvet, amely szerint a szocialista brigádok segítése minden szervnek és vezetőnek fontos politikai feladata. a brigádok művelődési tevé­kenysége pedig a vállalati ku’turális é'et szerves része A tervezők figyelme kiterj-dt az életmód egészére és szá­mítottak — illetve számíta­nak — a brigádtagok aktivi­tására, kezdeményezőkészsé­gére. A szocialista brigádok mű­velődési tevékenységének tar­talmát a párt közművelődési határozatának útmutatásai szerint kell fejleszteni. Ez a többi között annyit jelent, hogy minden brigádtagr.ak meglegyen az általános iskolai végzettsége és mind többen vállalkozzanak továbbtanu­lásra. Fontos, hogy a brigád­tagok szerezzék meg a szük­séges szakmai végzettséget., majd törekedjenek tudásuk folyamatos bővítésére, korsze­rűsítésére. Ugyanakkor min­den brigádtag fejlessze poli­tikai műveltségét, törekedjék kulturált életmódjának kiala­kítására, mind a műve’ődés- ben, mint a szórakozásban legyen aktív és igényes. Három változatban próbál­ják ki az úi kísérleti rend­szert. hogv lássák. melyik a leghatásosabb forma." A kije­lölt vidéki éq fővárosi üzemek első csoportjában a közvetle­nül érintett gazdasági, moz­galmi és művelődési szervek saját tapasztalataira, lehető­ségeire és elképzeléseire épí­tenek. A második csoportba™ rajtuk kívül maguk a brigá­dok is megkapják az irány­elveket, a harmadik cso­portban pedig ehhez még módszertani segédanyagot is kapnak és saját szervezésben alakítják ki a brigádok mű­velődésének új, kísérleti rendszerét. Ta’án e néhány mondatból is kitűnik, hogy minden résztvevőnek megvan a maga szerepe és feladata a kísér­letben. miként magában a művelődésben is. Az egyes brigádtagoktól a legfelsőbb Irányító szervekig aktivitásra é* a közös ügy — a közmű­velődés fejlődése, a műve’tség növelése — iránti érdeklődés­re, egyszóval kollektív mun­kára van szükség. Így lehet maid igazán jó eredményeket elérni a kísérlet során. a közmű ve1ődAs — ezen belül a brigádművelődés, a mim’-ás- műve'ödós — további fejlő­dése érdekében. M. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom