Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

Az oktatáspolitikai határozat szellemében Cigány tanulók támogatása a szécsényi járásban Érdekes; elgondolkod+ató — százalék körüli a nógrádszaká" egyeseket talán vitára is kész- li. a litkei, a nógrádmegyeri tető cikk jelent meg nemrégi- cigány lakosság lélekszáma. A ben Vekerdi József ismert ci* járás területéről kijáró mint- aanológus tollából a NOG- egy 5000 munkás között ott KÁD hasábjain. A cigány la- találjuk a cigány származású" kosság történetével, mai hejy- akat is, főleg a férfiakat. Az zetével foglalljozó kutató, a állandó munkavállalás jelen" magyarországi cigányság cí" fős- hatással van a gondolko- niú írásában a munkavállalás dásmódjuk változására, élet- mellett az iskolai nevelés igen felfogásuk alakulására. a nagy szerepét hangsúlyozza. családok anyagi helyzetére. Nem csupán a beilleszkedés- beilleszkedésükre. A legutóh- ben, a beépülésben jelent so- bi választások során 12 vá- kat. hogy minél több cigány lasztnkerületben választónak gyermek végezze el az általá" cigány tanácstagot. Lassan nos iskolát, hogy növekedjen halad még a szociális követel - a továbbtanulási esélyük, a ményeknek meg nem felelő szakmaszerzési lehetőségük, telepek, lakások felszámolása. Oktatáspolitikánk egészével, Ingyenes telekjuttatásra az legfontosbb nevelési céljaink- öt év alatt közel másfél mi'lió kai, ezen keresztül szocialista forint volt a tanácsok kezében társadalmunk tudati, művelt" — ennek mindösze felét sike- ség" és életmódbeli fejlődésé- rült felhasználni. Miért? Hí­vei is szoros kapcsolatban áll ánvzik az előtakarékosság, ez a kérdés. sokszor a felvilágosítás is. a Sok még a feladat és nem munkahelyi vezetők és kol’ek- csupán a pedagógusok előtt! tívák is még többet tehetné" F.gyetértve Vekerdi József nek a beilleszkedni vágvók alaptételével: ,.A felmérések segítéséért. Mért egyre többen számszerűleg bebizonyították, skariák a beilleszkedést: öt hogy a rendezetlen családi yi" és fél millió forint kölcsönt szonyok között élő magyar vettek fel lakásvásárlásra és gyermekek eredményei nem -építésre, jobbak, jó körülmények kö­zött felnövő ciigémív gyerme- j 7 __1.. » . - j > k éi nem roszabbak, mint a iskolfl CS farsadu loitl többieké.” — Helyi tapaszta­latokkal szeretném folytatni ... "a-ös tanévben a ezt a gon do1 atot. Nem az át" ^aras 3 563 általános isko’.á- meneti jellegű elkülönítési sónak 23 százaléka, 822 tanu- fan-mákróí (cigány napközis ^°, v0.'^ cigány származású, csoportok, cigány kollégium), Nógrádszakálban 83 százalék, hanem a szociális és a peda- Kisgécen és Magyargécen 55 gógjai támogatás érintkezési százalék. Endrefalván 47 sza­noritiáiról sBól.nék zalék az arányuk. nvi, járás tapasztalataira épít- A tankötelezettségi törvény ve : vegreha.itasanal — amely ta­lán a legfontosabb oktatáspo- , litikai célunk — lényeges, Mi tmond a felmerés/ hogy minél kevesebb tanuló legyen osztályt ismétlő, váljon Sokoldalú, részletes jelentést túlkorossá, és minél nagyobb készített a szécsényi járási hi- számban jussanak cl (lehető- vatal -művelődési osztálya az leg a 14. életévben), a 8. osz- idei tanév második felében e tály befejezéséig. A cigány témakörről. A felmérés kitér-^tanulókkal való foglalkozásnál jedt a Jéleklétszám a foglalkoz- is kiemelten törekedtek a bu- tatóttság'ra. *a lakáshelyzetre, kották. az osztályozatlanul a belső családi viszonyok jel- maradtak számának csökkeo* lemzésém, a cigányokkal kap- tésére. A négy—öt évvel ez- csolatos szemlélet változásai- előtti adatokhoz kénest sokat ra. ..A pedagógiai tevékenység léptek előre, ennek ellenére megszervezésénél elengedhe- azonban a túlkoros, a buko't tétlenül szükséges, hogy is- a felmentett tanulók jelentős merjük azokat az erőket, részét ma is a cigány gyerme- ameíyek oktató-nevelő mun- kék adják. A túlkorosság el- kánk során pozitív vagy nega- kerülésében az első, osztály a tív hatással bírnak” — »fogai- legfontosabb, j örvendetes mázzák meg a felmérés szűk- hogv tavaly már csak 28 szá- ségességét. zalékban buktak osztályismét­Melyek a legfontosabb ada" lésre, míg 1369—70-ben 46.2 tok? százalékban. A négy évvel ez­A szécsényi járásban az. előttihez mérve javult a helv- összlakosság 12 százaléka ci" zet a túlkorosságban is: 56 3 gány. Eltérő az aránv az egves százalékra csőként 63.8-ról. községekben: iegtöbben (565 Hasonló a javulás a felmen­őn) Endrefalván élnek, itt a tettségben, bár az adatok Rt legmagasabb az arány is. 40,2 még kedvezőtlenebbek: mi- százalék). Harminc és negyven közben a tanulóknak csupán 2,5 százaléka felmentett, esn- nek 81 százalékát a cigánv te •’ " 1-: De lássunk néhány szám­adatul arra v.,i..., . .1 is, hogyan segítik a pedagógiai munkát a szociális támogatás­sal ! Az 1974-es költségvetésben több tanácsnál szerepelt a gyámügyi segélykeret, melyet elsősorban tanszerek, ruházati cikkek vásárlására fordítottak, bizonyos részben pedig óvodai és napközis térítési dijak tá­mogatására. Bár komoly gond az óvodai férőhelyek szűkössége — az óvodáskorúak 48 százalékát tudják csak elhelyezni — igyekeztek, hogy az iskolába lépés előtt legkésőbb minél több cigánygyereket felvegye­nek. Ez is egyszerre pedagó­giai és szociális segítés! Idén a felvettek 18.3 százaléka jár óvodába közülük. Tavaly 21 helyen működött szervezett iskoláéi ókészí tő foglalkozás is. A nyelvi nehézségek, a szókincs szegényessége miatt, a viselkedésbeli érettség, ki­alakítása érdekében felbecsül­hetetlen a pedagógiai hasz­nuk! Hasonló szempontok mi­att lenne jó tovább nőve1 ni a napközibe járók számát is. Jelenleg 16.7 százalék az ará­nyuk. hat s*-’"'n'-'-al jobb a két évvel ezelőttinél. Nagylócon örömmel szóltak egy új lehetőségről: a nevelé­si segélyről. Ez olyan csalá­doknak juttatható csak. aho1 a gyermek harmonikus, egész­ségi, erkölcsi fejődése biztosí­tott, anyagi gondok miatt kellene állami gondozásba venni a gyereket. Ezek a fel­tételek szorosan a neveléshez kapcsolják ezt a segélyezési formát. Eddig Nagylócon öt család kapta meg — négy kö­zülük, cigány. Most terjesztet­ték fel az ötödik cigánycsalád kérvényét: négy kiskorú gyer­mekkel maradt özvegyen az édesanya. Jó ház. berendezett lakás, megfelelő életmód jelzi beilleszkedésüket — ebbe robbant be a tragédia. * Sikeres életutak kilátásta­lannak látszó sorsok egyaránt felsorakoztathatok, ha a ci­gánykérdésről szólunk, és kü­lönösen az iskola szerepéről, a fejlődésben. De van valami, amit nem szabad szem elől, téveszteni: az előítéletek le­küzdésében a társadalomba való harmonikus beilleszkedés érdekében mindnyájan lehe­tünk a kerékkötői vagv a se­gítői a cigányság fejlődésének, hiszen nem csak oktatáspoli­tikai, de társadalompolitikai ügy! G". Kiás Magdolna Pásztor Ferenc FIÚK A LESHEGYEN Regény 44. — Értem — nevet Csics­m>a®n. — Legalább lesz mi­ről írni az otthoniaknak. Ügyis mindig töröm a fele­met, hogy mi a ménkűt íriak. Mindig csak azt. hogv köszö­nöm. jól vagyok! Jó tudni, hogv van itt mese is. Nekem azt mondta apám. no. fiam. majd megtudod a seresben, ott aztán nincs mese. Hű, de jó. Maid megírom neki! Meg­írom. hogy van mese. még­hozzá óriási. , _ — Hány asszonv volt az erdésszel? — kérdi a főhad­nagy. Ez nem puszta kíván­csiság. — Jelentem, tizenegy. — Vittek valamit? — Igen, vittek. Ivetten egy ketfüles Zöld valami volt bennük. Valószínű, hogy kiültetésre való csemeték, vagy boróka­gallyak. Gyűjtik valaminek a gyenge borókabogyókat. Azt hiszem, orvosságot csihálnaK belőle, vagy mosdószappant. — Hány kosár volt? — Öt. Az egyik asszony szerszámokat cipelt. Azt hi­szem, az egyik nő Kati volt. Tetszik tudni, a postás Kati, aki Balogh miatt otthagyta a postát és eljött az erdészet­hez. hogy közelebb legyen. Nagy ott a szerelem, főhad­nagy elvtárs! — Talán baj? — mosoly­gott a főhadnagy. — Hogy lenne baj! Balogh- nak a bajúsza is kinőtt már Ne tessék félni, olyan lova­glás lett. nvn'tia ö lem? az erénycsősz. Pedig az előtt! NÚGRAD - 1*975. augusilus 10., vasárnap J Ketten­kosarat. .