Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

Hoíi Géza Balassagyarmaton

Mennyibe kerül a fény?

Ismét kigyulladtak a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban a Pódium Szín. pad reflektorai és június 26- án (először délután, majd este) megkezdődött a várva várt Hoíi-müsor.

A budapesti Mikroszkóp Színházból, televízióból, rádióból és a már lassan hiánycikknek számító h »nglerne, z ékről ismert szövését, monológjait, paródiáit igrrte a program, és amit hozott, amit nyújtott mégse „jött ki a könyökünkön”. Új élményt tudott adni, mivel eleven közelségben volt jelen közöttünk, a gyarmati színpadon. Sajátos előadói stílusával remek kontaktust teremtve meg az itte. ni közönséggel is. A nézők soraiban szép számmal ültek szocialista brigádok a város üzemeiből, a helybeli lakosok mellett Balassagyarmat környékéről, a szomszédos Szlovákiából de még Budapestről is érkeztek Hofi-rajongók.

Kérdező, provokáló, vizsgáztató es informáló mondanivalójának. szarkasztikus humorának témája volt a világpolitika, országunk es a mi kis városunk csakúgy, mint gazdasági, politikai, kulturális életünk és benne ismert személyiségek és mi magunk. A zsúfolásig megtöltött nézőtér ezúttal is izgult, szórakozott. lélegzetvisszaföjtottan figyelt, és harsogőn kacagott, tapsolt órákon keresztül. Nagy tetszéssel és vidám játék- kedvvel vett részt a közönség Hofi műsorában, abban a fajta humorban, amelv polgárjogot nvert közéletünkben is. Hofi ugyancsak belopta ma-- gát a gyarmatiak szívébe, abban iá közel másfél órában, amelyet a színpadunkon töltött el az esti műsorban, a gyarmatiakat közelről érintő.

érdeklő témákról is „szót éjivé”.

A műsorban felléptek még Csala Zsuzsa. Lorán Lenke, a Vidám Színház művészei, Marék Péíer, az Operett Színház tagja, Kiss Kali Poór Péter. Hajdú István táncdaléne- kesek, zongorán Szalkav Béla kísért igen hangulatosan. Da- rág István konferanszié, a kabarészínház légkörét idézte sikerrel.

Külön említést és elismerést érdemel az a ráadás, amellyel a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Társaslánc klubja kedveskedett a közönségnek. Dorogi István és Dorogi Istvánné, valamint Legény Imre és Veszelka Mária versenytáncosok az előadás szünetében különböző stílusú táncokat mutattak be nagy technikával, elegánsan, szép mozdulatkultúráv-j'.

Elekes Éva

Kevésbe. Sokba. Mindkettő igaz. A nézőponttól függ. Az állampolgár ugvanis — éves és országos átlagban. 197:1-ban — 85 fillért fizetett egv kilowattóra villamos energiáért. (1960-ba,n még 1,21 forintot)- Az államnak udvariakkor eav-eav úi lakás villanyárammal való ellátása

— mindent összeadva — kerek százezer forintját emészti fel. Magyarországon

— nemzetközi összehasonlításban — a villamos energia olcsó. A villamos energia termelésének fejlesztése yi- viszont — itthon is. külföldön is — a legdrágább beruházások közé tartozik. Amit igazol, hogv — hazánk esetében — az ipar összes állóeszközeinek több. mint 14 százaléka a villamosenergiaiparban található. s ezzel valamennyi ágazat közül a rangsor élén áll.

r

Úttörők ^nínikbun, vonaton és kerékgmron

Ottörőké a „világ”: a tópart, az erdő, a mező. A nyári szünidőben országszerte nem kevesebb, mint 120 ezer kisdobos éK úttörő ver sátrat — jelkénesen és a va'óságban Is —. mivel az idén 2500 csapat, az úttörőceaoalok több mint fele szervezett táborozást. 10 százalékkal több pajtás számára, mint tavaly.

Az állami ifiúsóri bizottság

1-1000. egyenként 200 formlos utalvánnyal járult hozzá az úttörőcsaDatok táborozásához.

A fokozott segítségnek tu- laidonítható. hogy az idén mintegy 120 járási, városi és egv megyei tábor fogadja a pajtásokat, azon kívül, hogy 500—600 csapat önállóan, saját fölszerelésével táborozik, zömmel a Balaton partján, és *> hegyvidéken.

Mintegy 250 úttörőcsapat számos tagja vándortáboroIskola a

A ZIM salgótarjáni gyárában nagy gondot fordítanak a különböző szintű oktatási formákra és továbbfejlesztésére. Elsősorban az analfabéták beiskolázását segítik elő. Ez évben 70—80 fő, nagyrészt bejáró cigányok oktatására kerül sor.

A káderutánpótlás alapkövének tekintik a most nyíló „Szakmunkások Szakközép- iskolája”-!. Ezt az iskolát kollektív összefogással a gyáron belül hozták létre. A szocialista brigádvezetők és a KISZ segítségével, javaslatainak fel- használásával Kecskés József, szakoktatási felelős szervezte meg az iskolát. Az iskolára azok iratkozhattak be, akik a 8 általános iskolát és valazásban vasz részt: gyalog, kerékpárral, vízi úton kutatja fő) a természeti szépségeket, történelmi nevezetességeket,

a szocialista építőmunka eredményeit, az egykori ellenállási é« partizánmozgalom harcainak színhelyét.

Zánkán, a balatoni úttörővárosban, hat turnusban 18 ezer, a csillebérci köznonti táborban, öt turnusban 6000 pajtás nyaral, kiváló mozgalmi munkájuk jutalmaként. Ebben a két táborban látják vendégül a szocialista országok, valamint a - francia, a belga, az NSZK-beli és más testvérszervezetek küldötteit, összesen 200 pajtást.

Külföldre is ellátogatnak a magyar úttörők. Mintegy 130- an vesznek részt a 12 országban rendezett nemzetközi táborokban. Az első csonort július 1-én indul Mongóliába.

gyárban

milyen szakmunkásvizsgát tettek, 53 fő mondott igent az iskolára ez évben, többségében fiatal szakmunkás.

A vállalat munkaidő-kedvezménnyel és a törvényes szabadságon túl tanulmányi szabadsággal segíti a tanulni vágyó szakmunkásokat. Az iskola sikeres elvégzése után középszintű vezetői beosztásban helyezkedhetnek el, és letehetik a technikusi minősítő vizsgát is. Az előbbieken kívül különböző tanfolyamok (kötöző, demagkezelő stb.) szervezését is tervezik.

A gyár vezetői a középiskolák tanulói közül 5-tgl, a felsőoktatású intézmények hallgatói közül 7-tel kötöttek tanulmányi szerződést.

Elsősorban a fizikai dolgosók

A ZIM salgótarjáni gyára

üdültetési gondjait is igyekszik megoldani. Csereüdültetési szerződést kötött a fü- leki (Csehszlovákia) Zománcgyárral. Így már 1974-ben 250 fő üdülhetett az Alacsony- Tátrában. ahol jó programmal és magyaros konyhával fogadták az üdülő' vendégeit. Eddig százan nyaraltak, köztük 30 gyerek. A második turnus 8Ö fővel szeptemberben indul. A fizikai dolgozók aránya a csereüdültetésben 10 százalékkal javult.

A gyárnak hazánk területén több helyen is (Siófok. Zamárdi, Heves) van üdülőtelepe. A lehetőségeket Zsó- rin egy üdülési központ kiépítésével (1978-ra) bővíteni akarják.

Jelentős a gyermeküdültetés, ahol előnyben vannak a többgyermekes szülők gyermekei. A vállalat vezetői az év folyamán egynapos túrákat szerveznek fizikai dolgozók részére. Gondot okoz a gyér vezetőinek, hogv a vidékről bejáró dolgozók közül kevesen üdülnek, szabadságukat otthon, háztáji munkával töltik el.

A gyárban az elmúlt évben a dolgozók támogatósára kifizettek 210 ezer forint szociális segélyt. Segítségre szoruló dolgozók száma 738 fő volt. ennek körülbelül 95 százaléka fizikai munkás. A gyár annak érdekében, hogy dolgozóit 4-elsősorban a tö'ob- gyermekes nagycsaládokat — anyagilag még jobban segítse az üdülésben, tanszer- vásárlásban. az 1975-ös évben növelni dkarja az 1974- i>en kifizetett segély összegét.

Meredek emelkedő

Ma a lakosság ötször any. nyi — maradiunk a laikus szóhasználatnál — áramot használ fel, mint 1960-ban. A miértre egyszerű a 'felelet. A többi között azért, mert 1960- ban ezer lakosra négy hűtőszekrény. 45 mosógép, tíz televízió jutott. 1974-ben viszont azonos sorrendben 197, 221, 218. Rohamosan növekszik tehát a háztartások energiaigénye, olyannyira, hogv a növekedés ütemét tekintve maga mögött hagyja a néogazdasá.g minden más területét- Ma a hazai villamosenereia-termelés 16 százalékát veszi igénvbe a lakosság — 1960-ban 10 százalék volt ez az aránv —, s 1980-ta részesedése 20 százalék lesz.

Természetes kísérőié mindennapi a inknak a villanyáram. S erre megint csak az adatok a legjobb tanúk. Az 1949. január 1-én végrehajtott népszámláláskor a lakások 48 százalékában találtak csak villanyt. 1974-ben mér 95 százalékra nőtt az ellátottság, s ma száz lakásból csak egy épül úgy. hogv beköltözéskor nem gyullad fel benne a villanyfény.

Találó jelkép

A májusi Budapesti Nemzetközi Vásáron a legmesz- szebbre látszó kiállítási tárgy az a 42 méter magas tartóoszlop volt, amelyhez hasonlók lesznek majd a Vinvica és Alberti rsa között épülő 750 kilovoltos villamos-távvezeték pillérei. Kifejezője ez nemcsak annak, hogv a villamosenergia-ipar fejlődése egyre magasabbra tör, hanem annak is, hoev a fel- használás zavartalanságában nagy a szerepe a Szovjetunióból importált áramnak,

Szurkolunk az új aszfaltért

Az Egri Közúti Építő Vállalat dolgozói korszerűsítik a Salgótarján—Budapest útvonal egy részét, mely eddig elhanyagolt állapotban voll, Megerősítik a padkákat, a gépkocsik vészére pihenőhelyeket építenek, és a mindinkább erősödő forgalom követelményeihez igazodva tartós aszfaltszőnyeggel borítják be az utat. Az építők az első ütemben — Salgótarján felé haladva — Jobbágyitól Pásztóig végzik az út korszerűsítését. Ez idő alatt kérik a gépkocsivezetőket, hogy ezen az útszakaszon fokozottabban vigyázzanak az óvatossági szabályokra. — kulcsár fe.lv. —

ami napjainkban a fogyasztás esvhatodát fedezi.

Nem nehéz elképzelni, mi minden bénulna mes. válna használhatatlanná a háztartások nagv többségében áram híiá:n. S ha ehhez hozzászámítjuk az ipar. a mezőgazdaság. a közlekedés, a hírközlés villamos energia 'elhasználását. máris képet kanunk arról. mi. s mekkora jelentőségű a szerepe a vd- lamosenergia-ioarnak. s miért áldoz arra milliárdokat az állami költségvetés. Egv évtized alatt 35.3 mill'árdot fektettek be ebbe az ágazatba. s míg a hatvanas évtized eleién elég volt esztendőnként 2.3—2.4. a hetvenes évek eleién már 4.8—5 milliárd forint kellett. több, mint amennyit az egész könv- nvűipar beruházásra fordíthatottMinden lépés drága, amelyet a villamosenergia-terme- lés fejlesztése útján teszünk, s ezért nagyon alaposan meg kell nézni, fontolni, merre, s hogvan? Igaz. nagv biztonságot nvújt a KGST-országok egyesített energiarendszere, nélkülözhetetlen forrás a szovjet importenergia — a negvedik ötéves tervben 20 milliárd kilowattóra —. de kétségtelen: a növekvő fogyasztás mind teíemesebb részét hazai termelésből szükséges fedeznünk. Ez viszont a költségvetés teherbíró képességétől függ. azaz attól, megtermeljük-e más ágazatokban a folyamatos bővítéshez szükséges anyagiakat? A villamos energia nem luxus!

Pazarlása, fölös felhasználása azonban megengedhetetlen.

Pakson épül az atomerőmű — teljes beruházási költsége 42 milliárd forint —. megkezdődtek a Bükkábránv térségben létrehozandó energetikai kombinát — 2000 megawatt kapacitás — előmunkálatai. S közben a ..kisebb” üevek. Mint idén a hálózatbővítés, amire — nagy- és kisfeszültségű vezetékekre, transzformátorállomásokra — 1.0

mijiiárdot adnak ki. Aligha gondolhatja komolvan bárki: a fagyasztó által fizetett 83 fillérekből könnyen összejön ez az összeg ...

A kamatok becsülete

Beruházott milliárdok. s rohamosan növekvő igénvek: örökös versenyfutás. Csak közben ne feledjük. hanem nagyon is becsüljük a kamatokat. a megtermelt, zavarok, fennakadások nélkül rendelkezésre álló energiát. Ügv. hogv segítségével az anvagok. félkész termékek minél értékesebb áruvá alakuljanak át, s úgv is, hogv a háztartásokban fogyjon, kénveimet, szórakozást. könnyebbséget adva az áram, de szükségtelenül ne csorogjon el- A villamos- energia-ioar 36 ezer dolgozója a fény iparosa, s munkájuk napról napra társainkká teszi őket. A fogyasztó már-már észre sem veszi, hogv a kapcsoló felkattintása mögött egv egész iparág áll.

Mészáros Ottó

Az öreg ember elnyújtózott a zöld gyepen, hátát neki támasztotta az omladozó tanya oldalának, A könyörület és nem a szükség hagyta meg ezt a tanyát a határban. Néha betérnek ide a gazdaságból a' brigád tagok, le tesznek néhány hordó fáradtolajat, aztán két-három hét múlva elviszik. Vén, középen megrepedt tanya. Rég volt, amikor itt gyerekeskedett, járta mezítláb a szúrós tarlót, meg szedte a magas jegenyék tetejéről a szarkafészkeket. Hát még amikor aratott... akkor is így hullámzott a sárga búzatenger, csak keskenyebb parcellákban, nem Ilyen beláthatatlan táblán. Végignézett a horizontig hajló búzán. Lágyan ringott, mint a bölcső, susogott a sok érett kalász.

A fia vizet merni ment a nyikorgó gémeskúthoz. Szaporán forgott kezében a vödör, a vízről játékos fénycsík tükröződött a tanya oldalára, Az öreg a fénycsíkot nézte, de az agyában súlyos gondolatok kavarogtak:

— Péter, hallod, fiam?! —1 szólt oda a fiának.

— Hallom! — feszült a kút kávájának a legény.

— Holnap kezdhetjük.

— Jó. Ebéd után szólok- Potomai Miikának, hogy jöhet a géppel.

— Géppel? — nevetett’ az öreg. — Tán arra az egy hold háztájira? Nem kell a gép. Valósággal kívánom az aratást. Ügy aratunk fiam, mint valamikor. ..

— Ugyan, édesapám, minek? Még a háztájiban is azért a gép, hogy könnyítsen.

— De nekem ne könnyítsen. Kívánom öreg csontjaimmal a munkát. Hozd le a kaszát meg a fenőkövet a padlásról.

A marha az udvaron tén- fergett, a jármostinó neki- dult a'z eperfának, dörgölö- zött-vakarózott. Az akácokat lágyan simogatta a szél. A tanya mögött zizegett az érett vetés.

Másnap hajnalban már a búzatábla felé lépdelt, vállán fityegett a kasza. Hetven év nem nagy idő — mondogatta. A tanya túlsó végénél megállapodott. A nap még alig dugta fel vörös tányérját, de így is látszik, hogy ezen a helyen már érettebb. Leemelte válláról a kaszát, s mint a hímé« tojást, belemértotta a pengét a búzatábla sarkába.

T A

Csak kicsit markolt a kaszai

Meghajlította derekát, nekisuhintott. Egy nyaláb sárga búza nyögött előtte. S így ment előre, a tábla túlsó vegéig. Ott visszafordult, ki axart egyenesedni, de a dereka nem engedte. Na majd beletörődsz, te derék. Ahogy haladt visszafelé érezte, hogy elerőtlenedik. Pedig még csak egy sort ment végig. Nem hagyta magát. Előrenézett, mintha attól felerősödne. Az öreg kasza már nyikorgott a kezében. Az a régi, fiatalkori kaszálás... ha ő most... hogy az a... csak nagyöt, széleset fogni most, hadd lássák, mire felébrednek, hogy ő még most is erős ember. A rend közértén megbotlott. A mindenségit! Valahogy összeszedte magát. Minden jól menne, de mi lesz ezután? Érezte, hogy az erő kifut a karjából, lábából, elfolyik valahová. Tán- csak nem a föld szívja el? Az nem lehet, hiszen füstölt húst is evett früstökre. Nem megy már, mint régén. Újra meglendítette kaszáját, újra fei- jajdult. S mintha hirtelen elhomályosulna előtte a ■ világ, hosszában elvágódott. Kaszájának a nyele a mellére zuhant, karjai kétfelé vágódtak.

Forrón tűzött már a nap. amikor a fia, menye, felesége nekifogott a padláson, az istállóban, a tanya minden zegzugában keresni. Aztán megérkezett Potomai Miska, a traktoros is. Egyenesen a sárga búzatengerhez vezette a gépét. A tanya sarkától nem messze felkiáltott:

— Jöjjenek! Gyorsan jöjjenek! Itt van!

Az öreg, mellén a korhadt nyelű kaszával, ott feküdt hanyatt, szétdobott karokkai, fölötte búzakalászok hajladoztak, szemével belemeredt a kék égbe. Felesége is odaért. Kezét tördelve megállt fölötte. Aztán lassan, oktatólag jött ki száján a gondolat, ami már semmit nem ért:

— Hát kellett ez neked?, ri Miért nem vártad meg azt a gépét. Mihály? Nem tudtad te azt, Mihály, hogy azért találták ki, a te könnyítésedért is?...

Az asszony felzokogott, az öreg meg úgy feküdt ott a sárga búza között, mint valami aranyos ravatalon.

— D. G. —

NÓGRÁD - 1975. július 1., kedd 5