Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

Kdcflär Janos beszede • (Folytatás az 1. oldalról) humanitárius kérdések megol­dására. A Magyar Nénközfcár- saság kész s-z, e kérdésekre vonatkozó ajánlások ■ elfoga- dssára is és az e téren fenn­álló kapcsol átok fejlesztésére. A magyar koimánv mea- eyőződése, hogy a békés egy­más mellett ó:é6. a népek kö­zeledése és barátsága feltéte­lezi. egyben lehetővé is teszi az államok termékenv egvütt- müködését a tudományok, a közoktatás, a kultúra és a tá­jékoztatás terén. A-/ egyete­mes tudománynak, az embe­riség javát szolgáló eevütt- működiéisne'k ragyogó, nyilván­valóan mindnyájunknak so­kat mondó példája volt a Szojuz—Apolló íirhaió kivá­lóan véghezvitt közős prog­ramja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden való­di értékét a sajátjának tekin­ti. Az egyetemes emberi kul­túra kőzJkimccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk. Dante. Shakespeare. Möllere. Tolsztoj és más nagv írók. költők műveit nagy péidáinv- 6zá.mban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kul­túra értékeit is hozzáférhető­vé tesszük mindenki számára. 8 millió Uü'földi évente Mi hívei vagyunk az em­berek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesz­tésének. az utazás, a viláeot- látás további kommvítésének. A Magyar Népköz társasáig- ban gyakorlatilag minden em­ber nyitott kaout talál, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszony­latában egyaránt jelentős két­oldalú turizmust bonyolítunk; A tízmilliós lélekszámú Ma­gyarországra évente több mint 8 millió külföldi látogató ér­kezik. és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban biaonyít- ja, hogy híve a kulturális együttműködés. az informá­ciók. a személyi forgalom bő­vítésének. minden olyan ésszerű lépésnek, ami elősegí­ti a néoek és országok köl­csönös. jobb megismerését. E téren is csak akkor és úav lehet további, előrevezető lé­péseket tennünk, ha kölcsö­nösen tiszteletben tartjuk a partnerországok szuverén jogait, törvényeit, amit érle- kez'etünk is elvár, az előt­tünk fekvő, közösen kidolgo­zott okmányunk is iaénvel minden résztvevő államtól. Kulturális együttműködés, az információk cseréje Kap­csán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk különböző ideológiájú párto­kat, különböző politikai rend­szerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egy­más ideológiáját vagy állami, politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót értsünk, összefogjunk és megállapodjunk azokban a közös tenn>valókban. amelye­ket el kell végeznünk, hogy Európában béke és biztonság legyen, hogy az államok és oi-szágok hasznosan együtt­működjenek a közös érdekű dolgokban népeink javára. Elnök elvtársi Tisztelt küldötteli! Nagy és nehéz utal tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani, harmadik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöt­tünk, harcolnunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nem ciafc hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetökke! meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Lezárul egy szabász Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát, és t gy új. jobb. békésebb világ kor­szak] elzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt kép­viselt országok felelősen foly­tatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küz­denek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap fel­adatait is megoldjuk. A magyar kormány az ér­tekezlet okmányával egyet­ért. küldöttségünk azt meg­bízatásának megfelelően alá­írja. Egyetértünk azzal is. hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtett utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Magyar Nép­köztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle tel­hetőt megtesz azért. hogy. az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet nemes céüai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket! LiOHVID BREZIHTEIf: Biztosítani keiI a békére i jogot Leonyid Brezsmyev. az SZKP KB főtitkára csütörtö­köm az európai biztonsági konferencián a következő be­szédet mondta: Mint az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia zárósziaikaszának összes résztvevői érzékeljük ernnek az eseménynek különleges jellegét és politikai hoedere- jét. Meggyőződéssel állíthatom, hogy ugyanezt érzik milliók és milliók a tanácskozáson résztvevő országokban. sőt más országokban is. Velünk együtt mélységesen tudatában vannak annak, hogy mi is zajlik le ezekben a napokban a finn fővárosban. Mi a nyitja ennek az ér­deklődésnek, amely a terem­ben jelenlevő magas rangú politikusok és államférfiak ta­nácskozása liánt megnyilvá­nul? Nagy várakozás a népekben A válasz nyilvánvalóan az. hogv a tanácskozás eredmé­nyeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilye­nekre, a háború utáni idők közismert együttes szövetsé- gesi döntéseit követő időszak­ban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel. Az a nemjzedék, amely át­élte a második világháború szörnyűségeit, különösen jól látja ennek a tanácskozásnak történelmi értelmét. A tanács­kozás célkitűzései annak az európai nemzedékéhez és szí­véhez is szólnák, amelv már a béke körülményei között nőtt fel és él, s ma jogosan úgy érzi, hogy ez másképp nem is lehetne. Rengeteg vér áztatta Euró­pa földiét a két világháború alatt. A 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb politikai és állami vezetői azért gyűltek össze Helsinkiben, hogy közös erő­vel olyan kontinenssé változ­tassák Európát, amelv mind­örökre megszabadul a háború, s a megrázkódtatásoktól. A békére való jogot biztosítani kell Európa valameunvi népe számára. Természetesen amel­lett vagyunk, hogy ugyanezt a jogot biztosítsuk földünk valamennyi népe számára. Európa, amely számos nagy­szerű nemzeti kultúra hazá­ja, a világcivilizáció egyik ki­emelkedő hegycsúcsa. képes rá, hogy példát mutasson a tartós békéin alapuló államkö­zi kapcsolatok felépítésére. A Szovjetunió a tanácsko­zás eredményeit nem egysze­rűen a második világháború politikai mérlege szükséges megvonásának tekinti. Ennek a tanácskozásnak az is fel­adata. hogy a jelen realitásai és az európai népek több év­százados tapasztalatai alap ión elképzelje és felvázolja a jö­vőt. Itt, Európában nem egyszer ékesítették magukat kétes ..babérokkal” az agresszorok. akiket azután elért a népek átka. Itt, Európában politikai doktrínává kiáltották ki a vi­láguralomra való törekvést, amely azután több állam csődjével ért véget, amelyek erőtartalékaifcat bűnös és embefgyűlölő célkitűzések el­érésére áldozták fel. Ezért érkezett el az ideje, hogy levonjuk a szükséges kollektív követKezteléseket a történelem tapasztalataiból. Es mi itt ezeket a következ­tetéseket annak tudatában vonjuk le. hogy fe1 elések va­gyunk az európai kontinens jövőjéért, mert ennek a kon­tinensnek békés viszonyok között kell léteznie és fejlőd­nie. Felelősek vág} unk a lövőét t Aligha tagadja bárki, hogv a tanácskozás eredménye va­lamennyi résztvevő állam ér­dekeinek gondosan kimért egyensúlyát tükrözi. Az ered­ményt tehát különös óvatos­sággal kell kezelni. Az európai értekezlet esz­méiének felvetésétől a tető­pontig — a csúcsszíntű befe­jezési — megtett nem köny- nvű út immár mögöttünk van. A Szovjetunió, amelv józanul értékeli az európai és a nem­zetközi politikai erők viszo­nyát és dinamikáiét. b;ztos benne, hogy az enyhülés és az egyenjogú együttműködés hatalmas áramlatai, amelvék az utóbbi években mindin­kább meghatározzák az euró­pai és a világpolitika alaku­lását. e tanácskozás és e ta­nácskozás eredményei révén újabb erőt és még nagyobb lendületet nyernek. Az okmány, amely aláírá­sunkra vár — a múlt ered­ményeit összegezve — tartal­mával a jövő felé fordul. Az elért megállapodások a leg­időszerűbb problémák széles skáláját ölelik fel: a békét, a biztonságot, és a különböző területeken való együttmű­ködést. A részvevő országok kö­zötti kapcsolatok sziláid ala" pót nyertek azokból az, alap­vető elvekből, amelyek meg­határozzák az államok közötti viszonyban követendő maga­tartás szabályait. Ezek a bé­kés egymás mellett élés el­vei, amelyekért olyan nagy meggyőződéssel és követke­zetességgel küzdött a szovjet állam megalapítója, Lenin és amelyekért ma is harcol a szovjet nép. Sokoldalú együttműködés A tanácskozás meghatároz­ta a kereskedelmi-gazdasági, a tudományos és műszaki te* röteten, a környezetvédelem területén, a kultúra ,és a mű­velődés terén kifejtendő együttműködés, az emberek, országok és szervezetek kö­zötti kapcsolatok irányait és konkrét formáit is. Az együttműködés lehető­ségei most olyan területekre is kiterjednek, amelyeken ez a hidegháború éveiben elkép­zelhetetlen volt. Ilyen pél­dául a béke és a népek kö­zötti barátság érdekeit szol­gáló széles körű kölcsönös tá­jékoztatás. Nem titok, hogy az infor­mációs eszközök a béke és a bizalom céljait szolgálhatják, de a viszálykodás mérgét is elhinthetik az egész világon, az országok és a népek kö­zött. Szeretnénk remélni, hogy a tanácskozás . eredmé­nyei a helyes irányt mutat­ják az e téren való együtt­működés számára is. Az értekezlet számos fon­tos megállapodást fogadott el, amelyek a politikai enyhülést katonai enyhüléssel egészítik Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az EBK zárószakaszán résztvevő magyar küldöttség vezetője csütörtökön délben látogatást lett Urho Kekkonennél, a Finn Köztársaság elnökénél. ki. Ez is minőségileg új foko­zat az államok közötti biza­lom megszilárdításában. A Szovjetunió következe­tes híve annak, hogy a ta­nácskozást követően a kato­nai enyhülés tovább fejlőd­jék. Az egyik elsőrendű fel­adat ezen a téren: megtalál­ni á lehetőséget a közép-eu­rópai haderőesökkentésre úgy, hogy ez senkinek se csorbít­sa a biztonságát. Vagy meg­fordítva: mindenkinek hasz­nára váljék. Érvényt a megállapodásuknak A tanácskozáson elért meg­állapodások sajátos politikai jelentősége és erkölcsi ereje abban foglalható össze, hogy ezeket a megállapodásokat a részvevő államok legfőbb ve­zetői erősítik meg aláírásuk­kal. A közös és legfontosabb feladatunk, hogy teljes ér­vényt szerezzünk ezeknek a megállapodásoknak Mi abból indulunk ki, hogy az értekezleten képviselt va­lamennyi ország megvalósít­ja az elért megállapodáso­kat. Ami a Szovjetuniót il­leti, az pontosan így fog el­járni. Nézetünk szerint az érte­kezlet summája az, hogy a nemzetközi enyhülés mind­inkább konkrét tartalommal telik meg. Az enyhülés kézzel foghatóvá tétele a lényege mindannak, ami a békét Eu­rópában valóban tartóssá, megingathatatlanná teheti. Ezzel összefüggésben .mi a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését, reális leszerelési eredmények elérését tesszük az első helyre. Nagyon fontos az államkö­zi kapcsolatok helyes és igaz­ságos elveinek meghirdetése. Nem kevésbé fontos az is. hogy ezek az elvek gyökeret verjenek a jelenlegi nemzet­közi kapcsolatokban, gya­korlattá és a nemzetközi élet olyan törvényévé váljanak, amelyet senki sem sérthet meg. A mi békepolitikánk er­re irányul, és azt újból ki- nyilvánítjuk erről a nagy te­kintélyű szónoki emelvény­ről. Természetesen a 33, euró­pai állam, az Egyesült Álla­mok és Kanada vezetőinek a történelemben példa nélkül álló találkozója kulcsfontos­ságú láncszemmé kell, hogy váljék az enyhülés, az euró­pai és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítása, a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés fejlesztésének folya­matában. Ahhoz azonban, hogy a né­peknek a mostani találkozó­val. a tanácskozás döntései­vel kapcsolatos reményei tel­jes mértékben valóra vál­hassanak, hogy azokat ne in­gassa meg az első zord szél­vihar. további közös erőfe­szítésekre, valamennyi részt­vevő államnak az enyhülés elmélyítését célzó minden­napos munkájára van szük­ség. A tanácskozás sikere csak azért vált lehetségessé, mert résztvevői lépésről lépésre egymás elébe mentek, és a gyakran nem kis nehézsége­ket leküzdve végül is képe­sek voltak kidolgozni az álta­lánosan elfogadott megálla­podásokat minden egyes meg­vitatott kérdésben. Ezek a megálla.podósok nem úgy jöttek létre, hogy a ta­nácskozás egyes résztvevői a többiekre erőszakolták néze­teiket, hanem minden véle­mény és érdek figyelembe­vételével és közös egyetér­tésben. Megalapozott kompromisszumok Ha itt kompromisszumok­ról lehet beszélni, akkor ezek megalapozott kompromisszu­mok, olyanok, amelyek a bé­ke, javát szolgálják, anélkül, hogy elmosnák az ideológiá­ban és a társadalmi rendsze­rekben tapasztalható különb­ségeket. Pontosabban, a részt­vevő államok közös politikai akarata jut kifejezésre abban a formában, amelyben ez a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének feltételei között ma elérhető. A tanácskozás munkájá­nak tapasztalatából fontos következtelések adódnak a jö­vőre nézve is. Ezek közül a legfőbb, ami a záródokumen­tumban is kifejeződik: sen­ki sem teheti meg. hogy ilyen, vagy olyan külpolitikai jelle­gű megfontolásokra támasz­kodva, megkísérelje előírni más népeknek, hogyan ala­kítsák ki belügyeiket. Min­den állam népének szuverén joga, hogy megoldja bel- ügyeit. kialakítsa belső tör­vényeit. Másfajta hozzáál­lás ingatag és veszélyes ta­laj a nemzetközi együttmű­ködés szempontjából; Az általunk aláírandó do­kumentum, az á'lamok széles körű. de pontos akció-plat­formja, amely egyoldalú, két­es sokoldalú alaoon évekre, sőt évtizedekre szólhat. Az eddigi eredmények azonban nem jelentenek hutárt. Ma ez a lehetőségek maximuma, holnap pedig kiindulópont á keil válnia a további előre­haladáshoz a tanácskozás ál­tal megnyitott irányokban. Az emberiségre jellemző a kezdeményezésekben és tet­tekben megnyilvánuló folya­matosságra való törekvés. Ez vonatkozik arra a nagy ügyre is. amelyhez most a Helsinki­ben képviselt 35 állam hozzá­kezd. Ez tükröződött abban, hogy kijelölték a további lépésekét az első európai biztonsági eS együttműködési értekezlet utáni időszakra, a konferencia feladatainak megoldására és továbbfejlesztésére. E rendkívül tekintélyes hallgatóság előtt szeretném ismételten hangsúlyozni a szovjet külpolitika egyik ál­landó vonását — a béke és a ' népek közötti barátság leni­ni politikáját, annak huma­nizmusát. A humanizmus esz- méi hatják át pártunk XXIV. kongresszusának határozatait, a békeprogramot, amelynek egyik pontja az európai érte­kezlet összehívásáról szól. Nagy megelégedéssel állapí­tom meg, hogy az európai bé­ke megszilárdításának fő problémáival kapcsolatban a tanácskozás által kidolgozott tételek a népek érdekeit, az emberek érdekeit szolgálják, függetlenül a foglalkozástól, a nemzetiségtől és a kortól: a munkásokét, a falusi dolgozó­két, az értelmiségiekét, vagyis minden egyes emberét és az egész emberiségét. A tételeket áthatja az ember tisztelete, az ember iránti gondoskodás, hogy békében éljen és biza­lommal tekinthessen a jövő­be. Az általunk elért megálla­podások kibővítik annak le­hetőségét, hogy a népek foko­zottabban befolyásolják az úgynevezett nagy politikát, ugyanakkor érintik a minden­napos problémákat is. Elő­mozdítják az ember éle! kö­rülményeinek javítását, a fog­lalkoztatottság biztosítását, a jobb művelődési feltételeket. Összefüggnek az egészségről való gondoskodással is. vagy­is röviden mindennel, ami az egyes embereket, családokat, a fiatalokat, és a különböző társadalmi csoportokat érinti. Azokhoz hasonlóan, akik erről a szónoki emelvényről beszéltek, az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezletet az összes részvevők közös sikereként értékelem, Az értekezlet eredményei hasznot ha Hhatnak Európa határain túl is. Mindenki nyert A hosszú tárgyalások ered­ményei olyanok. hogy nincs győztes és legyőzött, nyertes és vesztes. Ez a józan ész di­adala. Mindenki nyert: a ke­leti és a nyugati országok, a szocialista és a kapitalista ál­lamok, a szövetségeidben tö­mörültek, és a semlegesek, a kis és a nagy államok népei egyaránt. Mindenki nyert, akinek drága bolygónk béké­je és biztonsága. Meg vágyunk győződve ar­ról, hogy mindannak a sikeres megvalósítása, amiről itt megállapodtunk, nemcsak, hogy kedvező hatással lesz az európai népek életére, hanem fontos hozzájárulást jelent az a világbéke megszilárdításá­hoz is. Még egy gondolat, amelyet valószínűleg a jelenlevők kö^ zül sokan osztanak. A tanács­kozás a nemzetközi politika hasznos iskolájának bizonyult a résztvevő államok számára, különösen hasznosnak napja­inkban. amikor a pusztításra és megsemmisítésre hihetetlen eszközök állnak rendelkezés­re. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom