Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

■ Vélemények a nyári egyesemről „JÓL ÉREZTÜK MAGUN­KAT. Nem báimtuk meg, hogy eljöttünk.” •?— Ilyen és ehhez, hasonló véleményeket hallot­tunk az első Salgótarjáni nva- ri egyetem záróünnepségén a resziVevok tuikiyumo tooúae- gétől. Menet közben nem volt ilyen egyértelmű a vélekedés, jo néhány an elégedetienKed­tek, bosszankodtak egy-egy vá­ratlanul felbukkanó szervezé­si mulasztáson. A végére azon­ban úgy látszik, ezek az ele­ged« tienkedök is megbékéltek, s beiláiák, hogy kezdő, csecse­mőkorban levő egyetemei nem lehet á sokéves tapasztalattal es hagyom lány okká 1 reiiaai­kezö kurzusok mércéjével merni. Természetesen a hiá­nyosságok maradnak, amelye­ket. kell javítani, s az ese­ményt minden szempontból a már olajozottan, simán műkö­dő nyári egyetemek színvo­nalára emelni. Ehhez — az akarat mellett — minden adottságunk és le- helőségün.k megvan. A salgótarjáni ifjúságpoliti­kai nyári egyetemnek több mint félszáz hallgatója volt, közülük négyen a szomszédos Csehszlovákiából, ketten Svájcból érkeztek. A magyar résztvevők mellett kíváncsiak voltunk az ő véleményükre is. — Milyen benyomásokat sze­reztek az itt töltött tíz nap alatt? — kérdeztük Dagmar Zelemoyót, a besztercebányai Csehszlovák—Szovjet Barát­ság Házának munkatársát és Erika Podripnát, a szocialis­ta ifjúsági szövetség Közép- Szlovákiában működő kulturá­lis bizottságának elnökét. — Nálunk nem rendeznek nyári egyetemeket — mondja Zelemová —, s ezért nagyon nagy érdeklődéssel és várako­zással jöttünk Salgótarján­ba. Mind a négyen olyan munkakörben doLgozunk, ahol i:f j úságpoli tálka i kérdésekkel, az ifjúság nevelésével foglal­kozunk. Tehát rendkívül jó és hasznos, fia megismerke­dünk egy baráti szocialista ois-zág ifjúságpolitikai gyakor­latával. \ Erika P.odLipná, aki a tol­mács szerepét is vállalta, így vélekedik: — Nagyon jó át­tekintést kaptunk a magyar fiatalok helyzetére, életere vonatkozóan. Most már kellő ismeretekkel rendelkezünk ah­hoz, hogy valamiféle össze­vetést készítsünk a két ország között. Ügy érzem, elég sok a közös ideológiai, nevelési probléma, amelyek megoldá­sában együtt dolgozhatunk. Engem személy szerint főkép­pen a munkásfiatalság hely­zete érdekel, ezen belül is c.z amatőr művészethez való vi­szonyulásuk, kapcsolatuk. Mi az utóbbi években sokat el­értünk ezen a területen. Töb­ben kapcsolódnak be az ama­tőr mozgalomba, emelkedett a tartalmi, művészi színvo­nal. Az egyetemen egyébként azt hiányoltam elsősorban, hogy egyetlen előadást se,m hallottunk erről. BARBARA GIROD és Heidi Stöckli, a két örökké mosoly­gó svájci kislány a thuni ta­nárképző főiskola negyedik­ével, végzős hallgatói. Barba­ra a beszédesebb, a kérdések­re ő válaszol. — Magyarországi rútjuknak mik voltak az indítékai? — Nyugat-Európában sok­felé jártunk ismerjük. Mar régóta kíváncsiak voltunk egy szocialista országra is; mit csinálnak ott a fiatalok, ho­gyan élnek? — És milyennek találják? — Sokban hasonlít a miénk­hez, bár a nyelvi korlátok mi­att kevesebb dolgot ismer­tünk meg. Mégis annak örü­lünk a legjobban, hogy itt jár­hattunk és személyesen, nem a könyvekből, mint eddig, láthattuk a fiatalok életét. — Miért? Talán olvasták már a magyar fiatalokról? — Elég sokat. Intézetünk UNESCO-iskola, s az UNESCO segített, hogy Magyarországra jöjjünk. Adtak könyveket is, amelyek a magyar fiatalok helyzetével, munkájukkal, mű­velődésükkel és szórakozásuk­kal foglalkoztak. * Észrevételeiről, benyomá­sairól faggattunk egy nógrádit is. Pintér Nándor pásztói KlSZ-pártösszekötő tanárt. — Érdemes volt eljönni. Ami nekem különösen tet­szett, az a nyílt, őszinte hang, amely jellemezte az előadá­sok többségét. Nem színezték a valóság képét. Ilyen őszin­te beszélgetéseket, mondha­tom, régen hallottam. Tet­szett még az is, hogy a hall­gatók az ország legkülönbö­zőbb részéből, a legkülönbö­zőbb munkaterületekről ér­keztek, s így minél több hely­re vihetik el az itt látottakat, hallottakat. Az e«ti baráti be­szélgetéseken is sok tapaszta­latot szereztünk egymástól. Ekkor szóba kerültek az egye­tem hiányosságai is, például az, hogy kevés volt az olyan előadás, amely a problémák felvázolása mellett a kijavítá­sukra tett, vagy teendő törek­vésekről. lehetőségekről is tá­jékoztatott volna. Mindenki furcsállotta, hogy a K.ISZ- apparátusban dolgozók nem érdeklődtek az előadások iránt, pedig itt aztán tényleg az if­júságról, az ifjúságpolitikáról volt szó. Kocsis Illés szakközépisko­la! igazgatóhelyettes Makón. Jövőre vonatkozó javaslata: — Az előadók a ténymegál­lapítás mellett prognózist is adjanak. próbálják meg a megoldás útját elemezni. Az elmélet mellett több segít­séget adjanak a gyakorlati munkához. AZ ELSŐ SALGÓTARJÁNT nyári egyetem szervezői rész­ben már elkezdték a rendez­vény értékelését, a tapaszta­latok végső összegzésére azon­ban majd még ezután keríte­nek sort. De jövőre — erről hallottunk a záróünnepségen is — mindenesetre némi mó­dosítások lesznek, s egy ifjú­sági réteg, vagy ifjúságpoliti­kai részterület magva köré fűzik az előadásokat, és több tanácsot, segítséget adnak a mindennapok munkájához. Sulyok László Mai tévéajánlatunk 21.30: SZÜLŐFÖLDEM, BA­ZSJ... A műsorral, amelyben Si­mon István mutatja be szülő­faluját, a napokban e'hunyt költőre emlékezik a televízió. A költő kalauzol ei bennün­ket a nyugat-dunántúli, Keszthely és Sümeg között az újuló falura is. Felvonul fekvő — kis faluba. Bazsiba. azoknak az embereknek az emléke, akiktől a költő eláő élményeit kapta. S különösen megragadó a világban való otthonosság­nak, a szülőföldhöz való kap­csolatának idézése. .............................i.■ f ekvő — kis faluba, Bazsiba. Szülőföldjére, szülei házába, kertjébe, oda, ahol nevelke­dett. ahol ifjúkorát töltötte. S miközben megismerjük a régi, Ionrácos, szép paraszthá­zakat, vetünk egy pillantást A tv műsorából: Július ?7., vasárnap, 15.30: Cseljuskin. NDK film. Mi készül nyáron filmgyárainkban? A nyári hónapokban is szorgalmas munka folyik a budapesti filmstúdiókban. Megkértük Köllő Miklóst, ,a Hunnia Filmstúdió igazga­tóját, tájékoztasson, milyen filmeket fejeztek be, milyen filmeket forgatnak. — Elkészült Palásthy György „Kopjások” című filmje, amelyet Berkesi And­rás regénye alapján készített. Kész Mészáros Márta ..