Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

fm-ződések az olvadásra Megyei filmbemutatók Egy országos siker nyomában Á könyvnek, az olvasásnak egyre több barátja akad. Ezt a célt, az olvasás megszeret­tetését, új olvasók nevelését szolgálják a különböző szintű mozgalmak, például — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT. és a Mű- ve'ődésügyi Minisztérium ál­lal tavaly áprilisban meg­hirdetett — az Olvasó népért mozgalmon belüli Olvasó munkásért pályázat. Erre — omzágos viszony­latban — több n >t hatszáz közművelődési, szakmun­kásképző intézeti és vállalati műszaki könyvtár küldte be részvételét. A nevezettek kö­zött volt a salgótarjáni Ko­hász Művelődési Központ könvvtára is. ame'v munká­jával második helyet szer­zett. Hogvan sikerült ilyen szép eredményt . elérni? — kerestük fel a könyvtár két munkatársát, Vonsik Ernőnét és Agócs Istvánnét. A könyvtárosok nagyon szerények. Mintha az ő áldo­zatos munkájuk semmit sem jelentett volna a sikerhez; mégis jóleső érzéssel fogad­ják az érdeklődést. Vonsik Errtőné, a könyv­tár vezetője majdhogynem mentegetőzéssel kezdi: — Ha mindkettőnknek si­került volna végigdolgozni az egész időszakot, akkor még jobb eredményt érhet­tünk volna el. De sajnos, az egészség .. Hét hónapig voh- tam beteg. Szinte minden munka a kolléganőmre há­rul t. — Amit elértek, az még­sem gyerekjáték. A könwtá- rat még többen keresték fel, mint ezelőtt, és gyakran hal­lom az embereket beszélget­ni a könyvekről, a könyv­A Kossuth Könyvkiadó új­donságai között első helyen említjük a Lenin összes müvei sorozatában megjelent 21. kö­tetet, amely Leninnek az 1911. december és 1912. júliusa kö­zött írt müveit, cikkeit, meg­jegyzéseit tartalmazza. ..Filo­zófia és modern biológia” címmel érdekes tanulmány- kötet jelent meg szovjet tudó­sok írásaiból. Sok hasznos is­meretet közöl a ,,Fiatalok ké­zikönyve”* melynek anyagát többen írták. A Napjaink kérdései sorozat új kötete­ként jelent meg az „Egyház- politika ég valláskritika”. Föl­di Pál tollából. A Népszerű történelem sorozat legfris­sebb kötete Gaiántai József könyve, a „Szarajevótól a há­borúig”, az 1914. júliusi ese­ményekkel. Széles körű ér­deklődésre tarthat számot a horthysta cenzúrabizottság dossziéjából bizalmas íráso­kat tartalmazó dokumentum­gyűjtemény, „Nem engedélye­zem!” címmé 1. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó góndozásában je­lent meg a népszerű Delfin­könyvek sorozatában a va- dászír'ók elbeszéléseiből ér­dekes szemelvényeket közlő kötet. az. „Ébred a dzsun­gel”. Bálint Ágnes meséje az „Iskola a faliszekrényben”. Is­meretterjesztő1 képeskönyv a „Látod, amit én látok?” (A szerző illusztrációival megje­lent kötet írója a német He­len Börthen.) Fehér Klára gyermekregénye, a „Lesz ne­kem egy szigetem” 2. ki- adásbah látott napvilágot. A Képes történelem sorozatban jelent meg „A török Magyar- országon” című kötet; ebben Lengyel Balázs sok érdekes illusztárció, kép, rajz, térkép kíséretében a XVI—XVII. szá­zadi Magyarországot mutat­ja be a fiataloknak. ‘ Szabó Lőrinc Ltfpozókönyve, a „Hőr- pentő"; a versekhez méltó raj. zokat Kass János készítette. Verses képeskönyv a „Szelíd állatok”, Rácz Olivér versei­vel, Róna' Emy búbájos raj­zaival. A Szépirodalmi Könyvki­adó újdonságai közt említsük meg a Gerencsér Miklós: „Ide­gen feleség” című mai témájú regényét. Bárány Tamás no­velláiból közöl jól sikerült fü­zért az „Emberi hang”. Az Olcsó Könyvtár két új köte­teként látott napvilágot Gár­donyi Gézától az „Ida regé­nye”; a már klasszikus fran­cia regén »"író. Francois Msu- riac kiskötete. „A méregke- veró” és a „Fekete angyalos” című regényeket tartalmazza. Illés Endre utószavával. Dal- los Sándor elbeszéléseiből aa válogatást a „Támadás a Szel­lő utcában”. Szentmihályi Sza­bó Péter új verseit tartalmaz­za az a kiskötet, amely „Le- bírhatatlan” címmel jelent meg. Az Akadémiai Kiadó új könyvei között elsőnek a Ma­gvar Tudományos Akadérma néorajzi kutatócsoportia év­könyvét említjük, amelv Or- tutay Gyula főszerkesztése­vei, „Népi kultúra — nép. társadalom” címmel jelent meg. Pa is István könyve, az „Ember és vallás”, a vallás- kritikájához és struktúrálá- hóz szolgái érdekes adalékok­kal. A Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizott­ságának gyűjteménye a „Ta­nulmányok a neveléstudomány köréből”. tárról, az itt szerzett élmé­nyekről — A mozgalom kezdetén felhívást tettünk közzé, és a szocialista brigádokkal — 16 volt ilyen — szerződést kö­töttünk. kölcsönösségi ala­pon. — Mit jelentett ez? — Mi vállaltuk az olvasási igények é6 a könyvvel kap­csolatos másfajta érdeklődés kielégítését, ők vál'slták. hogy egyemberként olvasó­ink lesznek. segítenek — társadalmi munkában — az itteni technikai munka el­végzésében, például selejte­zésben, vagy az intézmény-, nyel. gyárra] kapcsolatos cikkek összegyűjtésében. A 16 szocialista brigád szívvel-lélekkel vett résit a munkában. Vállalásukét nem tekintették formálisnak; a becsület kérdése lett. Egy­mást „hajtották”, ki tesz töb­bet a brigádon belül és a brigádok között. Az író-olva­só találkozók itt mindig si­kerültek. Az idelátogatókat — Moldova GvörgvÖt. Bihari Klárát. Döme Piroskát, a Chi’ét járt Arkus István új­ságírót — valósággal meg­ostromolták a kérdésekkel. A könyvtárba, ame'v eddig ta­lán egy ismeretlen, mesebeli birodalomnak számított né­melyek szemében. C60DOrto- san látogatták, s megtanul-, ták: hogy a könyvtárosi munka nemcsak abból áll. hogv kiadom és beveszem a könvveket. hanem sokkal többrétű.. szerteágazóbb. —■ A pályázat kiírásában fontos helyet kapott a fia­tal, a tanuló szakmunkások­kal való foglalkozás Is.. Eb­ben milyen eredmények szü­lettek? — Szerződést kötöttünk a szemben levő szakmunkás- képző intézettel. A fiatalok nevelőik kíséretében látogat­tak el hozzánk. A közösen rendezeti műszaki könvvhó- nao megnyitóiét. az utána következő ankétot szervez­tük meg. Ezenkívül házi szavaló versenyt, felszabadu­lási vetélkedőt. természete­sen ezeket is közösen. A könyvtár és a .munká­sok, ifjúmunkások kapcso­lata tovább erősödött. A ta­lálkozások mindenkiben a kaocsolatok erősítésének szükségességét. fokozását érlelték meg. Bizonyára sok szép sikerrel. eredménnyel gazdagodik majd ez az együttműködés. S a pályázat kapcsán meg­valósult még egy nagyszerű elképzelés: a Salgótariáni Kohászati Üzemek három üdülőjében, ahol a gvár dol­gozói töltik szabadságukat. 20 ezer forint értékű könyv­tárat létesítettek, a kulturált oihenést 'szo'gá’va. Figyel­mébe ajánljuk ezt más üze­meknek is! Pásztor Ferenc: FIUK A LESHEGYEN Regény 16. ^lyen ez a Takács. T)e ez biztos, hogy a pokolba <s ei- küldhetnének. Vele oda is el* mennék. Kiértünk az útkaparó,ház­hoz. Ennek is csak a neve maradt meg, a lakói a csuda tudja hová lettek. Üres, szél- járta falak maradtak. Az ablakok tokostól elenyésztek már. Régen, akkurátusán építhették, mert mésszel kö­tötték meg a köveket, nem holmi homokos, híg malterról. . _ Ez a romház talán még akkor csodálom, hogyan lehet ben- hálják, megnyomorgatják, is áll, amikor az építkezés»- nünket annyi ideig kibírni, ölelgetik, dicsergetik. mint 1 ken híre-hamva sem lesz már Mert engem elszível két esz- valami szép lányt. Biztosan s kőnek, mésznek, homoknak, tenöeig, meg egy kicsit, az- előre halija, hogy okosnak. Addigra talán mindent szin- tán jönnek újabbak, mindig ügyesnek nevezik majd a ka- tetikus anyagból készítenek. A olyanok, mindig ugyanozokkal tonák. De közel tud kerülni jó öreg Gaz ott dohog, kö-'a nyűgökkel, mindig ugyan- egy kutya az emberekhez, hög a fal tövében. A fiúk azokkal a világot megváltó ennyire megérti a nyelvünket, biztosan behúzódtak a faiak nagy álmokkal. Ö marad, ki- érzelmeinket, s hogyan tud közé, hosv legalább a szél ne bír, sőt még szeret is minket, osztozni velünk a kemény fel- cibálja öltét. Az őrnagy e'v- Mert ha nem szeretne, nem adatok végrehajtásában -s. társ is bizonyosan ott van kö- pazarolna ránk több időt, Mind előjönnek a romház- zöttük. s mosolyogva hallgat- mint a családjára. bői. Elöl a parancsnok, mö­ja, hogyan évűdnek, hogyan Hamar észrevesznek bent götte egy kis csoport. Amint ugratják egymást. Ilyenkor ő nünket. Sátán elárul. Érzi a megpillantan -k bennünket, a legjobb közönség. Nagvo- többiek szagát Érzi, hogy ott- leeresztik fegyvereiket. Lat- knt “gészségrseket tud ne'-ef tvmi sz'mat kevereg a ’égbe. ják, hogy ezeknek a fiúknak ni Örömét leli a fi ókban, előre tudja a betyár, hogy a bugviibicska is olyan félol- szeret közöttük lenni. Mindig nemsokára jóságosán mega- mete6 most_ minlha hóhz,­------------------------------------------------------------------------bárcLot lóhálnának a fejük fö­leit. 'Szórakozás, látványosság Jelenet az Özönvízből 'A vígjátékok és a régi időkben jálezódó, kosztümös alkotások kedvelőinek nyújt egy-egy csemegét a hét me­gyei moziműsora. (Balassa­gyarmaton a kertmoziban tartják az előadásokat.) A nagy lengyel író, Hen­ryk Sienkiewicz regénytriló- giájának első részéből, a Kis lovag — Wolodyjowski úr címmel már készített filmet Jerzy Hoffman rendező. Most a középső rész, az özönvíz filmváltozatával ismerked­hetünk meg a kétrészes len-_ gyel szuperprodukció bemu­tatóján. A regényciklus té­májául olyan kort választott ország. Az Özönvíz a XVII S/;J to<$í ipprf'T1. — s V »'1 báKorn idején játszódik. Az idegen hódítók és a lengyel főne* messég 'elleni harcot bemu­tató történelmi szál mellett fut egv fiatal lengyel nemes, Andzrei Kmicic magánéleté­nek, szerelmének története. A főszerepeket nálunk is is­mert, neves művészek a'a- / kítják Daniel Olbrychski, bár csak harmincéves. már sok nagy sikerű filmben nvújtott emlékezetes alakí­tást — többek közöt A lé­gió. Minden eladó, A kis . lovag. Tájkén csata után. Nvírfa'ieet. Menvegző. A szereimét. Olenkát alakító Malgorzata Brauneket a Léavfogó és a Táikép csata után című filmekből ismer­hetjük. A hét másik bemuf«tó'a egv angol fi’mvígiát Ak.. Puha ágvak. kemény csaták cím­mel. A 16 éven aluliaknak nem aián'ott film nagv ré­sz» egy nárizsí nyilvános- házban játszódik. sz.ereolól mozga- knrtizá­és né-net náci tisztek, szórakozást mindenek- szinorkázó színészi a'akítása fjmi-u»n hat i»- n'nkít az Ordí­neförő az a'bé.­•cvazív hab*”rdőw°l rfr—tn ví—'z*-zir„v>^ói iói is­mert' világhírű kpmikus. az író. amelyben gyakori harcok színtere volt Len gye!­a francia e’lená'tási lomha beka-MTOlód > nők A ió p’őa a iá*ák. Peter birt-osítia. A lento« figura' tó egér. a 1Äm az. Mp^jflent a Szovjetunió júliusi száma Elöljáróban két miniszteri nyilatkozatot olvashatunk a folyóiratban. Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter a szov­jet külkereskedelem lehetősé­geiről és távlatairól; Guzsen- ko tengerhajózási miniszter pedig a szovjet tengeri flot­ta fejlesztéséről számol be. Hét nagy oldalon sok képpel illusztrálva, átfogó képet kap­hatunk a szibériai tudomá­nyos intézmények kutatóinak munkájáról. Képes riport mu­tatja be a Szovjetunió legna­gyobb kálisókitermeiő és mű- trágya'L'ártó létesítményeit. Kőbalták az atomkorban címmel érdekes beszámolót olvashatunk leningrádi ré­gészeknek a kőkonszaki tech­nikával kapcsolatos kutatá­sairól. Előzetest közöl a lap a szov­jet—amerikai koprodukció­ban készülő Kék madár című filmről. A júliusi számban háromré­szes bűnügyi riport indul: Ár­nyék a parkban címmel. A folyóirat mellékletében egyebek között részletes ké­pes riport számol be a „Ki tud többet a Szovjetunióból, a Szovjetunióról” országos kö­zépiskolai vetélkedő döntőjé­ről. Jelentek, ahogyan az előírás szerint illik. Az őrnagy elv- társ nagyon lehangolt. Szomo­rúság, bosszúság ül ilyenkor az arcára. Tudom, hogy leg­szívesebben ő is képen töröl­né ezt a Írét sih Viert. Színe­sebben találkozott volna meg­rögzött gonosztevőkkel. — Kapaszkodjatok fel gyer­mekeim, — int a kocsi felé. — Húzódjatok be. erre télé na­gyon hidegek a reggelek. Majd benn beszélgetünk. Csak ketten voltatok? Társai­tok nincsenek, nem vár tőle­tek valaki értesítést? — Nem volt más. Csak ket­ten, — siet a válasszal az egyik. Benn az őrsön már minden barátságosabb. Csak tn >st látjuk igazán, milyen vékony- pénzű legónvek ezek a fiúk. Csupa pattanás a képűk, majdnem vállig ér a hajuk, mint a tizenhat éves Krisz­tusnak. Ráadásul olyan koszo­sak. mint a varacskos mala­cok. Az ügyeletes nem teke­tóriázik. Hoz egy-egy nagy lepedőt a raktárból, egy-egy darab szappant, addig ki sem engedj őket a zuhanyból, amíg tiszták, frissek, emberi lör- májúak nem lesznek. (Folyiatjuk) Hány Salgóvár van Magyarországon ? Salgó... gyakran ott járunk alatta, - a nevét többször is le. írjuk naponta, de vajon tudjuk-e. hogy mit jelent e név és hány ehhez hasonló van niég? „Fénylik mint nap. sa. jog mint arany” olvashatjuk a XVI. századi Peev-kódex. ben. A régebben használt sajgó = fénylő szóban a finnugor „sál” szótő rejiik, ennek értelme: fényes; csillogó. így a var lehetne Fényes-vár, és az alatta levő szállót nevezhettük volna Hotel Fényesnek is — ha nem szoktuk volna már meg évszázadok óta a Salgó nevet. De megszoktuk, mert ősi név, és nem is az egyetlen. Csehszlovákiában Nyitra mellett és Sárosban öt ilyen nevű falu is van. Romániába is jutott egy Nagyszeben mellé, ahol még várat is említ egy XIV. századi oklevél. Nem kell azonban ilyen messzire menni, hogy még egy Salgót találjunk. A Börzsönyben emelkedik a Várbérc, ahol hajdan a másik Salgóvár állt, a történetkutatóknak okoz­va kellemetlenséget, mert az események sokszor összekú. szálódnak a nógrádi és a börzsönyi Salgó körül. Nézzük meg, mi bogozható ki az oklevelek szövevényé- bői, és a mondákból! Mindkét vár a környék egyik leg­nagyobb birtokosáé, a Kacsics nemzetségé volt. A „mi” Salgónkat Simon bán leszármazottai építették. Simon bán ismerősünk a Bánk bánból. Leszármazottainak a törté, nelem sodrában nyoma veszett, a vár az Ilosvai családhoz került, bár nem sokáig, mert egyes források szerint 1423. ban már királyi erősség. A XIV. század zűrzavaros idő. szakába visz minket Petői Sándor Salgó című műve, de a rabló várűr. Kompolty Péter mondái alak csupán, a tör­ténetnek nincs valóságos magja. A börzsönyi Salgó 'várát a Hunt—Pázmán nemzetség épí. tette, de 1411-ben már a Kacsics nemzetségben Szécsényi Simoné. Birtokosa erről a várról kezdte családját Salgói. nak nevezni. Fiától, Salgói Miklóstól 1435-ben Zsigmond király elkobozta. A hírhedt várúr rablásai mellett hamis pénzt veretett, és viszonya volt Garai János feleségével is. A viszony talán n?trt is lett volna baj, ha, időközben a férj rejtélyes módon meg nem hal... Ez't a várat 1456-ban említik utoljára az oklevelek. Perőcsényi és Vámosfnikölai barátaink segítségével szá­mos mondát tudhatunk meg a várról. Ezek. ha klsebb- nagyobb torzítással is, de valószínűleg Salgói Miklós ko­rát és tetteit idézik. A vár alatti Vamosmikola községet Mikola ipolyi vámjáról nevezték el a hagyomány sze­rint. Mikola (Miklós!) mester, Salgó- várából kirontva, gyakran rabolta ki a vámhely félé utazókat. Egy másik monda szerint a visegrádi várkanitány gyönyörű felesé»® Salgóvár urának szeretője volt. Ha a férj eltávozott ott­honról. az asszony lámpást gyújtott az egyik toronyablak, ban. Ezt Saigon állandóan fisvelte a strázsa, és a jelre a várűr azonnal indult. Visoüindrn. Az lile! fordított patkó- jű lovon tette meg, hogy megtévessze a férjet és az irigy- kedőket... A nógrádi Salső napjainkban az érdeklődés középpont­jába .került. Őriért 37. idegen forgalom, tervbe vettek az állagmegóvást, helyreállítást, környékén parkerdő és em­lékpark létesül. Nem árt. ha tudjuk róla, hogy nem ez az egyedüli Salgóvár az országban. Fries Gyula Mai íévéajánlatunk 20.20: Zendül az osztály.- Tévéfilm. Ilku Pál, a nemrég elhunyt művelődési miniszter, kom­munista politikus liatalkori regényéből készült a film. amely a húszas években ját­szódik. Hősei érettségi élőit álló fiatalok. A dúsgazdag tég­lagyáros, Verecz irányítja a kisváros életét. Marionen fi­guraként rángatja a gimná­zium tanári karát is. Meg akarják akadályozni, hogy azok a fiúk letegyék az érett­ségit, akik a legszegényebb rétegekből verekedtek be ma­gukat a gimnázium padjai­ba. Ez ellen zendül fel az osz­tály egy része, s a hozzájuk csatlakozó fiatal téglagyári munkások csoportja. A főszerepeket Nagy Gábor, Tímár Béla. Kalocsay Miklós, Bujlur István játssza. •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom