Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-28 / 201. szám

Július végén kezdték el az új búza őrlését a szécsényi malomban. Naponta — három műszakban —, mintegy 400 mázsa gabonát őrölnek lisztté, melyet szinte a megye egész területére szállítanak.

Pintér József főmolnár 1958-tól dolgozik a szécsényi malomban. Képünkön a liszt minőségét ellenőrzi.

Egyszerűen megszerkesztett szállítóberendezéseken kerül a búza a tárolóból a feldolgozóhelyre.

Bábel László felv.

A i*é!

CB

m j» *

derese

•e

illés nagyobb

wan sziiksés:

Interjú Hercseg Istvánnal, a ZIM pártbizottságának titkárával

A ZIM salgótarjáni gyárában a pártbizottság kibővített ülésen a decemberi párthatározat végrehajtásának gyári tapasztalatairól és a további feladatokról tárgyalt. Az ülésen a pártbizottsági tagokon kívül részt vettek szocialista brigádvezetők, gazdasági vezetők és az alapszervi párttitkárok is. A végrehajtó bizottság írásos jelentést és határozati javaslatot terjesztett elő. A vitát megelőzően a vb megbízásából dr. Dianovszki Gyula igazgató mondott szóbeli kiegészítőt. Milyen megállapításokat tettek, és miben határoztak a pártbizoitsági ülésen? — kérdeztem Her- czeg Istvántól, a gyári pártbizottság titkárától.

— Az első félévi tevékenységet a decemberi határozat alapján tett komplex intézkedések teljesítésével összhangban vizsgáltuk. A határozat után, a tervkészítés időszakában megélénkült a munka. A pártszervek, szakszervezet. KISZ- és gazdasági vezetés a saját területén, különböző fórumokon többször foglalkozott a 1 tervekkel, a végrehajtással, számonkéréssel. Az egyes szervek munkája operatívabbá vált. Jól használták ki a kedvező politikai légkört,./ mozgósítottak a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny második szakaszára. Jobb intézkedések születtek mint korábban. határozottabb lett a számonkérés, beszámoltatás. Az elmúlt fél év eredményei mégis -azt bizonyítják, hogy nem tudtunk a határozat szellemében teljes értékű munkát végezni.

teljesítette, de a múlt évihez viszonyítva jelentős a növekedés. Az export részaránya különösen növekedett. A termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedése fedezte. Jelentősen növekedtek a dolgozók

pénzbevételei is. Kedvező,

hogy a párttagság és a dolgozók többsége megértette a határozatot, az intézkedések szükségességét és cselekvőén részt vesz a végrehaj tásban. A párt- és társadalmi szervek, gazdasági szervek erőfeszítéseket tettek a feladatok megvalósítására. A munkahelyi kollektívák, mindenekelőtt a szocialista brigádok

mozgatói, kezdeményezői, első számú részesei voltak az eredményeknek. Az intézkedések a dolgozók véleményein, javaslatain alapultak. A végrehajtást időközben több szinten, több alkalommal vizsgáltuk,

és a szükséges feladatmódosításokat megtettük. Ez munkánk egyik oldala. A tapasztalatok viszont arra utalnak, hogy bár a megtett intézkedések helyesek, kedvezően hatnak a gazdasági munkára, az eredmények mégsem kielégítőek, é6 nem elégségesek az éves kitűzött célok eléréséhez. A pártbizottság határozatában éppen ezeket a legalapvetőbb, soron következő feladatokat fogalmaztuk meg. A párt-, társadalmi és gazdasági szerveknek egyaránt bőven van mit tennie ebben a fél évben.

— A vita alapján a pártbizottság megállapította azt is. hogy meglevő gondjaink tartós megoldásának alapvető biztosítéka a termelési szerkezet korszerűsítése. Csak gazdaságos, a nyugati piacon is versenyképes tüzelő- és fűtőberendezésekkel tudjuk ellensúlyozni gondjainkat. Ez jelenti a korszerűtlen, túlzottan anyag-, energia- és munkaerőigényes termékek arányának csökkentését. Az elöbb- relépés nem nélkülözheti a belső tartalékok fokozott hasznosítása mellett a fejlesztés anyagi alapjainak megteremtését. Ehhez nagyobb helyi és nagyvállalati erőfeszítés kell a jövőben. Ennek mérlegelését és a kézzelfoghatóbb

támogatást kértük a pártbizottsági ülésen a vezérigazgatóságtól.

— Az 1975-re kidolgozott komplex intézkedési terv megvalósításának eredményei a takarékosságban éreztetik hatásukat, bár a takarékos gazdálkodás még nem vált a mindennapi cselekvés formájává. Azt is látnunk kell, hogy csupán'a takarékossági intézkedések nem elegendőek a/, előrelépéshez. Biztosítanunk jceil, hogy a termelés jobban, gyorsabban alkalmazkodjon a piaci igényekhez. A jövőben tehát még átfogóbb, a gyártmányszerkezetet, a technológiát. a minőséget, a múnka- és üzemszervezést érintő — komplex intézkedésekre van szükség. Olyan szemléletre és gyakorlatra, ami bővíti a népgazdaság, a gyár anyagi forrásait.

— A IV. ötéves terv sikeres befejezése mellett biztosítanunk kell a következő ötéves terv jó előkészítését is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden üzemben, munkahelyen szóljunk a napirendben levő feladatokról. A vezetőktől és beosztottaktól fokozottabb helytállást követeljünk — fejezte be az interjút Herczeg István, a párt- bizottság titkára.

B. J.

— Milyen okai vannak ennek?

— Hatnak még a decemberi határozat előtti objektív és szubjektív okok. A tervezés realitását nem sikerült minden esetben biztosítani. Az energia- és anyagtakarékossági intézkedések mellett nem sikerült biztosítani a komplex takarékossági felfogást. A tervezett megtakarítások mellett nem figyeltünk eléggé az egyes alapanyagokkal való konkrét gazdálkodásra. Hiányzott az operatív konstrukciós technológiai intézkedés a minőségi- javításban, ésszerű takarékosságban, Nem haladt kellő ütemben az üzem- és munka- szervezés. Gazdasági elemzőmunkánk a következtetések levonására helyezte a hangsúlyt, nem volt képes prognózisokkal segíteni a gazdaságosságot.

Készletszint-gazdálkodásunk nem követte a dinamikus piacváltozást. A munkafegyelemben, munkaerő-kihasználásban meglevő gondok gátolták a termelést. Sok területen nem értették meg, hogy a decemberi párthatározat alapvető szemléletváltozást követel a vezetőktől és dolgozóktól egyaránt.

— Termelési tervünket féléves szinten 9S,2 százalékra teljesítettük. Nyereségtervünk teljesítésénél alapvető gondok vannak. Lényegesen elmaradtunk a féléves részaránytól. Kedvezőtlenül alakult a köit- ségszint, a készletszint. Szocialista exportunkat teljesítettük. a tőkésexportot 94,6 százalékra. Itt a lemaradáshoz hozzájárult a tervezett kapcsolószekrények gyártásának elmaradása. Egyébként így is. a tavalyihoz viszonyítva 319 százalékra növekedett a tőkés- exportunk — mondta Herczeg István.

— A vita mennyiben gazdagította a tapasztalatokat, és a határozat kialakítását hogy segítette?

— Nagy felelősséggel tárgyalta a napirendet a pártbizottság. Az előterjesztéseket és a vitát is ez jellemezte, amelyben 12 felszólalás hangzott el. Sok hasznos észrevételt, javaslatot tettek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyár kommunistái, dolgozói kezdik jobban megérteni gazdálkodásunk kedvezőtlen körülményeit. Azt, hogy az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk. Minden területen és szinten, hatékonyabb gazdálkodásira, jobb munkára és fokozottabb takarékosságra van szükség.

— Az előterjesztésekből, vitából az "is kitűnt, hogy bizonyos kettősség jellemzi a decemberi határozat végrehajtását és első félévi munkánkat. A gyár gazdasága a nehezebb feltételek közepette is előrelépett. Bár befejezett termelését maradéktalanul nem

Hők a Kohászati Üzemekben

A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsoló gyár- részlegében összesen, mintegy 90 nő dolgozik, az A és B üzemben. Sorjázok, sóedzők, fűrészgép kezelők, vil- lalukasztóK. száraz- és vizesköszörűsök, ponthegesztők. Ez a 90 betanított munkát végző nő valóban, s nemcsak jogaikban, rangban is

„egyenrangúan” dolgoznak a férfiakkal. A Lehoczki-, Farkas-, Kakuk-házaspárok esetén pedig a férj is, s a felesége is „ugyanazt a vasat üti”.

De félre a tréfával, mert az itt dolgozó nők sem tréfából űzik a munkát. Jól dolgoznak és jól keresnek. Bár manapság arról írni, hogy javult a nők helyzete, elcsépelt dolog. Czikora Irén és Csikós Zoltánné, akik 15 éve dolgoznak az SKÜ-ben, s végzik ezt a munkát, mégis ezt bizonygatják. S aligha hízelgésből, nyájaskodásból. Aki nehéz munkát végez, az rendszerint panaszkodik, zúgolódik, s a munka, a helyzet szépítése hegeit többnyire szidja azt is, aki a munkafolyamatot kitalálta.

X

— Egvszerű doigozó, sorjázó nő vagyok. „Amúgy” nöfelelős is — mondja Csi- kósné. ÍR éves sem- voltam, mikor ide jöttem dolgozni. Naav volt a család, a „muszáj” pedig nagy úr. Dolgozunk és izzadunk eleget, de a fizetéssel is meg vagyunk elégedve. Nekünk, kik másfél évtizede, vagy még

régebbtől végezzük ezt a munkát — anélkül, hogy a munkamódszer változott

volna — már nem nehéz naponta 1500—1600 kilogrammot emelni, fél méter magasra. Bennünk van a lendület.

