Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

iUlegnyilt a bolgár nemzeti kiállítás (Folytatás az l. oldalról) Ezért tulajdonítunk mi döntő jelentőséget a szocialis­ta gazdasági integráció szün­telen szélesítésének és mélyí­tésének kétoldalú és sok­oldalú alapon. És fáradhatat­lanul fogunk dolgozni a KGST által elfogadott komplex program követke­zetes megvalósításáért. Mi, bolgár és magyar kom­munisták és dolgozók, min­den kezdeményezésünkben hálával tekintünk a szocia­lizmust és kommunizmust elsőnek építő Szovjetunió vi­lágtörténelmi szerepére. az SZKP-ra, tanítónk. Lenin dicső pártjára, az egész szov­jet népre, az igazságos világ és az emberi boldogság al­kotójára és védelmezőjére. Békében élni A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság tevékenyen munkálkodik a szicialista közösség megerő­sítésén. amely é’én a Szov­jetunóival. napjainkban a béke és a nemzetközi együtt­működés döntő tényezőjévé vált. Bolygónk számára ma nincs más perspektíva, mint a különböző társadalmi rend­szerű országok békés együtt­élésének lenini politikája. Az SZKP XXIV. kongresz- szusán meghirdetett béke­program a mi programunk is. melynek megvalósításához mi is hozzájárulunk — mon­dotta Todor Zsivkov, s ennek kapcsán méltatta az európai biztonsági konferencia törté­nelmi jelentőségét. Elvtársitok, Elvtársak! Reméljük. hogy kiállítá­sunk lehetővé teszi a ma­gyar politikai, állami és gaz­dasági vezetők, vállalatve­zetők. szakemberek és ezer és ezer magyar barátunk számára, hogy tovább gazda­gítsák ismereteiket a modern Bugária gazdaságáról, techni­kájáról, tudományáról, kultú­rájáról, oktatásáról és szoci­ális intézményeiről. idegen- forgalmáról és művészetéről. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kiállítás jótékony ha­tással lesz az országainkban működő vállalatok és ágaza­tok kapcsolatainak megerő­sítésére, elősegíti új kapcso­latok létrejöttét. . lendületet ad a két szocialista gazdaság integrációjának kiszélesíté­sére és elmélyítésére. Őszinte kapcsolat Nem kételkedünk abban, hogy a kiállítás újabb jó ér­zéseket kelt azokban, akik már jártak hazánkban. S még kevésbé kételkedünk ab­ban, hogy a kiállítást azok a magyarok is érdeklődéssel fogadják, akik még nem jár- talj Bulgáriában. A jpl ismert gyakran látott tekintet feled­hetetlen. Mi most közös, szo­cialista mindennapjainkban élünk és az egymás közötti kapcsolattartás már régóta a legtisztább szellemi szük­ségletünkké vált. Végül szeretném szívélyes köszönetünket tolmácsolni minden magyar szervezetnek és mindazon elvtársaknak, akik közreműködtek és köz­vetlen segítséget nyújtottak jubileumi kiállításunk meg­szervezésében. Éljen és virágozzék száza­dokon át a megbonthatat'an bolgár—magyar barátság, közös, menedéket adó barát­ságunk a nagy Szovjetunió­val és a testv’éri szocialista országokkal. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Államtaná­csa és Minisztertanácsa meg­bízásából ezennel megnyitom a „Bulgária 30 éve a szocia­lizmus útján” című jubileu­mi kiállítást. Szeretettel köszöntőm önö­ket. a kiállításon. Todor Zsivkov után Lo­soncai Pál mondott üdvözlő beszédet. vábbfejlesztésének útját és távlatait olyan eredmények jelzik, mint például az, hogy népgazdaságunk szódaszük­ségletét, emelő- és szállítógép­igényünk nagyobb részét Bul­gáriából fedezzük; hogy a jár­mű-, a dohány-, a vegy- és a gyógyszeriparban, valamint a háztartási és hűtőtechniká­ban sikeresen bontakozik ki a gyártási együttműködés; hogy eredményesen működ­nek közös vállalkozásaink az üzemen belüli anyagmozgatás és a mezőgépgyártás terüle­tén. De nem kisebb jelentőségű kulturális együttműködésünk sem. Ez is széles körű és fel­öleli szellemi életünk min­den ágát, gazdagítja népein­ket, elősegíti egymás jobb megismerését. Őszintén hisszük, hogy Ma­gyarország és Bulgária kap­csolatainak fejlődése, orszá­gaink szövetsége és együtt­működése, népeink barátsá­gának szüntelen fejlődése jól szolgálja a szocialista orszá­gok érdekeit, erősíti a szocia­lizmust. a nemzetközi békét. A nagy tapssal fogadott be­szédek után Penko Penkov, a Bolgár Kereskedelmi és Ipa­ri Kamara elnöke kalauzolta végig a vendégeket a kiállí­táson. A vendégek megtekintették a különböző programvezérlé­sű szerszámgépeket. A szabadtéri bemutatón a vendégek működés közben is­merkedtek a Balkancar anyag- mozgató gépeivel. A körséta után a bolgár ven­déglátók koktélt adtak az ün­nepi megnyitó részvevőinek tiszteletére. A nagyközönség előtt dél­után 2 órakor nyitotta rrfeg kapuit a bolgár nemzeti kiál­lítás. Elutazóit Todor Zsivkov A Bolgár Népköztársaság jó! szolgálja népeink érdekeit Tisztelt Zsivkov Elvtárs! Kedves bolgár Barátaink! Kedves Elvtársak cs Elv­társitok! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, Közöttünk egyetértés van min- jük az országaink ipara közöt- den fontos elvi, politikai kér- ti kooperációt és a mindkét désben. Barátságunk, együtt- • fél számára hasznos termelés- működésünk erősítésében és szakosítást, bővítésében kiemelkedő &ze- Országaink között mar ha- repet játszik az a tény, hogy gyománya van a közös vái­si­a Magyar Nepkozlarsasag _ egymást kölcsönösen segít- lalkozások szervezésének, „ Elnöki lanacbd es éoi nya ve _ együtt haladunk előrejt keres tevékenységének. Gaz­S1TI zsivkov ^“működésünk A múlt eredményei, a jelen teendői és a jövő, a ránk vá­ró feladatok közössége mon­datja velünk: szilárd elhatá­rozásunk, hogy szüntelenül Szerdán hazautazott Todoi\ Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Bolgár Népköz tare as g Államtaná­csának elnöke, aki a Magvar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Maevar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának meghívására látogatott Budapestre. Todor Zsivkovval együtt elutaztak kíséretének tagjai. Todor Zsivkovot és kísére­tét ünnepélyesen 'búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, ame­lyet bolgár, magyar és vörös zászlók díszítettek. A búcsúz­tatáson megjelent Kádár Já­nos, a.z MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lo" sonezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Németh Károly a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Gyen es András, a Központi Bizottság titkára. Katona Imre, a budapesti pártbizott­ság első titkára, dr. Biró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, Nemesi-aki Tivadar kohó- és gépipari- miniszter, dr. Po- linszky Károly oktatási mi­niszter. dr. Sinom Pál. nehéz­ipari miniszter, Szépvölgyi Zoltán a Fővárosi Tanács elnöke, Marjai József, kül­ügyi államtitkár és a politi­kai élet több más vezető személyisége, A szívélyes, baráti búcsút követően a b<jjgár vendégek külgnrepülőgépe néhány perccel 1 óra után a magas­ba emelkedett. (MTI) elvlársat, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkárát, a Bol­gár Népköztársaság Államta­nácsának elnökét. A most megnyíló bolgár nemzeti kiállítás méltóképpen erősítjük barátságunkat és mutatja be a mi népünknek együttmukodesunkel a szocia- azt a forradalmi átalakulást, lizmust építő testveri bolgár azt a viharos fejlődést, amit néppel: egyesítjük erőinket a a testvéri bolgár nép három béke, a szocializmus javára, évtized alatt elért az élet va- közös céljaink megvalósítása lamennyi területén. érdekében. Szövetségünk és Ez a kiállítás ékesen bízó- együttműködésünk a Bolgár nyitja, hogy a szabad és szó- Népköztársasággal az elmúlt cialista Bulgária korszerű három évtizedben jól szolgai- nagyipart és mezőgazdaságot ta népeink érdekeit, interna- teremtett; azt, hogy a bolgár cionalista céljait. Megyőződé- néo ma már a fejlett szocia- sünk, hogy így lesz ez a jó­lista társadalom építésén vőben is. munkálkodik. Az ország gazr dasága gyors ütemben fejiő- LtŐnyÖS árucsere dik: úi ioarágak honosodnak Gazdasági együttműködé­sünk az utóbbi években len­dületesen fejlődik. Reálisnak látszik a mostani 5 éves terv- időszakra érvényes árucsere­forgalmi megállapodásunk teljesítése. A következő 5 éves terv során mintegy 50 száza­lékkal- bővítjük az országaink meg, virágzik a tudomány és a kultúra. Hálás a világra Ezek a ragyogó sikerek — kedves bolgár barátaink —, nemcsak hazájuk arculatát va­rázsolják szebbé, hanem je­lentősen fokozzák a szocialista k6zötti árucsere-forgalmat. De meg énnél is jelentősebbnek tartjuk azt, hogy nagymér­országok testvéri közösségé­nek erejét, növelik a szocia­lizmus vonzó, kisugárzó hatá­sát az egész világra. Mindezek az eredmények, és erőfeszítéseink jellegének azonossága szorosabbra fon­jak hagyományos barátságun­kat. Népeink barátsága az év­századok messzeségében gyö­kerezik. Mindkét nép történel­mének azok a kimagasló ese­ményei, amelyekben legjobb­jaink az idegen hódítók ellen küzdöttek a szabadságért. Tör­ténelmi barátságunknak kü­lönös ékességű és legdicsőbb fejezete a fasizmus alóli fel- szabadulásunk korszaka. A Magyarország felszabadí­tásáért vívott harcokban bol­gár seregek is küzdöttek. A magyar nép sohasem felejti el a szabadságáért hozott nagy áldozatot. Népünk nagy tiszte­lettel és örök hálával adózik a bolgár hősök emlékének, azoknak, akik a hazánk fel­szabadításáért vívott súlyos küzdelmekben együtt á’tlozták életüket a szovjet nép fiai- val. tékben bővítjük termelési együttműködésünket, 6zélesít­Kádár János búcsúzik Todor Zsivkovlól, Befejeződöd a Legfelsőbb Tanács ülésszaka Szerdán délután Moszkvá­ban. a Nagy Kreml palotában befejezte munkáját a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá- nak kétnapos ülésszaka, ame­lyen megvitatták és jóváhagy­ták a föld méhében rejlő nyersanyagok és ásványkin­csek kiaknázását szabá’.,r v.ó kerettörvényt. A kerettör­vény tervezetét egy hónappal ezelőtt az egész szovjet sajtó közzétette. A törvény, ame­lyet szerdán délután a szov­jet parlament nemzetiségi és szövetségi tanácsának együt­tes ülésén egyhangúlag jóvá­hagytak, 1976. január 1-én lép életbe. A Legfelsőbb Tanács ülés­szakán jelen volt Leonvid Brezsnyev, Nyikolaj Podgor- nij. Alekszej Koszigin, vala­mint az SZKP és a szovief kormány számos más vezető­je. Szerdán délelőtt, a Nem­zetiségi Tanács vitáján meg­jelent Willy Brandt, a Né­met Szociáldemokrata Párt elnöke is. aki Leonyid Brezs­nyev meghívására egyhetes látogatást tett a Szovjetunió­ban. (MTI) , Ford levele Gerald Ford, az Egyesült Ál­lamok elnöke a kongresszus különböző bizottságainak el­nökeihez intézett levelében rámutatott, hogy sürgősen fe­lül kell vizsgálni a Szovjet­unióval szemben megkülön­böztető rendelkezéseket tar­talmazó 1974. évi kereskedel­mi törvényt, mivel az a kong­resszus által elfogadott fői- májában „politikai és gazda­sági károkat okoz az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek ’. Az amerikai elnök leveie- ben hangsúlyozta: a jelenleg kialakult „kedvezőtlen, hely­zet” megjavítása céljából fel­tétlenül kiegészítő törvényt kell elfogadni, s kifejezte szándékát, hogy a kongres­szus elé terjeszt egy ilyen törvényjavaslatot. Az elnök azt is bejlentette, hogy kon­zultálni kíván a szenátus és a képviselőház vezető szemé­lyiségeivel, akik véleménye szerint, egyetértenek majd ve­le abban, hogy minél előbb el kell fogadni a törvény módo­sítását. Ford június 27-i keltezésű levelét szerdán hozta nyilvá­nosságra Mansfield szenátor, a szenátus demokratapárti többségének vezére. Mansfield hangsúlyozta: teljes egészé­ben helyesli az elnöknek azt a szándékát, hogy megváltoz­tassa a diszkriminációs keres­kedelmi törvényt. Kölcsönösen segítve A szabadságunkért és a fel- szabadulásunkért vívptt harc ma már történelem. Ólyan tör­ténelem azonban, amely jele­nünkben is alkotóan munkál. Itáliai beszélgetések (3.) Vörös Velence 2 A véletlen egy muranói — Megkérdezhetett!, rnn- üveggyári munkással hoz ősz- got jelent velenceinek lenni? sze. Valahol dolgom van, s Mert egy kis büszkeséget is ahogy ez Velencében minden- érzet a hangjában, kivel törvényszerűen megtör- — A világ egyik legrégibb ténik, eltévedek. Egy rendőr- és legszebb városa... Azért tői kérdezősködöm, középkorú mégsem mindegy, hogy az férfival beszélget éppen, aki ember hol lakik, rögtön szívélyesen felkínaija, —Tehát meglepetés a kotn- hogy elkísér, úgy is ott iak.k munista győzelem? a közelben, s éppen indul ha- — Kifejezetten. Én nem za. Természetesen politikára vagyok kommunista. Eddig terelődik a sró, de Olaszor- mindig a keréSzténydemok- szágbsn ma beszélnek'e más- rátákra szavaztam, pedig ról az emberek? munkásember vagyok, nem — A kommunisták győizel- úr, hanem munkás — és bi­me nagy meglepetés vplt, zonyságként mutatja is agyon- olyan. amire itt nem számi- dolgozati kezét. — De tott senki. Vörös Velence? most, élelemben először, én Nem, erre még nem volt pél- is a kommunistákra szavaz- da. tam. — Bocsánat, ön velencei? — S hogyan képzelik el a — Harmincnégy éve lakom jövőt a baloldali győzelem a városban, de ebben a tartó- után? mányban születtem, tehát — Nem tudom A/, is lehet, joggal számítom magam ve- hogy minden marad a régl- lenceinek. ben. Az egyik garnitúra megy. a másik jön. De talán bekö- I " j vetkezik az a változás, aifiit NOGRAD - 1975. július 10., csütörtök | oly sokan remélünk. De az is igaz, sokan attól is félnek, még jobban elharapóznak az erőszakos cselekmények, a bű­nözés. — ön is fél? — Nem, ilyesmitől nem tar­tok. Inkább abban reményke­dem, hogy a kommunisták és a kereszténydemokraták ősz' szefognak. Éz segítene. — A történelmi kompro­misszumra gondol, amit a kommunisták hirdettek meg? — Hallottam róla, bár rész­leteiben nem ismerem, de azt hiszem, egy ilyen össze­fogás segíthetne csak rajtunk. — Köszönöm az őszinte beszélgetést és minden jót kívánok. Az új városvezetésnek szá­mos gonddal kell szembenéz­nie, amelyek kői ül nem a legkisebb az a közismert tény, hogy a város, elsősor­ban az ide telepítet üzemek levegőszennyezése miatt, ro­hamosan pusztul. — Velence még mindig a leglátogatottabb hely Olasz­országban — mondja a -Santa Lucia pályaudvar információs irodájában egy turisztikai szakember. — A város pusz­tul? Kérem, annak is van varázsa, hogy ma már ferde toronyért nem kell Pisába menni. De mintha eltúloznák a város pusztulásáról szóló híreket. — Ezt nem tudom. Az vi­szont tény, hogy a lakosság egy része nagyon rossz -íöi-ül" mények közöt él, nedyes, om­ladozó lakásokban. — Sajnos, ez igaz. Viszont nem hiszem, hogy ezen az új városvezetés segíteni lúd. Egyelőre semmiképp. A várost évente 10—15 mil­lió turista keresi fel. Velence gondjaiból alig látnak vala­mit. Mert Velence most is szép, épp olyan szép, mint amilyennek az utazók évszá­zadok óta leírták. — Azért már nem az iga­zi — mondja Giorgio, aki ab­ból, él, hogy önkéntes idegen­vezetőként a messziről felis­merhető turisták nyomába szegődik, s zengő olasz nyel­ven, vagy tört németséggel elmagyarázza egy-egy temp­lom nevezetességeit. — Az emberek megfontoltabbak, kevesebb az idegen, s keve­sebbet is költenek. — Csökken az idegenforga­lom? — Azt hiszem, igen. Egy kicsit rossz hírünket is köl­tötték. Az újságok folyton azzal vannak tele, hogy sole a bűncselekmény. — S mit gondol, az új vá­rosvezetés ezen tud segíteni? — Remélem. Persze, azért mégsem Giorgio reménye a legfonto­sabb. Jellemzőbb, amit egy középiskolai tanár mondott a vaporettón, a Canale Grande mindig ünnepélyes díszletei között. — Velencét elkényeztette az idegenforgalom, s az ide­geneket is elkényeztette Ve­lence. A valóság azonban más. Bár a lakosság száma állandóan csökken, ma is több mint félmillió ember él itt, s ezeknek nagyobbik íé- sze bizony rossz körülmé­nyek között. Ezért lett Velen­ce vörös, ezért győzhelet, min­den várakozást és előrejelzést megcáfolva a baloldal. A fel­adat óriási, hisz az itt élők legnagyobb része gyári mun­kás. Aki ide jön néhány napra, az semmit sem lát a nyomorukból. Az ő> életkörül­ményeiken kell javítani, mi­nél előbb. A baloldal egysége, felelősségtudata segíthet ezen. Itt is. másutt is. Egész Olasz­országban. Csányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom