Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-28 / 201. szám
Az iskolás gyerek és a család Hogyan foglalkoznunk az iskolás gyermekekkel? Mivel járulhat hozzá a család a diák iskolai sikereihez? Családszociológiai felmérések tanúsága, hogy a gyermekek iskolai eredményei síig függnek a szülők anyagi helyzetétől és foglalkozásától. A jó kereset, mint szociális tényező, csak másodsorban hat a tanulásra. Az első helyet az otthon kulturális légköre, a szülők művelődési igénve. a beszélgetések gyakoriságba és az életvitel gazdasága határozzák meg. Ezen belül is különös szerepet kap az édiesanva iskolai végzettsége, hiszen a .nai családi munkamegosztásban nagyrészt az édesanyák nevelik a gyermeket, kérdezik ki a leckét. A családi háttér előnyt, de hátrányt is ielenthet. s egyenlőtlen helyzetbe hozhatja a gyermeket. Az iskola ugyanis nem tesz különbséget, egyenlőnek veszi diákiait. holott néni azok.' Az iskola nincs tekintettel arra, hoav az édesanya napi munkája mellett még otthon is dolgozik, takarít. bevásárol, mos és főz a családra, s ez meggátolja abban, hogy türelmesen és figyelmesen hallgassa meg gyermekét. A diákok otthoni esélykülönbségeiket magukkal viszik a tanterembe. Az édesanyák kiemelkedő szerepét gyermekük iskolai boldogulásában és eredményeiben bizonyítja az a statisztikai adat, mely szerint az érettségizett édesanyák gyermekei jobb tanulók, könnyebben érnek el sikereket, s könnyen illeszkednek be az osztályközösségbe. Ugyan'- t még a diplomával rendelkező édesapák esetében sem érzékelik a pedagógusok. A ió rendű, s négyes osztályzatot elérő és stabilan megtartó gyermekek édesanyia döntő többségben érettségivel rendelkezik, s ahogy csökken az édesanyák iskolai végzettsége. úgv esik gyermekük átlagosztályzata. Ha akad ösztönző körülmény az édesanyák, vagy leendő édesanyáig továbbtanuláséra, akkor ez minden bizonnyal az lehet. Sok családiban félreértik az iskolai munka támogatását, lábujjhegyen járnak a tanuló gyermek körül, és „megkímélik” minden otthoni munkától. A mindennapi beszélgetések, a tanulást ösztönző, az érdeklődést felkeltő légkör. vagy az olvasás tisztelete a fenti kíméléseknél sokkal többet ielent. Az otthoni . munkába temetkező, a konyhában rostokoló édesanya, az újságját búió. örökké tévét néző édesapa végeredményben magára hasvja gyermekét. A legjobb vacsora sem segít, ha a gyermek csordultig van mondani va’ó- val. de-nincs kinek elmondania iskolai örömeit, vagy kis kudarcait. Hogy honnan vegyenek főleg az édesanyák időt és energiát mindezekhez? Csakis otthoni munkájuk iobb megszervezésével, a szolgáltatások szélesebb igénybevételével, s a családi munka- megosztás megvalósításával válhatnak alkalmasabbá anyai hivatásuk teljesebb betöltésére. Kocsis Éva A nyelvtanulásról Farkasok a Mátrában Ahány nyelvet tudsz, annyi embert érsz — tartja a már- már közhelyszámba menő mondás. Sokunkat berzenkedésre késztet: „lázadunk” a kis népeket sújtó kényszerűség ellen, hogy idegen nyelvek ismeretére van szükségünk egyre több területen, nyelvtanuláshoz kell fognunk. Érthető ez a „lázadás”, mert nem könnyű feladat ez: sok munka, türelem, szorgalom kell az eredmény eléréséhez. De érdemes, hiszen bármelyik idegen nyelv elsajátításával a világ egy új része tárul fel előttünk, sok új, értékes tapasztalatot szerezhetünk. Hol tartunk? Magyarországon tavaly közel 2600 tanfolyam volt, 36 477 hallgatóval, 138 319 megtartott órával. Hol áll Nógrád megye a statisztika tanúsága szerint? A TIT Nógrád megyei szervezete 38 nyelvi tagozatot indított, 1 109 órát tartottak meg, 586 hallgató iratkozott be. Ez olyan megyék adataihoz hasonlít, mint Békés, Pest, Somogy, Szabolcs- Szatmár, Szolnok, Tolna, Vas — sőt, még jobb is egyikmásik mutatóban! — Elégedettek? Kovács Gábor, a megyei TIT nyelvi referense és Pol- lágh Tibor, városi titkár válasza „igen”, de nem hallgatják el aggodalmaikat, gondjaikat sem. — Volt jó pár negatív pé,l- da a múlt és az idei év krónikájában is. Néhány hallgatónál csupán „futó szerelem”, szalmaláng a nyelvtanulás. Legfeljebb egy évet járnak, mondván, ők csak egy alapfokú nyelvismeretre törekednek. De igy a gyakorlásra, a bevésésre alig van lehetőség! Sokat gondolkodtunk azon is, miért szakítják meg jó páran a kurzust, félúton lemorzsolódva? Én arra gondolok, hogy a munka mellett tanulók már elszoktak a rendszeres készüléstől, nem tudnak erre kellő szabad időt szánni. Kovács Gábor szerint nem ez az alapvető ok: — Sokan idegenkednek még a nyelvektől. Rideg világnak látják a nyelvek birodalmát, ahol szabályok, kivételek, át- vághatatlan szóerdő gátolják a gyors előrehaladást. Ezt figyelhető meg sok iskolásnál is — de tegyük hozzá, a tanárokon sok múlik. Rá kellene vezetni őket a nyelvi struktúra szépségeire, a kifejezés nyújtotta örömre. .. És természetesen nagy kitartás, akarat kell, több fegyelmezettség. Nyelvtudás és takarékossági?) — Hallottam, hogy Salgótarján néhány üzemében is szerveztek már nyelvtanfolyamot. Kik járnak ezekre, ki vállalja a költségeket, milyen tapasztalatokkal gazdagították a TIT_et? — Három helyen: az öblös- üveggyárban, a megyei kórházban, a síküveggyárban tartottunk ilyet. A főmérnöktől az üvegcsiszolóig, az orvosoktól az asszisztensekig elég széles volt a skála. A kórházban egyénileg fizettek, a két üzemben a résztvevők . számára ingyenes. Nagyon pozitívnak érzem az öblösüveggyár vezetőinek hozzáállását: addig akarják folytatni a tanulást, amíg a középfokú nyelvvizsgára fel nem készülnek a hallgatók. Ellenőrizték a részvételt a síküveggyárban is. hiszen egy Japánba készülő munkacsoport, mérnökök és szakmunkások intenzív angol- tanulásáról volt szó. — Nem azért mondom, hogy hazabeszéljek, de a nyelvpótlék fizetése a nyelvtanulás anyagi támogatása egy nagyobb üzem számára nem ráfizetés, sőt, takarékosság, okos gazdálkodás a szellemi kapacitással. Egy tapasztalatcsere, kereskedelmi ügy lebonyolításához, külföldre szóló üzleti levelek fordításához nagyon hasznos a „belső tartalék". Emellett az idegen nyelven megjelenő szakcikkek olvasása a műszakiak felkészültségét, szakmai látókörének szélesítését egyaránt szolgálja! Nyelvek világa Ahogy Kovács Gábor említette, sok emberben idegenkedés él a nyelvtanulás iránt. Nem arról van szó, hogy nincs olyan, akinek a nyelvtanulás örömet okoz, akinek ez a legértékesebb elfoglaltsága, hobbyja. De a többség nem így van ezzel. Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ez megváltozzék? — A kis fizikusok, kis matematikusok baráti köreihez hasonlóan nyelvi baráti köröket is lehetne szervezni. Ez más, mint a szakkör, de nem azonos a nyelv tanfolyammal sem. Legfőbb célja az, hogy a magyar nyelv és az idegen nyelvek anyagának szépségét, a szókincsben a sajátosságok bemutatásával, a mindennapi élet és a nyelv összefüggéseit közelebb hozza. Mert akik az iskolában nagyon távolra kerültek a nyelvektől, felnőtt korukban sem szívesen szánják rá magukat a tanulásra. Ezekhez a kis baráti körökhöz az iskolák és a művelődési osztályok egyaránt tudnának segítséget nyújtani (ahogy a többinél tették) — a pedagógusok a szervezésben, az érdeklődők felkutatásában, ( a művelődésügyi vezetők az anyagi támogatásban. A nyelvi kulturáltság, a nyelvtanulásban tanúsított akaraterő át- sugárzik az egész személyiségre. Végső soron ebben rejlik a nyelvtanulás igazi hasznai... G. Kiss Magdolna Hazánkból kipusztult, egy- egy kóborló példány feltűnése keményebb teleken, ritkaságszámba megy. Sikertelen mátrai vadászatról számolt be Pozder Miklós (Heves megyei vadász 1972.) — adatát egy domosz- ,lói birtokos 1855-ös naplótöredékéből merítette. A kétnapos hajtóvadászat eredmény nélkül végződött. „Farkast nem lőttek, csak láttak.” A vadászaton részt vett ' Kempelen Radó adóügyi felügyelő — a kor neves zoológusa —, aki a megye állattani leírásában (1868) a farkasról így ír: „A közönséges farkas (Canis lupus) a juh, sertés és kecske nyájak, valamint a ménesek ártalmára még most is kedves lakóhelyéül választja a Mátra bérezett és az Alföld nádasait, s néha, kivált kemény télen, a falukba is betör, ahol levetkőzve minden rokoni érzést a kutyák között választja éhes gyomrának áldozatait, s történt, hogy nevezetesen a Mátra járási Lelesz faluból egy télen át minden kutyát elvitt. A bátri völgyben lakó földművesek lovain gyakran észlelhetni beheg- zett sebeket és csonka tagokat, s a kérdésre vájjon mitől támadt lovának ezen baja, azon választ nyerjük: bizony uram, ezt a szegény párát / még csikó korában csúfította el a farkas. Ezen a vidéken, valamint Gyöngyös-Pata és kivált az apezi hegyekben még most is óvakodnak a vadászok kivált estve felé kopózni, nehogy a fenevad kedves kopóit elvigye. Ezen állat emberek elleni merényleteiről itt alig tudnánk példát előhozni, mert gyáván futamodik egy bottal felfegyverkezett gyerkőc elől is; sőt az anya is otthagyja kölykeit. ha valaki fészkéhez közeledik, s onnan magyarázható az, hogy a juhászok és kanászok minden évben több számú farkas-kölyköt beadnak a megyei hatósághoz. De nemcsak a falvak, hanem a városok is látogattatnak meg a vakmerő vadtól, s nem egyszer észleltetett ö kelme fényes nappal, kivált ősszel Eger város közelfekvő szőlőiben, ahol reggeli nyugalmából felriadva, szép csendesen tova ballagott.” Befejezésképp: a múlt század 80—90 éveiben, Bodon.v- ban történt meg az alábbi eset. Fával megrakott szánt egy kisebb farkascsorda támadta meg —. hogy megmenekülhessenek az egyik lovat szabadon kellett engedniük. Varga András TÄNCZENE ÉS NAGYOTHALLÄS A floridai egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a hangos tánczene okoz-e. halláskárosodást. E célból mérték fiatalok egy csoportjának a hallásérzékenységét, mielőtt táncolni mentek, és miután elhagyták a tánchelyiséget. Méréseik szerint átmenetileg valamennyinek csőikként a hallása, átlagban 10 decibellel (db.), de akadt egy olyan fiatal is, akinek a halláscsökkenése 35 decibelt tett ki. (Mivel a decitoelskála logaritmikus, 10 db. százszoros. 20 db. pedig már ezerszeres érzékenységcsökkentést jelent.) Különösen a nagy rezgésszámú (magas) hangokkal szemben tompult a hallásuk, vagyis az öregkori nagyothallás- hoz hasonló tünetek léptek föl náluk. A foglalkozással járó zajártalmak vizsgálatából ismeretes, hogy a 86 db.-nél nagyobb hangerősség állandó hatására fokozatosan nagyot- hallás alakul ki. Az említett kutatócsoport méréseket végzett a tánchelyiségben is. Közvetlenül a zenekar előtt 120 db., a tánchelyiség középén 106—108 db. hangerősséget találtak. Csak a tánchelyiséstől 30 m távolságra csökkent a hangerösság 90 db.-re, a zajszint tehát még ott is a ká- rosodási küszöb fölött volt. Megvizsgálták ' az egyik zenekar tagjait is. Bár ötük közül a legidősebb is csak 23 éves volt. már valamennyinek károsodott a hallása. Óránként 100 új természettudományos könyv Amerikai könyvszakértők cslése szerint az emberiség enlegi természettudományos műszaki ismereteit tízmil- • kötet foglalja magában, be- irtve ebbe a számba ter- észetesen nemcsak a nagy zikönyveket és tankönyve- t, hanem a tudományos ku- tóintézeíek által kiadott igyszámú monográfiát és a ngeteg tudományos folyó- it évfolyamait is. Az emberiségnek ez a tudásanyaga szédületes méretekben növekedik. Az évi gyarapodás ugyanis tíz százalékot tesz ki, ami most kb. évi egymillió kötet új természettudományos és műszaki könyv jelenik meg a világon. Nyelvi szempontból ez a kiadványtömeg igen érdekesen oszlik meg. Túlnyomó része a két nagy tudományos világnyelv valamelyikén, angolul vagy oroszul lát napvilágot. 6 NOGRAD -> 1975. augusztus 28., csütörtök Figyelem! Kedvezményes vásárlási akció a M.E.K. zöldség—gyümölcs boltjaiban. Készüljön a télre ! Most szerezze be téli szükségletét! BURGONYÁT 2,60 Ft-ért VÖRÖSHAGYMÁT 4,~ Ft-ért VÁSÁROLHAT A MÉK. BOLTJAIBAN 'előrendelésre is! Orszá %os nagyvállalat gyakorlott beruházókat keres felvételre. A kézzel Írott, az eddigi működési’© is utaló önéletraizo- kát „önálló, operatív” ieligére a Kiadóba kértük beküldeni. A villámhárító, az ajtózár B Apróhirdetések GARÁZS eladó. Salgótarján. Salgó u. 1. Bállá Lajos. PEANINOT vennék. Fodor Sándorné. Kara ncsberény, általános iskola. ANGOL, német, orosz és francia nyelv- tanítást, korreoetálást vállalok. Mise, Balassagyarmat. Klapka u. 30. ANGOL MECHANIKA S, páncéltőkés, kereszthúros. rövid, barna zongora eladó. Cím: Salgótarján. Pécskő u.' 6. Deák. MENYASSZONYI ruhák kölcsönzése, vitális Józsefné. Salgótarján Főtér 13 I. léocsőház TI emelet. (IBUSZ mellett) HAZASPAR egv gyermekkel különbé- " léralü albérleti szobát keres. Címeket a 22-04 telefonra kérgük. GÉPIRÖNÖT. aki Iktatásban lártas. azonnal felveszünk. Városgazdálkodási üzem. Salgótarján. Kertész u 2/b A Megyei Állategész- ségügvi Állomás felvételre keres mező- gazdasági technikumot végzett dolgozót. Jelentkezés az állomás igazgatóiénál. Salgótarján. Baglyasi Út 2. A Kohászati Alan- anvagelőkészítő Közös Vállalat salgótarjáni begyűjtő teleoe anvagbeszerzőt és segédmunkást keres felvételre. Jelentkezni lehet: Salgótarján. Külső du. címén. va*2v a 25-70 telefonon. FELVÉTELRE keresünk boltvezetőt és bolti eladót. Jelentkezés a MÉK-kiren- deltsée vezetőiénél. Salgótarján. Naev Sándor út 12. A Nógrád me- gvei Tanács ,.Mad- zsar József" kórháza Salgótarján. Vöröshadserea u. 64. Felvételre keres belső s?állító munkásokat. Jelentkezni lehet: a kórház munkaügyi csoportjánál. ELŐNYŐS feltété lek mellett KORSZERŰ GEPEK kezelésére 15 éven felüli dolgozókat FELVESZÜNK ES BETANÍTUNK FONÓNAK. SZÖVŐNEK. CSEVÉLÖNEK Felvételre keresünk továbbá éven felüli női ée férfi segédmunkásokat Vidékieknek minimális térítés eLlenéber szállást bi?•psítunk. Bővebb tálékozta’ás-! levélben adunk Levélcím* Pamuttextilművek buda; gvára munkaerő- gazdálkodás. 1302 Budaoes4 oostafiók 43.