X

A hőmérséklet kint harminc Celsius fok, benn ;a kemencék mellett 45—50. Izzanak a vasdarabok, melyet a javarészt középkorú nők ugyanolyan könnyen emelnek, s dobnak, egy csúszdába, mint a hasonló korú férfiak. Az ősi munkaimódszer, a forró vasat szorító, markoló fogók, a fújtató gumitömlőt, az egykori „tűzhe- vítőt” juttatják eszembe. És még valamit: -mikor a férfiak oly könnyedén vágják a dolgozó nő fejéhez: női munka. S ehhez a munkához mégis ragaszkodnak, kötődnek a megszokás erejével ezek a nők.

— Otthon rágták a fülemet, hogy menjek dolgozni a benzinkút-hoz. Ott még többet keresnék — szól ismét Csikósné.

— De nem. Nem mennék innen el. Nem tudnék megválni a géptől, elszakadni a munkatársaktól. Nem elég meggyőző? Aki a munkáiét szereti, az megszokja nehézségeit is, s ezáltal kötődik is hozzá. Aki ide jön és egy éven beiül nem megy el, nem retten vissza a szokatlan munkától, az utána már itt marad. Az egy év azt jelenti. vállalta a nehézséget, a munkát. Ahogy maga megszokta a tollat, s tud

bánni vele. úgy szoktuk mi meg a gépet, a vasat, a meleget. Mi nem Változtunk. A kemencét gáz helyett olajjal fűtik. Modern, - tiszta, szép új fürdőt kaptunk. Csak azt szeretném megérni öregségemre' — mondja —. hogy itt lakjunk a gyár környékén. Etesről be szeretnénk költözni. Ha lakást osztogatnak majd a piacon, remélem gondolnak rám is. Ha nem 10. akkor 20 év múlva.

X

A B üzemben dolgozik Czikora Irén.

— A szomszéd nőim dolgozott itt. ö biztatott. s én jöttem. Ennek már 15 • éve. Azóta sem kívánkoztam innen el. Nehéz a munka, de ki lehet bírni. A munkakörülményeink péüig egyre javulnak, s így -a mi munkánk is. A fi+2-es műszak beindítása óta már különösen nincs az a csábító ajánlat. amivel el tudnának innen hívni. Egyszerűen szeretem a vasasszakmát. Ebben a nemrég átalakított tiszta, világos csarnokban pedig még a munka is könnyebben megy. Na és 2300 forintot keresek. Ez, azt hiszem, szén. Nyáron sáinte mindig, biztosított a nyaralásom. A gvár jutalmaként voltam már Jugoszláviában és Becsben. Kell még valami? — kérdi, s válaszol is rá: —■

Bátki Ildikó

TIZENNEGYEDIK...

A kocsi megérkezésekor még a tető ácsmunkáit végezte. Boszorkányos ügyesseggel mozgott a vékony gerendákon. S mire a szoba ajtaját nyitottuk. mar az agyban feküdt. betakarva, fájdalmas arccal. A munlcaruha levetésére sem jutott ideje.

— Sajnos, ez már a tizennegyedik eset volt, amikor vállalatunk dolgozója táppénzes állományban otthon dolgozott — mondta Lengyel Sán- dorné. a Zománcipari Művek salgótarjáni beteglátogatója. Hol van itt az emberi öntudat? Mi a teendő az ilyen felelőtlen dolgozókkal

szemben? — merül fel jogosan a kérdés.

— Egynapi táppénz és az évi nyereségelvonás — kaptam a választ Téglái Antaltól, az üzem szakszervezeti titkárától.

— Mi a bizonyíték arra. hogy csak azon a napon sértette meg a dolgozó az orvosi kiírás szabályait? Ezt bizonyítani nem lehet. A felelőtlen embernek a munkáját a brigád többi tagjának kell túlórában, feszítetten elvégeznie.

— Félreértés ne essék, a beteglátogatás célja nemcsak a

beteg ellenőrzése, hanem szociális körülményeinek felmérése, segítése különböző juttatásokkal — mondta Lengyel Sándorné, aki immár huszonöt éve végzi tiszta szívvel, lelkiismeretesen munkáját.

A vállalat statisztikáját lapozgatva kiderül, hogy a legtöbb megbetegedés fizetéskor és az azt követő napokon történik. Érdekes „betegség”. A hétköznapi szóhasználat szerint ez lenne a „napszúrás”? ' Nem tudom! Mindenesetre csak két-három na-1 pig tart, és legtöbbször orvosi igazolással. Hogyan lehetne ezeket a „betegségeket”, kijátszásokat elkerülni? .

A szakszervezeti titkár szerint az üzemorvosnak jogot kellene adni arra. hogy az ott dolgozókat saját piegítélése szerint írhassa ki. Ez értékes munkanapokat jelentene, ami a termelésbon hatványozottan megmutatkozna. És amíg mindez érvényre jut, érdemes lenne ori- gádértekezleten elbeszélgetni a szocialista öntudatról, ami nem engedheti meg a népgazdasággal, az üzemmel és a dolgozókkal szembeni visz- szaéléseket.

(b. zs.)

i