Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám

9 Az égerlápon Balassagyarmat alatt Táborban a természetvédők Mit fogyasztunk Bioggycm fogyasztunk? Munkában a táborlakók Természetvédő fiatalok or­szágos találkozója volt a ba­lassagyarmati égerláp. Tábort vertek és ott, éltek sátorban, -miközben dolgoztak, hogy a termés zet véde lm i tér ü 1 et e t ápolják, .az élővilágát megfi­gyeljék. a madarakat megje­löljék. Csapó' Miklós, a tábor vezetője balassagyarmati. Nagy Lóránt, a hivatásos vadász, Somogy megyei. Negyedi Vil­mos és Féderer Sándor közép­iskolai tanulók, Szolnok me­gyeiek. Periaky. László orvos­tanhallgató, budapesti. Az or­szág különböző részéből ér­keztek Balassagyarmat ala a lápra, de egységesek voltak: a lápot, mint értékes tern:é szetvédelmi területet rendben kell tartani. Dolgoztak a tábor lakói fá­radhatatlanul. Elzárták, a te­rületről a vizet levezető csa­tornát, hogy ott sértetlen ma­radjon az élet. Elhelyezték a táblákat, amelyek hirdetik, hogy védett a terület. Feltár­ták a mocsár madárvilágát. Számtalan szárnyasra gyűrűt tettek, hogy követhető legyen útjuk. A megfigyeléseik so­rán új, azon a vidéken eddig ismeretlen madárfájtákat fe­deztek fel. És a természetvé­dők mindezt a munkát a fel­fedezés örömével, társadalmi munkában végezték. Tele vannak tervekkel a természetbúvárok. Pusztítani a ragadozókat. Odútelepeket lé­tesíteni a hasznos madárfa­jok elszaporítására. Mindent amit tettek, hasznos, nagyon szép, mert munkájukkal iga­zolják: a-fiatalok körében is ott vannak a természetet sze­retők, azért áldozatot hozni tudók. A tábor a közelmúltban zár­ta be kapuit. A fiatalok nem pihennek. A tapasztalataikat rendszerezik. Ezek viszont máris sokat mondanak. A víz- szintcsökkentés következté­ben az értékes mocsári nö­vénytársulások nagy területe­ken e«>usztultak. Ez a körül­mény kedvezőtlenül hat ki a madárvilág összetételének alakulására. Nem találnak kedvező életfeltételeket ma­guk számára a gúvatok, a sár­szalonkák, a vadkacsák. Csak elvétve találtak ezekből a szárnyasokból. A lelkes fia­talok az eredeti állapotokat kívánják visszaállítani a lá­pon. örömet jelentett számuk­ra viszont az, hogy a védett terület belsejében eredmé­nyesen szaporodtak a gémfé­lék. a vadkacsák. Ezek a lelkes természetbú­várok minden támogatást megérdemelnek. Munkájukra érdemes odafigyelni... — B — A lakosság jövedelme 1970- ben 155.1 milliárd. 1974-ben 221,5 milliárd forint volt. A növekvő bevétel Nk>k,oza t osa n átalakítja a fogyasztás szer- kezétét. S mivel a fogyasztás az életmód része, ahogv utób­bi, úgv előbbi is folytonosan változik. ELENGEDHETETLEN ALAP Életünk kiteljesedéséhez szükségszerű alap a n-övekvő anyagi jólét. Ez azonban ko­rántsem igazolja azokat, akik körül táncolják a Dresztízs- fogvaszbás bálvánvait. s el­lentmond azoknak is. akik a szegénység szépségét prédikál­ják. Ugyanis: nemcsak anya­gi, pénzzel megváltható java­kat fogyasztunk. A puszta, anvagiak senkit nem tesznek többé, értékesebb em,bérré. örvendetes például, hogv pénzben uevan többet. de összes kiadásainkat nézve, arányaiban kevesebbet köl­tünk élelmiszerekre, dohány­árura. italra, mint öt. s még inkább tíz esztendeje. A mun­kás, alkalmazotti háztartások­ban 1970-ben havi 599 forint ilven kiadós jutott átlagosan egv főre. 1974-ben 722. ám ez a summa az összkiadás 37.9 százalékát tette ki csupán, míg előbbi még 41,8 száza­lékra rúgott. Ebből azonban hiba lenne arra következtet­ni. hogy -minden rendben van élelmiszer-fogyasztásunk kö­rül. , A SZOKÁS HATALMA Belenyugodhatunk abba. hogy miközben változatlan mennyiségű zsiradékot juttat szervezetébe a munkás és al­kalmazotti család tagia. öt esztendő alatt pusztán 11 de­kával növelte zöldségfogvasz- tását? Gyümölcsből pedig ke­vesebbet eszik, mint . fél év­tizeddel ezelőtt...! A paraszti háztartásokban előbbiekkel meigeevező a h elv zet. azzal a különbséggel, hogv ott emel­kedett az elfogyasztott zsira­dékok mennyisége. Azaz. fo­gyasztási szokásainkat sok mindenben uralma alatt tart­ja még a hagyomány. * Miközben te'emeseh gyara­podtak a jövedelmek, a ru­ha,zkodásra költött Összeg, egy főre számítva a munkás, al­kalmazotti háztartásokban, öt esztendő alatt mindössze 56 forinttal emelkedett. Az ál­lam sokféle módon és esz­közzel tudatosan befolvásolia a fogyasztási szerkezetet. Ám. ettől még az esvén nem biz­tos, hogv arra költi forintjait, amire kívánatos, helves len­ne. Hiszen kedvező, hogv ma hazánkban egy lakos annvi húst fogyaszt, mint egy hol­land. s lóval többet, -mint egy olasz — a hazai húsfo­gyasztás 1974-ben 66.4 kg. volt, kétszer annyi, mint az 1934—1938. közötti évek átla­ga —. de annak korántsem örvendhetünk, hogy az alko­holfogyasztásban nemzetkö­zi élvonalban állunk. NEM EGYÉRTELMŰ A HATÁS . Bár még mindig a kelleté­nél több kalóriát veszünk ma­gunkhoz. már növekszik az egészségesebb élelmiszerek aránya táplálkozásunkban, s emelkedik a tartós fosvas.ztá-_ si cikkekre, lakásfelszere'ésre' kiadott forintok részesedése. Természetes. hog*v az állam — az össztársadalmi érdekek képvisel etébph — bizonyos területeken beleavatkozik - a fogyasztásba. preferenciákat 'alkalmaz. ösztönöz. illetve visszatart azzal, hogy vala­mit „olcsón”, mást pedig ..drágán” hoznak forgalomba. Miért a két jelzőnél a macs­kák örmök ? Azért, mert e ter­més,ztes állami befolyásolás­nak eredményei viszonylago­sak. nem mindenkor sikerül az ésszerűség, célszerűség, és a gazdaságosság egvséffét megteremteni. Elég itt arra utalni, hogy a fogyasztásban nasv szerepet játszó, társa­dalmi juttatásoknak sem egy­értelmű a hatása, akár az ártámogatás,okát, akár az üzemi étkeziési hozzájárulást nézzük. FOGYASZTHATNÁNK OKOSABBAN Jóval ) töbipet fogyasztunk, mint öt1, vagy tíz esztendeje, ám a mennyiségi növekedés­nél lassabban változnak a minőségi jellemzők. Azaz. fo­gyaszthatnánk olcsóbban is. ha a tudati igazodás meg­gyorsulna. Túljutottunk azon. hogy Pusztán alapvető szükségle­teinket elégíthessük ki. s né­mi bizonytalankodás után az állami intézkedések mind tu­datosabban befolyásolják a fogyasztást. annak szerkeze­tét. A Párt XI. kongresszusa nemcsak azt mondta ki. hosv az ötödik 5 éves tervben az egv főre számított reáljövedelem 23—25 százalékkal emelked­jék. hanem azt is. hogv ter­melés és fogyasztás kölcsön­hatását ésszerűbben kell ér­vényesíteni. Továbbra sem válik mellékessé, mit. meny­nyit fogyasztunk, de most már. velük azonos sorba ke­rül az, hogy hogyan? A szo­cialista életmód formálódását is meggyorsítja az a társa­dalmi méretű válasz, melyet a következő évtizedekben e hogyanra a gyakorlatban adunk. Mészáros Ottó Paloták az út mentén Szécsény felé haladva Sál- amilyen a szomszédnak van. vetni? Módosítani? Meggyőz- gótarjánból, kétszintes, palo- Mire felépül, addigra leköl- ni? Amit egyedül el tudunk táknak is beillő házak az út töznek az alsó szintre, s az érni az, hogy a falu képébe mentén. Legtöbbje garázzsal, egyhetven magas pincében fő- beillő házak épüljenek. A fa- pincével készült. A pincék- zik a disznónak az ételt, ott lu képiének kialakulásához bői később lakrész lett, s a olvasnak, esznek, mosakod- pedig rengeteg idő szüksé- második emelet megmaradt nak. Ott, mélyen élik le az ges. Ugyanígy a szemléletek tisztán, a vendégeknek, a életüket. változásához is. Hogy meny­majdan megnősülni szándé- — Mit tehet egy községi nyíre ragaszkodnak a régi­kozó fiúnak, férjhez készülő építési előadó a szemléletvál- hez, saját kis elfogadott né­toztatásban? zeteikhez, álláspontjukhoz, — Sajnos, nem sokat. Any- arra csak egy példa: Ügyes, nyira leegyszerűsödött azépí- korszerű, jól felszerelt gyógy­tési engedély kérése, a tér- szertárt építünk. Hamarosan vek elfogadása, hogy sokan készen lesz. "Már hallottam lőszövetkezetben nyári idő- mikor bejönnek, az eiső sza- olyan megjegyzést, hogy szakban tíz-tizenkét órát is vük: „délután bejönnék az miért nem lesz magasabb, Foly- engedélyért!” A kész elkép- mert így olyan, mint egy is- zeléseket lehetetlenség meg- tálló, minek fogtunk i hozzá. lánynak. A kép falun, községekben nem ritka. Gürcölnek, haj’ tónak falusi emberek, Va­jon megéri? Sokan a terme­ledolgoznak. S aztán? tatódik otthon a munka. magánház körül egyébként is változtatni. De nem is kel- Elszomorodik az ember, de mindig akad dolog. Különö­sen, ha még kész sincs. Ezek az emberek azoic közül a lene megváltoztatni őket, ha mit tehet? Ha egységesen ki reálisak lennének, ha a ház tudnánk alakítani az út men- elkészültekor élveznék' an- tén a járdát, már haladás munkára termettek közül va- nak nagyszerűségét, kihasz- lenne. lók, akik végighajíják az életüket anélkül, hogy mun­kájuk eredményét, élvezzék. Szép nagy porta. Még kö­rüljárni is időbe teil*. Hátul az udvarban mögötte fészer. — Népszámláláskor, mikor erre jártunk — mondja So­moskői László, a karancslap' újtői tanács építési előadója —, kopogtattunk a nagy ház ajtaján. Senki nem nyitott ajtót. Na, majd talán hátul! — bizakodtunk. Addig keres­gettük a ház lakóit, míg kinn, egy füstölgő valamiben, a fé­szerben rájuk akadtunk. Ez a fészer is ólhoz hasonlított inkább, mint műhelyhez. . Az építési engedélyekről, szokásokról, a kétszintes há- 'zakról, s azok lakóiról szélgettünk. — Akinek nincs lakása, az nem tud 300 ezer forintot ki­fizetni egy-egv ilyen palo­táiért. Ezek az emberek, a ke­vesebb pénzzel rendelkezők vásárolják a’ típusiakások terveit. Nagyon változato­sak, csinos kinézetűek ezek az épületek, csak sokan ide. génkebnek tőlük. Miéri? Azért, mert az építők zöme túl sze- lelne tenni a másikon. Több lépcsőt, maga-abb. őrületet, több szobát, fénvesebb, na­náinak, laknák a tágas, he­lyiségeket! Mert minek a ííosszú grádics, ha mire el­készül, megöregszik a tulaj­donos. Ahogy fogynak az nyárikonyha, évek, úgy fogy az erő is, ami a lépcsők . megmászásához kell. Sokszor végignézek egy- fegy ilyen harminc fokból ál­ló lépcsősoron, s mór elfá­rad a szemem. — Miből épülnek a palo- ták? — Nagy részük kölcsön nél­kül. Itt az emberek szeretnek dolgozni. Túlzottan is. Haj­szolják magukat, látástól-va- kulásig. Két kézen meg le­het számolni, h»>y a főút mentén hányán laknak mind a két szinten. Mégis megéri. Nekik. De meddig? Hányán be- sejtik már az indulásnál is, hogy nem lesz pénzük, ere­jük a befejezéshez. Mégis be­lefognak. — Tapasztalható-e szem­léletváltozás, fejlődés? — Nagyon lassan. A kis ügyes lakásról lebeszélik 'a szülők a gyerekeket. A fia­talokat is formálja a környe* zet. Ha otthonról még támo­gatást is kapnak, senki sem beszéli le őket róla. Ritka még a fiatalok közölt is, aki építeni szeretne, s eljön ta­nácsot kérni. Kész tervek­— bi — Megjelent az Autósélet Megjelent a Magyar Autó­klub havi lapja, a7. Autósélet júliusi száma. A számos ér­dekes írás közül is érdeklő­désre tarthat számot az egvik interjú, melyet Csűri István­nal. a MERKUR vezérigazga­tójával készítettek. Ebben el­mondotta. hogy a várva várt kis Polski Fiat személygép­kocsik szállítása az év utol­só harmadában kezdődik, egyelőre kis mennyiségben. Az import iövőre lesz szá­mottevő, Valószínűleg az őszi hónapokban kezdik meg a rendelésfelvételt. A Wartbur­gok 'és Trabant Combik ren­delési zárlata várhatólag az év utolsó harmadában felol­dódik. Biztonságosabb a fehér botnál Kiállta a kísérletek próbá­ját és megkezdték annak az ultrahanggal működő vakve­zető szemüvegnek a sorozat­gyártását, amelyet egy angol tudós konstruált. A speciá­lis szemüvegkeret középső ré­szén három adó-vevő helyez­kedik el. Ezek sugározzák ki rövid időközökben az ultra­hang-impulzusokat, illetve fogják fel a visszaérkező jele­ket. A sugárnyaláb 60 fokos sugárkúpban kb. hat méter távolságon belül „tapogatja le” a környező tárgyakat, majd a visszaverődő hallha­tatlan hangok erősítő készü­lékben alakulnak át megfe­lelő magasságú „dallamos” hangokká. A jobb és a bal Hivatása gondozónő gyobb luxusa hazat, mint kel, álmokkal allnuk elő. Ne. / Foglalkozás? Nekünk, gon­dozónőknek e szó sérti a fü­lünket.' Miért? Mert gzívvel­szobákban, társalgóval, für­dőszobával, teakonyhával. A munkaidő-csökkentése beve­lélekkel igyekszünk feiada- zetése óta szabadnapjaink szá tunkat ellátni: gyermekeket gondozunk! Olyan gyerme­keket, akikkel szüleik nem tudnak vagy nem akarnak törődni. Számukra mi je­lentjük az anyát, az otthont, s a' többi gyermekkel együtt a családot is, melyek nélkül harmonikus felnőtté nem vál­hat az ember. Anyjuk helyett mi, örülünk egy-egy gyermek mosolyá­nak, első szavának, első bi­zonytalan lépésének. Mr vesz- szük ölbe. ha valami sérelem érte, mi aggódunk, ha 'lázas, mj jelentjük számára a biz­tonságot. Mi — csak nagyon keve-| sen! A megyei csecsemőotthon 170 elhagyott apróság számá­ra épült Balassagvarma’ton. Ü ■ korszerű, modern épület. A gondozónőknek bentlakást a nyílik lehetőség, háromágyas dósukhoz. ma havonta kettővel kedett. A gondozónők életkora 20 év. Minden, ami anyagiakban nyújtható. Csak egy hiányzik: aki vállalná az anya szere­pét! Olyart 18 életévüket be­emel- töltött, szakképzet vagy szak­állas- képzetlen gondozónőkre len­ne szükség, aki gondoskod­Az épület igyekszik otthont na, szeretetek védelmet, biz­adni a csecsemőknek. Cso­portonként 8 gyermeknek nap­pali háló- és fürdőszoba «iá rendelkezésre, valamint kert. zuhanyozó. De mindezek az adottságok csak akkor jelen­tenek otthont, ha lakókkal né­pesülnek be a helyiségek, aki­ket szeretetteljes. meghitt légkör vesz körül. Jelenleg csak 65 gyermekről gondos­kodunk. Pedig ennél sokkal többen szorulnak rá a megyé­ben. Számos egészséges gyer­mek fekszik még kórházak­ban, akiket szüleik nem visz­nek haza! ök sokszor fáj­dalmas beavatkozással, gyógy­szerben ' kapják meg a vita­mint. holott nálunk minden feltétel biztosítva van a ter­mészetes és optimális fcjlö­tonságot nyújtana a csecse­mőknek. A szakképzetlenek munka mellett oklevelet sze­rezhetnek. Talán az egyik legszebb hi­vatás gondját viselni azok­nak, akiknek a gondozónőn kívül senkijük nincs. Hogy nincs elegendő gondozónőnk, az talán azon is múlik, hogy a megye fiataljai nem igen tudják: Balassagyarmaton ió feltételek között nyílna lehe­tőségük ennek a hivatásnak betöltésére. Sírkő Jolán osztályvezető gondozónő Balassagyarmat, fül számára a szemüvegkeret szárába épített kis műanyag csövecskék közvetítik a szte- reohang két összetevőjét, így a vakvezető készülék térbeli tájékozódást tesz lehetővé. A tárgyak távolsága a hangmagasságból állapítható meg. A távolabbi — de még hat méteren belüli — tár­gyakról visszaverődő ultra­hangokat magas hangként ér­zékeli a vak ember. Amint közeledik a tárgyhoz, egyre mélyül a hangjelzés. A visz- szaverő felületek minősége is befolyásolja a hangjeleket (pl. más hangot ad az utca aszfaltburkolata, mint a fű< vei borított felület), A kör­nyezetről visszaverődő ultra­hangokból meglehetősen ösz- szetett hangkép alakul ki, s ebben a „hangbirodalomban” csak kb. 20 órai gyakorlás után tud kiigazodni a világ­talan személy. A/vakvezető szemüveg haj­lékony kábellel csatlakozik a könnyű, zsebben elhelyez­hető kisméretű erősítő ” és átalakító egységhez. j NÓGRAD - 1975. július 25., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom