Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
Kdcflär Janos beszede • (Folytatás az 1. oldalról) humanitárius kérdések megoldására. A Magyar Nénközfcár- saság kész s-z, e kérdésekre vonatkozó ajánlások ■ elfoga- dssára is és az e téren fennálló kapcsol átok fejlesztésére. A magyar koimánv mea- eyőződése, hogy a békés egymás mellett ó:é6. a népek közeledése és barátsága feltételezi. egyben lehetővé is teszi az államok termékenv egvütt- müködését a tudományok, a közoktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén. A-/ egyetemes tudománynak, az emberiség javát szolgáló eevütt- működiéisne'k ragyogó, nyilvánvalóan mindnyájunknak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apolló íirhaió kiválóan véghezvitt közős programja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. Az egyetemes emberi kultúra kőzJkimccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk. Dante. Shakespeare. Möllere. Tolsztoj és más nagv írók. költők műveit nagy péidáinv- 6zá.mban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhetővé tesszük mindenki számára. 8 millió Uü'földi évente Mi hívei vagyunk az emberek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesztésének. az utazás, a viláeot- látás további kommvítésének. A Magyar Népköz társasáig- ban gyakorlatilag minden ember nyitott kaout talál, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszonylatában egyaránt jelentős kétoldalú turizmust bonyolítunk; A tízmilliós lélekszámú Magyarországra évente több mint 8 millió külföldi látogató érkezik. és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban biaonyít- ja, hogy híve a kulturális együttműködés. az információk. a személyi forgalom bővítésének. minden olyan ésszerű lépésnek, ami elősegíti a néoek és országok kölcsönös. jobb megismerését. E téren is csak akkor és úav lehet további, előrevezető lépéseket tennünk, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk a partnerországok szuverén jogait, törvényeit, amit érle- kez'etünk is elvár, az előttünk fekvő, közösen kidolgozott okmányunk is iaénvel minden résztvevő államtól. Kulturális együttműködés, az információk cseréje Kapcsán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk különböző ideológiájú pártokat, különböző politikai rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egymás ideológiáját vagy állami, politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót értsünk, összefogjunk és megállapodjunk azokban a közös tenn>valókban. amelyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és biztonság legyen, hogy az államok és oi-szágok hasznosan együttműködjenek a közös érdekű dolgokban népeink javára. Elnök elvtársi Tisztelt küldötteli! Nagy és nehéz utal tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani, harmadik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöttünk, harcolnunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nem ciafc hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetökke! meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Lezárul egy szabász Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát, és t gy új. jobb. békésebb világ korszak] elzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az értekezlet okmányával egyetért. küldöttségünk azt megbízatásának megfelelően aláírja. Egyetértünk azzal is. hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtett utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért. hogy. az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nemes céüai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket! LiOHVID BREZIHTEIf: Biztosítani keiI a békére i jogot Leonyid Brezsmyev. az SZKP KB főtitkára csütörtököm az európai biztonsági konferencián a következő beszédet mondta: Mint az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárósziaikaszának összes résztvevői érzékeljük ernnek az eseménynek különleges jellegét és politikai hoedere- jét. Meggyőződéssel állíthatom, hogy ugyanezt érzik milliók és milliók a tanácskozáson résztvevő országokban. sőt más országokban is. Velünk együtt mélységesen tudatában vannak annak, hogy mi is zajlik le ezekben a napokban a finn fővárosban. Mi a nyitja ennek az érdeklődésnek, amely a teremben jelenlevő magas rangú politikusok és államférfiak tanácskozása liánt megnyilvánul? Nagy várakozás a népekben A válasz nyilvánvalóan az. hogv a tanácskozás eredményeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilyenekre, a háború utáni idők közismert együttes szövetsé- gesi döntéseit követő időszakban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel. Az a nemjzedék, amely átélte a második világháború szörnyűségeit, különösen jól látja ennek a tanácskozásnak történelmi értelmét. A tanácskozás célkitűzései annak az európai nemzedékéhez és szívéhez is szólnák, amelv már a béke körülményei között nőtt fel és él, s ma jogosan úgy érzi, hogy ez másképp nem is lehetne. Rengeteg vér áztatta Európa földiét a két világháború alatt. A 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb politikai és állami vezetői azért gyűltek össze Helsinkiben, hogy közös erővel olyan kontinenssé változtassák Európát, amelv mindörökre megszabadul a háború, s a megrázkódtatásoktól. A békére való jogot biztosítani kell Európa valameunvi népe számára. Természetesen amellett vagyunk, hogy ugyanezt a jogot biztosítsuk földünk valamennyi népe számára. Európa, amely számos nagyszerű nemzeti kultúra hazája, a világcivilizáció egyik kiemelkedő hegycsúcsa. képes rá, hogy példát mutasson a tartós békéin alapuló államközi kapcsolatok felépítésére. A Szovjetunió a tanácskozás eredményeit nem egyszerűen a második világháború politikai mérlege szükséges megvonásának tekinti. Ennek a tanácskozásnak az is feladata. hogy a jelen realitásai és az európai népek több évszázados tapasztalatai alap ión elképzelje és felvázolja a jövőt. Itt, Európában nem egyszer ékesítették magukat kétes ..babérokkal” az agresszorok. akiket azután elért a népek átka. Itt, Európában politikai doktrínává kiáltották ki a világuralomra való törekvést, amely azután több állam csődjével ért véget, amelyek erőtartalékaifcat bűnös és embefgyűlölő célkitűzések elérésére áldozták fel. Ezért érkezett el az ideje, hogy levonjuk a szükséges kollektív követKezteléseket a történelem tapasztalataiból. Es mi itt ezeket a következtetéseket annak tudatában vonjuk le. hogy fe1 elések vagyunk az európai kontinens jövőjéért, mert ennek a kontinensnek békés viszonyok között kell léteznie és fejlődnie. Felelősek vág} unk a lövőét t Aligha tagadja bárki, hogv a tanácskozás eredménye valamennyi résztvevő állam érdekeinek gondosan kimért egyensúlyát tükrözi. Az eredményt tehát különös óvatossággal kell kezelni. Az európai értekezlet eszméiének felvetésétől a tetőpontig — a csúcsszíntű befejezési — megtett nem köny- nvű út immár mögöttünk van. A Szovjetunió, amelv józanul értékeli az európai és a nemzetközi politikai erők viszonyát és dinamikáiét. b;ztos benne, hogy az enyhülés és az egyenjogú együttműködés hatalmas áramlatai, amelvék az utóbbi években mindinkább meghatározzák az európai és a világpolitika alakulását. e tanácskozás és e tanácskozás eredményei révén újabb erőt és még nagyobb lendületet nyernek. Az okmány, amely aláírásunkra vár — a múlt eredményeit összegezve — tartalmával a jövő felé fordul. Az elért megállapodások a legidőszerűbb problémák széles skáláját ölelik fel: a békét, a biztonságot, és a különböző területeken való együttműködést. A részvevő országok közötti kapcsolatok sziláid ala" pót nyertek azokból az, alapvető elvekből, amelyek meghatározzák az államok közötti viszonyban követendő magatartás szabályait. Ezek a békés egymás mellett élés elvei, amelyekért olyan nagy meggyőződéssel és következetességgel küzdött a szovjet állam megalapítója, Lenin és amelyekért ma is harcol a szovjet nép. Sokoldalú együttműködés A tanácskozás meghatározta a kereskedelmi-gazdasági, a