Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
Alkotmányunk ünnepén. Bábel László fotómontázsa Elen a nógrád megyei íax-ek Málnát kiváló minőségben Á málnatermesztő termelő- szövetkezetek között szocialista műnk a verseny folyik. A hűtőipar dunakeszi gyara, a Salgótarjániban és Balassagyarmaton székelő tsz területi szövetségek, a Pest megyei Tsz Területi Szövetség a munkaversenyen belül, maina jó minőségben való átadási versenyt hirdetett meg a Pest és Nógrád megyében működő termelőszövetkezetek között.' A verseny célja az volt, hogy az idei termésű málnából minél nagyobb mennyiségben biztosítanak a termelők exportra is alkalmas. úgynevezett gurulós minőségű bogyós gyümölcsöt. ■ A versenyben 31 termelő- szövetkezet vett részt, és a résztvevőket — tekintettel arra, hogy termőterületük eltérő —, három csoportra osztották, figyelembe véve azt is, hány mázsa málna átadására kötöttek szerződést. Az első csoportba aiz 1200 mázsán felüli, a második csoportba a 600—1200 mázsa, a harmadik csoportba pedig a 600 mázsa málna értékesítésére szerződést kötött üzemek kerültek. Csoportonként az első három tsz részére kilogrammonként az 1 forintos feláron feliül 30 forintot fizettek ki mázsánként a hű- tőipar által felülvizsgált, és bélyegzővel igazolt gurulósmálna után. A verseny értékelésére a közelmúltban került sor. A versenybizottság megállapította, hogy az első csoportba tartozó tsz-ek közül a palo- tási Május 1. Tsz került az élre. Második a perőcsényi Vöröscsillag Tse lett. Harmadik pedig a nézsai Május 1. Tsz. A második csoportba tartozó tsz-ek közötti versenyben első helyre a göd-duna- keszi tsz került. Második helyezett a magyarnándori Mikszáth Tsz, míg a harmadik a kállói Vöröscsillag Tsz. A harmadik csoportban levő tsz-ek közötti, verseny a következőképpen alakult. Első a püspökhatvani Galga- völgye Tsz, második a nő- tincsi Naszályvölgye Tsz, harmadik a sződi Egyesült Virágzó Tsz. A versenyben három első helyezést elért tsz-eket az eredményről értesítették, a díjak átadására ünnepélyes keretek között, a közgyűléseken kerül sor. Alkotmányunk ünnepén ÍRTA: DEVCSICS MIKLÓS A ugusztus 20-án, népünk alkotmányunk megszületésére emlékezik. Az ünnepek mindig jó alkalmat kínálnak arra, hogy végignézzük a megtett utat, értékeljük az elvégzett munkát és éppen az eredmények reális felmérése teszi jól láthatóvá az előttünk lévő célokat is. Ez az év kétszeresen is alkalmas a számvetésre. Most 30 éve, hogy hazánk felszabadult a fasizmus rabigája alól. A Szovjetunió győzelme, önzetlen segítsége teremtette meg a szocialista építőmunka, a munkáshatalom, a szocialista államhatalom feltételeit. Most tehát, amikor alkotmányunkra, a munkáshatalom alaptörvényének születésére emlékezünk, nem feledkezhetünk meg mindenről. Az emlékezés ugyanakkor azt is jelenti, hogy értékeljük: hogyan éltünk lehetőségeinkkel. Milyen feladatokat oldottunk meg, milyen gondokon jutottunk túl, és melyek azok a tennivalók, amelyek még előttünk állnak. ügy gondolom, hogy az eddig 1 megtett út önmagáért beszél. A számok — új lakások tízezrei, iskolák, gyárak a megváltozott élet- és munkakörülmények — sok mindent elmondanak. S vannak munkánknak még nagyszerűbb sikerei is. Számokban ugyan nem mérhető, de naponta látjuk, tapasztaljuk, hogyan változott meg az elmúlt években a dolgozó osztályok műveltsége, Öntudata, hogyan erősödött a szocialista közgondolkodás, a dolgozó emberek tettvágya. Mindezek azt bizonyítják, hogy jó úton haladunk, rendre megvalósulnak az alkotmány betűi, szavai, mondatai. A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely együtt gyakorolja a .hatalmat a szövetkezetekbe tömörült, szövetséges parasztsággal, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Szűkebb hazánk, megyénk lakosságának ünnepi számvetése ugyancsak jól érzékelteti, hogy pártunk politikája a gyakorlati tettek politikája, amelyet alkotmányunk is hűségesen tükröz. Eddigi eredményeinkre méltán lehetünk büszkék, sikeresen halad a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek teljesítése. Ha csupán az elmúlt fél esztendőt nézzük is, ipari termelésünk több mint 4 százalékkal emelkedett. Bár a megye iparszerkezetének átalakítása még korántsem fejeződött be, de éppen a féléves tapasztalatok jelzik, hogy biztató termelési eredményeink, épülő új és korszerűsödő üzemeink mellett jelentős tartalékaink vannak a gazdálkodásban, amelyeket még nem sikerült hasznosítanunk. Mezőgazdasági nagyüzemeink ugyancsak jól vizsgáztak. Ez a mostani tiyár, a rendkívüli időjárás komoly, nehéz próba elé állította valamennyit. Helytállásukat misem bizonyítja jobban, minthogy rendben betakarították a termést. S a munka gyümölcse, melyet szorgalmas parasztságunk, egész dolgozó népünk végzett az elmúlt években, mindinkább beérik. Eredményeinkkel, gyarapodásunkkal együtt erősödött a munkás-paraszt szövetség. Sokat változott, szépült városaink, falvaink arculata is. A meglévők mellé új lakásokat építünk, sikeresen teljesítjük a negyedik ötéves terv célkitűzéseit. Mintegy 9 ezer lakás épül fel, s ez több mint amennyi otthont építettünk bármelyik, korábbi időszakban. De az új közintézmények — az 500 diáknak szállást adó kollégium, a szakmunkásképző intézet, a sportcsarnok, szociális otthon —, a kulturális létesítmények mind azt jelzik, hogy álljuk szavunkat. Megvalósítjuk azokat a feladatokat, amelyeket pártunk öt évvel ezelőtt megjelölt, megfogalmazott. Alkotmányunk ünnepe ugyanakkor arra is késztet, hogy megvizsgáljuk továbbfejlődésünk lehetőségeit. A XT. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozatai világosan jelzik az utat. A kongresszuson elfogadott programnyilatkozat megállapításai reálisak. Az elkövetkezendő 15—20 évben tovább haladunk a szocializmus építésének útján, fejlett szocialista társadalmat teremtünk hazánkban. Közelebb kerülünk ily..módon na^y történelmi célunkhoz, a kommunizmushoz. A célok tehát világosak. Megvalósításuk szükségessé teszi, hogy felmérjük feladatainkat, mindenekelőtt a gazdasági építőmunkában. Hiszen életünknek nincs olyan területe, amely ne függene a termelés, az építőmunka eredményeitől. Az életszínvonal, a kultúra, a tudomány fejlesztésének, gyarapodásának alapja a gazdasági építőmunka. A XI. kongresszus és a KB 1974. december 5-i állásfoglalása gazdasági fejlődésünk kulcskérdésének ezért a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb növelését jelöli. Gazdasági ellentmondásaink, ismert gondjaink leküzdésének ez a legbiztosabb útja. Nógrád megyében a gazdálkodás féléves tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy még sok a tartalékunk. Ezek feltárása, felhasználása mindenképpen indokolt, hiszen céljaink megvalósítását segítik. Ma már az is egészen egyértelmű, hogy a XI. kongresszus, a KB 1974. december 5-i határozata .nem rövid távú, kampány jellegű feladatokat sorol. Ehelyett átgondolt, következetes munkát kíván mindenkitől, minden területen a következő években. Amint azt a XI. kongresszuson Kádár elvtárs zárszavában is megfogalmazta: ...... Csak a sok kicsiből születik a nagy, a mit a műhelyekben, földeken, tervezőirodákban, ezer, meg ezer helyen, ezer, meg ezer kezdeményezés nyomán az emberek milliói adnak hozzá ahhoz, amit eddig elvégeztünk az fogja megoldani — és meg fogja oldani problémáinkat”. Pártunk eddigi gyakorlata a nyílt elvi politika. Megfogalmazást nyert ez az alkotmányban és a XI. pártkongresszus határozatai azt erősítik, hogy ez a továbbiakban sem változik. Dolgozó népünk messzemenően méltányolja pártunk törekvését. A Magyar Nép- köztársaság polgárainak túlnyomó többsége egyetért ezzel a politikával és kész cselekvőén részt vállalni a politika gyakorlati megvalósításában. Ekés bizonysága ennek az idei választás, amely a dolgozó tömegek' demonstrációja volt a párt politikája, a munkáshatalom mellett. Ezt igazolják a kongresszust és a felszabadulási munkaverseny eredményei, sikerei is. Nem kétséges tehát, hogy munkánk középpontjába ma a negyedik ötéves terv sikeres végrehajtása kerül. Az esztendő eredményes befejezése ugyanis egyet jelent az ötödik ötéves terv, a további esztendők kedvező alakulásával, s bizonyára eredményesebb munkájával is. Ezért minden munkahelyen erőfeszítéseket szükséges tenni a tervek, a feladatok maradéktalan teljesítésére. A párt képes arra, hogy eredményeink ismeretében gondjainkat, ellentmondásainkat is feltárja és megértesse a dolgozó emberek széles tö- megeiveli Az őszinte beszéd, a továbblépés lehetősége pedig biztosítja az emberek cselekvő támogatását is. M int az egész országban, Nógrád megyében is széles körű kezdeményezés bontakozik ki a XI. pártkongresszus, a KB december 5-i határozatában jelölt feladatok, tennivalók megvalósítására. A növekvő termelési eredmények, a megtakarított tonnák, kilométerek, a gondosabban szervezett emberi munka mellett a mozgalom azt is jelzi, hogy tovább szilárdul államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Hiszen a gondosan, pontosan végzett munka eredményesebb is. hatékonyabb is, ez pedig nemcsak a munkásosztály, hanem a dolgozó parasztság, az egész társadalom érdeke. E gondolatokkal köszöntjük augusztus 20- át, alkotmányunk, a munkás-paraszt szövetség, az új kenyér ünnepét. Örhalmi napló (1.) ABLAKOT NYITNI ÖRHALOM községet a legtöbb ember úgy ismeri Nógrád megyében, hogv gépkocsival Balassagyarmat—Salgótarján útvonalán haladva átrobog a falun,. Ügv tűnik, mintha a falu csak két házsor volna az út két oldalán. Távolabb, a házak mögött már az országhatár Ipoivt sejteni. Ami emlékezetébe villanhat az utazónak, az a szép nagy házak látvánva mellett talán a Kaparó csárda felirata lehet, az iskola, a takarékszövetkezet, a sok- kriptás, gyönyörű temető. Éveken át magam is ennvi benyomáspoggyásszal utaztam át a_ falun, hetente, kéthetente' — no meg azzal a hallomásból származó közhelv- lyel: gazdag falu, szorgalmas nép. Most, 1975. augusztus elsején megkezdtem a tudatos ismerkedést ezzel a faluval. A Termelőszövetkezetek Ország«'s Tanácsának ösztöndíjával szociográfiát írok Or- halom életéről. • Szándékaim szerint a termelőszövetkezetről. mely másfél évtizede szerveződött a gadagodás alapjául, az itt élő. itt dolgozó 1200 emberről, akiknek munkája, közösségi, emberi összefogása, összetartása, korszerű, eredményes szocialista mezőgazdasági nagyüzemet teremtett az Ipoly partján, a Szécsény melletti Káprástól Deitárig terjedő több mint 5000 hektáros határral. A falu végén, a temető mellett letesz az autó. s míg a faluszéli kazlak mellett haladok el, már1 hiába forgatom a számban kevéske, általánosságnak is olcsó információmat a faluról, ‘iiedtség- fékét. érzek. A szélső házak késő délutáni nyugalomban, fénylő nagy ablakszemekkel, hidegen, titokzatosan néznek visz- sza rám. Csukott, befüggönvö- zött ablakok. A sötétítőfüggönyök résein fehér nylonftigsönv villan meg imitt-amott. nyitott ablakot sehol sem látok, egv lélekkel sem találkozom. Csendes a falu- Az emberek a határban dolgozhatnak. Égy érzi az ember, mintha hegyről ereszkedne alá. az országúiról lefelé haladok a faluba, s rögtön meg is értem: az igazi főutca nem ott fenn van, a sok újházas út mentén, hanem a Kossuth Lajos utca a centrum. Az utcasarkon két tíz év körüli kislányt látok. Ök az első emberek akikkel Örhalomban találkozom. Az egyik áll az út közepén. a másik ragyogó, új kerékpáron karikázik körülötte: — Nekem kemoingbicildim van — mondja a kislány a nveregben büszkén. Az országúton álló copfos dacosan lehajtía a fejét: — Az én biciklim meg nagyobb — válaszol elszántan, kicsit szomorúan. — De ennek fel lehet húz-_ ni a nvergét és a kormánvát is — folytatja a kérkedést a bicigliző lányka, mire emez így válaszol egyszerűen: — Az enyémnek is fel lehel hiuau. A nyeregben ülőt elönti a pulykaméreg, nem köröz tovább, megemeli fejét, elme- nőben kiáltja: — Az enyém akkor is sokkal drágább, mint a tiéd. Az úton álló lány megvonja a vállát, jól megnéz, mint idegent, hangos kezitcsókolo- mot köszön, és elsiet a bolt felé. Öl-halom, az egykori Trázs lenyűgöz a házak mutatós tisztaságával, külső esztéti- kusságával: ízlésesen, cicomás, rossz ízlésre valló színezést, csillogást egyetlen ház homlokzatán sem látok. Majd minden ablak alatt tenyérnyi kisikert, pompázó virágokkal. A tágas udvarokon imitt- amott öregemberek. öregasszonyok ülnek, matatnak: Trázs! Azt jelentette a szláv szó a török időkben: őrhely, strázsa. Az itt élő nép megmaradásának kulcsa volt talán a körülmény, hogv a folyóvölgyből kiemelkedő őrhelyrőt. dombról a Szécsény. vagy Gyarmat felöl közeledő ellenség idejében felfedezhető volt, menekülhetett a nép az áthatolhatatlan nádasba, lía&eUyssbe. Menekült, s megmaradt. Az őrhely jól funkcionált. A falu 1907 óta örhalom. A közelmúlt évtizedekig köztudottan. zárt település, hagyományőrző lakosság. A di- nasztiányi nagy családok — Hegedűsök. Kanyók, Ballók, Vargák, Bertókok, Mártonok, —, családfői, idős szülői gondosan ügyeltek rá még a fel- szabadulás után is. hogy a fiatalok lehetőleg a falun belül válasszák ki jövendő élettársukat. olyan családból,' amelynek becsülete, szorgalma, társadalmi presztízse biztonságot ígért a házasság tartóssága, a fiatalok boldogsága szempontjából. Az utolsó másfél, két évtizedben nyilván ezen a téren is mégváltozott a helyzet. A termelőszövetkezet megalakulásával, megerősödésével új gazdasági alapokon új életrend, szemlélet csírái jelentek meg. Felnyíltak a sorompók, a fiatalok mozgalmasabb. községen kívüli élete, érdeklődése, továbbtanulása képtelenné tette a régi szemlélet megmaradását. Ablakok nyíltak a világra: fris» szél, levegő indult a falu Juu-u közé- ALmty megőrződött a gyönyörű őrhalmi népviselet, úgy nem maradhatott, nem maradt változatlan a féltve őrzött régi erkölcs, szokásrendszer, életmód. Elkezdődött az a föl várnát, amelyet úgy szokás nevezni: változva megőrzés. A korszerűbb ^ életvitelhez igazodva egyre inkább csak a pozitív hagyományokat (népi kultúra, népviselet, -szokások) őrzi meg a falu, s erejüket veszítik a negatív erkölcsi beidegződések, kötelező magatartásformák. \ ÍGY REMÉLEM, fgy meditálok, miközben első őrhalmi utamon elérek a házhoz, ahol élek majd itt-tartózkodásom ideién. A ház. ahol lakom, kívülről ítélve legalább négv- öt szobás. Megrázom a színesre festett vaskapu kilincsét: a nagy fényes ablakok zárva vannak a házon, a háziasszonyom a szülők szomszéd telken levő régi házából siet kaput nyitni. Azzal a reménnyel lépem át a kapu küszöbét: módom lesz megismerni ezt a falut.