Örök- befogadás'’ és Maár Gyula „Déryné hol van?" című film­je. Ezekről á filmekről már sok előzetes híradás volt, a közönség tudja, miről szól­nak. Gyakorlatilag ugyancsak készen van — az utószinkron még folyik — a fiatal televí­ziósrendezőnek, Csánvi Mik­lósnak az első filmje. Címe: „Kenyér éó cigaretta’’. Szán­tó Erika forgatókönyvéből készült, és azt mutatja be egy idős papírgyári munkás és egy fiatalember sorsán ke­resztül, hogy a fiú hogyan éb­red felelőssége tudatára. A Két főszerepét Szirtes Ádám és Fried Péter játssza. Ha­sonlóképpen hamarosan elké­szül Grünwalszky Ferenc el­ső filmje, a „Vörös reqúiem”. A forgatókönyvet — amely­nek témája Sallai és Fürst drámája — Hernádi írta. Szorgalmasan dolgozik új filmjén Zolnay Pál. A „Szél­malom”, hasonlóan a rendező „Fotográfia” című alkotásá­hoz, azzal a módszerrel ké­szül, hogy nincs előre elké­szített forgatókönyv. Ebből következik, hogy rengeteg felvételt kell készíteni. A mun­ka most érkezett egyik leg­izgalmasabb szakaszához, a bőséges képi anyagból össze kell állítani a filmet. — Körülbelül tíz nap múl­va teljesen elkészül Elek Ju­dit „Egyszerű történet” című filmje. A rendező ebben az alkotásában az Isten mezeje Gyula hőseinek további útját kísé­ri. Alkotói módszere is ha. sonló. Talán így határozhat­nám meg: dokumentumfilmes eszközökkel készített játék­film. Rényi Tamás „Az idők kezdetén” címmel készített fil­met. A forgatókönyvet Hollós Ervin és Köllő Miklós társa­ságában írta. A történet 19‘17- ben játszódik, s egy fiatal leány és férfi szerepében Bor­dán Irén és Cserhalmi György — a főhősök. Az utómunká­latoknál tart Kabay Barna el­ső nagy játékfilmje. A fia- A stúdió több alkotás forga- tál rendező — aki, mint Gyön- tókönyvét elfogadta, s így gyössy Imre alkotótársa, köz- rövidesen megkezdheti a mun- ismert —, Tersánszky Józsi kát Fazekas Lajos, aki Deme jenő „Legenda a nyűlpapri- Gáborral közösen írta a „Szü- kásról” című kisregényét vó- lőföld” című filmet. Palásthy lasztotta témául. A filmet II. György „Kakasszó” címmel lés György fényképezte. Fő* qzatírikus vígjátékot tervez, szereplők: Halász Judit, a len- és filmrendezőként mulatko- gyei Wojcziech Simenion és zik be a kitűnő operatőr, Garas Dezső. Nemrég fe.iez- Zsombolyai János. Témául te be a forgatást Kezdi Ko- Bertha Bulcsú „Kenguru" ti- vács Zsolt. Filmjének címe: Pásztor Ferenc FIUK A LESHEGYEN Regény 32. — Jól van, Ángyás Dániel, nem lesz itt baj. Majd be­szélünk a szakáccsal, talán a miénk is tud ilyen csudajókat főzni, ha nem, maga elmond­ja neki, s megtanulja. A ló­ról még beszélünk. Van itt az is! — Én bajnak jöttem ide, őrnagy elvtárs — szólaj. meg egy szemüveges, nyurga gye­rek. — A világon semmihez sem értek. Azt is megmon­dom. miért. Egy évet veszí­tettem az iskolában, mert de­cemberi gyerek vagyok. Le­érettségiztem. pihentem egy esztendőt. Felvételiztem a jo­gi karra. Nem vettek fel. Csak vagyok. Kézügyességem nincs, sem lovakhoz, sem ku­tyákhoz nem ériek. Főzni nem tudok, de még egy gom­bot se vagyok képes tisztes­ségesen felvarrni. Engem á nagyanyám nevelt, mert anyám is. apám is nagvon el­foglalt emberek, ők keresik a pénzt, maszekok vagyunk. Apám örökölt egy fodrász­mesterlevelet, és egy -üzle­tet. Mind a ketten ott van­nak reggeltől estig. — Valami mániája, ‘ hob­byja azért volt? — Hobbym? Tanultam, ha nem volt tanulnivalóm. unat­koztam két kapura. Belém szuggerálták a görcsöt: a családban mindenki azért gürcöl, hogy nekem ne kell­jen borbélyinasnak állni, dip­lomát kell szereznem. Nem szabad mással foglalkozni. Tanultam. Nem voltam rosz- szabb a többinél, nem sze­reztem kevesebb pontot a fel­vételinél sem, mégis kies­tem. nem lett belőlem jo­gasz. — Mióta katona, azóta is két kapura unatkozik? — Nem. Soha nem játszot­tam annyit, mint e néhány hónap-, alatt. Soha nem iri­gyeltem úgy embereket, mint mostanában. Egyik fiú varr­ni tud, a másik mosni, a har­madik azzal dicsekszik, hogy jobban fóz, mim sok asz- szony. Vannak, akik rádiót tudnak javítani, vagy gitá­roznak. Mit tudok én? — Nincs lelkiismeret-furda­lása, hogy neun tudta telje­síteni szülei álmát? — Tulajdoniképpen van. Saj­nálom őket, mert a legjobb úton vannak a szivinfaratus felé. Törik, hajtják magukat. Fészket, anyagi alapot akar­nak teremteni nekem, ez te­szi őket boldoggá. Voltakép­pen harcainak értem, ve­sződnek. csak rólam közben elfelejtkeznek. Hogyan? Sze­rettem volna focizni. Apám leintett. Neked a fejedet kell művelned, nem a lábadat. Sze­rettem volna. Megismerked­tem a gimnáziumban alpinis­képesnek látják majd minden újrakezdéshez. — Köszönöm, őrnagy elv­társi — Ne köszönjön sémmít. Nem teszek többet önnel sem, mint bármelyik fiammal. Azt azonban megteszem! Egy nagy darab, kemény, erős pofaosontú, lapáttenye- rú fiú tápászkodott fel. — Szigeti Zoltán határőr, jelentkezem! — Maradjon csak ülve, mondja el, honnan jött, ho­gyan élt ezelőtt —. látom, már megszokta a katonás magatar­tást. — Családi hagyomány. A bátyám most katona, tüzér. Apám is katona volt, rokkant- nyugdíjas. Szegény nagyon rossz bőrben van. Még öt­venhatban szerezte. Védték a .... . Tnumr pártházat, akkor sebesült meg. tikkal, hegymászókkal. VeluK Az egyik lábát szétlőtte egy sorozat, műlábat kapott. Egy NOGRÁD - 1975. július 27., vasárnap akartam tartani. Akkor anyám intett le. Neked karriert kell csinálni. Egy összetört jogász nem kelt jó benyomást. Ta­nulj, és pihenj. Ha meglesz a diplomád, majd élhetsz. Lesz miből. — Megmondjam őszintén? Én nem bánom, hogy nem let­tem jogász. A szüléimét saj­nálom. de legalább annyira magamat is. mert iigyefogyott- nak, balkezesnek, semmire- valónak érzem magamat. — Ne féljen semmitől. Itt mindent kipótolhat, és ha a szüleinek is örömet akar okoz­ni, a tanulás módját is kiokos- kodjuk valahogyan. Bízza csak rám. szemmel tartom. Egy év múlva olyan napbarnított áb­rázata lesz, olyan vállas, iz­mos fiút kapnak a szülei, hogy darabig még irodai munkát, tisztviselőséget végzett, de az nem ment neki. Teljesen ki­készült. Gyerekkorától kato­na volt, mindig csapatnál, em­berek között, nagyon hiányzott neki. — Mondja csak még egy­szer, hogy hívják az édesap­ját? — Jelentem. Szigeti János főhadnagy. Karhatalmista volt, aztán határőr lett. Na­gyon szerette ezt. Amikor en­gem is ide soroztak. boldog volt. Azt mondta, itt majd megtanulom, hogyan kell em­berek között, élni. — Annyira elégedetlen volt magával? (Folytatjuk) \ mü kisregényét választotta. Szabó István „Budapesti me­sék” címmel készül filmre. Tervei szerint a film illeszke­dik eddigi munkásságába: lí­rai hangvételű lesz, és a há­ború utáni időkből témáját. Folynak a tárgyalások több forgatókönyv elfogadásáról is. így Révész György, Szántó Tibor „A denevérkastély tit­ka” című kisregénye alapján, tervez filmet. Második film­jének rugaszkodik neki Szö­rény Rezső, aki tavaly szép sikert ért el „Idegen arcok” című filmjével. Most „Tü­körképek" címmel egy pszi­chiáter orvosnő és betege tör­ténetét tervezi. Tárgyalásokat egy magyar—szovjet kopro* dukcióról a MOSZFILM Stú" dióval. A téma: Zalka Máté életének a spanyol polgárhá­borúban játszódó szakasza. A tervek szerint a rendező Im­manuel Zacharias görög szár­mazású szovjet rendező lenne, az operatőr pedig magyar. Kende János. A Budapesti Filmstúdiónak két produkciója vár bemuta­tásra. Elkészült Bacsó Péter, „Ereszd el a szakállamat’’ cí­mű szatírája. A filmet Zsom­bolyai János fényképezte, a főszerepeket Helyey László. „Ha megjön, József". Fősze­replői Ruttkai Éva és Mono- ri Lili. Három rendező kezdi el egy héten belül a forgatást Fejér Tamás — Hildebrandt István választja operatőri közreműködésével — Fekete István „Ballagó idő" című regényét viszi film­re. A rendező most keresi a gyermekfőszereplőt. Gábor Pál tervezett filmjének a cí­me - „Járvány”. A film az 1831-es, úgynevezett kolera­lázadás idején játszódik. Meg­fogalmazza, hogy ez a lázadás valójában az utolsó nagy pa­rasztlázadás volt abban az időben, »mikor a magyar ki­rályság területén élő nemzeti­ségek öntudata már ébrede­folytatunk z«tt. Egy elsőfilmesnek is lehetőséget biztosított stú­diónk a bemutatkozásra. Lu- gossy Gyula hamarosan hoz­záfog „Azonosítás” című film­jének elkészítéséhez. Érde­kessége: közvetlenül a hábo­rú utáni időkkel foglalkozik, holott ebből a korszakból nin­csenek élményei. Tehát a mai fiatal generáció véleményét fogalmazza meg az új társa­dalom kezdeteinek éveiről. — Mit hallhatunk a távo­labbi tervekről? — Bacsó Péter újabb sza­tírát tervez. Saját forgató- könyvéből rendezi a „Verjé­tek szét azt a zongorát” című Kállai Ferenc, Major Tamás fumet. Kovács András „Labí­és Bánsági Ildikó játssza. Gyöngyössy Imre alkotása, a „Várakozók” a második vi­lágháború utolsó heteiben ját­szódik, operatőrje Kende Já­nos. főszereplői a lengyel Ma­ja Komarowska és Törőcsik Mari. A készülő filmekről - Ne- meskürty István, a stúdió igazgatója beszél; rintus" címmel mai témát dolgoz fel. Fábri Zoltán pe­dig Sánta Fei-enc. „Az ötödik pecsét" című művével fog­lalkozik. A Sánta—Fábri al­kotó: együttműködés már eredményezett egy kitűnő fil­met, a Húsz órát, így érthető, hogy a szakma nagy érdeklő­déssel kíséri Fábri új tervét. . Moi vay István /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom