Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-06 / 183. szám

I Papandreu íanűíuUomáau A köriig es ciprusi puccs mögött a Pentagon, a CLi cs a VITO all A vád tanújaként hallgat­ták ki kedden Andreasz Pa­pandreu t. a Pámhellón Szoci­alista MoeigaLom Párt vezető­jét az 1967-es katonai puccs fő szervezőinek bűnperébein. Papandreu egyebek körött kijelentette, hogy az 1967 áp­rilis 21-én végrehajtott duos- csot a NATO és a Pentagon, valamint a CIA szervezte meg és az addig ismeretlen ezredesek ezeknek a szervek­nek a támogatását élvezték. A görög ezredesek terveit még 1967 januárjában hagyták ló­vá a Pentagon tisztjei Wa- 6 Ir'ng tanban. A Pentagon — folytatta Pa­pandreu — Ciprus kettéosz­tását és a sziget feletti N ATO-el! enőrzés bevezetését kívánta. Két merényletet kí­séreltek meg Makariosz cip­rusi elnök ellen, maid tavalv a puccsot is végrehajtották a szigeten. Mindez az 1967- es athéni puccs következmé­nyei közé tartozik. Papandreu, szerint, a 8 év előtti katonai hatalomátvétel másik célja az volt hogy Görögországot a habnapos háborúban Izrael cél­jaira ugródeszkának használ­ják fel. Az 1967-es puccs ezért volt sikeres, mert szervezői kulcs­fontosságú pozíciókat birto­koltak a pénzügyileg a CIA- tól függő biztonsági szolgálat irányító szerveiben. Papandreu kijelentette, hogy Konstantin exkirálv he­lye is a vádlottak padján lenne. Értesülése szerint a király — ugyancsak Washing­ton tudtával és hozzájárulá­sával — maga is puccsra ké­szült. csakhogy ő nem ezre­desekkel, hanem tábornokok­kal szövetkezett. A király terveihez is 1967. i.anuáriá- ban járult hozzá Washington — közölte Papandreu. A CIA —tette hozzá — csak addig tartotta ez ezre­deseket. amíg hasznosaknak bizonyultak számára. A Wa­shington által óhajtott cipru­si válság után, 1974. júliusá­ban — miután szerepüket el­játszották — Washington sor­sukra hagyta a.z ezredeseket. X Hírügynökségi jelentések szerint csütörtökön Athénban újabb per kezdődött a iunta volt kiszolgálói ellen. Össze­sen. 31 tiszt és altiszt áll a bíróság elé. az ellenük felho­zott vád a foglyok kegyetlen kínzása. X Az Izvesztyija keddi szá­maiban bírálja azokat a nyu­gati törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hosv a cio- rusi problémát az ENSZ ál­tal már elfogadott határoza­tok megkerülésével old iák meg. (MTI) Tüntetnek a francia bortermelők A múlt hét végén több he­lyütt barikádokkal zárták el Dél-Franciaország borvidé­kén a termelők az utakat, hogy felhívják a figyelmet sú­lyos helyzetükre. A parasztok felháborodottan tiltakoznak amiatt, hogy a Közös Piac illetékes szer-vei mind ez ide­ig semmit som tettek a túlter­melés okozta nehézségek el­hárítására* Az EGK államaiban sok- millió hektoliter eladatlan bor van. 1973-ban és 1974-ben re­kordtermés volt — 171, illet­ve 156 millió hektoliter — a fogyasztás viszont éppen a leginkább borivó, s egyben legnagyobb -termelő ál­lamokban, Olaszországban és Franciaországban csök­kent. A francia termelők helyzetét külön is súlyosbítja, hogs'- az EGK szabályai lehe­tővé’ teszik az olcsóbb bor korlátlan bevitelét a francia piacra, a párizsi kormány egy ízben már — az EGK alap­szabályaival ellentétben —le­zárta az ország határát az olasz bor elől, de kénytelen volt visszavonni intézkedését. A Közös Piac mezőgazdaság: miniszterei a múlt hónap vé­gén megkísérelték megegye­zésre jutni, de sikertelenül. A miniszteri tanács szeptember­re halasztotta a döntést — a parasztok viszont nem hajlan­dók addig várni. (MTI) Ford hazaérkezett Sikernek tekinthetjük Helsinkit Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke öt országot érintő tíznapos európai láto­gatásáról — amelynek kere­tében Helsinkiben részt vett az európai biztonsági t-s együttműködési konferen­cia zárószakaszón — hétfőn este visszaérkezett Washing­tonba. Előre elkészített nyilatko­zatát — a trópusi felhősza­kadás miatt — megérke sósé­kor nem mondotta el az And­rews légitámaszponton. 1 a- nem néhány perccel később írásban juttatta el a rá vá­rakozó tudósítóknak, Bevezetőben méltatta a 35 állam legmagasabb szintű po­litikád vezetőinek részvéte­lével Helsinkiben tartott kon- ferenciaszakasz jelentőséget, amelyen — mint mondotta — az Egyesült Államok képvise­lőjeként alkalma volt szemé-t lyesen üzenettel fordulni az európaiakhoz. Az üzenet — megfogalmazása szerint — je­lezte, hogy az Egyesült Álla­mok „1976-ban éppúgy ki fog állni a szabadságért és a füg­getlenségért, miképpp 1776- bap tette”, s hogy Ameriká­ban változatlanul „ragyogó fénnyel lobog a szabadság fáklyája”, Konstruktívnak és ’gén hasznosnak minősítette az Egyesült Államok NATO- partnereínek, valamint inas államoknak a vezetőivel foly­tatott személyes tárgyal issít. Méltatta Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKP KB főtit­kárával Helsinkiben tartott eszmecseréit. Bízik abban — mondotta, hogy ezek az esz­mecserék a találkozók előtt még fennállt véleménykü­lönbségek gyorsabb áthida­lásához vezetnek. Ha a Helsinkiben jóváha­gyott elvek valóra válnak, mi­ként a részt vevő vezetők ün­nepélyesen ígérték, akkor „si­kernek tekinthetjük a konfe­renciát” — hangoztatta. Jelezte, hogy ő maga ösz­tönözni fogja az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia záródokumemu- mában foglalt elvek mara­déktalan megvalósítását, s utalt arra. hogy a dokumen­tum aláírói 1977-ben bmét összeülnek, hogy felmérjék: népeik és az általános euró­pai haladás érdekében meny­nyiben váltották konkrét tet­tekre az elfogadott elveket. (MTI) \ marokkói Agadir város közelében lezuhant egy bérelt »jcing "Oi-es óriás gép. Képünkön: elszállítják az áldozatok Maradványait. NÖGRÁD - 1975. augusztus 6,, szsrda Eltűnt a fény az európai gazdasági alagút mélyéről. 1975. első hónapjában a Közös Piac gazdasági szakértői még állami statisztikákkal alátá­masztott és hivatalos opti­mizmust sugárzó nyilatkozato­kat bocsátottak ki arról, hogy Nyugat-Európa második vi­lágháború utáni legnagyobb gazdasági visszaesése rövide­sen véget ér. „A nyári hőség eihervasztotta ezeket a remé­nyeket” —, írja a londoni Economist. A borús jóslatok közül első­nek éppen a legfontosabb ér­kezett meg: a nyugatnémet gazdasági előrejelzés. Az NSZK tudvalévőén Nyugat-Európa gazdaságilag legerősebb és leg­stabilabb' országa. A nyugat­német gazdasági helyzet (pél­dául külkereskedelmi kihatá­sai miatt) bizonyos értelem­ben meghatározza a többi nyugat-európai ország kon­junkturális fejlődését is. A köl­ni gazdaságkutató intézet hiva­talos jelentése a korábbi op­timizmust megcáfolva közöl­te, hogy 1975. folyamán a nyugatnémet kivitel több mint 3, az ipari termelés pedig 7 százalékkal csökken, ami az ország teljes társadalmi össz­termékének több mint 3 szá­zalékos csökkenését eredmé­nyezi majd, Az MSZMP KB részvéttávirata A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának Benoit Fraction elvtárs, a párt poli­tikai bizottságának tagja, a Francia Általános Munkásszövet­ség díszelnöke elhunyta alkalmából. (MTI) Nem ismétlődhet meg! Nagaszaki egyik terén áll Kitamura Szeibo szobrászmű­vész monumentális, 15 méter magas bronz békeszobra. A szinte égbe meredő bronz férfialak jobb keze az égboltra mutat, s a 30 évvel ezelőtti tragédiára, a Hirosima és Naga- szaki elleni atombomba-támadás szörnyű pusztításaira fi­gyelmeztet. Harminc éve, 1945. augusztusában Európában már ki­bontakozóban volt a békés élet, de Ázsiában .még heves üt­közetek folytak a fasiszta-militarista tengely távol-keleti ha­talma, a japán mllitarizmus térdre kényszerítésére. Az Ázsi­ában elhúzódó második világháború utolsó szakaszában ha­tározta el az Egyesült Államok akkóri elnöke. Tru/nap, hogy Japánban felhasználja a haditechnika új, minden addi­gi,nál pusztítóbb fegyverét, az atombombát. Gondos előkészü­let után 1945. augusztus 6-a reggelén. Hirosimára, három nappal később, augusztus 9-én pedig Nagaszakira dobták le az amerikai atombombát. A gomba formájú füstfelhőt képző atombomba Hirosi­mában 26Ö ezer, Nagaszakiban csaknem 200 ezer ember éle­tét oltotta ki. A ledobott bombák a két várost pokollá változ­tatták, mindent a földdel tettek egyenlővé. A csaknem félmillió ember értelmetlenül, az Egyesült Államok világhatalomra tö­rő köreinek bűnéből halt meg Hirosimában és Nagaszak:- ban. Mint Churchill brit miniszterelnök megjegyezte: Ja­pán sorsát nem az atombombák döntötték el! Miért ragadtatta magát ilyen barbár cselekedetre az Egyesült Államok politikai és katonai vezetése? A választ Blaoket angol professzor így fogalmazta meg: „Az atombomba-robbanások Japánban nem a második világháború utolsó katonai aktusai, hanem az Oroszország elleni diplomáciai hidegháború első aktusai voltak.” A szövetséges hatalmak közötti megállapodás értel­mében a Szovjetunió augusztus 9-én lépett hadba a japán fasizmus ellen, az amerikai katonai és politikai vezetés a szovjet hadbalépé&ről is el.akarta terelni a figyelmet. Ma, harminc év távlatából még értelmetlenebb kalan- dorságnak tűnik Hirosima és Nagaszaki elpusztítása. A Szovjetunió s a második világháború után létrejött szocia­lista országok megfékezték az imperialista körök hideghá­borús politikáját, s a gazdasági és katonai megerősödésük­kel párhuzamosan érvényre jutatták a békés egymás mel­lett élés politikáját. Ám Trumanok még ma is vannak. ’ A béke híveit nem hagyhatja nyugton, hogy például Schlesin­ger amerikai hadügyminiszter még most is a „korlátozott nukleáris stratégián” munkálkodik. Nagaszakiban a szinte égbe meredő bronzemiber víz­szintesen kinyújtott bal keze a békére inti az emberiséget.. Nem ismétlődhet meg a félmillió hirosimai és nagaszaki tra­gédiája! Bőgős László Újabb izraeli támadás Libanon ellen Izraeli erők kedden — kö­SALTMalálkozó Kedden Genf ben úiabb ta- ai kozót tartott a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet —amerikai tárgyalásokon részt vevő két küldöttség. (TASZSZ) Waldheim üzenete Kurt Waldheim, az Egye­sül Nemzetek Szervezetének főtitkára kedden üzenetet in­tézett a Hirosimában ülésező atombomba-ellenes konferen­cia résztvevőihez. A konfe­renciát a Hirosima és Naga- szaki ellen végrehajtott atom- támadás 30. évfordulója alkal­mából tartják. A világszervezet főtitkára üzenetében egyebek közt hangsúlyozza: Kétszeres erővel kell mun­kálkodnunk azon. hoav a múlt tragédiái ne ismétlődhes­senek meg. (MTI) Tűzszünet Angolában A TASZSZ hírügynökség brazzaviile-j keltezésű je.en- tése is megerősítette, hogy a két angolai felszabadító, szer­vezet, az MPLA és a F VLA között tűzséüneti megállapo­dás jött létre Malange, Lo- bito és Benguela városok­ban. A harmadik angolai fel­szabadító mozgalom, az UNI- TA központi bizottsága Nova Lisboában megtartott rend­kívüli ülése 'Után nyilatkozat­ban mozgósította haderőit. Katonai források szerint az UNITA-naik hétezer fős elit hadserege és még több ezer fegyverese van. Az UNIT A nyilatkozatában követelte a konzultációra Lisszabonba hazahívott angolai portugál főbiztos. Silva Cardoso tábor­nok visszatérését Luandába. Az UNITA eledig nem veti részt a másik két mozgalom közötti harcokban. Merénylet Szélsőjobbol d all soanyol terroristák kedden bombame­rényletet követtek el egy za- ragozai könyvesbolt ellen. Sérülés nem történt, de több környező üzletben is súlvos károk keletkeztek. A táma­dást feltehetőleg azért haj­tották végre, mert a könyves­boltban a polgárháborúról szóló műveket és marxista ki­adványokat is árusítottak. Ugyanakkor Valenciában az egviik börtön közelében isme­retlen személyek egy gépko­csi,bői rálőttek egy csendőrre, aki súlyosan megsebesült. A merénylők elmenekültek. (MTI) zép-európai idő szerint — 12 órakor újabb támadást haj­tottak végre a libanoni Ti- rusztól északra fekvő palesz­tin menekülttáborok ellen. Ezúttal a légierőt vetették be. A támadás tényét Tel A viv- ban és Bejrútban egyaránt közölték. A kedden lezajlott két támadásnak összesen 13 halálos és 16 sebesült áldoza­ta van. A palesztin parancsnokság szóvivője bejelentette, hogy az izraeli Kirijat Smona tele­pülés ellenni keddi támadást a • parancsnoksághoz tartozó gerillák hajtották végre. A szóvivő szerint a támadás megtorlása volt a palesztin menekülttáborok 'ellen hajnal­ban végrehajtott izraeli akció­nak. (M'I\I) Nyugat-Európa Lcserű dilemmája Mindez olyan körülmények között következett be, amikor a munkanélküliek száma Nyu- gat-N érne tonszágban körülbe­lül egymillió és számuk vár­hatólag még növekedni fog. Az NSZK gazdaságának irá­nyítói a gazdaság viszonyla­f os stabilitására támaszkodva tfogadták a munkanélküliség növekedésének tényét, ügy vélik ugyanis, hogy a többi nyugat-európai országhoz vi­szonyítva alacsony, „mind­össze’ évi 6 százalékos inflá­ciós ütemet ily módon tartani lehet és a nyugatnémet gazda­ság az év második felében új fellendülés korszakába lep. A kölni jelentés leheryasz- totta ezeket a reményeket. Ma már világos: ha az NSZK kí­sérletet akar tenni a gazda­sági tevékenység fellendítésé­re. akkor ezt csak nagyszabá- sú hitelprogrammal, a beruhá­zások és az export támogatá-' sával, a hitelkamatláb csök- kéntésével érheti el. Mindez azonban inflációnövelő ténye­ző és veszélyezteti a márka szilárdságát! A „munkanélkü­liség vagy gyors infláció” di­lemmája tehát most újra fel­vetődik — a korábbinál sok­kal élesebb formában. Vegyük figyelembe, hogy az NSZK esetében Nyugat- Európa legjobb gazdasági Hely­zetben levő országáról van szó. Valamennyi többi közös piaci államban ennél jóval rosszabb a helyzet! Francia- országban ugyancsak egymil­lió körüli munkanélküliség mellett 13 százalék körül van az .infláció évi üteme, Olasz­országban. ahol a másfél mil­lió munkanélkülit regisztráló adat a rejtett mezőgazdasági munkanélküliség miatt nem sokat mond. 19 százalék kö­rüli az inflációs ráta. Angliá­ban, ahol 35 év óta először ér­té el az egymilliót a munka­nélküliek száma, s ahol télre másfél millió munkanélkülit várnak — 22—24 százalékos az infláció! Nem véletlen, hogy Harold Wilson, az angol, és Giscard d’Estaing, a francia politika irányítója Bonnba repült, hogy Schmidt kancellárral megtár­gyalják országaik és a Közös Piac gazdasági helyzetét. A tárgyalásokon elméletileg meg­állapodtak abban, hogy össze­hangolta,h kell megfordítani a konjunktúra irányzatát, te­hát különböző pénzügyi injek­ciók segítségével nyomban nö­velni kell a beruházási tevé­kenységet és ezzel az ipari termelést. Keserű dilemma ez: Nyu- gat-Németország, a maga 6 százalékos évi inflációjával, még valamennyire megenged­heti magának az „élénkítő injekciókat”. Wilson kormá­nya azonban elkötelezte ma­gát az immár mindenki szá­mára tűrhetetlen, 20 százalék feletti inflációs ütem ,,meg- felezésáre”, a francia kormány pedig arra. hogy a 13 százalék kerüli inflációs ütemet körül­belül 9 százalékra csökkenti. Ha ezek az országok elkezdik hitelekkel injekciózni a' stag­náló gazdaságot — akkor en­nek valóságos „inflációs vul­kán” lehet az eredménye. A nyugat-európai gazdasá­gi helyzet további fejlődését persze csak a tények alapján lehet megítélni. Ebben a pil­lanatban azonban az a hely­zet. hogy az óriási politikai feszültségeket jelentő munka- nélküliség növekedését Nyu­gat-Európa csak egy újabb inflációs hullám kényszerű elfogadása árán akadályozhat­ja meg. H -e) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom