Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-08 / 185. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOÖRÁO ,megyei bizotts ága es a megyei tan acs lapja XXXI. ÉVF. 185. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK Előnnyé változtatni Ha összevetjük az elmúlt évi gazdálkodást jelző, sokat mondó megyei statisztikai adatokat a korábbán megjelent I. negyedévi, majd a tegnapi lapunkban közzétett elsp félévi jelentéssel, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága készített el, bizony sok elgondolkodta­tó dologra hívja fel megyénk közvéleményének, dolgozóinak figyelmét. Az első, ami szembetűnik, hogy a tavalyihoz képest — az ez évben elért tiszteletre méltó eredmények mellett — gazdálkodásunkban több lett az árnyék. Ahol tavaly jobb eredményeket értünk el, ott is egyik-másik területen egy kicsit visszaléptünk, holott a tavaly decemberi párthatáro­zat gazdálkodásunk minden területén tovább növelte a kö- vetelményeket. Tavaly a termelés üteme meghaladta az országos átla­got, az idén az első fél évben viszont 1,2 százalékkal ala­csonyabb az országos átlagnál.'/ Hasonló a helyzet a terme­lékenységnél. A termelésnövekedésből a termelékenységgel fedezett hányad 42 9 százalék, szemben az országos 100 szá­zalékkal és a tavalyi kétharmados részaránnyal. Kellemetlen, hogy olyan nagy üzem, mint a síküveg­gyár, a Zagyva I. olvasztókemence leállításával 15.6 száza­lékkal csökkentette a termelést. Emellett még 16 vállalat termelése maradt alatta az előző év első félévi ^ szintjének. Sőt, ezek között 10 oiyap is található, ahol nem növekedett, hanem ellenkeéőleg, 5 százalékot meghaladó mértékben csökkent a. termelés. Bekövetkezett ez akkor, amidőn a me­gye lakosságának pénzbevétele 10.6 százalékkal nőtt. holott köztudott, hogy a termelésnek összhangban kell lenni a jö­vedelemnövekedéssel. Megyénk építőipara azért van mindig reflektorfényben, mert tevékenysége alapvetően befolyásolja fejlesztési cél­jainkat, ennek révén a termelés hatékonyságát, valamint életszínvonalbeli elképzeléseink egy részét. Örvendetes, hogy az elmúlt negyedévben munkájuk fel­gyorsult. nőtt a termelékenység. Ennek ellenére még min­dig 60 millió forinttal maradtak el az éves terv időaránvos teljesítésétől. Pedig a IV. ötéves terv utolsó évében jó len­ne. ha mipél kevesebb létesítmény húzódna át a következő tervidőszakra. A korábbihoz képest űj jelenség, hogy exportra terme­lő gyáraink és üzemeink a tervezettnél 6.4 százalékkal ke­vesebb árut exportáltak. Ezen belül a szocialista országok­ba Irányuló exportképes áruk mennyisége 28 6 százalékkal \«lt több, mint egy évvel korábban. Ugyanakor a tőkésex- pSrt, amely fontos hozzájárulás a népgazdaság egyensúlyi helyzetének szilárdításához — 22,2 százalékkal csökkent. Azért szólunk erőteljesebben a fejlődésünket .beárnyé­koló hiányosságokról, munkánk gyengeségeiről, mert a hi­bákat közösen kell megszüntetni, illetve jelenlegi hátrá­nyunkat előnnyé változtatni. Ehhez egy kicsit még több lelkesedés, még nagyobb fokú öntudatos tulajdonosi érzés és sok cselekvés szükséges. A tavaly decemberi párthatározat szellemében csak így tudjuk a számunkra hosszabb távon is várható kedvezőtlen világpiaci' hatásokat kivédeni, illetve mérsékelni szocialista céljaink megvalósítása érdekében. vi k. ___________________________!____________' O rszágos állag alatt Csökkentek as üzemi balesetek Mezőgazdaság i kiállítás A Szakszervezetek Nógrád negyei Tanácsának munka- védelmi bizottsága tegnapi ülésén az elmúlt négyéves nunkáról tárgyalt. Ezalatt az dő alatt 90 ezerről 102 ezer­be nőtt a foglalkoztatottak .zárna, s ugyanakkor a balese- ek csökkentek. 1970-ben ezer lolgozó közül — a statisztika csodája folytán — 45,6 szen­vedett sérülést. Ez az arány íz elmúlt évben 38,5-re csök­kent. Ez alatta marad az or­szágos 41-es átlagnak. Legnagyobb a javulás a me- »ye régebbi üzemeiben. A Salgótarjáni Kohászati Üze- neknél például különböző nűszaki intézkedésekkel, az új pácoló üzembe lépésével, az anyagmozgatás gépesítésé­vel' 234-ről 172-re csökkentet­ték a sérülések számát. Az újonnan ide települő üzemek rontották a baleseti statiszti­kákat. Ennek fő oka, hogy az anyavállalatnál már korsze­rűtlenné vált gépekkel dol­goznak a legtöbb helyen. A technológiák nincsenek az adott berendezésekhez iga­zítva, és a gyakori anyag­hiány is kapkodást, szerve­zetlenséget eredményez. Meglepően jó eredmények születtek a termelőszövetke­zeteknél és állami gazdasá­goknál. 1970-ben 11 mező­gazdasági munkás szenvedett halálos balesetet, az elmúlt évben pedig három fő veszí­tette életét. Javult a helyzet a kereskedelemben is, főként az AFÉSZ-ek dolgoznak na­gyobb biztonsággal, sok új beruházás és felújítás segíti ezt. Az eredmények mellett a munkavédelmi bizottság vizs­gálatai feltártak néhány gon­dot is. A balesetek után ké­szülő jegyzőkönyvekből nem mindenütt vonják le a meg­felelő tanulságokat. Gyakori, hogy a dolgozók felelősségét állapítják meg, és ezzel meg­elégedve nem is (vizsgálják a baleset tulajdonképpeni okát. Ezzel nemcsak a veszélyfor­rás marad változatlan, ha­nem a sérültek nagy részét jogos kártérítési követelésük­től is elriasztják. Ilyenkor az üzemi, vállalati, szakszerve­zeti bizottságoknak kellene a dolgozó helyett jogorvoslást kérni, de, sajnos, ők is elmu­lasztják ezt. Nagyobb üzemi segítséget várnak a társadalmi munka- védelmi őrök. Mintegy ötez­ren. dolgoznak az. üzemekben, s ha több támogatást kapná­nak, munkájuk hatékonyabb lehetne. El kell érni, hogy a munkavédelmi szemlék ne csak a baleseti forrásokat tár­ják fel, hanem hívják fel a figyelmet mindenre, ami a munkakörülmények javítását szolgálja. Fontossága miatt talán elsőként kellett vplna említeni, hogy a munkavédel­met társadalmi ügyként kell kezelni, melyben mindenki megtalálhatja saját feladatát. Jól haladnak az élőkéi« ziilHek Csütörtökön a kiállítás elő­készületeiről tárgyalt az Or­szágos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vásár főbizottsága. Lezárult a kiál­lítók jelentkezése. A nagy érdeklődést mutatja, hogy a kiállításra méltó kiállítóként 88 belföldi és 27 külföldi vál­lalat. üzem és gazdaság je­lentkezett. A hazai mezőgazdasági üzemek fő részvételi formá­ja az eredményibemutató, amelyen nemcsak a termelés­ben elért kiváló eredménye­ket tárják a látogatók elé. hanem azokat a jó módszere­ket is. amelyekkel az ered­ményeket elérték. A bemuta­tásra kerülő teljesítmények és redmények jóval felülmúlják íz országos átlagokat. A kiállításnak az is célja, hogy a7. elterjesztésre java­solt módszereket és a szer­vezési megoldásokat üzemi körülmények között tapaszta- latcsere-jellegű bemutatókon ismertesse meg a szakembe­rekkel. Az ilyen bemutatók iránt is nagy az érdeklődés, több mint 21 000 szakember jelentette be részvételi szán­dékát. A bemutatói! zeniek­ben tervszerűen folynak az előkészületek. A kiállítás területén a be­mutatók elhelyezéséle szolgá­ló pavilonok. istállóénületek és a szabadtéri épületek kivi­telezési munkái ió ütemben haladnak. Rövidesen befele­ződik az istállók belső fel­újítása és tatarozása, vala­mint a kertészeti tárgvű sza­badtéri bemutatók, parkok, pihenőterületek kivitelezése. A pavilonok belsőérvítészeti munkái szintén megkezdőd­tek. A vásárközpont terüle­tének fejlesztése lehetővé te­szi a közönségellátás színvo- j nalának emelését, jelentősen I bővül a gyorskiszolgáló-büfék l és egyéb elárusítóhelyek szá- ; ma. (MTI) A Lakberendezési Áruház, a Pécskő Üzletház és égész sor mpdern árusítóegység átadá­sa után. Balassagyarmaton, a Rákóczi fejedelem úton új áruházat építtet a Nógrád megyei Iparcikk -kiskereskedelmi Vállalat. A különböző nehézségek megszüntetése után, amelyek jelentősen hátráltatták a kivitelezési munkákat, most már teljes erővel hozzá­láttak az építkezéshez. Képünkön: az áruház zsaluzását végzik. Kulcsár József felvétele Népi ellenőrök megállapították Nincijelenlos fejlődés a lakáskai*l»aiitai#tásl»aii Vizsgálatot végeztek a közelmúltban a megye népi el­lenőrei annak megállapítására, hogy miként alakult a la­káskarbantartó ipari szolgáltatótevékenység, milyen az ár- alkalmazás, a végzett munkák számlázása megfelel-e az előírásoknak. Többek között ezzel a kérdéssel foglalkozott csütörtöki ülésén Salgótarjánban a Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. A legutóbbi két esztendő ta­pasztalatai igazolják, hogy a lakáskarbamartáisban — a je­lentős tanácsi támogatás el­lenére — nincs jelentős fejlő­dés. Ennek oka, hogy az ér­dekelt vállalatok és ipari szö­vetkezetek nem törekednek az elaprózott karbantartótevé­kenység végzésére, a meglé­vő támogatások ellenére sem. Emellett a megyében álla­mi vállalat a lakosság részé­re gyakorlatilag nem végez íakáskarbantartást. Az ipari, építőipari szövetkezetek ter­melésében ugyancsak jelen­téktelen mennyiségű e szol­gaitatási tevékenység. Így nem csodálható, hogy — köz­véleménykutatás igazolja — a megkérdezett lakástulajdono­sok 60 .százaléka a „csináld magad!” mozgalom keretében saját; maga végzi el az idő­szerű munkálatokat, vagy is­merősökkel, netán kontárok­kal végezteti. A vizsgálat so­rán 11 vállalat és szövetkezet árbevételét és nyereségét mer­ték fel a népi ellenőrök. Nem megnyugtató, hogy a lakás- karbantartás árbevétele 1973 óta minden esztendőben csök­kent. Holott ma már jelentős kapacitással rendelkeznek, ám inkább nagyobb értékű, előre lekötött építési jellegű munkáikat vállalnak. Az ér­dekeit gazdasági egységek a közvetlenül lakosság részére végzett lakásbarbantartó-te- vékenységet annak ellenére sem fejlesztették, hogy szá­mukra a megyei tanács szol­gáltatásfejlesztési alapot nyúj­tott. Ezért a gazdálkodóegysé­gek többségétől — főleg építő­szövetkezetektől — a támoga­tást visszavonta, mert nem rendeltetésének megfelelően használták fel. Korszerűbb építőanyag-ipari tennék sí raktií ra Nemzetközi munkamegosztás Az építőanyag-ipar terme­lési szerkezetének korszerű­sítésében fontos cél, hogy di­namikus fejlesztéssel első­sorban hazai forrásokból elé­gítsék ki az építők anyagigé­nyeit. 1970-ben ugyanis még 23 millió dollárért tőkésor­szágokból kellett beszerezni különböző építőanyagokat a hazai , igényék kielégítése ér­dekében. A korábban dollárért vásá­rolt importanyagok hazai termelésének bővítésén, kor­szerűsítésen túl nagy gondot fordítottak arra, hogy a rövid sorozatok, kisebb tételek miatt nálunk gazdaságosan nem gyártható termékeket a szocialista országok közötti szakosítás és hosszú lejáratú termékcsere- és importmeg- állapodások alapján szerez­zék be. Többek között a Szov­jetunióból nyers azbesztet, három baráti országból, első­sorban Romániától gipszko- vet, továbbá Csehszlovákiá­tól és az NDK-tól kaolint, Bulgáriától szódát kapunk. Az összehangolt tervkoordináció révén vált lehetővé, hogy ne fejlesszük a hazai kőagyag- cső, az üvegszál és a vastag falú üvegcsövek termelését, mert ezeket a cikkeket — termékcsere útján — Cseh­szlovákia szállítja. A fejlesztési erőforrásokat — a nemzetközi munkameg­osztás alapján — koncentrál­tabban használhatták fel, és lényegesen csökkenthették az építőanyagok tőkésimportját, így a múlt évben 15 millió dollárt takarítottunk meg. Ugyanakkor a korszerű, ke­resett és több piacon is ked­vező feltételekkel értékesít­hető termékek arányát első­sorban az üveg- és finomke- rámia-iparban jelentősen nö­velték: négy év alatt két és félszeresére emelkedett az építőanyag-ipar dollárreláció­jú exportja. A fejlesztésekkel jelentő­sen növelték a korszerű, gaz­daságos termelés arányát a tégla*, a cement", a kő- és ka­vics- és a betonelemiparban. A cementipari bővítés ered­ményeként 41-ről 60 száza­lékra emelkedett az úgyneve­zett száraz eljárású technoló­giai módszerrel gyártott ter­mékek aránya, ami lehetővé tette, hogy kilónként 300 ka­lóriával csökkentsék a klin- kelgyártás hőenergia-szükség­letét. A kő- és kavicsiparban továbbfeldolgozó üzemrészek létrehozásával az osztályo­zott kavicstermelés . arányát 19-ről 48 százalékra növel­ték, ami azért jelentős, mert az osztályozott kavicsból ké­szített betonhoz lényegesen kevesebb cement szükséges. A termelési struktúra, a termékszerkezet korszerűsí­tésével az építők anyagellá­tásának feltételeit is javítot­ták. így fokozatosan megszűnt a hiány égetett téglából, ége­tett cserépből, azbesztce­ment tetőfedőanyagokból, sík­üvegből, csempéből és más kerámia burkolóanyagból. A következő évekre is gyors fej­lesztést terveznek a cement-, a mész-, az azbesztcement- és a szigeteiőanyag-iparban. • (MTI)­A vizsgált szerveknél a la- káskárbantartási munkákra a megrendelővel többnyire szó­beli megállapodást kötöttek. Az ingatlankezelő vállalatok, a halaszthatatlan feladatok elvégzésére biztosítják a so­ronkívüliséget. A takarékos­ság szele úgy látszik, mégnem érződik a lakáskarbantartás­ban. A Karbantartó szervek ugyanis kizárólag új anya­gokat használtak fel. A bon­tott, anyagot vagy átadták a tulajdonosnak, vagy kiselej­tezték leértékelték. Egyetlen olyan esettel nem találkoz­tak a népi ellenőrök, amikor a régi anyagot ismét felhasz­nálták volna; A megrendelések vissza­utasítása — a személyi és tárgyi feltételek ellenére —1 tavaly emelkedett. 1973-hoz viszonyítva. Különösen jelen­tősen növekedett a visszauta­sított vízvezeték-szerelői mun­kák. száma. Mindez elsősor­ban anyag-, szerelvényellátá­si gondokra vezethető vissza. Hasonló gondok mutatkoznak a villanyszerelési szakipari ágazatban. Emiatt nehéz a ha­táridőket tartani. A minőségi reklamációk szá­ma kevés. Az esetek egy ré­szében a szocialista brigádok garanciajegyet adtak, mely­nek alapján az észlelt meny- nyiségi és minőségi hiányokat haladéktalanul és díjmentesen pótolták. A lakosság körében végzett felmérés adatai sze­rint a megrendelők 80 százalé­ka a számla .összegével össz­hangban levőnek minősítette az elvégzett munkák mennyi­ségét. és minőségét. E szolgál­tatási ágazatban a kivitelezők a szabad áras formát alkal­mazzák, de nem haladják meg a tisztességes haszon mérté­két. A lakáskarbantarlást vég­ző kisiparosok ég működési engedélyesek tevékenységéről megállapították, hogy a fel- használásra kerülő anyagot legyakrabban nem ők bizto­sítják. hanem a megrendelő­től kérik. Számlázásuk nem egységes. Vitás esetek azon­ban csak elvétve fordulnak elő. A határidőkkel sincs kü­lönösebb gond. ha előfordul, akkor anyagbeszerzési nehéz­ségekre vezethető vissza, A munka javítása érdeké­ben a népi ellenőrök néhány intézkedést szükségesnek tar­tanak. A lakáskarbantartást végző szerveknél szükséges felülvizsgálni a nyilvántartá­si rendszert. Hatékonyabban kell propagálni szolgáltatási tevékenységüket, bővíteni a felvevőhelyek számát és a szol­gáltatási kört.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom