Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

t üéke, barátiig, nzoUdasriiá» Nemzetiségi találkozó Nógrádira Mér a megérkezés első pillanatában kellemes érzés keríti hatalmába az embert: r község határában hatal­mas méretű felirat köszönti a nógrádi nemzetiségi találko­zó résztvevőit, a sport- és~ kulturális bemutatók szerep­lőit, a népek barátságát, együ­vé tartozását hirdető ese­mény közönségét. Nógrád megyében az idén számára biztosítja az egyen­jogúságot, a saját, kultúra megőrzését és ápolását, az anya nyelv használatát, az anya nyelven való oktatást”. A Magyar Szocialista Mun. káspétrt XI. kongresszusa a közelmúltban, amikor össze­gezte népünk eddigi munká­ját és kijelölte a jövő felada­tait, foglalkozott nemzetisé­gi politikánkkal is. E legma­ságunk egyre javuló feltéte­lek között bontakoztathatja ki kulturális életét. Számos helységben az amatőr művé­szeti csoportok mellett, a Ha­zafias Népfront szervezetei­nek a segítségével nemzetisé­gi klubok szerveződtek. Ezek a közösségek kitűnő alkal­mat teremtenek a szocialista kultúra terjesztésére, a népi hagyományok gondozására, és segítik az anyanyelv színei­nek, izeinek megőrzését. • Nógrád megye 13 szlovák és két német nemzetiségi köz­ségében is érvényesültek a Po­litikai Bizottság határozatai­nak irányelvei. A nemzetisé­gi lakosság számára minde­nütt biztosították az alkotmá­nyos jogok gyakorlását. a munkában, a közéletben. a kultúrában egyaránt, s a nem­zetiségek jó politikai légkör­ben, a megye lakosságával együtt vesznek részt a közsé­gek fejlesztésében. A gyakorlat igazolja a le­helyi életképeket mutatott be Nógrádon, s nagyszerű éne­keseivel aratott megérde­melten őszinte, forró sikert. Először jártak Nógrádon a szigelszentmártoniak is. Fér­fikórusuk és a fennállásának negyedszázados jubileumát ünneplő fűvószenekaruk nem­régiben ezüstkoszorús minő­sítést szerzett az egyik ver­senyen. Hasonló elismeréssel büszkélkedhetnek a nógrádi úttörők is. A szlovák kamara­kórus áprilisban, a békéscsa­bai második országos nemze­tiségi úttörőfesztiválon a Ma­gyarországi Szlovákok De. mokratikus Szövetségének di­ját nyerte el A mostani ta­lálkozón szlovák népdalfel­dolgozással léptek közönség elé;. E cikk keretében nincs le­hetőségünk, hogy valameny- nyi csoport bemutatójáról, teljesítményéről írjunk,/ noha ezt tennénk a legszívesebben, hiszen mindegyik becsülettel A szomszédos Csehszlovákiából érkező vendégek minden- leié kellemes hangulatot teremtettek maguk körül. kilencedik alkalommal ren- ' dezték meg a nemzetiségi na­pok közel kéthónapos prog­ramsorozatát, amelynek zá­ró, tartalmában és méreteiben- is minden bizonnyal a leg­jelentősebb rendezvénye az augusztus első vasárnapján megtartott nemzetiségi ta­lálkozó volt. Evek hosszú so­ra óta megyénk névadója, Nógrád, ez a szép fekvésű, vonzó es hangulatos kisköz­ség ad helyet a látványos ün­nepségnek. Es valódi, igazi ünnep mindig ez a nap, ami­kor megyénkben és a hatá­rainkon tűi élő szlovákok, né­metek, magyarok találkoz­nak az évszázados, legendás hírességű var alatt, átnyújt­va egymásnak a népi kultúra, a népművészet hervadhatat­lan, pompás virágait. A kulturális bemutat^ a részt vevő művészeti csopor­tok vidám felvonulásával kezdődött. Az elnökség so­raiban foglaltak helyet: dr. Boros Sándor, az MSZMP Nóprád megyei Bizottságának titkára, dr. Horváth István, a gasabb pártfórumon az al­kotmányban megíogalmazott tézisek megvalósulásáról hallhattunk. „A hazánkban élő nemzetiségiek állampol­gári egyenjogúságot élvez­nek, anyanyelvűket az állam­igazgatás és a közélet. fóru­main szabadon használhat­ják, anyanyelvükön tanul­hatnak, ápolhatják a szocia­lista nemzeti egység jegyében fejlődő nemzeti kultúráju­kat. Egyenrangú állampol­gárként vesznek rész,t a vá­lasztott állami és társadat, mi testületek munkájában”. A párt programnyilatko­zata ugyancsak visszatér e gondolatokra, amikor leszö­gezi: a lenini nemzetiségi po­litika alapelveinek érvénye­sülése fontos szerepet tölt be a szocialista társadalmak belső egységének erősödésé­ben, és egyik nélkülözhetet.- lpn feltétele annak, hogy szo­rosabbá váljék a szocialista országok népeinek összefor- rottsága, és gyorsuljon együt­tes haladásuk a kommuniz­mus felé. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága 1968 szeptemberé­Igazi majális hangulata köszöntötte a Nógrádra érkező ven­dégeket. A népviscletesek szemet gyönyörködtető ruhái va­lamennyiünk tetszését elnyerte. Kulcsár József felvételei A bankiak lakodalmas tánca nagy sikert aratott. A me­nyecske izgatottan készülődött a fellépésre. Nógrád megyei Tanács el­nökhelyettese, valamint a megye és a járás politikai, ál­lami szerveinek más vezetői, a szlovák es a német nemze­tiségi szövetség, a csehszlová. ki a! Ipolyság városának kép­viselői. A nemzetiségi találkozó nagygyűlésének szónoka dr. Szentistványl Gyutáné, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. Beszéde bevezető részé­ben az 1919-ben megfogalma­zott és 197!-ben módosítóit a’ko'-oőnvt idézte: ..A Ma. nvar a terü­letén élő minden nemzetiség ben határozatot hozott a nem­zetiségi politika hatékonysá­gának növelésére. A határo­zatok teljesítése nyomán 1968 óta a nemzetiségi nyelveken Is oktató intézmények száma 40 százalékkal növekedett. Az óvodások tábora három­szorosára, az óvónőké négy­szeresére nőtt; csaknem 900 pedagógus oktatj^ a nemzeti­ségi nyelven és nyelvet ta­nuló 29 ezer diákot. A baráti szocialista országok kiadói, kulturális intézményei anya­nyelvi tankönyvekkel, szem- ’él tetőeszközök ke). irodalom­mal segítik ellátni a nemzeti­ségi iskoláinkat és könyvtá­rainkat. Nemzetiségi lakos­N0GRAD - 1975. augusztus 5., kedd nini nemzetiségi politika el­veit: a nemzetiségi lakosság annál inkább azonosul közös céljainkkal, a szocializmus építésével, minél inkább biz­tosítva érzi nemzetiségi kul­túrája, sajátosságainak meg­őrzését, nyelvének használa­tát. A nemzetiségi kérdés megoldása szempontjából döntő jelentőségű a szocialis­ta integráció, a szocialista nemzetek közötti együttmű­ködés, a kulturális csere el­mélyülése és kiszélesítése. Dr. Szentistványi Gyuláné befejezésül mondotta: A nem­zetköziség elvét valló szocia­lista társadalmunkban a ha­gyományok humánus érté­kei kapnak hangsúlyt, s azt a haladó örökséget ápoljuk, amely a népeket nem eltávo. Htja egymástól, hanem segí­ti a közeledést. A magyar hagyományok teljesebbé vál­nak, népi folklórunk gazda­godik a hazánkban élő nem. zetiségek kincseivel. S ezt a legősibb internacionalizmust, népeink egymásra gyakorolt jó hatását, közös sorsunk ala­kítását becsüljük akkor, ha minden fórumon, minden idő­ben támogatjuk nemzetisé­geink ügyét. Ezért, az eddigi eredmények birtokában óv­juk. ápoljuk a nemzetiségi kultúrát. Az idei kulturális sereg­szemlén tizenkét helység — Legénd, Bánk, Erdőkürt. Rét- ság, Nézsa, Terény, Nógrád- sáp és Nógrád, a megyén kí­vüli Kesztölc, Sárisáp. és Szi- getszentmárton, valamint a csehszlovákiai Kozárovce — amatőr művészei szerepel, lek. A legtöbb együttes ál­landó, elmaradhatatlan részt­vevője a rendezvénynek. de — nagyon örvendetesen — évről évre újabb, általunk még nem látott csoportok is feltűnnek, mintegy gazdagít­va a nemzetiségi találkozó egyébként is színes, változa­tos palettáját. , Az idén ezek közé a / ..újonc” csoportok közé tartó, zott a kozárovcei együttes, amely Szlovákiából hozott állt helyt, szorgalmasan Jcé- szült fel az előadásra, össze­gezve állapítjuk meg hát: nagyon jól éreztük magunkat a nógrádi nemzetiségi talál­kozón — a lelkes és nagy­szerű népi együttesek, s nem utolsósorban a gördülékeny és figyelmes rendezés jóvol­tából, mely elsőként a rétsá­gi Asztalos János Művelődé­si Központ munkatársait di. cséri. ——ok— Képernyő élőit Jó műsorhét után Ami az elmúlt hét műsor- eseményeit illeti, a műfaji változatosságot tekintve, nem lehetett okunk panaszra. Sőt: tartalmi vonatkozásban is ió műsorhetet tudhatunk ma­gunk mögött. Kedden igen szerencsés star­tot jelentett a nézőik nagv táborának A filmkomédia di- adialútja című amerikai film, amely a világhódító celluloid­szalag nagv és rangos mulat- tatóit idézte meg a tovatűnt időkből. Számos név ma már jószerint teliesen ismeretlen a felnövekvő nemzedék szá­mára, amely most bőséges ízelítőt kapott, századunk ti­zes. húszas, harmincas évei­nek humorából. Egv dologra azonban korra tekintet nél­kül. egyaránt rácsodá'kozhat­tunk: nevezetesen arra. mi­lyen kiapadhatatlan fantáziá­val, eredetiséggel, clownos- bájjal leheltek életet a Der- gő kockákra az első nagv mulattató! az új művészeti eszköznek. Fattv ArbuckJe. Wallace Beery. Charlie Chap­lin. Buster Keaton. Edgar Kennedy, a Kevstone-ak, Har- rv Langdon. Stan és Pan/ Gloria Swanson. Ben Túróin, és a többi, aki ezúttal előt­tünk felvillant, mind egv-erv remek egyénisége volt annak a műfainak, amelvet úgv em­legetünk. hogy filmbur’eszk. Egyik-másik mozzanata a filmösszeállításnak bizonv negyven—ötven—hatvan év távlatából is ugyancsak meg­dolgoztatta nevettetőizmain- kat. Szerdán este a Madách Ka­maraszínház előadásában láthattuk Polgár András: A szembesítés eredménvte1en című kétrészes drámáját. Egv különös gyilkossági história bírósági tárgyalására csöp­penünk. A ió drámai szerke­zetet meglehetősen extrém- figurák népesítik be. a nagy­város periférikus világának írói lombikban létrehívott alakjai. A jellemábrázolás kuriozitása, a színpadi szer­kesztés kitervelt vitele, for­dulatai mindvégig lekötik a figyelmet, de végül is nem nvujtanaik többet egv szab­vány kriminél. A színpadi játék hatásosságát remekül szolgálta Garas Dezső. Schütz I!a, Dózsa László. Némethv Ferenc. Bálint András. Gom­bos Katalin. Csűrös Karola és Gyenge Árpád. Figyelmet érdemlő műsor­vállalkozása a televíziónak a Kezdőkör című új sorozata, amely ezúttal egv ötvösimü- vésznő é® egv építészmérnök - nő munkásságát, öálvakezdő problémáit tárta elénk csü­törtökön este. Ugyancsak e naipon láthattuk a Balzac nagy szerelme című lengvel— francia filmvállalkozás máso­dik részét, mely. ha a továb­bi fejezetekben is olyan tem- oótlan marad, mint amennvít az eddig látottak, bizonv. ke­vés élvezetet nyújtanak majd a tévénézőknek. Pénteken este a főiműsor ió mulatsággal kezdődött a tv és a ŐRI közös produkcióin, a Zenés randevú érdemeként, A mulatságot többek között Alfonzó. Antal Imre. Darvas Iván, Fejér István, Kellér Dezső, Kibédi Ervin. Lehocz- kv Zsuzsa. Németh Sándor. Ruttkai Éva. Szuhai Báláz* és Vámosi János szolgáltatta. Az est kiemelkedő műsor­részének említhető Kovásznai Gvörgy: Csontvárv című. megragadóan emberi hangvé­telű tévéiá téka a festőzseni­ről. Az öttételes kompozíció Csontváry élettörténetéből so­rakoztat elénk nagy hatású részleteket, de az életrajzi hitelességű anyagot hiteles hatású írói, költői szövedék­kel dúsítja, gazdagítja — így ad végül is meggyőző portrét századunk talán legméltatla- nabbul kezelt festőzseniiéről. A játékban Csontvárv alakiát Öze Lajos személyesítette meg aprólékos műgonddal, a közreműködők közül elisme­rés illeti Benkő Gvula. Bili- csi Tivadar, Gálvölgvi János. Greguss Zoltán, Inke László, Somogyvári Rudolf, Sz'ankav István, Tyil Attila, Zen the Ferenc játékát. Igen • jól szórakoztatott szombaton este a Ha kedd van. akkor ez Belgium című amerikai film vígjáték a ma­ga csúfondáros, ironikus hangütésével, s maradandó élményeink egv'két frissítette fel a tévé Shakespeare: III. Richárd-jáirtak reprízével. ab­ból az alkalomból, hogv a tévévá'tozat Haumann Péter­rel a címszerepben díjat nvert a veszprémi tévétalálkozón. A vasárnap műsorában» lát­hattuk a meglehetősen von­tatott tempójú angol bűnügyi sorozat, Az aranyrablók X. részét, s a komoly zene hívei­nek színvonalas összeállítást nvűitott az Operabarátok té­vémagazinja. (b. t.) Pásztor Ferenc / FIÚK A LESHEGYEN ■ Regény .39. donga, de kinek van kedve mélyére nézni, fiagyot szip Az őzek, szarvasok el­bújtak, vagy feljebb kapasz­kodtak a távolabbi erdőségek zsengébb füveit keresve, hű- sebb lombsátrak alatt bújva. Ott őrizgetik mafla gidálkat. ■A bu^Üb-iUlA. Gj.Cű'Clliva.'SöS'Ú ttíiV, &Q­ben a kdkadt melegben ki­nek marad még arra is szuf­léja, hogy énekeljen, nagyo­kat kurjantson, ha meglátja, hogy a szomszédot is veresre aszalta már a nap. A szőlőle­velek tarkái lanak a permettől, a felkapált, megtisztogatott tövek között repedezett, szom­jasba föld. A cseresznyefáikon már csak a rigónaikvaló ma­radt. Leszedték, lebengészték a gyerekek, a teteje pedig hadd maradjon, ébresztő fütty lesz belőle úgyis. A borházak ajtaja nyitva áll. Szellőzik, szárad, most tá­voznak el a tél nyirkos gőzei, a haszontalan penészek, a pi­pafüst maradékai, a behordott sár pora, kenyérmorzsák, sza­lonnavégek. Megannyi egér­éi oláló. bogárhívogató mara­dék. A hordóik őrzik még az őszi áldást, itt-ott tompán pof­ién egy-egy megkoppantoil pantani a lopóval. Ebben a nagy melegben inkább csak a forrásból merítenek, akkor is inkább a fakupába, hogy sokáig frissen, hidegen ma­radjon. A bánya felől inkább a por jelzi, hogy dolgoznak. Ebben a fülledt, lomha melegben még a hangok is nehezebben ter­jednek, mint a friss, szikrá­zó levegőjű tavaszban. Egy- egy megkésett gazda porosz- kál kifelé Halaszthatatlan dolga lehetett, hogy déli idő­ben szedte a tarisznyát és ne­kiindult a hegynek. Ide haj­nalban ülik érkezni, harma­tot kell szedni a csatos szan­dálnak. Meg azért jönnek szí­vesebben napfelkeltekor, mert a bíborszínben előbukkanó nap szebbnek mutat ja az óbor sár­ga aranyát. A jó gazda ilyen hajnalokon nem keres ivócim- borát. egyedül áldoz a napnak, egyedül kóstolja a hegy le­vét. Titkon, méricskélve tü­zet, ízét, illatát. Olyan ez, mint a legény, akii csendben flgveli hogy a kiszemelt' lány érik-e már a szerelemre. Dél v an. A templomtorony­ban megszólal a harang. A bánya felőli idehallaim a gőz dudát. A hegyen tüzek gyűl ladnak, keskeny, kék füstest kok jelzik, hogy nyársra ke rült egy-egy kövér sonkásáé let, sózott szalonna', vagy j< arasznyi kolbász. Itt igy du kál, ez járja. Mi dolog len ne az, hogy az asszony csal azért kapaszkodjon fél ide i hegy fokára, hogy meleg étel hozzon. A beosztó gazda kipó tolja ezt télen. Ajkkor méí reggelire is levest eszik, esté­re is pörköltet melegíttet ebédre pedig legalább két fo gást kér. Már télen előre tud ja, hogy a forró nyárban in kább a nyárson sült szalon na járja majd. Milyen jót le hét arra inni a pincehldeg. sa vamytoásabb borból, vagy a for rás kristálytiszta vizéből. Ezér jó ez a hegy. Lovasok jönnek a hegy fe lé. Lassan, lépésiben haladnak A hajtószárat .sem fogják rádobták a lovak nyakára Sem embernek, sem állatnai nem nagy passzió ilyenkor ; lovaglás. Felüliről a nap tüze; alulról a ló melegít, a nyerei tör. Nem lehet mindig a lomb sátor alatt, a gumi szőnyegnél is beillő erdei pázsiton léo delni. Ki-ki kell ugratni a kő vés útra, a poro» gyalogosa pásra is, a keményre szárad taligaútra. Ellenőrző körútja járja Máté Károly főhad nagy. Társa, Csík András őr vezétő. — Egy kicsit neheztelek ma gára. .Csík elv tárra — szói a meg a fiatal tiszt, aki alig ké esztendeje éli legényéletét szmte minden percét a kato­nákkal osztja meg. (Folytatjuk).

Next

/
Oldalképek
Tartalom