tudományos és műszaki te* röteten, a környezetvédelem területén, a kultúra ,és a művelődés terén kifejtendő együttműködés, az emberek, országok és szervezetek közötti kapcsolatok irányait és konkrét formáit is. Az együttműködés lehetőségei most olyan területekre is kiterjednek, amelyeken ez a hidegháború éveiben elképzelhetetlen volt. Ilyen például a béke és a népek közötti barátság érdekeit szolgáló széles körű kölcsönös tájékoztatás. Nem titok, hogy az információs eszközök a béke és a bizalom céljait szolgálhatják, de a viszálykodás mérgét is elhinthetik az egész világon, az országok és a népek között. Szeretnénk remélni, hogy a tanácskozás . eredményei a helyes irányt mutatják az e téren való együttműködés számára is. Az értekezlet számos fontos megállapodást fogadott el, amelyek a politikai enyhülést katonai enyhüléssel egészítik Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az EBK zárószakaszán résztvevő magyar küldöttség vezetője csütörtökön délben látogatást lett Urho Kekkonennél, a Finn Köztársaság elnökénél. ki. Ez is minőségileg új fokozat az államok közötti bizalom megszilárdításában. A Szovjetunió következetes híve annak, hogy a tanácskozást követően a katonai enyhülés tovább fejlődjék. Az egyik elsőrendű feladat ezen a téren: megtalálni á lehetőséget a közép-európai haderőesökkentésre úgy, hogy ez senkinek se csorbítsa a biztonságát. Vagy megfordítva: mindenkinek hasznára váljék. Érvényt a megállapodásuknak A tanácskozáson elért megállapodások sajátos politikai jelentősége és erkölcsi ereje abban foglalható össze, hogy ezeket a megállapodásokat a részvevő államok legfőbb vezetői erősítik meg aláírásukkal. A közös és legfontosabb feladatunk, hogy teljes érvényt szerezzünk ezeknek a megállapodásoknak Mi abból indulunk ki, hogy az értekezleten képviselt valamennyi ország megvalósítja az elért megállapodásokat. Ami a Szovjetuniót illeti, az pontosan így fog eljárni. Nézetünk szerint az értekezlet summája az, hogy a nemzetközi enyhülés mindinkább konkrét tartalommal telik meg. Az enyhülés kézzel foghatóvá tétele a lényege mindannak, ami a békét Európában valóban tartóssá, megingathatatlanná teheti. Ezzel összefüggésben .mi a fegyverkezési hajsza megszüntetését, reális leszerelési eredmények elérését tesszük az első helyre. Nagyon fontos az államközi kapcsolatok helyes és igazságos elveinek meghirdetése. Nem kevésbé fontos az is. hogy ezek az elvek gyökeret verjenek a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban, gyakorlattá és a nemzetközi élet olyan törvényévé váljanak, amelyet senki sem sérthet meg. A mi békepolitikánk erre irányul, és azt újból ki- nyilvánítjuk erről a nagy tekintélyű szónoki emelvényről. Természetesen a 33, európai állam, az Egyesült Államok és Kanada vezetőinek a történelemben példa nélkül álló találkozója kulcsfontosságú láncszemmé kell, hogy váljék az enyhülés, az európai és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének folyamatában. Ahhoz azonban, hogy a népeknek a mostani találkozóval. a tanácskozás döntéseivel kapcsolatos reményei teljes mértékben valóra válhassanak, hogy azokat ne ingassa meg az első zord szélvihar. további közös erőfeszítésekre, valamennyi résztvevő államnak az enyhülés elmélyítését célzó mindennapos munkájára van szükség. A tanácskozás sikere csak azért vált lehetségessé, mert résztvevői lépésről lépésre egymás elébe mentek, és a gyakran nem kis nehézségeket leküzdve végül is képesek voltak kidolgozni az általánosan elfogadott megállapodásokat minden egyes megvitatott kérdésben. Ezek a megálla.podósok nem úgy jöttek létre, hogy a tanácskozás egyes résztvevői a többiekre erőszakolták nézeteiket, hanem minden vélemény és érdek figyelembevételével és közös egyetértésben. Megalapozott kompromisszumok Ha itt kompromisszumokról lehet beszélni, akkor ezek megalapozott kompromisszumok, olyanok, amelyek a béke, javát szolgálják, anélkül, hogy elmosnák az ideológiában és a társadalmi rendszerekben tapasztalható különbségeket. Pontosabban, a résztvevő államok közös politikai akarata jut kifejezésre abban a formában, amelyben ez a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének feltételei között ma elérhető. A tanácskozás munkájának tapasztalatából fontos következtelések adódnak a jövőre nézve is. Ezek közül a legfőbb, ami a záródokumentumban is kifejeződik: senki sem teheti meg. hogy ilyen, vagy olyan külpolitikai jellegű megfontolásokra támaszkodva, megkísérelje előírni más népeknek, hogyan alakítsák ki belügyeiket. Minden állam népének szuverén joga, hogy megoldja bel- ügyeit. kialakítsa belső törvényeit. Másfajta hozzáállás ingatag és veszélyes talaj a nemzetközi együttműködés szempontjából; Az általunk aláírandó dokumentum, az á'lamok széles körű. de pontos akció-platformja, amely egyoldalú, kétes sokoldalú alaoon évekre, sőt évtizedekre szólhat. Az eddigi eredmények azonban nem jelentenek hutárt. Ma ez a lehetőségek maximuma, holnap pedig kiindulópont á keil válnia a további előrehaladáshoz a tanácskozás által megnyitott irányokban. Az emberiségre jellemző a kezdeményezésekben és tettekben megnyilvánuló folyamatosságra való törekvés. Ez vonatkozik arra a nagy ügyre is. amelyhez most a Helsinkiben képviselt 35 állam hozzákezd. Ez tükröződött abban, hogy kijelölték a további lépésekét az első európai biztonsági eS együttműködési értekezlet utáni időszakra, a konferencia feladatainak megoldására és továbbfejlesztésére. E rendkívül tekintélyes hallgatóság előtt szeretném ismételten hangsúlyozni a szovjet külpolitika egyik állandó vonását — a béke és a ' népek közötti barátság lenini politikáját, annak humanizmusát. A humanizmus esz- méi hatják át pártunk XXIV. kongresszusának határozatait, a békeprogramot, amelynek egyik pontja az európai értekezlet összehívásáról szól. Nagy megelégedéssel állapítom meg, hogy az európai béke megszilárdításának fő problémáival kapcsolatban a tanácskozás által kidolgozott tételek a népek érdekeit, az emberek érdekeit szolgálják, függetlenül a foglalkozástól, a nemzetiségtől és a kortól: a munkásokét, a falusi dolgozókét, az értelmiségiekét, vagyis minden egyes emberét és az egész emberiségét. A tételeket áthatja az ember tisztelete, az ember iránti gondoskodás, hogy békében éljen és bizalommal tekinthessen a jövőbe. Az általunk elért megállapodások kibővítik annak lehetőségét, hogy a népek fokozottabban befolyásolják az úgynevezett nagy politikát, ugyanakkor érintik a mindennapos problémákat is. Előmozdítják az ember éle! körülményeinek javítását, a foglalkoztatottság biztosítását, a jobb művelődési feltételeket. Összefüggnek az egészségről való gondoskodással is. vagyis röviden mindennel, ami az egyes embereket, családokat, a fiatalokat, és a különböző társadalmi csoportokat érinti. Azokhoz hasonlóan, akik erről a szónoki emelvényről beszéltek, az európai biztonsági és együttműködési értekezletet az összes részvevők közös sikereként értékelem, Az értekezlet eredményei hasznot ha Hhatnak Európa határain túl is. Mindenki nyert A hosszú tárgyalások eredményei olyanok. hogy nincs győztes és legyőzött, nyertes és vesztes. Ez a józan ész diadala. Mindenki nyert: a keleti és a nyugati országok, a szocialista és a kapitalista államok, a szövetségeidben tömörültek, és a semlegesek, a kis és a nagy államok népei egyaránt. Mindenki nyert, akinek drága bolygónk békéje és biztonsága. Meg vágyunk győződve arról, hogy mindannak a sikeres megvalósítása, amiről itt megállapodtunk, nemcsak, hogy kedvező hatással lesz az európai népek életére, hanem fontos hozzájárulást jelent az a világbéke megszilárdításához is. Még egy gondolat, amelyet valószínűleg a jelenlevők kö^ zül sokan osztanak. A tanácskozás a nemzetközi politika hasznos iskolájának bizonyult a résztvevő államok számára, különösen hasznosnak napjainkban. amikor a pusztításra és megsemmisítésre hihetetlen eszközök állnak rendelkezésre. (Folytatás a 3. oldalon)