Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-06 / 183. szám
1 v;'ro= pprenipn l'igyrlmesteia jelek Régi idők nvonlában Elhinné-e az ember, ha nem látná? Hiszen oly éles a kontraszt., olyannyira valószínűt :fn visszazökkenni a csupa modern. felhökarcolós, vas be ionos mából a tegnapba, vagy még inkább a tegnapelőttbe, hogy míg... Pedig csak tízperces séta kell hozzá, s mir ott vagyunk a régi idők útjin, «melybe az átmenőiét, a Karancs utca földhöz la;, idő. tarkára mázolt házai adják. Negyedóra- nyit sem gyalagcl az ember, s bár visszatekintve meg szemébe ötlik a garzonbázak naptól csillogó felkiáltóje’e, de már ott van a múltban, a város peremén... X József-akna. Dzsida József okleveles bá" n yamérnök, valaha volt igazgatóhelyettes. A Salgótarjani Köszénbinya Részvénytársaság ’ nógrádi szén oá nyaknak‘története 1888-tól 1941-ig című tanulmányában, néhány jelentős adatot rögzít a településről. József-akna mélyítését 1879-ben keztek meg, s a munkálatok két év alatt fejeződtek be. A 96 méter mélységű aknában 1882-ben indult meg a termelés, s hozták a felszínre 13 éven Kérész1 ül a jó .minőségű szenet. A századforduló előtti időig több mint másfél millió tonna — évi 123 ezer. napi 109— 450 tonna körüli — „fekeie gyémánt" hagyta el . a bányát. .. X — Itt jótt-k ki. ezen he* lven a csillék a föld alól — mutatja a nyo’cvaneay éves Vojkovszky István bácsi. — Itt? — Itt hizonv., fiam. Az aprócska éléskamra — polcain bofőttes üvegek sorakoznak. s olyan tiszta, rendben tartott minden, min‘ha élne még a mama. a sírig bű volt feleség — falai nem árulkodnak, de az öreg meg- aönge i lábával a betont: — Éppen alattunk van a regi akna. Kísérőm is, én is elcsodálkozunk: mi mindent rejteget a valamikori aknaház. Az ódon, száz évnél már jóval több időt megért épület, amelynek öivenharmadik e e lakója Vojkovszky bácsi, a nyugdíjas bányász. — Bizony sok időt töltöttem már itt. sok ember éini sem él eddig... Harmincöt ev.g bányászikodtam Inászőn. 3ag- lyason, Károly-aknán ts. Hosszú volt; most már csak pihenhetek, s vagyok így, magamnak. Nem tudom, meddig még, itt József-aknán... T Mert lassan a földre omlik — miként a szemben volt barakképületek is, két éve — a műit. — Ott laktunk mi is régebben — mutat a magasra nőtt giz-gazon Bella Lajosné, — Jók voltak azok a barackok, mégis lebontották őket. Aztán, ' akik benne voltat:, most; a Garzonházba:; élnek, oda kellett nekik költözni. — Mag.uk maradtak... — Maradtunk. -Megszoktuk már ezt a helyet, nem kívánkozuk máshová. Leéljük már ezt a kis időt itt, ami még hátravan. — Hány éves Bolls néni? — En? Várjon csak! Hetvennyolc. A férjem meg keltővel több. — Eánvász volt ő is’ — Az ám, negyvenhét éven keresztül. X Itt, a gyalogút mellett, a múltat idézi minden. A hazak, az emberek, az emlékek, a düledező fakerítések, s a föld is. a széntől fekete a lábunk alatt. — Itt volt a szén útja valamikor — mulatja az öreg. -- ott az alagút szája, ott a barakkok. Volt. volt, volt. Rójuk az utat, az ódon telepen, valahol rádió szól, s szemben, fenn a hegyen, szinte a felhők között, magasodik a tévérelé piros-fehér re mázolt tornya. Évszázadnyinak érezzük a különbséget. de tiltakozik az öreg: — A régi házakban is új világ van már. Mosógép, hűtőszekrény, televízió. Igen, neki is van televíziója, horgolt térítővé! takart. — Sok érdekes dolgot látok benne — mondja, s aztán elgondolkodik. Hallgat egy tort, s aztán rámnéz: — De azért mi, öregek is sok érdekességet tudunk. Amit érdemes lenne lejegyezni. Hogy emlékezzenek majd rá. akik már ott, a betonházasban nőnek fel, milyen is volt a régi élet? Milyen is volt ez a József-akna? Kik is lakták? Mert úgy gondolom, nem sokáig lesz ez már itt. Ügy eltűnnek majd ezek a házak mint ott szemben, a barakkok. A régi kubikosok — mert nekik építették, úgy 1925 táján — barakkja... Lassan lépeget mellettünk az öreg, ősz, kis fejében hordozván emlékeit, s egyszer csak. felcsillan a szeme. — De megmarad azért Jó- zsef-telep. Nézze csak! Üj házak — megszámoljuk, hat van belőlük már egymás meiiett — sorakoznak a hegy felé kanyargó úton, gépkocsi áll az egyik udvaron, motor a másikén. És ahol most nézelődünk. ahol valamikor a „tüzes" húzta a csillék -»őrá*, játszóteret építettek. — Eltűnik a múlt mondja kísérőnk. El. S ha néhány év múlva errejárunk, vajon meg tudja e valaki mutatni, hol állt az aknaház, ahol Vojkovszlrv Pista bácsi, meg BoIIa néni lakott...? Jelentősen nőtt «3 szabálysértések száma tölcj£ a fiatalkorúak... ELGON DOLKOUTATÖ tényeket hallottunk a városi tanácson, a szabálysértési ügyekkel foglalkozó illetéke- s-ek.öl. Elmondották: amíg a múlt évben — !?h*»tne igv fogalmazni: mindössze 384 szab*jysar.ás. ie.je.e. kezelt be '--»zzár^k. »M ' 1975 első fél éve végéig ez a szám már a is leien tőben meghaladta. Logikusan következik, hogy a statisztikák ’énvegesen r>egat:- vabb kénét mutatnak maid a tavalyinál. De mit is takarnak ezek a számok ? , szabálysértések száma is. Ebben az évben eddig harminckét alkalommal érkezett le jelentés az általános iskolák testületéitől, amiből következtetni lehet: nőtt — itt is mondjuk ki — főleg a ci- aínvg ver ekek igazol at.' an. sorozatos nrro!-»«ztáeá-aft száma. az iskolából kimaradó, vaa'y ezt megpróbáló svere- keké. A városi tanács sok esetben fosamatos'tottt már különböző rendszabályokat az ilyen iskoLaköte'ez.ettekke 1 szemben: volt közülük nerrr eav. akit — javaslatunkra — állami gondozásba vettek. tett szabálysértési felielentí- sek száma, de ez az idén már. jelentősen csökkent. Nem ígv a csendháiborítássa 1 foglalkozó e-etek száma, amelyek a tanács által kiadott háti en -szatályza' »- lenére is emelkednek. Főleg a nagy lakólétszámú ' bérhá'mk- ból érkeznek szinte mindennap panaszok. arnelvek — mindebből következően. — ráirányítják a figye’met a házmesterek ténvkedr s érjek. f e I ada teli a. .asán,a., felüi vizsgálatára. A városi tanács szabá'vsiér- tósi illetékesei kevesell! k a Hosszan lehetne sorolni a meghatározásokat, ám közülük csak a leglényegesebbeket gmlitjük meg. A szabálysértések között a ..legelőkelőbb” helyet foglalja el az önki zolgá'ó ka’oskeie »sí egységekben elkövetett looá- sok száma, a tankötelezettség elleni szabálysértések, a hatósági. illetve hivatalos személyek megsértései ■ a köztisztaság és a tűzbiztonság ellen vétők, az ipari • és kereskedelmi szabálysértők. De akadnak feljelentések a vásárlók megkérő ítás,a — főleg súlycsonkítás és árdrágítás miatt is —, de s~e epe! a lajstromban a csendháborítókkal és a gépjármű-menetlevelek mea'n amisí tóival és jogtalan felhasználóival szemben eszközölt eljárások száma is. Már a múlt évben, de az idén is. jelentős volt a tulajdon ellen elkövetett szabálysértések száma. magyarán: az üzletekben elkövetett. ötszáz forintnyi értéket meg nem hajadó looások aránya. 1974-ben — például — a háromszáznyolcvanirtégv feljelentés közül több mint kétszáz ilyen esetekből következett be. s ez a szám nemhogy csökkenne. hanem növekvő tendenciát mutat 1975-iben is. És ami szomorú: az üzleti toLvajíások elkövetői javarészt fiatalok. az esetek jelentős százalékában 14—16 éven aluliak... LOPNAK — NEVEZZÜK NEVÉN a gyermeket! — cigarettát. csokoládét, italt, más élvezeti cikkeket, de elenyészően kevés az élelmiszert eltulajdonítok száma. Szóval, nem a megélhetésük — az övék, vagy szüleik — mlati vetemednek ilven cselekményekre. hanem.. Ezen is el lehet gondolkodni. Sőt kel;! Hiszed. . ha végiagoir.- doijuk. az idei első fél évben száznegyvenkilenc szabálysértési feljelentés érkezett — fiatalkorúak önkiszolgáló boltokban elkövetett lopása miatt! Társadalmilag szintén jelentős a tankötelezettség megszegése. címén indított Sok a szabó1 ysérlések száma —. de mégis kevés. Nem paradox, a következtetés, hiszen elenyésző a köztisztaság e’len vétőkkel szembeni fe'jelentés. Az idén eddig mindössze kétthárom /ilyen jellegű eljárást kellett lefolytatni a salgótarjáni lakosok ellen, azokat is — itt ion a paradoxon — más városokban elkövetett, tisztásáé elleni vétségükért kellett felelősségre varrni. Pedig — nem zárójelben — néha érdemes len,ne salát portánkon is körülnézni! Hiszen. nem bosszankodunk-e szinte mindennap épülő, szépülő. modern városunk szeméttel. hulladékkal tarkított képén.,? A múlt évben te’entős számot tett ki a jogtalan építkezőkkel kapcsolatban (folytatás az l. oldatrólJ gőtarjání Kohászati Üzemek — megyénk legnagyobb gyára — elsősorban saját dolgozóinak gyermekeit foglalkoztatja a szünidőben. A Centrum Áruház és az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat profiljának megfelelően kereskedelmi szakközépiskolásokat. illetve élelmiszertpiari tanulókat alkalmaz. Salgótarjánban az említett 21 vállalat összesen 705 diákmunkaerőre jelentette be igényét. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben hat felsőoktatási intézményben tanuló vészi fizikai, később végzendő munkájával kapcsolatos termelési gyakorlatát., A többség középiskolai tanuló, szám szerint 502 szemelv. Ennek oka. hogy a vállalatoknak általában érettebb korú fiatalokra van szükségé. a végzendő munka jellegénél fogva. A legtöbb vállalat nem is foglalkoztat a só fokú tan i n. termén y oe járó tanulót. Itt azonban megjegyezzük, hogy három vállalat — talán kereskedelemre vonatkozó feljelentések számát is. Hiszen — felvetésünket az é'et igazolta — számla’an esetben Hants«';: eí szóbeli reklamáció árdrágításra. súlycsökkentésre. amit nem követ az írásos ferielöntés. Ebben az évben mindössze —■ írd és mondd! — egyetlen egy hasonló eset adott munkát a szabálysértési előadónak. mint már a címben is jeleztük. figrclmezteiőek ezek a jelük: a szabálysértések számának növekedései. 3 különösen megdöbbentő a - fiatalkorúak által elkövetett lopások meaídksroTOzöáásH. Hünen mindez nemc.-ak városi, hanem társadalmi ügv is! Amire, a tanácson kívül, irtásnak is oda kell figyelni! gondolva munkaerő-szükségletének utánpótlására Is — kizárólag csak általános iskolásokra tartott igényt. Ilven üzemek, a MÁV. a FOK- GYEM és a Patyolat Vállalat. A diákmunkások még javában dolgoznak, de már most levonhatunk néhánv következtetést. A ZIM-ben es az SKÜ-ben is elégedettek a fiata'ok munkájával. Az előbb említett helyen fő* Ként az anyagmozgatásban, kisebb részt az olaiKálvha- szerelésben tevékenykednek. A konápzsti üzemekben dolgozó fiatalok a szegek csomagolását és a terme'őfolva- matok besegítő művelete t végzik. A két nagyüzemben, de a többinél is általános tapasztalat: a fiatalok megállják helyüket, szükséges és érdemes foglalkozatni őket. Nem utolsóso-ban azért, hogy megismerték és megszeressék a kétkezi munkát, amely minden társadalom létfenntartásának alap la: —ok— Tanulás helyett munka Fogadószoba a főiskolán 1*1 rés tantermek, elnépieI) Ienedett folyosók. Vége a vizsgaidőszaknak, ki tudja, hol járnak a diákok. Biztos., hogy a nyár örömeit élvezik valahol a hegyekben, vagv a vizek párján. Felei;:'»:, senkit nem találunk a salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ám az első emeletről az igazgatói szobából telefonbeszélgetés hallatszott, Szerencsénk volt! Kopogtatás, s már benn is voltunk az i gaz gatoi szobában Lomjuk Lászlónál. — Az utolsó pillanatban! Még öt perc és én is szabadságon vagyok. Pár elintézetlen dolog volt. ezért ugrottam fel. A felvételi vizsgák befejeződtek, néhány póttei" v ételi ügyben keli még leveleznünk — mondja az igazgató. s hellyel kínét, érdeklődik látogatásunk felöl. Elmondjuk jövetelünk célját. Nem a taeozat igazgatóját. a főiskola docensét keressük, hanem a tanácstaggal szeretnénk beszélni. Lonsták László megigazítja szemüvegét, kávéval kínéi, majd lövid szünet után ő kezdi a beszélgetést. — A legutóbbi választáskor lettem tanácstag. A számvizsgáló bizottságban dolgozom. Észrevételeket fűzünk a költségvetéshez, a fejlesztési alaphoz, egyszóval: mindenhez hozzászólunk, aminek pénzügyi kihatása van. Ezenkívül az intézmények fenntartási költségeit is figyelemmel kísértük. — Ügy is mondhatnunk, mindenről tudnak, mi épül a városban és mi, mennyibe kerül. — Lehet így is mondani. Elmondjuk tapasztalatainkat a beruházásoknál, észrevételeket teszünk g-zdasá goss ágra. a takarékosságra és vigyázunk. hogy az ésszerű gazdálkodás érvényesüljön. Jó a kapcsolatunk a tanács pénzügyi vezetőivel. Minden olyan végrehajtó bizottsági ülésen, ahol a költségvetéssel összefüggésben tárgyainak, jelen vagyunk, és igyekszünk reális észrevételeket tenni. Összhangban dolgozunk a tervgazdasági bizottsággal. Egyeztetjük az elképzeléseket, ők műszaki, mi pedig számszaki oldalról — mondja Lonsták László. A városról beszélgetünk. Salgótarjánról, a megyeszékhelyről, amely a szemünk láttára változott modem várossá. Úgy van az ember, mindig az érdekli inkább, mi lesz, mi épül majd. és valahogy természetesnek veszi azt. ami megvan. így érdeklődünk mi is az új vásár- csarnokról, a 3-as számú üzlet házról. az Arany Jáms úton épülő iskoláról. És a főiskoláról ! Mert ez az épület ideiglenes. ide majd • a zeneiskola költözik, a főiskola pedig a kis Pécskón épül meg. Biztosan várják már. — Várjuk! A kollégium mar épül, s az 500 féröhe'y— bőt 200 a miénk lesz. A főiskola új épületére is égetően szükség lenne, hiszen új tagozat indul, egyre több a levelező, s a nappali tagozatos létszám is megduplázódná. A két tanács, a megyei és a városi eddig mindent megtett, mindenben segített. Nőtt az oktatók, száma, akik ideérkeztek, lakást kaptak. Nyugodtan elmondhatom, bármilyen kéréssel megyünk a tanácshoz, segítséget kapunk. Jó lenne gyorsítani a főiskola építését. Fe!sőrakú intézmény Salgótarjánban! Ez legalább olyan nagy dolo-g a murnkásvárosban. mint a modern város- központ, hiszen ki gondolt volna arra akár húsz évvel ezelőtt is. hogy itt, helyben járhatt főiskolára a gyérévé. Az intézmény most izmosodik, erősödik. Igaz, még az első lépéseknél tartanak. de már sokan tudnak a főiskoláról, amely sokat jelent a városnak, a megyének. Miért! — Mert jórészt itt maradn-iK a végzett fiatalok, az üzemgazdászok. Egy példát mondanék — folytatja Lonscák László. Az idén végzettek fele- ösztöndíjas volt. s a lobbi 18 volt hallgató Nógrádnnn szeretett volna e’helyezkedni. Nem kevesebb, mint száz álláshely érkezett és öt—hat hely között választhattak. Ez is bizonyítja, mennyire szükség van közgazdasági végzettségű szakemberekre. Messzire kalandoztunk, de mégse. A tagozatigazeakó. aki salgótarjáni, ott volt a főlsko'a indulásánál, a szervezésnél. Tanít az esti esve- temen; titkára a Magyar Kéz- gazdasági Társaság megyei szervezetének — döntő ercie- me van a szervezet megáin- kításában. amelynek 130 r,g- ja van'és a megvei NEB-ben is tevékenykedik. Kevés a szabad ideje, s ami van. műveléssel te'ik el. hiszen ha valaki oktat, szüntelenül tanulnia kell. És Lonsták Lászlót. még » tanácstagi munka is köti. ..Három háza van” itt a főiskola szomszéd; ságában. a Pécskö utcában. — Rendesek a lakók. iól dolgozik a iakóbizottiág. Na. gvon ügyes, talmaesett elnökük van. Itt a föis-ko'án mindig megtalálnak ügyes-bajos dolcsikkal. Az aitó mindig nvitva van. és már „messziről” megismerik a ..panaszosokat”, és szólnak: veidig érkéz1 k innen a szorr«zédbó ' mondia mosolyogva Lonsták László, a tanácstag. Neg'venhá*-om éves. A do1 " tori disszentációján -doV’o/ik. (Sz. L.)
