Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

épesedéspolifika falun

Esős, szomorú délelőtt. A után egész életét figyelemmel máknak, ahol az ő gondjaik- falu lakóinak nagy része a kísérheti, szem előtt tarthat- ról, életmódjukról, kérdése- megyeszékhelyen dolgozik. Né- ja. Hogyan nő, fejlődik, válik ikről beszélgettünk. Sokat hányán a termelőszövetkezet- felnőtté. S szülővé, hogy az- kérdeztek, nagyon érdeklődben. vagy éppen a házi kis- tán újabb életek forrásává tek. El lehet mondani, hogy kertben. De vannak. akik váljék. szinte kivétel nélkül nagyon

nyaralnak, gyereket nevel- A karancslapujlői doktor- várták a gyereket, a születennek. Egyesek csendben, má- nővel gyermekgondozási se- dő bébit, családjuk új tagját, sok kissé nagyobb zajjal. Mint gélyt igénylő kismamákról. Sok a gyerek a faluban. Ezt az utca végén egy anyuka, aki szemléletről, a teljes családról számadat nélkül is könnyen enpen nagyot sóz négy-öt év beszélgettünk. meg lehet állapítani. Télen a

körüli . kisfia hátsó részére. — Eddig átlagban egy, vagy hetven-nyolcvan betegnek kömért az mindenféleképpen két gyerek volt a falusi csa- rülbe’ül negyven százaléka csak a sárban hajlandó gya- ládoknál. Most egyre inkább gyerek volt a rendelésünkön, logolni. Gyereket nevel a közelít, s lassan meghaladja Négyszáznyolcvan a tizennégy nyugdíjas apa, a GYES-en le- a kettőt, ha ilyen lesz a gyér- éven aluli gyerek Karancs- vő édesanya, sok-sok szülő, s mekszaporulat, mint jelenleg lapujtőn. 1974-ben 49 volt az ahány, annyiféle nevelési nor- — mondja dr. Cziráki György- élve születettek száma, ’75 elírták, szokások szerint. Kész- né gyermekorvos. ' ső felében 24. ebből 8 esett

séaüket, ízlésüket, tudásukat — Nem beszélhetek hosszú júniusra. Ugrásszerű az emelfejlesztik, hogy mire nagvok. évek tapasztalatairól. hiszen kedés. Az élve Születettek szálesznek. többre vigyék, mint nem régen lakom, s dolgozom ma 74-ben a legmagasabb, a mama és a papa annak Karancslapujtőn. Viszont ma- Szükség lenne már gyermekideién. ■ ga a határozat sem régen szü- szakorvosi rendelőre is. hiszen

A gyerekekkel, szülőkkel letett, eredményei csak lassan a beteg gyerekek többségét legtöbbet talán munkája kap- mérhetőek. Néhány észrevé- nem viszik szakrendelésre a csán a falu doktornője ta- télről azonban már most be- megyeszékhelyre. itt pedig lálkozik. Kismamákkal, míg szélni lehet. Sőt! Sokról kell nincsenek a felnőttektől elkü- világra nem jön a család sze- is! Télen hat előadásból álló lönítve. Ez még csak rontja mefénye. majd megszületése sorozatot tartottam a kisma- a helyzetet. Hogy milyen a

szemlélet?

— Elfogadták az emberek a törvényt. Élnek az általa biztosított lehetőségekkel, s szaporodnak a gyerekek, örülnek az anyák, a fiatal házasok, a sok kedvezménynek, s ki is használják csaknem valamennyien. A szemlélet azonban nehezen változik. Az ideá- 1 is háromgyermekes család még ma sem természetes. Egy vagy két gyerek az általános.

— Példaként arra, hogyan és mennyire ismerik jogaikat az emberek csak egy történetet. Az édesanya beállít a rendelőbe azzal; hogy írjam ki néhány napra, Miért, mi a panasza? — kérdem. — Semmi bajom, de jár nekem 40 nap betegszabadság a gyermek mellé, ha a gyerek beteg. Szeretnék néhány napot kivenni. — Mi a panasza a kisgyereknek? — kérdem kicsit furcsáivá a parancsszerűen .kiírást” kérő anyukától. S miért nem hozta el? — Nincs semmi baja, de tudom, hogy jár nekem az ilyen szabadság és szeretném igénybe venni.

— Nehezen lehetett meggyőzni róla, hogy így a szabadság nem jár — mondja a doktornő. — De furcsaság ezenkívül is akad bőven. Szinte hihetetlen, hogv a határozatok kellemes oldalait menynyire hamar megismerik, megtanulják az emberek. Ez nem lenne baj, csak sokan e melleit a kötelességeikkel viszont nincsenek tisztában. T.í- nyeg azonban az, hogy valami elindult.

Csitulnak a kocsmák, egyre hangosabban . harsognak, za- jonganak a bölcsődék, óvodák. Valami elindult, több gyerek érkezik.

— bi —

Ahogyan as orvosnő laIja

CjjítőfáLor lVfihätyjrergpn

Gondolatok az M 7Időszámításunk után, 2000- időben lehet beszélni, Aligá- ben egy témahiányban szén- tói Budapestig nincs szükség védő akkori újságíró — követ- egyirányú közlekedésre, ve az ősi szerkesztőségi gya- Az autópálya-építés sokkal korlatot — belebújik a régi költségesebb és bonyolultabb újságkötetekbe, hátha találva- mesterség, mint a hagyomá. lamiféle évfordulót, amelyről nyos útépítés. Hazánkban az egy kisebb újságcikk erejéig utóbbi húsz évben rohamos meg lehet emlékezni. Az új- fejlődésnek indultak az épí- ságolvasók ugyanis azóta köd- tés műszaki feltételei. Gondol- velik, az effajta megemléke- junk csak azokra az utakra, zéseket, mióta az újságot egy- amelyek negyedszázaddal ez- általán kitalálták, és ezt aha- előtt még alaposán megvisel- gyományos érdeklődést az ték a járműveket és a vezető- elektronikus újságírás is tisz- két, s amelyeken ma kockázat teletben tartja. Újságírónk nélkül lehet hajtani, tehát addig lapozza az elsár- Az autópályák tehát a köz- gult újságlapokat, amíg a sze- lekedési érhálózat életbevá- mébe ötlik egy vastag betűk- gó fontosságú vivőerei, ame- kel szedett cím: lyekhez szervesen kapcsolódik

.,Autópályán Budapesttől a az egész úthálózat. Építésük Balatonig." nem ért véget a balatoni auGyors pillantás a naptárra, tópálya első szakaszával, mind- és máris kész a jellegzetes össze átterelődött az ország nyári tudósítás címe: más tajaira, ahol már most

„Huszonöt .éves az el6Ő ma- jelentkeznek a „balatoni du- gyar autópálya." gó" tünetei. Ki vonná kétségA híradás nem kelt külö- be, hogy elodázhatatlan a Bu- nöfeebb feltűnést, mert hiszen dapest—Győr—Bécs között ve- Magyarországot akkor már zető autópálya építése. vagy korszerű autópályák hálóz- a miskolci út korszerű átala- zák be, legfeljebb néhány kítása, mert hiszen az északidősebb autós tűnődik el né- keleti iparvidék megközelíté- hány pillanatra: se már.már csőddel fenyeget,

„1975. július 3-án- utazhat- de az Alföldön átvezető debre- tunk először autópályán Bu- ceni és szegedi utak is régen dapesttől egészen a Balato- megértek arra. hogy autópá- nig ..lyaként szolgálják a közleke- Az újságíró, aki a csaknem dést. száz kilométeres autópálya Bizonyára most is akadnak megnyitása alkalmából tűnő- morgolódó kedélyek, akik azt dik el az M 7-es jelentősé- kifogásolják, miért nem az gén, elsősorban azokra a két- M 7-est építik tovább a Ba- kedő megjegyzésekre gondol, laton egész hosszán, a jugo- amelyek az építés kezdeti szláv, vagy az osztrák haté- korszakában sűrűn elhangzót- rig. A válasz kézenfekvő azért, tak: mert a közlekedési koncep„Autópálya Magyarorszá- ció — amely az egész magyar gon?... Ugyan minek?” útém'tési programot magába

A szűk keblű gúnyolódok foglalja — nem lehet „Bala- leplezetlenül arra céloztak, ton-centrikus", hogy Magyarországon a- gép- Azokra a szakemberekre járművek száma még nagyon pedig, akik bravúros teljesít- sokáig nem indokolja az autó- ménnyel egy évet lefaragtak pályák építését. Az események az M 7-es építési idejéből, alaposan rácáfoltak a kétke- még rengeteg munka, renge- dőkre, a magyar utakon gör- teg kilométer vár. A balatoni dűlő hazai és külföldi autók autópálya éoítését voltakéo- száma oly’ rohamos gyarapo- pen diplomamunkának kell dásnak indult, hogy a Horga- tekinteni, egy nagy létszámú lom már az építés korszaka- együttes, közös munkával pí- ban kinőtte a meglevő autó- ért büszke oklevelének. Mapályát. A zsúfoltság miatt ke- sas képesítésű mérnökök és rült sor a nyári vasárnapokon bonyolult gépóriások kezelői, bevezetett egyirányú közieke- fegyelmezett kis'atnnák és désre, amely a Balatontól Bu- kubikusok ezreiből áll a gárdapestig vezette a gépjármű- da, amely a hazai közlekedést vek hömpölygő áradatát, le- az első autópályával megaján- rövidítette a hazatérés idejét d°kozta. Oklevelüket bárki elés határozottan csökkentette láthatia elismerő kézjeevé- a balesetek számát. Július 3- vei. aki végigautózik az M 7. tói kezdve ezekről a „vasárna- esen ..

pi hadműveletekről” is műit Burátj Géza

Nem kőből

fakasztanak vizet...

aezni a bozót- és cserieirtást. si lehetőségeket illetően. Er- azután pedig elégetni. Az el- ról mondotta a táborvezetö: ső munkanapon bajosan si- — Fiimvetí’ésre, műso”OS kerülhetett volna, vendég- divatbemutatóra, irodalmi

marasztaló sár igazolta, hogv színpad bemutatóiéra, a Szin- bőségesen huüött az égi ál- művészeti Főiskola hallgatói- dás. "A lánctalpas trak'rmok. nak előadóestjére, erdei tú- a hatalmas erdészeti teher- rára_ határőr bemutatóra, a autók is kémén ven küsz- Mikroszkóp Színpad vendéa- ködtek a sártengerrel. ^ játékéra vagyunk hivataloFeltűnt a táborvezető gva- sak. Emellett megszervezzük kori tüsszentése. a tábori futball-, sakk-, aszNem az első éljél fáz- taliteniisz-, len gőtéké- és asztam meg mondotta ma; táti foci-bajnokságot. Sen ki

gyarázólag — hiszen két ta- nem unatkozhat a táborban, karóval és melegítővel vise- hiszen könyvtár is rendelkelünk hadat a lehűlt. levegő- zésünkre áll. vei sittemben. Már korábban Ebéd közben illetlenség zamegfázítam. mielőtt ide éra dolgozókat. Ízlik a

Molnár István táborvezetö

Vác — 900 eves város

Vác neve első ízben I. Gé- Nógrád megyeiek által is k'ed- za uralkodása idején, a XI. veit és gyakran felkeresett században fordul elő az okle- város napjainkig szóló törtéveleken. A garamszentbe- netéről, jelenéről és a jövő nedeki apátság l,07ö. évi ala- terveiről! A kiadvány íügge- pitó levele már mint várost léke — többek között — bib- (civitas) említi. Minderről a liográfiát is tartalmaz, és Sza- Dunakanyar Intéző Bizottság bady Veronika iparművész — kiadványának váci jubileumi műveit az elmúlt év őszén száma tájékoztat. Az ízléses, Balassagyarmaton láthattuk szép kiállítású füzet részlete- — váci kiállításáról tájékoz- ben tajé.koztat a nagy múltú, a tó,

keztünk. Sebaj, maid elmú- toiásosleves, s a sült o’da- ük. ias hasábburgonyával. Utána

Gvorsan halad az idő, A beszélgetünk három táborla- somőgyi KISZ-es fiatalok |<óval.

regigei hatkor láttak munká- Horváth László Siófokról hoz. fél egykor tették le a érkezett Mihálygergére. Gim- szerszámokat. Irány a 12 sá- rí azista. Jövőre érettségizik.

Először szerveztek Nógrád- torból álló tábor, melynek Tanári pályára készül. Miért ban ifjúsági építőtábort. csinosítására már az els'ő nap rnon-dott búcsút két hétre a

Először szerveztek az or- gondoltak. Virágok, cseri ék, Balaton fővárosának? szagban vízügyi építő-, érdé- kövekből kirakott ábrák ta- — Tavaly is voltam építészeti jellegű építőtábort — a núskod/nak a gondos kezek- táborban. mégpedig Csille- KISZ Nógrád megyei Bízott- ről. A „főtéren” kifüggesztet- bércen. Megkedveltem, ismét ságának közreműködésével — ték a tábori híradó tábláiét. jeien,tkeztem. Az erdős, he- Mihálvgergén. az Észak-nógrádi Regionális Vízmű félmil- liárd forintból épülő víztározóiénál.

Az első munkanapon látogattuk meg a tábort.

X

A felvont táborzászló már a távolból jelzi, hogv benépesültek a barna sátrak, a hatalmas völgyzáró gát tövében. Az 57 somogyi diák már kora reggel útrakelt, hogv a gát túloldalán, cserjéket, bokrokat irtsanak. Erre azért van szükség, hogy ha elárasztják a völgyet vízzel, helyreállítsák a biológiai egyensúlyt.

Zöld munkaruhát. bakancsot. fejszét, ollót., gereblvét. sarlót kaptak a hat brigád tagjai.

A táborvezefcői sátorban

Molnár István, serénykedik. Horváth László brigádvezető

A táborvezető felelős a menynyiségi és minőségi munkáért, a szabad idős program célszerű, szórakoztató megszervezéséért, lebonyolításáért. Gyakorlott táborvezetö a Nehézipari Műszaki Egyetem dunaújvárosi karának kollégiumi tanára. A legutóbbi három esztendőben Velencén, Zánkán és Biatorbágvon látott el táborvezetői tennivalókat. Szívesen jött Mihály- gergére. E vidéken még so-, ha nem járt. A három turnus fiataljaival másfél hónapot tölt az építőtáborban. Mit várnak tőlük? Nem keveset! Negyven hektáron kell elvéArt Kino — „Művész mozi"

A Nógrád megyei Moziüze- Az édes élet című, évekkel mi Vállalat elkészítette a sál- ezelőtt kiugró sikerekkel ját- gótarjáni és á balassagyarma- szott, kétrészes alkotását, a ti „művészmozik'’ (Art Kino) Vér és virág című japán filmharmadik negyedévi műsor- drámát, a Magánbeszélge- rendjét. A hagyományokhoz tés című amerikai bűnügyi híven Balassagyarmaton szer- filmet, a nagy sikerű Madárdai, Salgótarjánban pénteki ijesztőben megismert Gene napokon rendezik meg ezút- Hackman főszereplésével, Mi- tal,is az előadásokat. Az új chelangelo Antonioni fesztisorozat július 9-én Balassa- vál nagydijas művét, a Vörös gyarmaton kezdődik Makk sivatagot, és végül Jan Troell Károly Macskajáték című svéd. filmrendező Kivándorlók

filmjének bemutatásával.

című játékát. A negyedéves

sorozatra a középiskolák ta- programban Játhatják még az nulói kedvezményes bérletet

érdeklődők Federico Fellini vásárolhatnak.

A rekordok könyvéből

A világ legnagyobb lepke- viélle-ből 75 morzejelekkel le- fajtája a Troides victoriae. A írt szót továbbított 69 másod- fejlett nőstény hossza elérheti perc alatt, a 30 centimétert is. X

' x 1974. április 4-én a belgiumi

Gandban John Massis, a fogai közé szorított kötél segítA Malaccai-szoros a világ

leghosszabb, 7800 méteres ten. ségéveT^elműdUott “egy 80 ion. gerszorosa. ^ nás vagont_

X

Az óceáni búvármerülés vi- a világ legnagyobb homár lágrekordját George Wookey ját a bostoni természettudo- tartja, aki egy Oslo közelében mányi múzeumban őrzik. Sú- levő fjordban 318 méter mély- ]ya 20 kilogramm, hossza pere szállt le. dig 120 centiméter.

x X

A morzéjelek továbbítása- A világ legmagasabb (97,8 nak világbajnoka Ted McEl- méter) pagodája a bunnai roy. 1939. július 2-án Ashe- Bangoonban épült.

Molnár Tamás brigádtag

a kapufák pedig arra utalnak, hogy jobb idő esetén kemény sportcsaták szintiéivé

gyes vidéki tetszik. nagyon romantikus.- A cserjeirtás kedvemre való munka. Délután a sport és kulturális rendezvényekből kiveszem a részem. Gyorsain elrepül az idő — summázta véleményét a brigádvezető.

Molnár Tamás Nagyatádról érkezett, a gimnázium 2. osztályát végezte, jó eredménynyel. Nógrádban még soha nem járt.

— Először vagyok építőtáborban. Kíváncsi voltam, hogv milyen a közösség, a hangulat. Jó kollektívába kerültem. Fáradtnak nem érzem magam, hiszen otthon kézilabdázóm, hozzászoktam az erős kondícióedzésekhez. Munkánk céljáról tájékoztattak bennünket. Sálaótarián vízellátásának javításéért dolgozunk.

Komoly, markáns fiatalember Vízi György brieádveze- tő. aki egyúttal a tábortanács elnöke. Kaposváron iár gimnáziumba, szeptemberben az utolsó tanévnek rugaszkodik neki. Agrármérnök szeretne lenni. A biológiát jól ismeri. Az akác- és kökénv- lüskékkel már az első nap közelebbi ismeretségbe került. De sebaj, majd elmúlik.

— Gazdag a programunk. Minden rendiezvénven ott akarok lenni, de leginkább a sportot kedvelem — vélekedik.

X

Az aktív élet nemcsak az egyén boldogságának feltétele. de az egész társadalom sikerének szükséges feltétele is i- írta a közelmúltban a Trvbuna Ludu című ienwel napilapban Zbigniew Sza- warski. Az 57 sorhos'vi KISZ- fiatal munkából, közösségi magatartásból ezekben a nalesz a 16—17 éves diákoknak Dókban Mihálygergén mutat két hétig otthont nyúitó tá- nemes Példát.

bor.

A délután beharangozóia az ebéd. A közeli ÁFÉSZ-töl kapják a bőséges elemózsiát. Az első nap benyomása — mennyiséget és minőséget mérlegelve — kedvező. A fiúk remélik, hogy a szakácsnőt tudománya és mennyiségi érzéke a jövőben sem hagyja cserben. Mert kell a kalória! A munka nem könv- nyű. de a fiúk keményen állják a samt.

A vidámság, a zene. a szórakozás nélkülözhetetlen eleme egv-egv ifjúsági építőtábornak. amelv átmenet a munka és a szórakozás között. A stúdió iól felszerelt. rádióval, lemezjátszóval,

magnetofonnal rendelkeznek. A szalagokról a legújabb, fülbemászó slágerek, dallamai csendülnek fel. A csend errefelé manapság ismeretlen.

A bőség zavarával küzdenek, a kulturális és sportoláSzöveg: Rozgonyi István Bábel László

Vízi György, a táborin,náes elnöké

NÓGRÁD - 1975. júliui 4., péntek

r