Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-19 / 194. szám
Képernyő elolt .. ___ Megkésett riport Hírünk a világban. Ezt a címet is adhatnánk annak a kétrészes m üsor vá !1 a 1 k-o zásnak. amellyel az elmúlt héten a Színházi Album különkiadása jelentkezett. A népszerű sorozat ezúttal kilépett országunk határain, s áz NDK-ban 1974. november 17—27 között rendezett magyar színházi napokról adott érzékletes keresztmetszetei. Az örvendetes vállalkozás szépséghibája, hogy maid eev esztendő késéssel tudat bennünket az érdekes és n,asv- fontosságú kulturális és színházművészeti eseménvek fogadtatásáról. ami olvan „naprakész” lehetőségű kommunikációs eszköznél, mint a tévé. különösen szembetűnő. A kétrészes r i portos..- zeá 11 í tás egyébként rendkívül lenyűgöző hatású, és különleges módszerrel megalkotott Gondolok itt többek között a Macs- kaiáték szinkronjára, ahol a főszerepben Sulyok Máriát hallhatjuk német partnereivel együtt németből magyarra. s aztán valamennviü- ket németül, vagy Sarkadi Imre: Elveszett ’ paradicsom- jára. Iglódi István ragyogó és sistergőén szenvedélyes rendezésében németül, maid magyarul. Ez utóbbi egyébként, nyugodtan' állítom, hogv az Elveszett paradicsom-rendezések eddigi történetében korszakos ielentöségű. mert kilépett, kitört a másfél évti- 7,ede rárakódott konvencionális. formális eszköztár keretei közűi, s egészen újszerűén kelti életre a drámát. Hitem szerint. Sarkadihoz eddig legközelebb állóan. Német színészek szólaltatták meg ezúttal ICodálv: Hárv Jánosát is ének ben. játékban egyaránt meglepőin magvaros temperamentum'nul. s ennél nagyobb elismerést nem is mondhatunk. Az egyébként ‘kissé soványra fogott műsa 'hétből említést érdemel a .szerdán látott szovjet filmvígjt íték. A nasv szünet, amely -rigy fiatal tanár meglehetősen bonyodalmas pályakeadéséről szól. természetesen megnyugtató kifejlettel. A bensőséges lírával és derűvel, át- meg átszőtt cselekmény szereplői s2inte kivétel n é!kül fiatalok. M'nd érdekkeltőbben bontakozik előttünk a Balzac nagv szerelme című lengyel—francia filmsorozat, amielynek az elmúlt héten a negyedik részét láthattuk. A nagv francia író regényes élettörténete íó eszköz a művei iránti úl érdek- keltésre, noha Balzac — úgv vélem, ma sem Igen szorul ilyenre. Mindenesetre, a ió ..bornak” jó „cégér” ez a lengyel—francia monstre vállalkozás. Szívesen néztük csütörtökön az Egy hangszer újjászületése című kisfilmet is mély a cimbalomról szól és élvezettel hallgattuk mesteri meg- szólaltatóját, Fábián Mártát. Érthetően nagy figyelemmel adózunk a tévé: Riporter kerestetik! címmel zailó úi vállalkozásának, s az immár harmadik elődöntő után bizonyosra vehető, hogv ió néhány úi, kitűnő adottságú kollégával erősödik az újságírói, rá- dió-tévériporteri pálya. A pénteki műsornap eseménye volt Bibó Laios: Csodadoktor című vígjátékénak tévéváltozata is. A szellemes, fordulatos történet a néhánv éve elhunyt neves író egyik legsikerültebb műve. méltán esett rá a feldolgozó Semsei Jenő és a rendező Félix László választása. , A játékban Bessenyei Ferencnek. Faop Jánosnak. Hűvösvölgyi Ildikónak. Fónav Mártának. Zenthe Ferencnek. Felföldi Anikónak, Tímár Évának. Simon Györgynek és Raksányi Gellértnek jutott igen hálás szerep. A szombati adásnao eseményét a délutáni órákban Az „összeesküvők” című NDK tévéfilmsorozat második része. majd este a Micsoda idők voltak! című műsorválogatás adta, melynek első ielentke- zese: A lakás címmel az elmúlt harminc év legkiválóbb színpadi és filmvígiátékainak jellemző részleteit, a korszak legemlékezetesebb kabarétréfáit kötötte csokorba. A műsorban Agárdi Gábortól. Zenthe Ferepcig egész sereg művész nyújtott rendkívül élvezetes szórakozást. A késő éjszakai órákban a költészet híveinek kedvezett a televízió Weöres Sándor: Psyché c'mű versműsorával, Csernus Mariann közreműködésével. Vasárnap délelőtt tovább folytatódott a Jókai-sorozat, ezúttal a Szegény gazdagok magyar filmváltozatát láthattuk. Délután ízelítőt kaptunk a magyar—szovjet barátságfesztivál legszínvonalasabb művészeti eseményeiből. (h. I.) Mai tévéajánlatunk r 21.35: Erkel: Hunyadi László. Opera. A margitszigeti szabadtéri színpadi előadás keresztmetszete. Erkel Ferenc operájának legszebb részeihez írt dokumentumjátékot Bónis Ferenc. E játékkal és az' opera-keresztmetszettel megismerteti a tévé a nézőket a mű keletkezésének, bemutatójának és további sorsának, zene- és irodalomtörténeti vonatkozásaival. A címszerepet Ilosfal- vy Róbert énekli. partnerei Agay Karola, Racjnay György. Palcsó Sándor és Rodíca Po- pescu. Az opera teljes felvételét másnap, augusztus 20-án. a kettes műsorban sugározza a televízió. Ugyancsak a Margitszigeti Szabadtéri Színpad idei előadásáról, amelyet Szin- berger Sándor. kolozsvári vendégrendező állított színre. A Karancs-Medves ölében — Salgótarján. Kulcsár József felvétele Lélekjelenlét Kari Slcraub bécsi színész minden idők legnagyobb- rögiönző- zsenije volt. Senki sem emlékszik rá, hogy Steraub bármilyen váratlan fordulatra kiesett volna a szerepéből, A Wiener Volksthe- aterben könyvelőt alakított. Szerepe szerint, mint sorsüldözött kisember az egyik jelenetben amiatt panaszkodott, hogv a szálloda negyedik emeletén helyezték el. Éppen sirámainak kellős közepén tartott, amikor a zsinórpadlásról ejr’y súlyos vasdarab zuhant le és hajszál híján a fejére esett. A színfalak mögött mindenkin a pánik lett úrrá. egyedül Skraub őrizte meg hidegvéréi és így folytatta szerepét: „Szén kis szálloda, ahol vasdarabokat hajítanak a vendé* fejére!”. Ezzel feloldotta a riadt feszültséget és a színfalak mögött mindenki felszabadultan kacagott fel. Vállaltuk - teljesítjük? Pásztor Ferenc FIÚK A LESHEGYEN Regény SO. Az erdőt elintézte a vihar. De elintézte Péter őrnagy fejét is egy gerenda. Akkora kötés fehérük a homlokán, mintha a kocsmai verekedés közben szerezte volna. A szőlőket .csúnyán megtépázta a szél, a jég, a cudar vihar. A két asszonyt három nap múlva kiengedték a kórházból, viszonylag könnyebb belső zúzódásokkal, csontrepedéssel megúszták az éjszakai vihart. A faház teljesen tönkrement. Gáspár bácsi kimosakodott. Angyás kegyeibe fogadta Golubicsot. Csik három bűnét megbocsátotta Suhaj- dának. Balogh pedig egyre azon töri a fejét, hogyan helyezze biztonságba postás Katit. Az őrs állománya dicséretben részesült, szép levelet írt az egész állománynak az erdészeti igazgatóság. Az őrnagy fejéről lészedték a kötést. csúnya, vörös forradás húzódik a haja körül a szeme sarkáig ... Egy darabig feltűnő ismertetőjele lesz. Franci bácsi jelentkezett. A kapuőrnek szólt, hogy küldje ki hozzá Csik Andrást. Kivételesen nem hozta magával a szokásos kupát sem. Gondolta, ha hivatják, akkor nem dukál a kupa. — Maga hívat, Franci bácsi? — kérdezte Csik és örömmel üdvözölte az öreget. — Én is azt kérdezem, fiam. A főhadnagy elvtárs mondta, hogy beszélni akar velem. "Most volt egy kis időm, dolgom is akadt a faluban, gondoltam. beszólok. — Nem hívattam én. Franci bácsi, hogy jönnék én ahhoz. Csak kértem a főhadnagy elvtársat, ha meglátja, szóljon. Igen komoly dologban szeretnénk a segítségét kérni. — Te, meg a Zsuzsa lány. igaz? — Mondta a főhadnagy elvtárs? — Mondta, fiam, én pedig szívemből megörültem neki, 4 NÖGRÁD - 1975. augusztus 19., kedd segítek is nektek, amiben csak tudok. — Várna egy percet, Franci bácsi, ' megkérdezem az őrnagy elvtársat, hogy délután kimehetek-e. Szabad leszek, nincs más dolgom. Ha kiengednek, akkor felmegyünk a hegyre. — Kérdezd csak! Megvárlak — veregette a vállát a fiúnak az öreg. — Rendben van, Franci bácsi — jött elő Csik András őrvezető. — Délután, úgy őt óra tájban ott leszünk. Szólok Zsuzsának is. Vigyünk valamit? — Magatokat! Örülök én annak is! ■" Délután már együtt ballagott a két fiatal a szőlőhegy felé. Meg-megálltak, letéptek egy virágot, megcirógatták vele egymás arcát, aztán lézengve, ráérősen bandukoltak. Idő volt még, hamar elindultak. hogy egy kicsit azért egymásnak is örülhessenek. — Felépítetted már magadnak, hogyan élünk majd? — kérdezte minden átmenet nélkül a lány, és András karjába kapaszkodott. — Vannak elképzeléseim — komolyodott el a fiú, de ebből csak az érződött, hogy nem kíván komolyabb eszmecserébe bonyolódni. — Arra gondolok, hogy te nagyon elfoglalt leszel a gyerekekkel. Nekem viszont... Hirtelen abbahagyta. — Arra célzol, hogy képes leszek-e folytatni a tanulmányaimat? Erre hét főesküt tef- tem, és akkor is tartom a szavamat, ha vasvillák potyognak az égből. — Nehogy félreérts. Én akkor is a feleséged leszek, ha csomaghordó lennél, vagy portás. Tanár leszek, küzdők, hogy célhoz érhessek. Szeretnék legalább annyit tudni, mint most te. A kérdést pedig nem értetted jól. Azt akartam tudni, tűrik-e majd otthon, hogy mindketten iskolába járunk. Most azt mondják, igen, vállalnak bennünket. Négy év, András, hosszú idő. Könnyen ráúnnak. — Megint előjössz a falusi lány koncepcióival? Nem vetted észre, hogy Anya menynyire szeretettel vett körül? Nem láttad, hogy apának könnybelábadt a szeme, amikor azt mondta, ,gyere, kislányom, hadd öleljelek meg. Most legalább két gyerekem van. Okos dologhoz minden pénzemet, minden erőmet nekiek adom. Ezt ne kelljen többé mondani. Így volt? — Igen. Tulajdonképpen boldogok lehetünk, jól startoltunk. A te szobádban rendezkedünk be? — Persze. Ott a helyünk. Anya már mindent kifundált. Megkereste a helyét mindennek. Elhatározta, mit cserél ki, mit ad el, mi helyett vesz újat.... — Az én kis falusi cuc- caim? — húzta félre az orrát a lány, az.tán megintcsak a fiú karjába kapaszkodott. — A te kis falusi cuccaid lassanként felvándorolnak nagymamához. Megmondta, hogyha saját lábúnkra állunk nekünk ad mindent. (Folytatjuk) A FÜTÖBER nagy oá tony i gyárában öt évvel ezelőtt alakult meg a rna már ezüst- koszorús November 7. Szocialista Brigád. Tagjai, akik között öt nő is található, zömében szakmunkások — lakatosok, hegesztők —, s ventillátorokat gyártanak. A brigád két tagjával, Futtató Antal csoportvezetővel és Illésvölgyi János lakatossal, a brigád Kulturális vállalásait vesszük sorra. Vállalásuk semmiben sem tár el a megszokottól. Szerepel benne politikai oktatáson és társadalmi ünnepeken való részvétel, közös kirándulás a családtagok jelenlétében megtartott brigádértekezlet, könyvvásárlás. Ahogy mondják, tehát mindazt vállalták, ami a közösséget erősebbé, szorosabbá kovácsolja. De. vajon nem formális-e kissé ez a vállalás — ütött szöget fejembe. Vagy ha teljesítik is, azt a célt szolgálja-e. amelyet eredetileg szántak n©ki? — Lehetséges, hogy formálisnak tűnnek vállalásaink — kezdi Futtató Antal —. de eddig még nagyon szépen boldogultunk. Egy brigádér- tekezletre, ha eljön néhány családtag, jólesik, mert megismeri munkánkat, gondjainkat, s másképpen látja esetleg ezután saját hozzátartozóját is. Ilyenkor a beszélgetések egészen sze: le- ágazóak, és előkerülnek cüvan problémák is, amelyekről egyébként más alkalmakkor nem beszélünk... — Tavaly Miskolc-Tapolcára kirándultunk — jegyzi meg Illésvölgyi János. — Az idén hova . megyünk. még nem döntöttük el. Mindenképpen oda akarunk menni, ahol még nem jártunk. Mert kirándulásainkon megkeressük az úgynevezett tiltott vaSy ajánlott helyeket is, de azért alapvetően a megismerés szándéka vezet bennünket. Van is erre egy lelmondat: Ismerd meg hazádat ! A brigád könyvvásáriás; vállalása figvelemre méltó. Vállalták hogv 4 ezer forint é'tékben vásárolnak szép- irodalmi könyveket. Ebből — éppen nemrégiben nézték meg — 1500 forintot teljesítettek. Tehát van némi lemaradás. A vásárlás megoszlásában ennél több a m-obUma Akad néhány olyan br’gád- tag. aki társa mögé „bújik”. n»rn vécá'-ot egyáltalán, vagy aüg, míg más — természetesen ó is az igényei, érdek-' lődéise szerint — több száz forintot .áldoz'". E probléma kapcsán j ütött,unk ©1 tarán a beszélgess legizgalmasabb kérdésw&pur tj á hoz. Felvetődött: valamilyen formában hatni kellene a nem vásárlókra, nem mehet az eddigiek szerint tovább, niszen közös vállalásról van szó es nem néhány könyv barát hobby jának kielégítéséről. D; hogyan hassanak? Termés vetésen meggy özé&siü, személyes ráhatással. péloamutatással; a kényszerítés nem hasz mi, sőt többet árt. Segítene — és az egész kulturális váila'as színvonalán — az egyén személyes felelősségét igényió. vagyis a személyre szóló megbízatás. Valaki például vállalná a névadó esemény, a november 7-i ünnepi megemlékezést, ‘ könyveket olvasna. készülne ra, és nem a véletlenre bíznák, hogy a brigádvezető, vagy más majd csak mond valamit. — A társadalmi munkát — mondia a csoportvezető —, már egyéni vállalás sze.-.nt végezzük. Az elmúlt évben még globálisan tettük meg a felajánlást,' dé az nem volt olyan jó. volt aki bliccelt. Az idén tehát változhattunk, mindenki személy szerint vállalt. harminc órát. — A kulturális vállalásban is meglenne ez az egyenlős- di, vagyis mindenki ugyanazt vállalná-, csak éppen a nevére írnák? Először végiggondolják a kérdést, aztán válaszolnak. — Akkor nem hiszem, hogy célt érnénk el vele. Lényegében ugyanaz maradna, mint a mostani közös vállalás. Másképpen kell csinálnunk. kü< lönbségeket téve. Szó esett még egy oJiyan. személy munkájáról, ukmetc áz lenne a feladata, hogy a nagyközség, vagy a megye- székhely kulturális eseményeiről tájékoztatna, a látogatásokat, — mert ez >s sok energiát, utánjárást köve'el — megszervezné, foglalkozna a brigádvállal ;sok telje ütésével, ösztönözne, serkentene. Ez a személy főállásban píp nálná mindezt, tel'es erőbedobással, vagyis ő lenne gyári népművelő. Nem új dolog. Megyénkben is több helyütt van példa rá. s a kezdeti tapasztalatok alapján eredményesnek bizon'i.’í. Nanyhátonyban is nagy se- güséget jelenthetne ilyen személy munkába állása.