— Faludi, maga irigykedik! — Én, főhadnagy elvtárs? Isten bizony egy cseppet sem érdekelnek a nőik. Hátamra vegyek egy púpot? — No, ha rajta lesz. ak­kor maga is másként visel­kedik majd. — Miért? Főhadnagy elv­társ már lassan harmincéves lesz, mégse kötötték be a fejét. Nincs jó dolga. De­hogy nincs! — Látja, ez az. amiben nem vagyok egészen biztos. Már nekem is illenék megnő­sülni. Ha segítség kell, szó­lok. Remélem, azzal nem já­rok úgv, mint a rádióval. Ezzel a rádióüggyel min­dig telibe talál. A szeplős fiú fülig pirul, ijedten néz, mint a lekvárt csenő gye­rek. akit fülöncsíptek. . — Még azt akartam jelen­teni, főhadnagy elvtárs, hogy már harmadik napja figye­lem. A túloldalra ilyen dé’i időben megérkezik egy fehér mikrobusz. Valami fehér szí­nű tartályokat szednek ki belője. — Jó megfigyelés. Ponto­san megjegyezte az erdésze­ti munkásokat is. Valóban tizenegy asszony volt a cso­portban’ Valóban mindig ilyen időben érkezik a fehér mikrobusz? A túloldali er­dészet kocsiját, ebédet szállí­tanak vele. Szombaton és vasárnap még soha nem lal- ták a járőrök. Vass Gábor, Zrupkó litván és még néhány pásztói kisdiák érdekes, és hasznos nyári munkát végeznek. Tásztó határában rendőri segédlettel közúti forgalomszámlálásban vesznek részt, kifaggatják a nagyközségbe érkezőket, hogy hová tartanak, milyen uta­zási szándékkal jöttek Pásztora. Amellett, hogy kívánosiskodásukkal hasznot is haj­tanak. a felmérést végző intézményeknek, maguk is szívesen töltik így idejüket. A kr lencforintos órabérből összespórolt pénz pedig majd a vakáció végén lesz öröm szá­mukra. rr ÖNYVEK A Táncsics Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Küzdelmes évszázad. Fejeze­tek a magyar munkásmozga­lom történetéből. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete gondozásában készült hézag­pótló kiadvány főszerkesztő­je Vass Henrik. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó megjelentette a Nagy emberek élete sorozat­ban, új kiadásban Fodor And­rás könyvét; a Szólj költe­mény József Attila éleiét és költészetét ismerteti. Az Így élt... sorozat legújabb köte­te az Így élt Jókai Mór. A sok képpel, rajzzal illusztrált életrajzi könyv szerzője Len­gyel Dénes. Pálos Rozita ver­seinek kötete az Ütőn. A Mó­ra Ferenc válogatott művei az ifjúságnak sorozatban is­mét megjelent, A Hatrongyosi kakasok, Móra állatmeséivel, gyermekverseivel; a pompás kötetet Reich Károly illuszt­rálta. A világ legszebb meséi­ből válogatott össze egy kö­Továbbindultak. Szeretnék beérni Takácsot és Golubics határőrt. Itt kell haladniuk a nyomsáv mellett, akikor biz­tosan találkoznak. A főhad­nagy szótlanná vált, kicsit gondterhelten kapaszkodott a nyeregbe, amikor a fűvel bo­rított platóra értek. Vajon igaza van-e ennek a Faludi- nak? Vajon jobb lenne-e. ha egy asszony is állna mellet­te, akinek legalább elmond­hatná, hogy néha elfárad, né­ha jó lenne elmenni szín­házba, koncertre. Néha szí­vesebben ülne össze egy tár­sasággal, helyette éjszakai portyára indul, tüskékkel csa­patja magát, esővel áztatja a bőrét, köves vadcsapásokon botorkál. Nem azért megy ilyen lelkiismeretesen mint­ha nem bírna a fiúkban, mintha kételkedne egy pil­lanatig is lelkiismeretessé­gükben. hanem azért, mert tudia. hogy azoknak is jól­esik. ha éjjel, zord időben is mellettük van a parancsno­kuk. Nekem meg különösen illik ott lenni velük, ne csak azt hallják, hogy a politikai foglalkozásokon emberi tar-, fásról, helytállásról szava­lok. Mérjék le tetteken is. hogy komolyan beszélek, úgv mondom, ahogyan magam is teszem gondolom. hiszem Csuda tudja, hogyan lenne jobb. (Folytatjuk) tetre valót Schindler Anna. Arany János verses-képes­könyve az Este van, este van; a kötetet Reich Károly raj­zai díszítik. A kisebbeknek szól Varga Katalin sokadik kiadásban ismét megjelente­tett könyve, a Mosó Masa mo­sodája, mesékkel, versekkel, F. Győrffy Anna illusztrációi­val. A Tudod-e már? német­ből fordított, az apróságok is­mereteit játékosan gyarapító kis lapozókönyv. A Kozmosz­könyvek sorozatának új- kö­tete, az Oázis rakétákkal, el­beszéléseket, riportokat közöl a katonaéletről. (Berkes Pé­ter válogatásában és szer­kesztésében.) Az Akadémia Kiadó gondo­zásában látott napvilágot a négykötetesre tervezett Bio­lógiai lexikon első kötete: ez A-tól F-ig tartalmazza a bio­lógia és rokon területei min­den fontos címszavát. A nagyszabású vállalkozás a leg­jobb szakemberekből álló szerzői gárda munkája; fő- szerkesztő Straub F. Brúnó. Az Európa Könyvkiadó népszerű Lyra mundi soroza­tának új kötete, John Keats verseiből ad válogatást, Ka­tona Tamás összeállításában. Thomas Mann: Trisztán cí­mű novellája Kosztolányi Dezső művészi átültetésében jelent meg. A Századunk mes­terei sorozatban látott nap­világot Eric Knight világhí­rű regénye, a nálunk is 5. ki­adásban megjelentetett Légy hű magadhoz. Az ungvári Kárpáti Kiadóval közösen je­lentette meg az Európa — a magyar—szovjet közös kiadás keretében — Jurij Zbanackij regényét, a Hullámok-at. A Helikon szerkesztőség gondo­zásában került a könyves­boltokba — Kass János il­lusztrációival — a Helikon Csillagok új kötete, Lafayette regénye, a Cleves herceg­nő, Szávai Nándor kitűnő fordításában. A Corvina Kiadónak a fel­szabadulási évforduló alkal­mából megjelentetett köny. v^, az 1944—1945. Dokumen­tumok Magyarország felsza­badulásáról. A kötet anya­gát Esti Béla válogatta, a könyv elé Kállai Gyula írt bevezetőt. Üjabb kiadásban jelent meg a világ egyik leg-, rangosabb múzeuYna, a Pra­do XIV—XVIII. századi fest­ményeivel megismertető pom­pás képzőművészeti album. Anyagát Johannes Jahn válo­gatta, s ő látta el a kötetet bevezetővel is. A Művészet Kiskönyvtára sorozat új köte­te Goldmannal ismertet meg, Heitler László kalauzolásá­val. A túrák, utazások időszaká­ban különösen jó segítség az érdekelteknek a Kartográfiai Vállalat több új térképe. így javított, új kiadásban került a könyvesboltokba a Mátra- hegység, a Cserhát, a Gere­cse, a Velencei-tó és környé­ké turistatérképe. Az Ország­járók Atlasza második kiad­ványa a Balatonnal és Nyu. gat-Magyarországgal ismer, tét meg minden érdeklődőt; a sok részletes térképlap mel­lett jól szerkesztett szöveg­rész tájékoztat, az idegenfor­galmi nevezetességekről, a szállás- és étkezési lehetősé­gekről stb. Az autós turisták­nak ad segítséget a 1 javított kiadásban megjelentetett Ma­gyarország autóatlasza és Nvugat-Európa autótérképe. Jugoszláviai magyar írók munkásságából ad ízelítőt az újvidéki Fórum Kiadó több könyve. Gion Nándor novel- láskötete, az Olyan; mintha nyár volna. Holti Mária regé­nye, a Sodortatva. Az Irodal­munk évszázadai című össze­állítás Bori Imre értő mun­kája. Mai tévéajánlatunk A vasárnap délelőtt a tévé- ben a gyermekeké. 9.20-kor verses-zenés műsor jelentkezik — a Pengető. 9.40-kor vetítik a Jókai-SOL rozatban A kőszívű ember fiai dmű film második részét. Délután szép NSZK termé­szetfilmet láthatnak Kaktu­szok, kolibrik, orchideák cím­mel 15.20.as kezdette!, a dél­amerikai trópusok növény, és állatvilágáról. Folytatódik a Monsoreau felesége és az Aranyrablók című filmsoro­zat. Az egri vár rekonstrukció­iéról, az egri történeti vám. rész műemlékeinek megóvá­sáról szól a Múltunk jövéie című adás 18.30-kor. 21.30-kor kezdődő műsor­ban a Romániában élő ma­gyar író, Hagy István mun. kásságát. életútját ismerhet­jük meg — az íróval folyta­tott beszélgetés keretében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom