Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

13 Legfelsőbb Tanács Ülése előtt A természeti kincsek Szerdán nyílik Buda pesten a bolgár nemseíi kiállítás ésszerű kiaknázásé Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka kedden délben a Nagy Kreml palo­tában a két kamara — a szövetségi tanács és a nemze­tiségi tanács — együttes ülésével folytatta munaaját. Az elnökségben foglalt he­lyet Leortyid Brezsllyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Nyikolaj Pod- gernij, államfő, Alekszej Koszigin miniszterelnök, va­lamint az SZKP és a szovjet kormány több más vezető­je. Az ülésszak központi napi­rendi témája — a természeti kincsek ésszerű kiaknázása — iránti érdeklődést jelezte, hogy a parlamenti ülésterem karzatán nagyszámú külföldi diplomata és újságíró foglalt helyet, s ott voltak a szoci­alista országok KGST-kép- viseleteinek vezetői is. Az ülésen Nyikolaj Tyi- hónovt a minisztertanács el­nökhelyettese mintegy egy­órás beszámolót tartott a Szovjetunió természeti kin­cseinek hatékony kiaknázá­sáról, az ezzel kapcsolatos kormányintézkedésekről és a képviselők elé terjesztett alaptörvényről. Tyihonov megállapította, hogy a Szovjetunió jelenleg a bányászati ipar világter­melésének egynegyedét adja és világviszonylatban az első helyen áll a kőolaj, a szén, a mangán és több más nyers­anyag és ásványkincs fel­színre hozatalában. A szovjet ipar mai fejlett­ségi szintjén lehetővé vált a kurszki mágneses anomália körzete érckincseinek feldol­gozása is. Ezekről a készle­tekről Lenin már 1922-ben megjósolta, hogy feltárásuk fordulópontot jelent majd a kohászati iparban. Kiemel­kedő szerepet játszanak a szovjet kohászatban a Kri- voj Rog környéki vasérc- és szénlelőhelyek: — a kuz- nyecki, karagandaí, pecsorai; kanszko-acsinszki szénme­dencék a szénbányászat, a norüsaki és az altáii színes­fémbányák pedig a színes­fémkohászat óriási tartalé­kait alkotják. A Bajkál—Amur vasút­vonal — mondotta Tyihonov a legjelentékenyebb úi épít­kezések egyikéről — utat nyit Kelet-Szibéria, a' Távol- Kelet, Dél-Jakutföld eddig nehezen hozzáférhető kin­cseihez. A miniszterelnök-helyet­tes a továbbiakban rámuta­tott. hogy a szovjet kormány korábban . is nagy figyelmet szentelt a föld méhének ész­szerű feltárására és az 1920- ban ezzel kapcsolatban első ízben kiadott lenini dekré­tumtól kezdve számos intéz­kedéssel szabályozta a nyers­anyagok \ és ásványkincsek kiaknázását. A természeti kincsek kiak­názásáról a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elé terjesz­tett új össz-szövetségi és köz- társasági kerettörvények mindeneket őtt az ásvány­kincsek kizárólagos állami tulajdonának védelmét húz­zák alá — mondotta Tviho- nov. Szabályozzák a felhasz­nálók jogait és kötelezettségeit a feltárás és kiaknázás módját, intézkedéseket, tar- talmaznak a bányaipari dol­gozók munkavédelmére. a környezetvédelmi érdekek szem előtt tartására és bizto­sítják az állami ásvánvkincs- és nyersanyagtartalékok egy­séges nyilvántartását. Tyihonov megállapította, hogy a szovjet bányákban a készletek kihasználása je­lenleg még nem teljes és az új törvények egyik fontos rendeltetése, hogy a vállala­tokat a legkorszerűbb, leg­gazdaságosabb technika al­kalmazására ösztönözze. Előnyben részesítik például az ásványkincsek nvütszíni kiaknázását. Jelenleg a bá­nyászati ipar mintegy fele­részben ezzel a módszerrel dolgozik. Távlatilag a cél az. hogy a szénlelőhelyek hoza­mának 50—55 százalékát, a színesfémek 75—80 százalékát a vasérc 80 százalékát nyílt- színi fejtéssel nyerjék. Az úi törvénytervezetek intézkednek a szennyvizek és más ártalmas bányászati melléktermékek megfelelő tisztításáról, a már kiakná­zott bányák „rekultivációs” munkálatainak elvégzéséről, ami azt jelenti, hogy az egy­kori bányákat az ásványkin­csek kimerülése után ismét mezőgazdaságilag értékes területté, üdülési övezetté 6tb. alakítják. Az új törvénykezés egyik fontos célja a bányászati iparban végzett munka biz­tonságának növelése. Végezetül Tyihonov minisz­terelnök-helyettes kifejezte azt a meggyőződését, hogy a föld kincseinek ésszerűbb, hatékonyabb és gazdaságo­sabb idhasználásával kap­csolatos törvénytervezetek elfogadása jelentékeny hozzá­járulást jelent majd a szov­jet népgazdaság fejldéséhez, a kommunizmus anyagi­műszaki alapjainak lerakásá­hoz. Kedden dékilán háromkor a Legfelsőbb Tanács nemze­tiségi tanácsának üiésén megkezdődött a természeti kincsek kiaknázásával fog lalkozó parlamenti vita. két témakörről Vita Karom munkaszerv tanács­kozott kedden délelőtt Géni­ben az európai biztonsági és együttműködési értekezleten. Különösebb előrehaladást egyik fórumon sem értek el a delegációk. A gazdasági, tud-omátnyos- műszaki és környezetvédelmi együttműködés kérdésével foglalkozó bizottság a ..máso­dik kosár” még megoldatlan anyagával, a kölcsönösség el­vével és a legnagyobb ked­vezmény elve alkalmazása kérdésével kapcsolatban nem jutott tovább a szövegezési munkában. Az államok közötti kaneso- la tokát szabályozó alapelvck­r<31 tárgyaló albizottság Er­dős André magyar kü’dött elnökletével két témakörről folytatott vitát:-' a szuverén egyenlőséget magában foglaló francia javaslatról, valamint a határok békés megváltoz­tatásának kérdésérőL Folytatta az albizottság ezenkívül az alaoelvekről szóló dokumentum bevezető­jének szövegezését is. mi­után korábban a tíz alanelv és a zárórész szerkesztését már kidolgozta. Figyelem kísérte a koordi­nációs bizottság földközi-ten­geri munkacsoportjának mun­káját is, miután ebben a testületben Málta magatartá­sa miatt nincs előrehaladás. A keddi ülésen sem haladt előre ebben a kérdésben a munka. Délután ismét munkaü’.é- sek sorát rendezték. Ezek közül az egyik legfontosabb volt a bizalomkeltő intézke­désekről tárgyaló albizottság tanácskozása. A katonai vonatkozások té­makörében most az ielent új nehézséget, hogy a svéd de­legáció a hadügyi költségve­tések kérdésével kapcsolatban olyan kérdéseket vetett fel. amelyek — megítélések sze­rint — nem ennek a konfe­renciának a hatáskörébe tar­tóznák. (MTI) Itáliai beszélgetések (2) Mit akarnak az olaszok? A változás, az áhitott ara- tamento, azonban nem követ­kezik be egyik napról a n>.á' b kra, s az Unita azt írja, még hosszú harcra van szük­ség. hogy valóra váljék a ba,- oldal — a ma már a lakos­ság nagyobbik felét jelentő baloldal — akarata. Megol­dásra váró kérdés pedig bő­ven van. Nápolyban — ezt is aj újságokból tudom meg —. ahol a munkanélküliségre jel­lemző, hogy 14 000 egyetemet végzett van állás nélkül, tün­tettek a háziasszonyok a ma­gas megélhetési költségek, a rossz bérek, a csekély munka­nélküli-« esélyek miatt. „Nem köryöradamányt. hartem munkát akarunk!” — hirdet­ték a felvonulók táblái, ala­csonyabb élelmiszerárakat követelve. — És ön. ha szabad kér­deznem, mit főz ma, asszo­nyom? — Egy milánói nagy­áruházban hangzik el a tola­kodó kérdés, a fiatalasszony azonban készségesen válaszol: — Nehéz kérdés, főleg ilyenkor, a hónap végén. A férjem 200 000 lírát ad havon­ta, s ebből kell gazdálkod­nom. Bizony, nagyon kevés, s gondosan be kell osztanom minden napra, másként nem jövünk ki. Egyébként is, na­ponta kell bevásárolnom, mert amióta felemelték a vil­lany árát, kikapcsoltam a hű­tőgépet. Leggyakoribb éte­lünk a főtt alma, készítek egy nagy tállal, jó is- tápláló is, Persze az is megtörténik, hogy hónap végére kétszáz líráról négyszázra megy fel egy kiló ára, s ilyenkor csök­kentem az adagot. Ami ko­rábban csak vacsora volt, most ebédre is elégnek kell len­nie. — Bocsánat, hol dolgozik a férje? — Raktáros egy nagykeres­kedelmi vállalatnál. — És hogy bírják az elég­telen táplálkozást ? — Tudja, az a szerencse, hogy az orvosunktól kapok vitaminokat, így aztán bírom magam. — Ne haragudjék, jól értet­tem? — Igen, vitaminokat, orvo­si receptre. Nagyon sokan csinálják ezt. Csodálkozva írom le szavait jegyzetfüzeteifibe: Per fortu* na. il dottore mi da le vita­miné per tenermi su... Sze­rencsére, a doktor ad vitami­nokat, hogy fenntartsam ma­gam. Olaszország drága, a kis­jövedelműek valóban nagyon szerény körülmények között élnek, de ez nem az ország szegénységét jelenti, hanem a jövedelmek, az elosztás arány­talanságát. A gazdagok vé­kony rétege mellett nagyon szegény tömegek élnek napról napra, egyre rosszabb körül­mények között. Az árak, első­sorban a létfenntartási költ­ségek — s ezt mindenki, aki­vel csak beszéltem, megerősí­ti — aíiandoan emelkednek, 2 röGRÁD - 1975. július 9„ szerda Sajtótájékoztató a bámulatáról Bulgária fels'altadulásámak 30. évforduló ia alkalmiból nagyszabású bolgár nemzeti kiállítás nvílik szerda- a Budapesti Nemzetközi Vásár A.pavilonjában. A bemutató­ról kedden sajtótájékoztatót tartott Vladimir Videnov " 1_ gária budapesti nagykövete és Penko Penkov, a Bolgár Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kiállítás átfogó kénét ad Bulgária szocialista feüő:ié- sének három évtizedes útié­ról. 500-mál több színes fotó- tabló, makett, összesen ki­lenc témakörre osztva de­monstrálja Bulgária gazdasá­gi növekedésének főbb állo­másait. műszaki-tudományos fejlődését, az életszínvonal emelkedésének jellemző ada­tait. valamint a szocialista gazdasági, integráció eredmé­nyeit. A kiállítás területének leg­nagyobb részét a boleár. az elektrotechnika és az e'ektro- nika legújabb termékei al­kották, közöttük az a komo- lett elektronikus számítóköz- oor'it. amelyből a m agyar ipar már vásárolt néhányat, s lehetőség nvílik a további rendelésekre is. Felsorakoz­nak az anyagmozgatás auto­matizálását megkönnyítő kü* lönböző géoek. targoncák, emelők is. Bulgáriában az idegenf r­galom is lendületes fejlődés­nek indult, hiszen — mint a kiállítási tablók is bemutat­ják — az elmúlt évben csak­nem négymillió külföldi üdült a Fekete-tenger partién. kö­zöttük 78 ezer magyar turis- ’ ta. A magyar és a bolgár néo barátságáról is felvillant jel­lemző mozzanatokat a kiál­lítás, egyebek mellett a két ország kereskedelmi kapcso­latai bővülésének adatait is. azt. hogv 1971. és 75-ös idő­szakra kötött hosszú leiáratú kereskedelmi > egyezmény a korábbi ötéves időszakhoz képest az árucsere-forgalom 65 százalékos emelkedését íria elő. Magyarország főként anyagmozga’tó gépeket, vago­nokat, műszereket és elektro­nikus szám í tóbe r e n de zé s e k e t vásárol Bulgáriától — mint azt szemléletes grafikonok ábrázolják — cserében gép­ipari és vegyipari terméke­ket. Ikarusz au'óbuszokat, or­vosi és más műszereket szál­lít. de eredményes együtt­működés alakult ki a kohá­szati termékek köc-önüs cse­réjében is. Mint a saitó'áiékoz'ató al­kalmával a Bolgár Kereske­delmi és Iparkamara elnöke elmondotta, a két ország kö- 7-ött lehetőség nyílik a keres­kedelmi kapcsolatok további bővítésére és az integrációra, főként a kohászatban. a gyógyszeriparban, a háat»r*á- sigéo-svár,fásban. Az IN- TRANSZMAS és az AGRO- MAS magyar—bo'gár közös társaságokhoz hasonló úi együttműködési formákat is célszerű lenne keresni. A to­vábbi együttműködést segíti maid elő várhatóan a kiállí­tás idele alatt az Országos Műszaki Fej'e'zt’si Bizottság­gal és a MTESZ-szel együtt­működve megrendezésre ke­rülő. eseménysorozat is. Jú­lius 14-e és 18-a között hat tudományos-műszaki szim­póziumra kerül sor. A kiállítás szerdán délután 2 órakor nvitja meg kanuit a nagyközönség e ött. s július 23-ig naponta délelőtt 10 óra és délután 6 óra között vár­ja az érdeklődőket. (MTI) Kongresszusra készülve (Folytatás az 1, oldalról) aíért, hogy a Központi Bizott­ság a dokumentumtervezetek összeállításánál figyelembe vette a SZOT javaslatait. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára bejelentette, hogy a SZOT elnöksége Ne­mesiaki Tivadart, akit az or­szággyűlés kohó- és gépipari miniszterré választott, érde­meinek elismerése mellett a SZOT főtitkárhelyettesi tiszt­ségéből felmentette. A tanács­ülés a felmentést megerősí­tette, s egyben úgy határozott, hogy a főtitkárhelyettesi tiszt­séget egyelőre nem tölti be. A tanácsülés ezután rátért napirendjének, a magyar szak- szervezetek 'XXIII. kongresz- szusa előkészületeivel kapcso­latos kérdések tárgyalására. A SZOT 1974. október 7-i ülé­sén határozta el. hogy 1975- ben újjáválasztják a szakszer­vezett szerveket és összehív­ják a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát, amely­re előreláthatólag december­ben kerül sor. A kongresszusi előkészüle­tekről a ÖZOT elnöksége ne­vében Herczeg Károly, a SZOT titkára számolt be. Elmondot­ta, hogy a szakszervezeti bi­zalmiak és helyetteseik, vala­mint a munkahelyi', bizottsá­gok választása már befeje­ződött, az egész országban amelyekkel a bérek nem tud­nak lépést tartani. Ennek egyik következménye a pél­dátlan bűnözési hullám, ami elöntötte, Olaszországot, s a szinte állandósult sztrájkok. Ezen a napon, mikor ezeket a sorokat írom, jelentik be az újságok, hogy rövidesen sztrájkba lépnek a vendéglői és a szállodai alkalmazottak, tiltakozásul a rossz keresetek és a magas árak miatt. Velen­ce köztisztasági alkalmazottai is sztrájkra készülnek, az ok természetesen ugyanez. Mit lehet még olvasni ezen a napgn az ojasz újságokban? Például ezt: Holmes, a detek­tív, mindent kinyomoz, infor­mál beruházásokról, tájékoz­tatást ad házasságkötés előtt es után. Milano, ' Stradivari 7. Albérletet is hirdetnek, a két helyiségből álló bérlemény dí­ja 120 000 líra. Egy munkás­fizetésnek több mint a fele. Egyébként mindeht kapni. Gépkocsit, hamisított régisé­get, muránói üveget, pornó­képeslapot, leinformálható menyasszonyt, de az embernek az az érzése, az olasz nép va­lami mást akar. amit pénzért- újsághirdetésre nem lehet kapni. Biztonságos életet, sza­badságot, demokráciát. Csányj László folyamatban vannak az alap­szervezeti választások és meg­kezdődött a középszervek vá­lasztása is. A szakszervezetek központi vezetőcégei most ké­szítik elő kongresszusukat, s megkezdődtek a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusának, előkészítő munká­latai is. — Nagy öröm és megtisz­teltetés számunkra — mon­dotta —, hogy a párt XI. kongresszusának dokumentu­maiban, a beszámolóban, a kongresszusi határozatban és a programnyilatkozatban egy­aránt helyet kapott a szak- szervezeti tagság véleménye, számos javaslata. A párt­kongresszusi dokumentumok­ban foglaltakkal, a párt eddi­gi politikájával és jövőbeni céljaival egyetért, emellett felsorakozott társadalmunk vezető osztálya, a munkásosz­tály, a parasztság, az értelmi­ség. egesz dolgozó népünk. A párt politikai irányvonala, az elhatározott gazdasági, kultu­rális, szociális intézkedések egyértelműen társadalmunk, gazdaságunk fejlődését, dol­gozó népünk felemelkedését szolgálják. A XI. kongresz- szus után még jobb feltéte­lek teremtődtek a magasabb szintű szakszervezeti munká­hoz. A kongresszuson is kife­jezésre jutott, hogy a párt tá­maszkodik a szakszervezetek­re. igényli munkáját. Elvár­ja, hogy a szakszervezetek kö­vetkezetesebben szervezzék és neveljék a dolgozókat tár­sadalmunk politikai, gazdasági erejének növelésére. Bátrab­ban képviseljék és védelmez­zék a bérből és fizetésből élők érdekeit, törvényekben, rendeletekbén biztosított jo­gait. A szakszervezetek for­dítsanak nagyobb figyelmet a munkások, a dolgozók aktivi­tásának kibontakoztatására, a szocialista tudat, műveltség és életmód, a szocialista ember formálására. — A munkáshatalom gaz­dasági erősítése, a gazdasági építőmunkában való részvétéi a szakszervezeti tagság egé­szének érdeke, a választott testületeknek és aktivisták­nak pedig érdekvédelmi fel­adata is — mondotta. — Ezért tartjuk a jövőben is alapvető feladatnak, hogy az anyagi és szellemi javak előállításában, illetve annak segítésében a szakszervezelek minden ren­delkezésükre álló módon és eszközzel részt vegyenek. — Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első szakaszának eredményei túlszárnyalták várakozásain­kat és nagymértékben segí­tették gazdasági és társada­lompolitikai céljaink valóra váltását. A jó munkáért ado­mányozott kongresszusi zász­lók, a kongresszusi oklevelek, az állami díjak és egyéb ma­gas kitüntetések is kifejezik, hogy pártunk, a munkáshata­lom nagyra becsüli a kezde­ményező és alkotó embert, a szocializmus ügyéért kifejtett átlagon felüli munkát. — Ismeretes — folytatta —; hogy népgazdaságunkra az elmúlt évek folyamán új, ked­vezőtlen tendenciák hatottak. Külkereskedelmünkben nagy­mértékben romlott a csere­arány. A népgazdasági egyen­súly romlását előidéző kül­gazdasági tényezők tartósok, ezért az egyensúly csak hosszabb idő alatt és fo­kozatosan állítható hely­re. A termelési, a gazdasági munka iránt szigorúbbak a követelmények. Az 1975, évi népgazdasági terv a népgaz­daság egyensúlyának fokoza­tos helyreállítása első lépése­ként a további romlás megál­lítását tűzte ki célul azzal, hogy biztosítsa a lakosság élet- színvonalának, valamint a be­ruházások további — bár az 1974. évinél valamivel mér­sékeltebb — növekedését. Az év első öt hónapjának eredményei még nem eléggé kedvezőek, folytatódtak az el­múlt év negatív tendenciái. Az egyensúly helyreállítására hozott állami intézkedéseket a szakszervezeti szerveknek 'is támogatniuk kell annak érdé-- kében, hogy megvalósuljanak a gazdasági és életszínvonal- politikai tervek. A SZOT tit­kára hangsúlyozta a belső tartalékok jobb kihasználásá­nak a termelési szerkezet kor­szerűsítésének, az élő és holt munkával való jobb gazdálko­dásnak és az ésszerű taka­rékosságnak a jelentőségét. Mindezt a szakszervezeti szer­vek is messzemenően elősegí­tik, ehhez azonban mint mon­dotta, az is szükséges, hogy valamennyi ágazatban és üzemben konkrétan szabjak meg' a feladatokat, — Pártunk politikájának alapelve — és ezt a szakszer­vezetek is messzemenően vall­ják és támogatják —, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók, a la­kosság jólétének rendszeres emelésével, anyagi ás kulturá­lis igényeinek mind maga­sabb szintű kielégítésével. Az életszínvonal emelésének anyagi alapját a gazdaság nö­vekedése. a dolgozók alkotó munkája teremti meg. Ennek megfelelően a szakszervezetek alapvető funkciójuknak tart­ják az anyagi alapok létreho­zásában való részvételt éppen úgy, mint azt, hogy érdek- képviseleti szerepük érvé­nyesüljön a javak elosztásánál. A beszámolót vita követte: az elnökség beszámolóját a ta­nácsülés egyhangúlag jóvá­hagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom