Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-12 / 162. szám
Kísérletek, eredmények a felnőttoktatásban Beszélgetés dr. Pálos Évával PAPlIl NÉLKÜL, szabadon adott elő. halk hangiét szenvedély erősítette fel. Érezhető ’ volt, hoay\ mindez, »miről beszél, közel áll Imz- zá. szívügyének tekinti. Dr. Pálos Éva, a Némnű- velési Intézet munkatársa az iskolán kívüli felnőttoktatásról, vizsgára felkészítő 80 órás tanfolyam sajátosságairól, előnyeiről és buktatóiról szólt a nemrég lezailott háromnapos felnőttoktatási továbbképzésen. Nem csak előadást tartani jött el, hanem Vitavezetést is vállalt, no. meg a szünetekben, szabad félórái alatt ..közvélemény-kutatást” tartott a művelődési házak vezetői és a pedagógusok között. Az egyik szünetben beszélgettünk. Első kérdésemre: — Hány ember, milyen csoport foglalkozik az intézetben a felnőttoktatással, illetve a közművelődéshez kapcsolódó formáival? — elmosolyodott. — Elvedül voltam a terület gazdája márciusig. Azóta ketten vagyunk, de munkatársam speciális feladattal, az iskolatévé tervezett magán- vizsgára előkészítő adásainak munkálataival foglalkozik.’ Iggz, nincs még nagy múltja ennek a tevékenységnek a Népművelési Intézetben: 1969,'70-ben indultak az általános iskolai kísérletek. — Akkor két nagyüzemben kezdtük el a vizsgára előkészítő, közművelődési forma kipróbálását: a Gamz-MÁVAG budapesti gyárában és a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A tapasztalatok összegzéseként egy útmutatót szerkesztettünk az ott használt sn vágókból. Természetesen felmerül a kérdés, hogy ez a tanulást, a tanulási módszereket elsajátíttató. sok otthoni munkát i.génvlő tanfolyam’ a gyárban közösséget megszokó dolgozók mellett a falun élő. más jellegű munkakört betöltő embereknek is megfelelő-e? Ezért 1970/71- ben három Tolna megyei községben folytattuk a kísérletet. Ügy választottunk, hogy ipari szövetkezeti, mezőgazdasági szövetkezeti községet egyaránt bekapcsoljunk. a harmadik pedig egv speciális helyzetű, zárt kisközség volt. A munka sikerrel zárult: bevált ez a forma. — HÁNYÁN VÉGEZTÉK már el ilyen tanfolyamon az általános iskolát? — A statisztika azt mutatja, hogy országosan mintegy hétezer ember fejezte be eddig, öttől tizenöt fős létszámú csoportokban. Érdekesen alakult a bukások és a lemorzsolódás aránya. Amikor beiskoláznak valakit, a személyzetis, illetve az oktatási előadó a munkahelyen általában ismerteti, milyen követelményekkel jár a jelentkezés, mennyi egyéni/ tanulást igényelnek a különböző formák. Sokan már ekkor meggondolják. hogy a 80 órást vállalják, másoknak viszont éppen az a kedvére való, hogy a tanulást iránvító feladatlapok segítségével, önállóan készülgethetnek. nincs évközi számonkérés... De ha mégis rosszul választottak, már az első időben lemorzsolódnak. Ezért elenyészően kevés a bukások száma. Visz- szatérve a hétezer végzettre: talán kevésnek tűnik ez a szám, de a jelentősége nagy. És ha a mainál több olyan pedagógus lesz. aki érti e tanfolyam céljait, és ha tovább szélesedik az üzemek ösztönző, segítő munkája. e°y- két éven belül megsokszorozódhat. De mint az előadásomban is elmondtam, a mennyiségi szemléletet fel kell, hogy váltsa egv minőségi szemlélet. Ha hétezer embert bevezettünk a szellemi munka, a-z önművelés területére, igényeket i keltettünk fel, akkor ők ezt tovább sugározzák környezetükben, ezzel is nő ez a szám... — Az általános iskolai tanfolyamon kívül más felnőtt- oktatási területtel nem foglalkozik a*z intézet? — De, különbözeti vizsgára is felkészítünk szakmunkásképzőt végzett fiatalokat, emellett művelődési házakban néhány helyen már működik komplex, középiskolai vizsgára előkészítő tanfolyam. Ez az 1970/71-es tanévben. Egerben, Zagyvapálfalván és a budapesti Ganz-MÁVAG-bam. indult, tavaly érettségiztek az első fecskék. De változatlanul az általános iskolai tanfolyamok tökéletesítése és az „igazi levelezés” megoldásának kísérlete áll munkánk középpontjában. Ma már szinte mindegyik megyében megy valamelyik közművelődési felnőttoktatási forma. A három bázishely. Heves. Nóg- rád és Tolna maradt. — Engedjen meg egy személyes jellegű kérdést: hogyan választotta ezt a munkakört? — magyar—könyvtár sziakos középiskolai tanári diplomám van. 1966-ig itt dolgoztam Salgótarjánban, a megvei könyvtárban. Akkor kerültem fel a Népművelési Intézetbe könyvtárosnak, és amióta a felnőttoktatás módszertani problémáival is foglalkozunk. ezt csinálom. Szeretem ezt a munkát, és hiszek abban, hogy a jövőben- egyre többen kezelik érdemének megfelelően, ielentős társadalom,politikai feladatként a közművelődést, a felnőttoktatást. A permanens tanulás jótékony kényszere is segít ebben, hiszen ina már senki sem érezheti lezártnak a tudását! G. Kiss Magdolna tévéajánlatunk Mai 20.00: Szombat este. Ismét jelentkezik a sokféle igényt kielégítő, sokféle szórakozást ígérő hét végi műsor, a „Szombat este”. Láthatjuk a Frédi és Béni című amerikai rajzfilmsorozat új részét, „Az igyekvő vő” címmel. A musical kedvelői a „My Fair Lady” legnépszerűbb dalait hallgathatják meg Básti Lajos, Lehoczky Zsuzsa, Ráday Imre, Rátonyi Róbert, Mucsi Sándor előadásában. 20.55-kor kezdődik „A marha férj” című jelenet, amelyet Karinthy Frigyes írásából készített Kenyeres Gábor rendező. Ezt követi Záray Márta és Vámosi János tánczeneműsora. Csehov: „A dohányzás ártal- masságáról” című monológját Darvas Iván mondja el. S végül 21.55-kor zenekari estre kerül sor, a műsoron Csajkovszkij „Olasz capric- ció”-ja a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának előadásában, Ondrej Lenard vezényletével. Pásztor Ferenc FIÚK A LESHEGYEN Regény 19. r — Sokszor megvertek? — Nem szoktak, csak nutst kaptam kettőt. De ezzel oetelt a pohár. — Kerestél már pénzt életedben munkával? — Nyári szünetben, gyümölcsszedéssel. — Mire költötted? — Magnót vettem. — Annyit Jc erestél? — Nem egeszen. Anya kipótolta egy ronggyal. — Ezerrrel ? * — Bocsánat, ezerrel. — Adtál már valamit az „őseidnek?” — Mit adhattam volna. Iskolába jártam, reggeltől estig befontak, mint az igáslovat. — Ezért osztogatják abban a-z iskolában az intőt? — Nem azért hanem azért, mert untam, s nem tanultam rendesen, meg fújt rám két tanár is. — Mit gondolsz. Kanadában iskolázatlan, műveletién emberekre is rábíznak komoly munkát? Gondolod, hogy ott nem kérnek papírokat. esetleg d’olbmát? — A naavbátyám menő! — Tudod? — Mondta. — Azt is niondták. hogy <t>o,r rs'ibai rmb?1' kitalálta a liajWöves-Hőt. s látod, mennvi kon-s-'. »mVr szaladgál m*» No. haffvjuk. Mit gondo's--., most ilii lesz a sorsotok ? — Ügy gondolom, nem dicsérnek meg. Tiltott határátlépés kísérlete miatt kaphatunk legalább egy esztendőt, vagy kettőt is? Ha szerencsénk van, akkor kiskorúságunkra való tekintettel felfüggesztik. A suliból biztosan kirúgnak, mint a rongyot. Apa laposra ver. A srácok előtt ég majd a pofám, az biztos. — Ügy gondolod, hogy a kiskorodra lesznek tekintettel? Most legyenek? Apád előtt már nem voltál kiskorú? Nincs túl erős logikád fiam. Érettségi előtt álló emberből több észt néztem volna ki. Nem volt elég átgondolt ez az egész szökési terv. — Azt hiszem alábecsültük az önök eszét. meg erejét. Hadd mondjak valamit. Olyan fölényesen figyelmesek, olyan érdemeinken felül” em- beitségesek, hogy ettől még a megrögzött csirkefogó is zavarba jönne. Tudom, hogy- a törvény ezt nem kalkulálja be, de engedje meg, hogy elnézést kérjek. — Azt a fiaimtól kértétek volna. A pihenésüket zavar- < tátok meg. azt pedig még tgy tábornok is tiszteletben tartja. — Mit kellene tenni? — Nem mondta nektek Takács, az a nagy hangú őrveae- tő? Azt szokta mondani, hogy a fej olyan alkatrésze az emberi testnek, amelyen kinő a haj, de első fokú rendeltetése, hogy benne hordják az észt, ha van. Ha ez az adalék jelen van, akkor a fejet gondolkodásra is használják. — Lehet, hogy nem fogalmazok egészen Takács nyelvezete szerint, lehet, hogy elhagytam néhány hétszentséget, meg egyebet, de a lényegei magam is mélységesen egyetértek. Hogy mi lesz a sorsotok, az nem rajtam múlik. A-z én feladatom, hogy őrizzem a határt, és megakadályozzam a könnyelmű 'craA mai vasút címmel július Jl-én állandó vasúttörtémeti kiállítás nyílt Budapesten » Közlekedési Múzeumban, ahol modelleken mutatják be a MÁV napjainkban is üzemelő mozdonyait, vasúti kocsijait és biztosító berendezéseit. (MTI-fotó: Tóth István felv.) Turisták paradicsoma Az útikönyvek szerint is — s milyen igazuk van — a nyugati Mátra, és egyben Nógrád megye, legszebb, legimpozánsabb csúcsa. 789 méter magas, tetején a sziklás ormokat fű, fenyő, meg más apróbb faféle nőtte be. Aki felkapaszkodik a csúcsra, pompás panorámában gyönyörködhet. Messzire lát el innen a szem. A közelben Nagybátony, Pásztó, v Mátra- verebély, Kisterenye házai sütkéreznek, tarkán a nyári napsütésben, távolabb, kissé a fátyolszerű fehérségben Salgótarján épületei 6zürkél- lenek. Nagybátonytól 7 kilométerre fekszik az ágasvári turistaház. A ház előtti lócákon néhány idősebb férfi ücsörög. Rövid időre megpihenünk mi is, aztán nekivágunk a csalánosan kezdődő csúcsnak. — Nemenjenek — szól ránk hirtelen, furcsa eréllyel egy idősebb férfi. — Én már kétszer nekiindultam, de nem bírtam... Nincs fenn levegő — magyarázza —, vagy hát nagyon ritka, csakúgy fuldokoltam. — Ne beszéljen?! — álmél- kodunk tüntetőén, s közben arra gondolunk, hogy bizony, ebben a korban és ilyen súllyal már nem olyan egyszerű dolog a hegyremászás. Elindulunk. berek et a nagyobb hibák elkövetésében. A két fiú neve bekerült a határőrizeti naplóba. A mi nevünk a „Halhatatlanok” elnevezésű albumba. Azt hiszem, mindkettőnek sokáig megmarad a nyoma. TAVASZ A Leshegv megmozdult. Eltűntek fehér foltjai. A március rózsaszínűre változott. Már sorakoztak a szőlőkarók, vége a nagy, lusta, téli kuszaságnak. Metszik a szőlőt, közben meg-megnyitnák egy hordót, mert illik megízlel- ni, vajon a mihaszna, garázda tél hagyott-e maga után valami jót is. Hagyott bizony. Szilajság van már a borban, vérpezsdítő tűz költözött bele, amíg fehér bunda alatt aludtak a borházak. Vízzel, hóiéval telnek meg a kádak. a vizesárkok. A tali- gaút olyan sáros, olyan ká- tyús, hogy csak kevéske 1 érhet rakhatnak a télen meghizlalt öszvérekre. Pattognak már a fűzfák rügyei, nyitnak rajta a bojhos barkák. A legények kalaoja mellett hóvirágok fehérlenek, zsenge kis ibolya fejek kandikálnak ki az avar alatt. Az asszonyok re- dig a könnyebbik kendővel takarják vállukat. mellüket, színesebb fejkendőt kö*nok. ígv kacérkodnak az érkező tavasszal. (Folytatjuk) — Ez az asszony úgyse bírja — erősködik az öreg, útitársnőnket fitymálgatva. De nem hallgatunk rá. Űti- társnőnk is, noha alföldi, megsokszorozódott elszántsággal indul a hegynek. Hátunk mögött még halljuk a másik, a fiatalabb büszke hangját: — Én fent voltam. OJyan magasan, hogy kinyújtva a kezemet, megsimogathattam volna a holdat.« „Vár állott....” Az Ágasvár sokak kedvelt kirándulóhelye, igazi turista- paradicsom. Ellátogatnak ide a szomszédos Mátraszent- istvánból is, ahol a híres betyár, Vidróczki Márton korabeli berendezésű csárdája áll, meg Fallóskútról, a most formálódó, napsugaras üdülőtelepről. Az embert csábítja a szépség, a tölgyesek fekete árnya, a jó levegő, a hegy aljában sustorgó Csörgő patak, a hűsvizű forrás, a rejtélyes barlang. Ágasvár és a mellette levő Óvár műemléki védett terület. Váraik a tatárjárás utáni időben épültek, és a belső anarchiának, meg a külső támadásoknak estek áldozatul. A 15. század végére — pontos adataink ugyan nincsenek erre vonatkozóan — már egyik érődítmény sem állt. Osztrák és cseh szövetséges csapatok rombolták le, aztán valószínűleg a török tovább. A legendákat szülő várak helyén ma puszta romokat találunk. Megmászható és megmászhatatlan óriás sziklatömböket, egy nép viharos történelmének néma tanúit. A mai ember képzelete a homályban tapogatózik. A tájat nézzük, a tarkálló, zöld erdőséget, a messzire nyúló völgyeket, kéklő hegységeket. Nagybátonyból Ágasvárig kétórányi az út. Innen Galyatető 9 kilométerre fekszik. Az ágasvári turistaház étellel, itallal várja a vendégeket. Az éhes turista több mint hatféle melegített kon- zervételből választhat. Az éjszakázni vágyók alkalmanként 8 négy-, illetve 1 hat- személyes. gondosan takarított szobában 25 forintért kaphatnak szállás. Szlatin- csán Lajos — aki öszvérháton hordja kosarakban »fel az elemózsiát —, felesége és egy takarító néni vigyáz a rendre. Az étkezést, reggel 8-tól este 8-ig biztosítják. Hogy’ tetszik ? — Először járok ezen a vidéken — mondja dr, Koch József, a pécsi tanárképző főiskola tudományos szocializmus tanszékének tanársegéde. — Amit láttam, lenyűgöző. Felesége, a paksi gimnázH um tanárnője bizonyít. — Mindenki a Balatonnal van tele, odavágyik — folytatja a férj. i— Ott rengeteg az ember, óriási a nyüzsgés, tumultus. Itt csend és nyugalom van. Milyen nyugtató! És kitűnő, tüdőt tisztító a levegő. Nagyon érdemes volt idelátogatni. — A megyében merre jártak már? — Sokfelé. Megfordultunk Salgótarjánban, Szécsény- ben, Hollókőn, Pásztón, Mát- rakeresztesen. — Mi tetszett a legjobban? — Nagyon nehéz kérdés.. ; Minden. Minden nap tartogatott valami szépet, keveset a számunkra. A szécsényi kastélymúzeum. a hollókői falumúzeum például. Salgótarján pedig egyenesen elbűvölő. Eddig csak a tévéből és a könyvekből ismertük. Most már tudjuk, hogy nem véletlenül beszélnek róla annyit ég annyian. Izig-vérig mai, modern város. Magyarországon egyedülálló. s talán Európában ás a legszebb városközpont van itt kialakulóban. A házak nem futószalagon készülnek. Négy-öt alkot egy-egy önálló csonor- tot, s ezek kapcsolódnak harmonikusan egymáshoz és a tájhoz. A turistaház előtt szuszogó kutya feltápászkodík. A bozótos fák közé ugat. Nemsokára megpillantjuk a gombaszedőket. Táskáikban, bugyraikban alig látni valamit. — Lejártuk a lábunkat, hiába —panaszkodik. — Nincs gomba. De hogy miért... ? — Sok volt az eső, aztán későn jött a napfény — vélekedik az egyik. — Meg lehet, hogy az erdő talaja is savanyú — így a másik. Erről aztán szépen elbeszélgetnek. mi pedig szedjük sátorfánkat, hogy még sötétedés előtt a völgybe érjünk. Sulyok László i Mozi üzemi dolgozók újítási versenye ' A Kulturális Minisztérium filmfőigazgatósága országos újítási versenyt hirdet a megyei és fővárosi moziüzemi vállalatok részére. A versenypályázat célja — többek között — az MSZMP XI. kongresszusa határozatának szellemében a kulturális szolgáltatás minőségének fokozása, a lái-sadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelése, a műszakitudományos Haladás gyorsítása, a nyersanyagokkal és az energiahordozókkal való észszerű takarékosság, a beruházási tevékenység javítása es a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása. A moziüzemi vállalatok pályázataikat 1976. január 15-ig juttathatják el a Kulturális Mi* n hztérium fi 1 mföigazgatóságához.
